2001. december 10-én a helyi pláza emeletén nyílt meg az elejétől fogva népszerű Cinema City Szolnok négytermes mozi, így a város filmszerető közönsége elkezdett megoszlani a Tisza Mozi és a multiplex között. Nem csak az újdonság hatalma miatt, hanem mert a nagy sikerű filmeket premierben tudta játszani. Egy kópiát általában addig játszott, amíg volt rá érdeklődés, ezután kaphatta meg egy kisebb mozi, amit ott már jóval kevesebben néztek meg. A vetítést kezdetben analóg gépekkel végezték, 35 mm-es filmmel. A német Kinoton FP30D típusú vetítőgépei megbízhatóan üzemeltek, olyakor nagyobb forgalmat generáló filmeknél interlock vetítést is tartottak, ekkor két gép vetítette ugyanazt a filmet, amely görgők segítségével jutott egyik gépről a másikra. 2010. július 8-án köszöntöttbe a digitális korszak első fecskéje, az egyik nagytermet szerelték fel egy Christie CP2220-as vetítővel és Dolby 3D rendszerrel, amely hamar népszerű lett. A speciális szemüvegek a mozi tulajdonát képezték, ezeket még vissza kellett adni a vetítések után. 

A multiplexek kora az 1990-es évek közepe-vége felé érte el hazánkat. Az új évezredre Budapesten már közel 10 nagy befogadóképességű három vagy annál több nézőtérrel rendelkező mozi üzemelt. Vidéken 1998-ban nyitott az első több termes, Miskolc volt a kilencedik a sorban. Vidéken példátlan helyzet volt a borsodi megyeszékhely, hogy mindjárt két különböző üzemeltető is elindította többtermesét néhány hónap eltéréssel, 300 méter távolságra épülve egymástól. 

A kiskunhalasi városháza alapkőletételére 1905. október 1-én került sor, ennek az épületnek részeként építették meg a színház épületét is, amit mészhomok téglából szecessziós stílusban készítettek el Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervei alapján. A belső falakat és a mennyezetet színes stukkó festményekkel illették, amelyeket sajnos a szocializmusban teljesen eltűntettek. A megnyitóra 1906. november 9-én (szombaton) került sor, az első előadás pedig Katona József Bánk Bánja volt, amelyet hatalmas érdeklődés övezett. A színházat az 1920-as évek második felében már filmvetítésre is használták, Kiskunhalasi Apolló Mozgó néven, melynek igazgatója Hurth Adolf volt.

A Puskin elődjének az egykori Magyar Világ kávéház tekinthető, itt volt az akkori politikai és társadalmi élet központja is. Az első világháborút követően a kávézó és a korzó is megszűnt. 1919 után a Mezőgazdasági Hitelintézet néven bank lett, de a gazdasági válság hatására csődbe ment. A filmek és a mozi iránti érdeklődés ugyanakkor felfelé ívelő pályán állt, ezért a Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján ezen a helyen épült meg a főváros legszebb filmszínháza a Fórum. Szakmai alapítója Deák Jenő volt, akinek 1912 óta Általános Mozgóképipari Vállalat néven működött filmkölcsönző cége. A Fórum 1926. november 26-án nyitotta meg kapuit a fővárosiak előtt, akik hamar megszerették. 

A berényiek már 1889. május 19-én megtapasztalhatták a mozi elődjét, egy panoráma bemutatót, amiben életnagyságú viaszalakok mozogtak a látvány során. Ebben többek között Rudolf trónörökös és Vilmos császár temetése, egy hajó elsüllyedése, spanyol inkvizíció és más események voltak láthatók. Néhány hónappal később a város lakóit egy esti időpontra az utcára invitálták a Világ-színház bemutatására. Ez egy természettani és mechanikai műszínház volt, a bemutatott képek egy körutazást mutattak a Föld körül, 12 képben. A váltások közt zenészek muzsikáltak. A helyi újság hirdetésében állt az is, hogy diophrama (ködképek) szín- és vonaljátékok is láthatók a különleges előadás alkalmával. A XX. század első felétől sátrakban volt látható rögzített képek vetítése, amelyek óriási népszerűségnek örvendtek.

