Bejegyzéskép A kiskunhalasi városháza alapkőletételére 1905. október 1-én került sor, ennek az épületnek részeként építették meg a színház épületét is, amit mészhomok téglából szecessziós stílusban készítettek el Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervei alapján. A belső falakat és a mennyezetet színes stukkó festményekkel illették, amelyeket sajnos a szocializmusban teljesen eltűntettek. A megnyitóra 1906. november 9-én (szombaton) került sor, az első előadás pedig Katona József Bánk Bánja volt, amelyet hatalmas érdeklődés övezett. A színházat az 1920-as évek második felében már filmvetítésre is használták, Kiskunhalasi Apolló Mozgó néven, melynek igazgatója Hurth Adolf volt.

2015. február 23. hétfő

Bejegyzéskép A Puskin elődjének az egykori Magyar Világ kávéház tekinthető, itt volt az akkori politikai és társadalmi élet központja is. Az első világháborút követően a kávézó és a korzó is megszűnt. 1919 után a Mezőgazdasági Hitelintézet néven bank lett, de a gazdasági válság hatására csődbe ment. A filmek és a mozi iránti érdeklődés ugyanakkor felfelé ívelő pályán állt, ezért a Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján ezen a helyen épült meg a főváros legszebb filmszínháza a Fórum. Szakmai alapítója Deák Jenő volt, akinek 1912 óta Általános Mozgóképipari Vállalat néven működött filmkölcsönző cége. A Fórum 1926. november 26-án nyitotta meg kapuit a fővárosiak előtt, akik hamar megszerették. 

2014. november 19. szerda

Bejegyzéskép A berényiek már 1889. május 19-én megtapasztalhatták a mozi elődjét, egy panoráma bemutatót, amiben életnagyságú viaszalakok mozogtak a látvány során. Ebben többek között Rudolf trónörökös és Vilmos császár temetése, egy hajó elsüllyedése, spanyol inkvizíció és más események voltak láthatók. Néhány hónappal később a város lakóit egy esti időpontra az utcára invitálták a Világ-színház bemutatására. Ez egy természettani és mechanikai műszínház volt, a bemutatott képek egy körutazást mutattak a Föld körül, 12 képben. A váltások közt zenészek muzsikáltak. A helyi újság hirdetésében állt az is, hogy diophrama (ködképek) szín- és vonaljátékok is láthatók a különleges előadás alkalmával. A XX. század első felétől sátrakban volt látható rögzített képek vetítése, amelyek óriási népszerűségnek örvendtek.

2014. szeptember 28. vasárnap

Bejegyzéskép A városban az első vetítésekre 1906-ben került sor Szikszai és társa: Adler Zsigmond és Weisz Manó jóvoltából a mai posta előtti téren, a Hattyúház melletti tejpiacon és a Kossuth utcai egykori malomtelken felállított sátrakban és alkalmilag bérelt helyiségekben. Weisz Manó, aki maga is félegyházi volt, 1911-ben állandó mozi létesítésével próbálkozott, de merész vállalkozásába belebukott. Ebben az évben az Uránia Vállalat megbízásából Papp Antal készített mozitervet a Szabadság (ma Szent János) téri Schweiger-féle telekre, ahol a mostani filmszínház is áll. A hosszadalmas engedélyezési és fellebbezési eljárás miatt csak jóval később, majd kétévi huzavona után 1913 novemberében kapott használatbavételi engedélyt.

2014. július 15. kedd

Bejegyzéskép A ’90-es évek második felétől először a fővárosban, majd a vidéki nagyvárosokban is igény mutatkozott a többtermes plázamozik iránt, amelyek a nagy filmválasztékukat, a minőségi kényelmet és a csúcsminőségű mozizás élményét hozták magukkal. Mindenhol innovációként jelentek meg a maguk területén és az újdonság hatalma által nem ritkán 70-80%-kal is emelkedett a megváltott jegyek száma a multiplex láz előtti időszakhoz képest. Persze ennek nagy részét a többtermesek vitték el, a hagyományos mozik pedig hanyatlásnak indultak és néhány év működés után vagy a multiplexek nyitásával egy időben bezárásra kényszerültek.

