Szombathelyen már az első mozi megnyitója előtt voltak vetítések az 1900-as évek elején. Ezek többnyire a kávézók kiváltsága volt. 1910 novemberében viszont a mai TIT székházban, az egykori Vasmegyei Takarékpénztár épületének nagyterméből alakította ki Molnár Gyula az első filmszínházat, amely Apolló néven vált közismertté. A vetítések hétköznap 17, vasárnap 15 órakor kezdődtek. A kis játékfilmek folyamatosan peregtek, így bárki csatlakozhatott az előadáshoz. 1911-ben Stadler Izidor megnyitotta a konkurenciát, az Uránia Filmszínházat. A két mozi éveken keresztül békésen versengett egymással. 1913-ban a kérészéletű Kultur Mozi nyílt meg, amely az ismeretterjesztést és az ifjúsági oktatást vállalta fel, ám csak egy évig volt rá elegendő támogatás.

A multiplex építési láz közepette, 2000. május 25-én nyitotta meg kapuit Óbuda nyugati részén az Eurocenter Bevásárlóközpont emeletén, a Hollywood Multiplex mozilánc harmadik budapesti egységeként. A 7 termes komplexum 1373 férőhelyével, az észak-budaiak és a pilisi agglomeráció kedvelt szórakoztató célpontjává vált. Minőségi kényelmével, jól beállított hangzásával és választékos műsoraival magas színvonalat képezett a környékbeli kis mozikkal és a néhány villamosmegállónyi távolságra lévő Cinema City Új-Udvar 6 termesével szemben.

A Center Mozi 2001. június 21-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a Csaba Center Bevásárlóközpont második szintjén. Az üzemeltető eredetileg a Hollywood Multiplex mozilánc lett volna, ám az elállt nyitási szándékától, így a Center Mozi Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. vette azt kezelésbe. A 4 termes komplexum már az első hónapokban meghozta a várt forgalmat, mert a soktermes filmszínház még újdonságnak számított a régióban. Végre olyan mozit vehetett birtokba a nagyközönség, amely a legfrissebb alkotásokat hozta el, választékos műsorral jelentkezett és csúcsminőségű hang- és képvilággal kápráztatott el őket.

Az 1900-as évek elején már járták az országot a különböző vándormozisok és mutatványosok, akik főleg nagy sátrakban, vendéglőkben tartották előadásaikat és addig maradtak, amíg érdeklődés mutatkozott műsoraikra. Egyik ilyen esemény 1913. május-júniusában Jansen Antal bioskopja volt Vadkerten, amely néhány héten keresztül fogadta közönségét.  Az előadásokat a községi nagyteremben tartották, mert a legtöbb személyt (200 fő) itt tudták elhelyezni, másrészt pedig itt voltak a település nagy összejövetelei is.

Novohrad Nógrád Geoparkot a palóc térség páratlan földtani és kulturális értékeit hálózatban fogja össze 2008 óta, ennek része a ’90-es évek óta működő Ipolytarnóci Ősmaradványok Park, amely már 1944 óta védettséget élvez és 1995-ban az összeurópai természeti örökséggé nyilvánították. 2010-ben vált az Európai Geoparkok hálózatának tagjává, amely Ipolytarnóc településtől 2 km-re található keleti irányban. A 2006 után felújított fogadóépületben többek között egy 4D mozit építettek, amely páratlan magyar fejlesztés. A negyedik dimenzió itt, a nézőtéri székek mozgatásában rejlik.

„…Uránia magyar tudományos színház folyó hó 18-án este 8 órakor Tapolczán az Eibenschütz-szálló nagytermében előadást tartott. …A mű három felvonásból állt. 188 színesen vetített és 6 mozgóképpel. …A darab után a Martinique szerencsétlenségét mutatták  be  mozgóképekben.”                        / Tapolczai Lapok 1903. április 19. /

Helios Mozi néven nyílt 1908-ban a mai Margit körút 5/b alatt, 1934-ben Admiral néven vált ismertté. 1939-ben a mozik magyarosított nevet kaptak, így ez a mozi az Adria Filmszínház elnevezést viselte a kommunista hatalomátvételig. A szocialista ’50-es években már Bem Moziként fogadta Buda filmrajongóit. A mozi tulajdonosa az Ingatlan Kezelő Vállalat, a bérlő a Fővárosi Moziüzemi Vállalat (FÖMO) volt.

  Keskeny (16 mm) filmeket már 1955-ben vetítettek a településen, de a nagy sikerű teltházas előadások egy nagy normál (35 mm) mozi megalkotását tették szükségszerűvé, melyet 1960-ban emeltek a Duna parti faluban. A terem kezdetekben 326 férőhelyes volt karzattal, szűk üléssorokkal. Neves filmek bemutatóját ebben a régióban itt vetítették először, mint pl. az Árvácska vagy a Miniszter félrelép. Közönségtalálkozókat szerveztek, amelyeket óriási érdeklődés övezett.

Budapest legelső és egyik legpatinásabb filmszínháza az Uránia az 1890-es évek elején mulatónak épült a mai Rákóczi úton, az Astoria és a Blaha Lujza tér között. Épületét Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az indiai reneszánsz formai elemeit az arab-mór díszítő elemekkel, így lett az építmény Budapest egyik legmeghatározóbb "mór" típusú épülete. Az ofreum kezdetben Caprice, majd Alhambra néven volt ismert.

Az első mozgókép előadások 1907-ben kerültek az egriek szeme elé, akkor még a vándormozisok jóvoltából. Abban az évben december 25-én egész estét betöltő filmműsort adott a Lifka féle Bioskop, az akkori sajtó ezt villamosszínháznak, élőképszínháznak vagy Bioskop színháznak nevezte. Az itt levetített filmek némafilmek voltak, a zenét az 5. császári és királyi gyalogezred biztosította. 1908-ban a vásártéren augusztus 22 – október 4-ig ezer személyes kényelmes ülésekkel ellátott pavilonban voltak az előadások. Lifka ekkor már színezett filmeket is vetített. 1909-ben a Grand Elektro Bioskop az első magyar játékfilmet tűzte műsorra, ez a Vígözvegy első filmváltozata volt.