A városban az első vetítésekre 1906-ben került sor Szikszai és társa: Adler Zsigmond és Weisz Manó jóvoltából a mai posta előtti téren, a Hattyúház melletti tejpiacon és a Kossuth utcai egykori malomtelken felállított sátrakban és alkalmilag bérelt helyiségekben. Weisz Manó, aki maga is félegyházi volt, 1911-ben állandó mozi létesítésével próbálkozott, de merész vállalkozásába belebukott. Ebben az évben az Uránia Vállalat megbízásából Papp Antal készített mozitervet a Szabadság (ma Szent János) téri Schweiger-féle telekre, ahol a mostani filmszínház is áll. A hosszadalmas engedélyezési és fellebbezési eljárás miatt csak jóval később, majd kétévi huzavona után 1913 novemberében kapott használatbavételi engedélyt.

A ’90-es évek második felétől először a fővárosban, majd a vidéki nagyvárosokban is igény mutatkozott a többtermes plázamozik iránt, amelyek a nagy filmválasztékukat, a minőségi kényelmet és a csúcsminőségű mozizás élményét hozták magukkal. Mindenhol innovációként jelentek meg a maguk területén és az újdonság hatalma által nem ritkán 70-80%-kal is emelkedett a megváltott jegyek száma a multiplex láz előtti időszakhoz képest. Persze ennek nagy részét a többtermesek vitték el, a hagyományos mozik pedig hanyatlásnak indultak és néhány év működés után vagy a multiplexek nyitásával egy időben bezárásra kényszerültek.

A város mozitörténete az 1910. évig nyúlik vissza, ekkor vetítettek először mozgófilmet az Árpád Szállóban. A szabadkai illetőségű vándor-mutatványos Lifka Sándor egy évvel később a piactéren, hatalmas sátorban adta elő a mozgóképes újdonságait. 1914 tavaszán a Royal Bioskop tette emlékezetessé a lakosság hétköznapjait ugyancsak a piactéren. A vetített filmek hossza 15-20 méter volt és főleg egy-egy rövid eseményt mutattak be, mint pl. egy vonat érkezése, tűzoltás vagy különféle ünnepi események. Ezeket a néma- és rövidfilmeket szóbeli megjegyzésekkel kísérték.

Sok éven át Budapest első számú és legforgalmasabb mozija volt a multiplex építési láz közepétől a Kerepesi úton felépült megaplex megnyitásáig. A több cégváltáson is átesett soktermes 1999. november 12-én nyílt meg a nagyközönség számára a dél-afrikai Ster Century égisze alatt, az akkor még legnagyobbnak számító Westend City Center Bevásárló- és Szórakoztatóközpontban. Budapesten ekkor még csak a Duna Pláza, Csepel Pláza, Pólus Center és a Lurdy Ház bevásárlóközpontokban működött hasonló adottságú multiplex, illetve ide sorolható még az önálló épületben működő Corvin mozipalota is. A mozifilmrajongók óriási tömegei látogattak el ide, a Hollywood Multiplex Duna Pláza népes táborának jelentős része pártolt át a Nyugati pályaudvar tőszomszédságában lévő soktermesbe, de hatása az egész főváros mozizási szokására kihatott.

A mai Agria Park területét Eszterházy Károly püspök adta át Egernek azzal a szándékkal, hogy a városban országos vásárokat tudjanak rendezni. 1894-ben Dohánygyár épült rajta, amely 1973-ban bemutatóüzem lett. A Wallis csoport 2005-ben vette meg, hogy oda bevásárlóközpontot építsen. A plázában több üzlet között helyet kapott egy 3 termes miniplex mozi is, amely 2008. április 8-án nyitotta meg kapuit. Az üzemeltetési feladatokat a város tulajdonában lévő Agria Film Kft. kapta meg.