Mozitúra

A filmszínház mai épületét 1906-ben építették a kecskeméti iparosok számára. Az Iparosotthon Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján épült fel szecessziós stílusban és az Iparosok székházaként működött. Az átadásra 1907. december 7-én került sor, amelyet Kada Elek, akkori polgármester avatott fel.

A város és az ország első kifejezetten mozinak épült intézete 1912. december 14-én nyitotta meg kapuit a pécsi nagyközönség előtt Apolló néven. Az egy termes, szecessziós stílusjegyekkel épült filmszínház Károlyi Emil tervei alapján született, a belső kiképzési munkák terveit pedig egy neves fővárosi építész Spiegel Szigfrid végezte. Az épület bő fél év alatt készült el és kezdetben 510 fő befogadásra volt alkalmas. A bioszkóp az első években zongoristát, majd zongora-triót alkalmazott, 1916-ban komplett zenekarokat szerződtettek, ők festették alá a filmek történéseit. 1913. július másodikán egy kertmozit is nyitottak a mozi belső udvarán.

Nógrád megye székhelyén 1975-ben nyílt meg a jelenlegi filmszínház elődje, akkoriban a legkorszerűbb vetítőhely volt a maga 503 férőhelyével és gigantikusan nagy vásznával (széltében akkora, mint az IMAX mozié Budapesten). Már akkor sztereo hangfalakkal rendelkezett és a hagyományos 35 mm-es vetítő mellett korszerű, 70 mm-es filmvetítésre alkalmas géppel is dolgoztak. A rendszerváltás után az Intercom üzemeltette, 2002-ben a Pannon 2001 Kft. vette át, majd több tulajdon váltás is történt. Volt olyan időszak, amikor bezárt egy időre. Sajnos előfordult olyan helyzet is, hogy az egyik megbízott tulajdonos az egész berendezést széthordatta és kifosztatta, a vetítőgépeket tönkretette.

A Balaton déli partjának településén 1933-ben épült az első kertmozi, aminek vezetője a Balatonföldváron is mozit üzemeltető Schilhán Péter volt. Az 1950-es évek végéig működő szabadtéri mozi csak a nyári hónapokban üzemelt.

A Cinema City mozihálózat első vidéki és egyúttal második magyar multiplexe 10 teremmel 1998. szeptember 8-án nyílt meg a Győr Plázában. A város egyik legnagyobb lakótelepének szélén található komplexum Magyarország egyik legforgalmasabb vidéki mozija.

Magyarország első multiplex mozija 1996. november 7-én nyitott meg az első újkori bevásárlóközpont felső emeletén. Az akkor 9 termes mozi, egyedülálló színfoltja volt a mozi történetének, hasonló is csak a Corvin Mozipalotában működött. Az Intercom leányvállalata a Hollywood Multiplex első tagja a Village Cinemas világhírű hálózat részeként garantált filmélményt nyújtott az odalátogatóknak. A fejtámlás, pohártartós, kényelmesmozifotelek, a Dolby Digital és DTS hangrendszer, a hatalmas panoráma vásznak és a filmkínálat ámulatba ejtette a nézőt olyannyira, hogy már az első évben nagyszámú, másfélmilliós látogatottságra tett szert.

A kaposvári multiplex története a 2000-es évek multiplexépítési lázáig nyúlik vissza, amikor a kisebb alapterületű mozik építését kezdték meg. Ezek első helyszínei a nagykanizsai és a kaposvári mozik voltak. 2000 decemberében adták át őket a Hollywood Multiplex hálózat mozijaiként. Mivel ezeknek az egységeknek a forgalma messze alulmaradt a korábban épült multiplexek forgalmától, a később épülő egységek (Szolnok, Szombathely, Veszprém és Zalaegerszeg) építésének befejezésétől is elállt a beruházó és átadta a vidéken erősödő konkurensének, a Cinema Citynek vagy más független üzemeltetőnek (pl. Békéscsaba).

A Kanizsa Plázában az Intercom tulajdonosi körébe tartozó Hollywood Multiplex egy 4 termes mozit nyitott 2000 decemberében. Kaposvári testvérmozijával – amely kinézetre megegyezett a a kanizsaival - egyszerre kívánták megnyitni, végül néhány hét különbséggel indultak el. A városban nem sokkal ezután zárt be az utolsó hagyományos mozi, az Apolló.

Az első vándor ponyvasátrat 1903-ban állították fel a Duna-parton, amelyben hetente kétszer mozi működött. Ez annyira inspirálta a helyi vállalkozásokat, hogy rövidesen az első állandó mozi is megépült. Wastl Béla, fényképész a Topolánszky-házban nyitotta meg moziját, heti 4 napon vetített, de rövid életű volt, a másodikat Goldberger Ferenc nyitotta meg 1911-ben Panthegráf néven, heti egy vetítést tartva.

Az 1900-as évek elején jelentek meg a vándormutatványosok a városban, akik többek között mozgófényképekkel is elkápráztatták a nagyközönséget, 1908 novemberében például több teltházas előadást is tartott az egyik mozgófényképszínház. Az első kőmozit 1909-ben nyitották meg a Papp-testvérek (Sándor és Ferenc) Világ-mozgó néven. Az épületet még 1896-ban építették, kezdetben vendéglő és italmérés működött, a belső helyiségét bálteremnek használták, színi előadások, táncmulatságok kaptak helyet benne. Nagykőrös megelőzte a két szomszédos nagyvárost, Kecskeméten csak 1912-ben, míg Cegléden 1913-ban épültek fel a városi mozgók.