A berényiek már 1889. május 19-én megtapasztalhatták a mozi elődjét, egy panoráma bemutatót, amiben életnagyságú viaszalakok mozogtak a látvány során. Ebben többek között Rudolf trónörökös és Vilmos császár temetése, egy hajó elsüllyedése, spanyol inkvizíció és más események voltak láthatók. Néhány hónappal később a város lakóit egy esti időpontra az utcára invitálták a Világ-színház bemutatására. Ez egy természettani és mechanikai műszínház volt, a bemutatott képek egy körutazást mutattak a Föld körül, 12 képben. A váltások közt zenészek muzsikáltak. A helyi újság hirdetésében állt az is, hogy diophrama (ködképek) szín- és vonaljátékok is láthatók a különleges előadás alkalmával. A XX. század első felétől sátrakban volt látható rögzített képek vetítése, amelyek óriási népszerűségnek örvendtek.

A városban az első vetítésekre 1906-ben került sor Szikszai és társa: Adler Zsigmond és Weisz Manó jóvoltából a mai posta előtti téren, a Hattyúház melletti tejpiacon és a Kossuth utcai egykori malomtelken felállított sátrakban és alkalmilag bérelt helyiségekben. Weisz Manó, aki maga is félegyházi volt, 1911-ben állandó mozi létesítésével próbálkozott, de merész vállalkozásába belebukott. Ebben az évben az Uránia Vállalat megbízásából Papp Antal készített mozitervet a Szabadság (ma Szent János) téri Schweiger-féle telekre, ahol a mostani filmszínház is áll. A hosszadalmas engedélyezési és fellebbezési eljárás miatt csak jóval később, majd kétévi huzavona után 1913 novemberében kapott használatbavételi engedélyt.

A ’90-es évek második felétől először a fővárosban, majd a vidéki nagyvárosokban is igény mutatkozott a többtermes plázamozik iránt, amelyek a nagy filmválasztékukat, a minőségi kényelmet és a csúcsminőségű mozizás élményét hozták magukkal. Mindenhol innovációként jelentek meg a maguk területén és az újdonság hatalma által nem ritkán 70-80%-kal is emelkedett a megváltott jegyek száma a multiplex láz előtti időszakhoz képest. Persze ennek nagy részét a többtermesek vitték el, a hagyományos mozik pedig hanyatlásnak indultak és néhány év működés után vagy a multiplexek nyitásával egy időben bezárásra kényszerültek.

A város mozitörténete az 1910. évig nyúlik vissza, ekkor vetítettek először mozgófilmet az Árpád Szállóban. A szabadkai illetőségű vándor-mutatványos Lifka Sándor egy évvel később a piactéren, hatalmas sátorban adta elő a mozgóképes újdonságait. 1914 tavaszán a Royal Bioskop tette emlékezetessé a lakosság hétköznapjait ugyancsak a piactéren. A vetített filmek hossza 15-20 méter volt és főleg egy-egy rövid eseményt mutattak be, mint pl. egy vonat érkezése, tűzoltás vagy különféle ünnepi események. Ezeket a néma- és rövidfilmeket szóbeli megjegyzésekkel kísérték.

Sok éven át Budapest első számú és legforgalmasabb mozija volt a multiplex építési láz közepétől a Kerepesi úton felépült megaplex megnyitásáig. A több cégváltáson is átesett soktermes 1999. november 12-én nyílt meg a nagyközönség számára a dél-afrikai Ster Century égisze alatt, az akkor még legnagyobbnak számító Westend City Center Bevásárló- és Szórakoztatóközpontban. Budapesten ekkor még csak a Duna Pláza, Csepel Pláza, Pólus Center és a Lurdy Ház bevásárlóközpontokban működött hasonló adottságú multiplex, illetve ide sorolható még az önálló épületben működő Corvin mozipalota is. A mozifilmrajongók óriási tömegei látogattak el ide, a Hollywood Multiplex Duna Pláza népes táborának jelentős része pártolt át a Nyugati pályaudvar tőszomszédságában lévő soktermesbe, de hatása az egész főváros mozizási szokására kihatott.

