A Pólus Center megépítésének szerződését 1995. december 13-án írták alá, amely az akkor legnagyobb bevásárlóközpontnak számított Közép-Kelet Európában a maga 50 ezer négyzetméterével. Az üzletközpontot egy volt szovjet laktanya helyén kívánta felépíteni Újpalotán a Demján Sándor nevével fémjelzett kanadai-magyar vállalkozáscsoport, a Gránit Pólus mintegy 120 millió forintból. A pláza többek között számtalan üzletet, éttermeket, korcsolyapályát, hipermarketet is tartalmazott és egy 6 termes mozit. A Pólus Centert rekordidő alatt, 11 hónap alatt hozták tető alá.

Az Art Mozi épületét 1957-ben kezdték el építeni, elődje egy kisebb, ideiglenes épületben működött, a hajdani Katolikus legényegylet székházában. Először 1942-ben kísérleteztek egy új, önálló filmszínház építésével, de az elképzeléseket a háború akadályozta meg. A régi mozit, az Edisont pedig a visszavonuló német front égette porig. Csak később, a megyei moziüzemi vállalat megalakulása után tervezték először az ideiglenes mozit bővíteni, végül mégis inkább egy monumentális filmszínház épületét álmodták meg, benne a Zala megyei Moziüzemi Vállalat telephelyével és irodáival.

A budai oldal első filmkísérleteit a Bomba téren, valamint a Városmajorban tartották, de az érdeklődés nem volt olyan nagy, mint amekkorát Pécsy Manó és társa, Forgács Harald tudott véghez vinni. Pontos dátumokat nem találtam a levéltári anyagok között, de feltehetőleg 1908 és 1911 között nyitották meg az első állandó budai mozgókat: a Plébánia utcában a Batthyány-t, a Krisztina körút elején álló Scala-t és 1909 és 1912 között a több mint 300 személyes Palotát. A hivatkozás bár egy visszaemlékezés nyomán behatárolható a Budai Napló egyik 1920-as számában, mint egy 12 évvel azelőtti esemény kapcsán, sajnálatos módon a korabeli hírlapok nem számoltak be a jeles eseményekről. A Palota épületének legkorábbi terveit a fővárosi levéltárban őrzik 1912-ből, akkor tervezték meg a liftet a bérházban.

A Malom Bevásárlóközpont és benne egy multiplex mozi ötlete már a 2000-es évek elején körvonalazódni látszott. 2003 júniusában a gazdasági malom silóinak felrobbantásával a modernizálódó városközpont utolsó ipari létesítménye is eltűnt. Egy több emeletes üzletközpontot terveztek a helyére, az alapkövet 2004-ben tette le az ES Invest Kft. és hamarosan a kivitelezés is megkezdődött. Csakhogy a tervezésből kihagyott építészek, a lokálpatrióták és a politika óriási hisztériát gerjesztett emiatt, mert szerintük a megépítendő mamut monstrum nem illeszkedett a város arculatához. Demonstrációk kezdődtek és a helyi sajtóban is napi szintű csatákról lehetett olvasni, amelynek áldozata leginkább az akkori polgármester volt, akit saját támogató pártja is kizárt színeiből.

A Mammut Bevásárló- és Szórakoztatóközpont megépítésének ötlete 1995-ben született meg. 1998-ban a kor kihívásainak megfelelően tervezték és építették. A 17 ezer m2 területű, 180 üzlethelyiséggel rendelkező üzletközpont átadására 1998. augusztus 28-án került sor. A beruházók azonban szemet vetettek a Lövőház utca túloldalán lévő telekre is, ahol többek között egy filmpalotát álmodtak meg. A fővárosi önkormányzat Új Multiplex néven Kft-t alapított erre a célra, későbbi tervekben már a Budapest Film üzemeltetésében kívántak egy 16 termes multiplexet megvalósítani.

A Cirkó ötlete 1992-ben négy főiskolás jó barát fejéből pattant ki. Rózsavölgyi Adél, Bíró László, Bernáth Gábor és Balassa Péter egy olyan különleges mozit álmodtak meg, amely egyedülálló módon különféle kisebbségekkel foglalkozik, olyan filmeket közönség elé tárva, amelyek, noha értékesek, más forgalmazók által be nem mutatottak. Elsőként létrehozták a Másképp Alapítványt 1993 januárjában, amely a filmforgalmazási területet és később a moziüzemeltetést is magában foglalta. Magát a mozi helyszínét a józsefvárosi gettó bermuda-háromszögében találták meg, ahol a legkülönfélébb kultúrák ötvöződtek.

Budapest ősplázáját, a Sugár Üzletközpontot 1975-ben kezdték építeni az Örs Vezért terén a Hév végállomás szomszédságában, de igen lassan haladtak a munkálatokkal, végül 1980. november 7-én adták át a vásárlóknak. Kezdetben a nagyobb magyar kereskedelmi hálózatok képviseltették magukat benne. A rendszerváltás után a mellé épült Ikea egyre retróbb érzést keltett az üzletházban, 2002-ben a kőbányai oldalon megnyílt az Árkád Bevásárlóközpont és ez igencsak feladta nekik a leckét.

A mai József körút és az Üllői út sarkán lévő telken egykor a Gschwindt szeszgyár terült el, de 1911-ben a környék lakóit zavaró, már-már veszélyes iparépületet átköltöztették Lágymányosra. Az itt maradt gyárépület 1912-ben lebontásra került, majd parcellázták a területet. 1914 tavaszán új épületegyüttesek építését kezdték meg. 1918-ban pedig Kolosszeum néven egy 5600 befogadóképességű színházat szeretett volna építeni az Unió Színházüzemi és Színházépítő Rt. Évekig azonban cirkuszok, panoptikumok, gyorsfényképészek és egyéb vurstliszenzációk színhelyévé vált. A Kolosszeum tervei feledésbe merültek, végül mozgóképszínház engedélyét adták ki a területre. 1921 tavaszán Bauer Emil építész kapott megbízást, hogy terveket készítsen, majd megkezdődött az építkezés is.

Magyarország és Kelet-Közép Európa legnagyobb multiplex moziját 2008 januárjában a Cinema City nyitotta meg Budapesten, az Aréna Plázában. A Kerepesi úton lévő bevásárlóközpont az egykori lóverseny pályán épült fel, a közönség 2007 októberében vehette birtokba, ám a mozit csak 2008 január 17-én. A Keleti pályaudvar közelsége, a forgalmas Kerepesi út, nyomós indok volt a várt, nagy forgalomra, ám a kezdeti időszakban még nem így alakult. A multiplex mozi újdonságait is beleértve az egyik legnagyobb látogatottsággal bíró mozi lett. A szórakoztató egységnek három legfőbb különlegessége: a 16 termes hagyományos moziterem mellett, a ScreenX moziterem, az 5 VIP stúdió és az IMAX®.

Székesfehérvár belvárosában az Alba Pláza avatóünnepségével egy időben, 1999. június 22-én adták át a 10 termes multiplex mozit is. A Cinema City mozik sorában ez volt a negyedik vidéki komplexum. Az emeleti építésű szórakoztatóegységet két szembefordított 5-5 teremből építették fel. Lényegében az első 5 teremcsoport azonos kialakítású és méretű a másikkal. Már a megnyitást követően óriási forgalmat generált és ma is az egyik legerősebb vidéki vára a hálózatnak, amit főleg a központi elhelyezkedésének és a rendkívül gazdag filmkínálatának köszönhet. A hagyományos értelemben vett premier mozi a multiplex megnyitása után a megcsappanó látogatói számok miatt ellehetetlenült és be is fejezte működését a városban.