A villanyáramot a vállalkozó testvérpár saját benzinmotorjával állította elő, a jegyárak 0,10 és 1 korona között mozogtak, de az évi 4000 koronás bérleti díj túl magas volt ahhoz képest, hogy mennyien jártak mozizni. Ezért Papp Sándor eladta házát és a háztömböt megvásárolta 44 ezer korona alkalmi árért banki hitel és a rokonság segítségével. Akkoriban egy kétórás műsor 6-8 darab, egyenként 8-12 perces kisfilmből állt: burleszkeket, drámákat, vígjátékokat láthatott a közönség. A kezdeti időkben csak szerda-csütörtökönként és vasárnaponként tartottak előadást. A némafilmeket zenei kísérettel játszották, olykor élőszavas magyarázattal is ellátták a közönséget. Nagy sikernek örvendtek a vadnyugati cowboy filmek, a Germinal, a Qou vadis, a Ben Hur és a Titanic óceánjáró katasztrófáját bemutató film.
1912-ben a mozi felvette az Uránia nevet, a budapesti Uránia beleegyezésével. 1914-ben kitört a világháború, Sándor az orosz fronton harcolt. Addig felesége és gyermekei látták el a moziüzemet. 1916-ban nyitott meg egy konkurens mozi is Apolló néven, a kultúrházban működő mozgó azonban 1919-re be is zárt. A 20-as évekre felnőttek a Papp-gyerekek és a cégnév is megváltozott Papp Sándor és Fiára. 1926-ban családi tragédia történt, balesetben meghalt a legidősebb fiú Kálmán, akinek fivére otthagyta az egyetemet és ő vette át a mozi üzemeltetést. Papp Imre és családja üzemeltette az Urániát, kettő női alkalmazottal. A terem 547 férőhelyes volt, a vetítőgépek német Ernemann típusúak voltak. A húszas években a művelődési ház színháztermében is folytak vetítések, 1928 júliusától a városi népművelési mozgója is itt működött. Egy belügyminiszteri rendelet miatt a faszerkezetet vasbetonúra kellett cserélni, a váróhelyiséget pedig bővíteni, ami nagy terhet rótt a mozit üzemeltető családra. 1928. június 21-én megnyitották a filmszínház udvarán a 400 férőhelyes kertmozit, 1930. május 7-én és 8-án vetítették az első hangosfilmet, a Mámorkeringőt, a Philips új vetítőgépének beszerzése miatt 20%-kal kellett emelni a jegyárakat.
1934-ben ünnepelték a mozi fennállásának 25. évfordulóját, ahol köszönetet mondtak Papp Sándornak. A mozgó Nagykőrös kulturális életének legfontosabb tényezője, amelyen keresztül a város közönsége kapcsolatot tart fenn a világ haladásával. A belső berendezés és a külső kinézet nem csak Papp úr áldozatkészségét igazolja, hanem azt is, hogy nem csupán üzleti vállalkozásként üzemelteti, hanem tudtában van annak kulturális és nemzetnevelő tevékenységével. 1948-ban jött el az államosítás, a Papp-cég is eddig működött.
Az államosítást követően a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat kezelésébe került és egészen a ’80-as évek végéig ez így is maradt. Ebben az időszakban épült meg a stúdió terem, amelyet az emeleti részen alakítottak ki. A rendszerváltás utáni jogutód az önkormányzat lett, ekkor kapta meg Arany János nevét, amelyet a bezárásig viselt. A város ugyan próbálkozott az önálló üzemeltetéssel, ám a csökkenő nézőszám miatt hamar kiadta vállalkozásba egy kínai ruhakereskedőnek, aki a mai napig bérli az épületet. A város irányítása azonban csak úgy bocsátotta rendelkezésre a mozit bárminemű ténykedés mellett, ha az eredeti üzemet is fenntartotta. Így fordulhatott elő, hogy a mozi előtere és a nagyterem kínai ruhabolttá változott és a stúdió terem bizonyos rendszerességgel vetített. A bérlő a nagyterem üléseit eltávolította, az előteret és a lenti nézőteret ruhabolttá és raktárrá alakította. A karzatot egy másik vállalkozó bérelte ki és alakította át klubhelyiséggé, amely egy évig működött veszteségesen. A mozitechnikát nem fejlesztették, csak annyira, hogy a vetítések a minimális követelményeknek megfelelően működjön. Az utolsó évekre oly mértékben megcsappant a látogatása, hogy a nézők mennyisége még a filmszállítás költségét sem fedezte. A műsorreklámozásra sok lehetőség nem volt. A város a bérlő feladatának tekintette ezt, a bérlőnek viszont nem volt érdeke, hogy a moziba nézők is jöjjenek, egy púp volt a hátán. A moziműsorról csak a bejáraton található A4-es lapon olvasható filmek és vetítéseinek időpontjai árulkodtak.