A mai Agria Park területét Eszterházy Károly püspök adta át Egernek azzal a szándékkal, hogy a városban országos vásárokat tudjanak rendezni. 1894-ben Dohánygyár épült rajta, amely 1973-ban bemutatóüzem lett. A Wallis csoport 2005-ben vette meg, hogy oda bevásárlóközpontot építsen. A plázában több üzlet között helyet kapott egy 3 termes miniplex mozi is, amely 2008. április 8-án nyitotta meg kapuit. Az üzemeltetési feladatokat a város tulajdonában lévő Agria Film Kft. kapta meg.

Szombathelyen már az első mozi megnyitója előtt voltak vetítések az 1900-as évek elején. Ezek többnyire a kávézók kiváltsága volt. 1910 novemberében viszont a mai TIT székházban, az egykori Vasmegyei Takarékpénztár épületének nagyterméből alakította ki Molnár Gyula az első filmszínházat, amely Apolló néven vált közismertté. A vetítések hétköznap 17, vasárnap 15 órakor kezdődtek. A kis játékfilmek folyamatosan peregtek, így bárki csatlakozhatott az előadáshoz. 1911-ben Stadler Izidor megnyitotta a konkurenciát, az Uránia Filmszínházat. A két mozi éveken keresztül békésen versengett egymással. 1913-ban a kérészéletű Kultur Mozi nyílt meg, amely az ismeretterjesztést és az ifjúsági oktatást vállalta fel, ám csak egy évig volt rá elegendő támogatás.

A multiplex építési láz közepette, 2000. május 25-én nyitotta meg kapuit Óbuda nyugati részén az Eurocenter Bevásárlóközpont emeletén, a Hollywood Multiplex mozilánc harmadik budapesti egységeként. A 7 termes komplexum 1373 férőhelyével, az észak-budaiak és a pilisi agglomeráció kedvelt szórakoztató célpontjává vált. Minőségi kényelmével, jól beállított hangzásával és választékos műsoraival magas színvonalat képezett a környékbeli kis mozikkal és a néhány villamosmegállónyi távolságra lévő Cinema City Új-Udvar 6 termesével szemben.

1996. november 11-én nyitotta meg kapuit a hat termes Cineplex Odeon Pólus, Budapestet a második multiplex vetítőhelyként szolgálta, amely már a kezdetektől hatalmas, minden addigi várakozást felülmúló nézőáradatot vonzott. Csak négy nappal nyílt később, mint a 9 termes Hollywood Multiplex Duna Pláza. A tömeges érdeklődés hátterében a multiplex mozi újdonsága, a széles műsorkínálat és a kiváló Dolby Digital hangzás állt. Az első év látogatói adata megközelítette a 700 ezer főt, akkoriban nem volt ritka a hétköznap éjfélkor induló előadás és a hétvégi éjjel 2 órás indulás sem. A kanadai székhelyű moziüzemeltető egy 12 termes multiplex mozit álmodott meg a Pólus Center bevásárlóközpontban, a jelenlegi termekkel szemben épült volna ki újabb 6 auditórium, az előzőek tükörképére, azonos elrendezésben. A Cineplex Odeon bő hat év üzemeltetés után kivonult a magyar mozipiacról, mert a legnagyobb amerikai moziüzemeltető, a Loews-Cineplex Entertainment Corp. pénzügyi megfontolásból a külföldi hálózatait felszámolta és eladta.

Pécsy Manó és társa 1909-ben nyitotta meg első állandó budai mozgóit: A Fő utcában a Batthyány-t, a Krisztina Körút elején álló Scala-t és 1910-ben a Palotát. Alakultak ugyan konkurensek, de nem bírták a versenyt, mert a három vetítőhely a legjobb műsorokkal látta el a várnegyed lakosságát. Pécsyt a filmgyárosok akkoriban mozikirályként emlegették. Lekötötték a Psylander, később a Henry Porten filmeket és az amerikai slágereket is, így azok kizárólag ezekben a mozikban futhattak. A hosszú életű filmpaloták sok generációt neveltek fel. A filmgyárak igyekeztek megszerezni ezeket a mozgókat, de a tulajdonosi kör moziszeretete nagyobb volt annál, mint hogy idegen kézre adják őket.