2014. június 23. hétfő

Bejegyzéskép A város mozitörténete az 1910. évig nyúlik vissza, ekkor vetítettek először mozgófilmet az Árpád Szállóban. A szabadkai illetőségű vándor-mutatványos Lifka Sándor egy évvel később a piactéren, hatalmas sátorban adta elő a mozgóképes újdonságait. 1914 tavaszán a Royal Bioskop tette emlékezetessé a lakosság hétköznapjait ugyancsak a piactéren. A vetített filmek hossza 15-20 méter volt és főleg egy-egy rövid eseményt mutattak be, mint pl. egy vonat érkezése, tűzoltás vagy különféle ünnepi események. Ezeket a néma- és rövidfilmeket szóbeli megjegyzésekkel kísérték.

2014. május 26. hétfő

Bejegyzéskép Sok éven át Budapest első számú és legforgalmasabb mozija volt a multiplex építési láz közepétől a Kerepesi úton felépült megaplex megnyitásáig. A több cégváltáson is átesett soktermes 1999. november 12-én nyílt meg a nagyközönség számára a dél-afrikai Ster Century égisze alatt, az akkor még legnagyobbnak számító Westend City Center Bevásárló- és Szórakoztatóközpontban. Budapesten ekkor még csak a Duna Pláza, Csepel Pláza, Pólus Center és a Lurdy Ház bevásárlóközpontokban működött hasonló adottságú multiplex, illetve ide sorolható még az önálló épületben működő Corvin mozipalota is. A mozifilmrajongók óriási tömegei látogattak el ide, a Hollywood Multiplex Duna Pláza népes táborának jelentős része pártolt át a Nyugati pályaudvar tőszomszédságában lévő soktermesbe, de hatása az egész főváros mozizási szokására kihatott.

2014. február 02. vasárnap

Bejegyzéskép A mai Agria Park területét Eszterházy Károly püspök adta át Egernek azzal a szándékkal, hogy a városban országos vásárokat tudjanak rendezni. 1894-ben Dohánygyár épült rajta, amely 1973-ban bemutatóüzem lett. A Wallis csoport 2005-ben vette meg, hogy oda bevásárlóközpontot építsen. A plázában több üzlet között helyet kapott egy 3 termes miniplex mozi is, amely 2008. április 8-án nyitotta meg kapuit. Az üzemeltetési feladatokat a város tulajdonában lévő Agria Film Kft. kapta meg.

2013. július 08. hétfő

Bejegyzéskép Szombathelyen már az első mozi megnyitója előtt voltak vetítések az 1900-as évek elején. Ezek többnyire a kávézók kiváltsága volt. 1910 novemberében viszont a mai TIT székházban, az egykori Vasmegyei Takarékpénztár épületének nagyterméből alakította ki Molnár Gyula az első filmszínházat, amely Apolló néven vált közismertté. A vetítések hétköznap 17, vasárnap 15 órakor kezdődtek. A kis játékfilmek folyamatosan peregtek, így bárki csatlakozhatott az előadáshoz. 1911-ben Stadler Izidor megnyitotta a konkurenciát, az Uránia Filmszínházat. A két mozi éveken keresztül békésen versengett egymással. 1913-ban a kérészéletű Kultur Mozi nyílt meg, amely az ismeretterjesztést és az ifjúsági oktatást vállalta fel, ám csak egy évig volt rá elegendő támogatás.

2013. június 30. vasárnap

Bejegyzéskép A multiplex építési láz közepette, 2000. május 25-én nyitotta meg kapuit Óbuda nyugati részén az Eurocenter Bevásárlóközpont emeletén, a Hollywood Multiplex mozilánc harmadik budapesti egységeként. A 7 termes komplexum 1373 férőhelyével, az észak-budaiak és a pilisi agglomeráció kedvelt szórakoztató célpontjává vált. Minőségi kényelmével, jól beállított hangzásával és választékos műsoraival magas színvonalat képezett a környékbeli kis mozikkal és a néhány villamosmegállónyi távolságra lévő Cinema City Új-Udvar 6 termesével szemben.

2013. február 01. péntek