A filmszínház régi épülete Nagykőrös belvárosában a Széchenyi téren található. Ez a központtól a vasútállomás irányába 500 méterre húzódik meg. Régi bejárata felett a Filmszínház felirat hirdeti, hogy itt mozi volt. Az utóbbi években azonban nem itt volt a bejárat. A kisteremhez balra nyíló kis utcában az épület oldalán át egy kétajtós faajtón juthattunk be. Lépcsőn kellett felmenni az emeletre, ahol a régi klubteremben válthattuk meg a belépő jegyet. Egy másik ajtón keresztül jutottunk a 114 fős stúdióterembe, ahol mintha megállt volna az idő. A belső felépítés a ’70-es, ’80-as éveket idézte, az oldalfalak lentről fölfelé befelé dőltek, követve a filmszínház tetőszerkezetének vonalát. Az üléssor elrendezés sík, a bútorzat a mai igényeket messze alulmúló zöld szövetű, alacsony háttámlás fa székekből zsúfolódott össze. A vásznat függöny takarta, amely az előadás előtt szét, annak végeztével összehúzódott. A vászon egészen kicsi, a képi élmény hagyott némi kívánnivalót maga után. A hangzás sztereó volt. A gépházban 2 db Meo 4X vetítőgép dolgozott, a nagyterem gépházában még áll a Meo 5X vetítőgéppár.
Filmkínálata az évek folyamán igen leszűkült, csak olyan filmet tudtak műsorra tűzni, amely még vetíthetők voltak analóg formában. A nézőközönség főleg az animációs és a szinkronizált vígjátékokat kedvelte, másra nem nagyon ültek be. Előadások 2 hetente szombatonként voltak, amikor 2 vetítést tudtak pergetni 17 és 19 órakor. A jegyár 600 forintba került.
2014-ben megszűntek a vetítések és csak 2015-ben csillant fel ismét a remény, amikor Nagykőrös Város Önkormányzata 2015. december 22-én támogatást nyert az Emberi Erőforrás Minisztérium 2015. évi „Az art mozihálózat digitális fejlesztésének 2015. évi támogatásáról) pályázott az art mozik alapítására kiírt kormányzati támogatásra, majd nyert is azon több, mint 16 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amelyen az önkormányzat új digitális mozit és annak teljes technikai hátteréért meg tudta vásárolni.” A város központjában, a Szabadság tér 7 szám alatt található Nagykőrösi Arany János Kulturális Központ dísztermét szemelték ki a vetítések helyszínéül. A mozi 2016 júliusában indult nagy lelkesedéssel, 50 fős nézőtérrel és meglehetősen jó műsorral. Hamarosan az online kártyás fizetés is lehetséges lesz az online jegyfoglalás mellett, illetve folyamatban van a helyszínen történő kártyás fizetési lehetőség bevezetése is. A büfé széles kínálattal rendelkezik, árulnak pattogatott kukoricát, csokoládét, nassolni valókat egyaránt.
A díszterem sík, parkettázott padlózatú, két oldalt, középső folyosóval ellátott, felhajtható ülésű mozis foteleket szerelek fel, a vászon 5 x 3 méter, fehér, nem perforált. A világos ablakokat hang és fényszigetelésű sötétítő függönyök borítják, a terem légkondicionált nézőterű. A hangrendszer Dolby Digital 5.1, a teremben lévő KCS hangfalak vezérlése a CP750-es hangprocesszor és végfokerősítőinek feladata, a vetítőgép a Barco DP2K-6E típusú kis teljesítményű, kizárólag 2D formátumban vetítenek vele. A hangprocesszort a terem hátsó részében helyezték el. A helyek nem számozottak, ezért érkezési sorrendben foglalhatók el.
A jegyárak nagyon barátiak, egy teljes áru tikett 890 forintba, a diák és nyugdíjas kedvezmény pedig 700 forintba kerül. Csoportos kedvezmény 15 fő fölött van, ilyenkor 400 forintot kell fizetni személyenként.
A filmkínálatába igyekeznek az előírt art arány betartása mellett nem csak a magas művészeti értékkel bíró alkotásokat, hanem a nagyobb sikerfilmeket is vásznon bemutatni, próbálják a legszélesebb körben kielégíteni az igényeket. A vetítési napok keddi és szerdai napok kivételével, nyáron pénteken, szombaton és vasárnap vannak 15, 17 és 19 órai kezdettel.
Nagykőrös túlélő, amikor már minden remény elveszett, akkor talált magára újra egy digitális vetítőgéppel és viszi a kultúrát a közönsége elé, akik kisebb eséllyel mennek át Ceglédre vagy Kecskemétre egy-egy jobb filmért, ha azt itt is megkaphatják.
(a fotófelvételeken látható nézőtéri fotelek a 2017-es felvételeket tükrözik, azóta új, kényelmesebb, felhajtható fotelülések vannak)
