A Csepel Plázában 1997 decemberében nyitotta meg kapuit Budapest harmadik multiplex mozija. A beruházó az izraeli székhelyű Cinema City, amelynek ez volt az első külföldi többtermese. Már a kezdeti időkben is túlméretezettnek számított, hiszen soha nem volt akkora helykihasználtsága, ahogyan azt várták volna. A mozi mindösszesen 7 termes és 1366 főt tudott egyszerre szórakoztatni. Tíz és fél évig üzemelt, a bezárás közeledtével már komoly bevételkieséssel, így nem volt kérdéses a döntés a szórakoztatócentrum mikéntjéről. Végnapjaira már a premier filmeket sem kapta meg és 2008. június 15-én lehúzták a rolót. A Kinoton vetítőgépeket és tartozékait, vásznakat, hangfalakat, elektronikai berendezéseket elvitték, csak az ülések maradtak meg. Jegyárai alacsonyak voltak 990 Ft volt a teljes árú mozijegy, a diák, gyermek és nyugdíjasok jegye 850 forint, de a termenkénti első előadás mindennap mindenkinek 750 forint volt.

A város az 1900-as évek elején vásárolta meg herceg Esterházy tulajdonában lévő földszintes bérházakat, hogy ott új utat építhessen. A lebontott épületek helyén létesült a széles Erzsébet út, a legértékesebb műemlékekkel és platánsorokkal. Megépülése után ideköltözött a Gabona téri piac és itt emelték a Városi Mozgóképszínház épületét is 1928-ban, amelynek felépítését nagy viták előzték meg. A szecessziós stílusban felépült mozi mellett egy transzformátorházat is felhúztak. Ezen a helyen 1924-től működött Kaposvár első kertmozija, mielőtt a mozit felépítették.

Egy régi barátnőm, akivel együtt laktam Londonban gyakran kérte látogassam meg. Mivel én már nem akartam visszamenni a Brit fővárosba, megígértem neki, amint haza tér Lengyelországba meglátogatom.. Nos 4 év múlva eljött az idő: szervezkedés, buszjegy vásárlás, információgyűjtés: Irány Szczecin! A város Berlintől 150 km-re Budapesttől 730 km-re található légvonalban. Indulás előtt épp egy magyar online cikkben olvastam a Pionier Kino-ról, amely a Guinness rekordok könyve szerint a világ legrégebb ideje működő mozija. Rengeteg turisztikai portált, honlapot átnéztem, de erről bizony sehol sem olvastam azelőtt. 

A 2000-es évek elején Budapesten már körvonalazódni látszott a multiplex építési láz vége, ugyanakkor vidéken még a kellős közepén voltak az átadandó kisebb alapterületű, kevesebb teremmel épülő komplexumok. Veszprémben viszonylag későn, 2004. május 27-én nyílt meg a pláza és benne egy négytermes miniplex. A terveket még a Hollywood Multiplex mozilánc készítette elő, ám pénzügyi okokra hivatkozva és két hasonló kaliberű egység sikertelensége miatt végül a Cinema City fejezte be az építését. Ez a mozi volt egyébként az utolsónak megépített vidéki mozija a hálózatnak.

Az 1996. évi első multiplexek után továbbiak épültek a Budapesten, majd a vidéki nagyvárosokban. A 2000-es évektől a vidéki Magyarország kisebb megyeszékhelyei is multiplex mozikhoz jutottak és gombamód szaporodni kezdtek a kisebb kapacitású, miniplex mozik. Tatabányára az utolsók egyikeként érkezett meg a plázamozi 2007-ben. Az évekkel előtte bezáró Turul Mozi és a T-boy Autósmozik űrt hagyva maguk után mozi nélkül hagyták a vértesi megyeszékhelyet. 2005-ben két bevásárlóközpontot kezdtek el építeni, mindkettőben egy-egy négytermes mozi készült, ám végül a Vértes Centerben megnyíló érte meg a befejezést, míg a másik bevásárlóközpont csőd közeli helyzete nem tette lehetővé a másik filmtemplom megnyitását, pedig már a berendezések is beszerzés alatt voltak.

