Magyarország első multiplex mozija 1996. november 7-én nyitott meg az első újkori bevásárlóközpont felső emeletén. Az akkor 9 termes mozi, egyedülálló színfoltja volt a mozi történetének, hasonló is csak a Corvin Mozipalotában működött. Az Intercom leányvállalata a Hollywood Multiplex első tagja a Village Cinemas világhírű hálózat részeként garantált filmélményt nyújtott az odalátogatóknak. A fejtámlás, pohártartós, kényelmesmozifotelek, a Dolby Digital és DTS hangrendszer, a hatalmas panoráma vásznak és a filmkínálat ámulatba ejtette a nézőt olyannyira, hogy már az első évben nagyszámú, másfélmilliós látogatottságra tett szert.

A kaposvári multiplex története a 2000-es évek multiplexépítési lázáig nyúlik vissza, amikor a kisebb alapterületű mozik építését kezdték meg. Ezek első helyszínei a nagykanizsai és a kaposvári mozik voltak. 2000 decemberében adták át őket a Hollywood Multiplex hálózat mozijaiként. Mivel ezeknek az egységeknek a forgalma messze alulmaradt a korábban épült multiplexek forgalmától, a később épülő egységek (Szolnok, Szombathely, Veszprém és Zalaegerszeg) építésének befejezésétől is elállt a beruházó és átadta a vidéken erősödő konkurensének, a Cinema Citynek vagy más független üzemeltetőnek (pl. Békéscsaba).

A Kanizsa Plázában az Intercom tulajdonosi körébe tartozó Hollywood Multiplex egy 4 termes mozit nyitott 2000 decemberében. Kaposvári testvérmozijával – amely kinézetre megegyezett a a kanizsaival - egyszerre kívánták megnyitni, végül néhány hét különbséggel indultak el. A városban nem sokkal ezután zárt be az utolsó hagyományos mozi, az Apolló.

Az első vándor ponyvasátrat 1903-ban állították fel a Duna-parton, amelyben hetente kétszer mozi működött. Ez annyira inspirálta a helyi vállalkozásokat, hogy rövidesen az első állandó mozi is megépült. Wastl Béla, fényképész a Topolánszky-házban nyitotta meg moziját, heti 4 napon vetített, de rövid életű volt, a másodikat Goldberger Ferenc nyitotta meg 1911-ben Panthegráf néven, heti egy vetítést tartva.

Az 1900-as évek elején jelentek meg a vándormutatványosok a városban, akik többek között mozgófényképekkel is elkápráztatták a nagyközönséget, 1908 novemberében például több teltházas előadást is tartott az egyik mozgófényképszínház. Az első kőmozit 1909-ben nyitották meg a Papp-testvérek (Sándor és Ferenc) Világ-mozgó néven. Az épületet még 1896-ban építették, kezdetben vendéglő és italmérés működött, a belső helyiségét bálteremnek használták, színi előadások, táncmulatságok kaptak helyet benne. Nagykőrös megelőzte a két szomszédos nagyvárost, Kecskeméten csak 1912-ben, míg Cegléden 1913-ban épültek fel a városi mozgók.

Balatonudvari üdülőtelepén Kiliántelepen 1971-ben építettek fel egy 400 fős kertmozit, amely minden nyáron főszezonban napi vetítésekkel szórakoztatta a nagyérdemű közönséget. A közönség gyakran a bemutatók előtt már láthatta azokat a filmeket, amelyeket a Fővárosi és a megyeszékhelyi nézők csak ősszel tekinthettek meg legkorábban.

A Veszprém Megyei Moziüzemi Vállalat a ’60-as évek végén nyitotta meg révfülöpi kertmoziját a Balatonpart közelében. Az északi part egyik legkiemelkedőbb és legjobb kertmozija volt. A Fite típusú vetítőgépek 30 évig szolgáltak napi 2, olykor 3 előadással is. Ez kertmozis viszonylatban igen magas teljesítménynek tekinthető. 1999-ben a strand átépítése és egyéb más okok miatt elbontották. Hat év szünet után az önkormányzat és Pállfy Géza magánvállalkozó gyümölcsöző együttműködésének hála, a régitől délnyugatra 30 méterrel közelebb a Balatonhoz, a strand belterületén megépült az új mozi.

Zalakaros híres fürdőparadicsom, 1962-ben próbafúrások alkalmával Európában egyedülálló összetételű vizével vált közismertté. 1965-ben megépült a fürdő, beindult az idegenforgalmi turizmus. Az 1970-es évek közepén született egy terv egy mozi megvalósítására. Ezzel is a település idegenforgalmán kívántak lendíteni. A Zala Megyei Moziüzemi Vállalat 1976-ban váltotta valóra ezt az elképzelést.

A vonyarcvashegyi önkormányzat 1985-ben kertmozit épített a település strandja mellett, amelyet 1985-86 nyarán idényjelleggel meg is nyitott az filmkedvelő üdülők és a település lakói előtt. Azóta a mozi 2011 nyaráig vetített főidényben, majd néhány év szünet után 2016-tól újra indultak, immár nagy képfelbontású projektorral dolgoztak DVD-ről és blu-ray-ről. 2017-től DCI vetítő érkezett, mellyel a kertmozi, a multiplexekkel azonos időben tudta vetíteni a premiereket. Júniustól augusztus végéig, minden este különféle premier és visszatérő mozifilmekkel várja a nagyérdemű közönséget. Évekkel ezelőtt sűrűn koncertsorozatok színhelye is volt.

Debrecenben 1900. január 6-án vetítettek filmet először, igaz akkor még sátoros, vándor mozik voltak. Az első kőmozira 1907 áprilisáig kellett várni, ekkor nyitotta meg ugyanis az Edison villanyszínházat Winkler Lamber. Abban az évben még két másik mozgó nyílt. A film a kávéházakba is bejutott, elsőként a Petőfi téri Széchenyi kávézóban, majd 2 évvel utána a Csapó utcai Fiumében és a színházzal szemben lévő előkelő Angol királynőben is megkezdték az ingyenes vetítéseket. A Sas utcában található Otthon kávézóban téli mozi is üzemelt 5 éven keresztül, de nyári alkalmakat tartottak a Nagyerdőben és teraszos kávézókban is. 1908-ban az 1000. vetítést a vásártéri vetítőben ünnepelték, ahol másfélórás műsorral kedveskedtek a nagyérdeműnek. Az 1910-es évektől egészen a II. világháború végéig 4 mozi működött a városban: Vígszálló Mozgó, Uránia, Meteor és az Apolló Mozgószínház.