Pécs mozitörténete az 1912-ben átadott Apolló Mozival kezdődött, amelyet Károlyi Emil tervei alapján építettek fel. Az Apollót vándormutatványosok előzték meg, akik rendszerint a város központi részein állították fel sátraikat és ezekben adták elő műsoraikat, kezdetben álló képek, majd mozgóképek vetítésével. A második legrégebbi mozgót az Apolló Projectográph Rt. építette, Wichinger Károly tervei alapján a kor művészeti irányának megfelelően Bauhaus stílusban 1935-ben. Az államosítást követően 1953-tól a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat vette át az üzemeltetést, majd a rendszerváltás után a pécsi önkormányzat tulajdonába került az épület.

2001. december 10-én a helyi pláza emeletén nyílt meg az elejétől fogva népszerű Cinema City Szolnok négytermes mozi, így a város filmszerető közönsége elkezdett megoszlani a Tisza Mozi és a multiplex között. Nem csak az újdonság hatalma miatt, hanem mert a nagy sikerű filmeket premierben tudta játszani. Egy kópiát általában addig játszott, amíg volt rá érdeklődés, ezután kaphatta meg egy kisebb mozi, amit ott már jóval kevesebben néztek meg. A vetítést kezdetben analóg gépekkel végezték, 35 mm-es filmmel. A német Kinoton FP30D típusú vetítőgépei megbízhatóan üzemeltek, olyakor nagyobb forgalmat generáló filmeknél interlock vetítést is tartottak, ekkor két gép vetítette ugyanazt a filmet, amely görgők segítségével jutott egyik gépről a másikra. 2010. július 8-án köszöntöttbe a digitális korszak első fecskéje, az egyik nagytermet szerelték fel egy Christie CP2220-as vetítővel és Dolby 3D rendszerrel, amely hamar népszerű lett. A speciális szemüvegek a mozi tulajdonát képezték, ezeket még vissza kellett adni a vetítések után. 

A multiplexek kora az 1990-es évek közepe-vége felé érte el hazánkat. Az új évezredre Budapesten már közel 10 nagy befogadóképességű három vagy annál több nézőtérrel rendelkező mozi üzemelt. Vidéken 1998-ban nyitott az első több termes, Miskolc volt a kilencedik a sorban. Vidéken példátlan helyzet volt a borsodi megyeszékhely, hogy mindjárt két különböző üzemeltető is elindította többtermesét néhány hónap eltéréssel, 300 méter távolságra épülve egymástól. 

A kiskunhalasi városháza alapkőletételére 1905. október 1-én került sor, ennek az épületnek részeként építették meg a színház épületét is, amit mészhomok téglából szecessziós stílusban készítettek el Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervei alapján. A belső falakat és a mennyezetet színes stukkó festményekkel illették, amelyeket sajnos a szocializmusban teljesen eltűntettek. A megnyitóra 1906. november 9-én (szombaton) került sor, az első előadás pedig Katona József Bánk Bánja volt, amelyet hatalmas érdeklődés övezett. A színházat az 1920-as évek második felében már filmvetítésre is használták, Kiskunhalasi Apolló Mozgó néven, melynek igazgatója Hurth Adolf volt.

A Puskin elődjének az egykori Magyar Világ kávéház tekinthető, itt volt az akkori politikai és társadalmi élet központja is. Az első világháborút követően a kávézó és a korzó is megszűnt. 1919 után a Mezőgazdasági Hitelintézet néven bank lett, de a gazdasági válság hatására csődbe ment. A filmek és a mozi iránti érdeklődés ugyanakkor felfelé ívelő pályán állt, ezért a Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján ezen a helyen épült meg a főváros legszebb filmszínháza a Fórum. Szakmai alapítója Deák Jenő volt, akinek 1912 óta Általános Mozgóképipari Vállalat néven működött filmkölcsönző cége. A Fórum 1926. november 26-án nyitotta meg kapuit a fővárosiak előtt, akik hamar megszerették.