1932-ben nyitott City néven, amelyet az akkori magyar szépségkirálynő Lampel Ica népszerűsített, 1944-ben Szittyára keresztelték, majd ismét visszakapta eredeti nevét. Az államosítás után rövid ideig az Úttörő néven futott, majd az 1950-es évek elején nyerte el mai nevét. 1952. július 25-én, öt hónappal a Bwana Devil amerikai tesztvetítéseinek megkezdése előtt itt mutatták be az első „Plasztikus Film” programot, ez volt az egyetlen 3D-vel felszerelt mozi Magyarországon.

Az első mozit, az egykori Kisfaludy Vendéglőből alakították ki egy 1913-as határozat szerint, 1914. március 29-én már arról számolt be az egyik helyi lap, hogy hamarosan megnyílik a mozgószínház a fürdőtelepen. A fürdő igazgatója szerint egy modern fürdőhely épp oly elsőrendű kötelessége a szórakoztatás, mint a kényelem vagy a pontos, figyelmes kiszolgálás. Hiszen a szórakozás adja meg a savát, borsát az egész fürdőéletnek. Az épületet úgy alakították ki, hogy abban színi előadásokat is lehessen tartani, egy kis színpadot is építettek.

Az első mozi 1914 januárjában nyitott a városban, a vasútállomással szembeni Somogyi vendéglő mellett, az e célra épített helyiségében. 1933. augusztus 13-ban Csingervölgyben, 1944. szeptember 22-én Tókosberénden, 1945-ben Csékúton nyíltak mozik. 1948-ban mindegyiket államosították és megalakult a Veszprém Megyei Moziüzemi Vállalat, amely megkapta azokat.

Nyíregyháza első filmvetítéseire 1908. március 14-én került sor az Apolló Villanyszínházban, minden szombaton, vasárnap és ünnepnapon tartottak vetítéseket. Délután 4-től este 7-ig a gyermekeknek voltak hívogató matinék, este 8-tól és 9-től rendes előadások peregtek.

Szentesen az első mozgókép-vetítéseket a Haris-féle ház, egyik üres bolti helyiségében, 1897. január 16-án tartották. Ezek még nem kimondottan filmvetítések voltak, az akkori megfogalmazás „kördioráma” elnevezést adta, ami inkább egy vándormutatványos, cirkuszi látványosság volt. Főleg az alsóbb népréteg szórakozott rajtuk, az igényesebb közönség inkább elkerülte ezeket.

Szigetszentmiklóson, mint a legtöbb településen a vándormozizás volt az egyik legkülönlegesebb szórakoztatási forma. Nagy sátrakban, kocsmákban vetítettek főleg állóképeket, amelyeket később néhány perces, főleg humoros jelenetből álló cselekménysorok váltottak föl. Ezeket kézi hajtású vetítőgéppel vetítették, a nyersanyag filmszalag volt, mivel ennek nem volt hangja, főleg zongorán kísérték őket. A Nádasdy család viszonylag korán, az elsők között mozizhatott Miklóson és egészen máig, leszámítva a kommunista hatalomátvételtől a rendszerváltoztatásig.

Kasza István poroszlói lakos, 1929-ben mozgófénykép-üzemi engedélyes, özvegy Kohn Sámuelné ugyancsak poroszlói lakossal kötött társulási szerződést, azt nem tudni, hogy mozigépre vagy a teremre vonatkozott-e, de évi 20 pengő átalányt kellett fizetni a használatért és mivel csak heti 1-2 vetítést tartottak, át kellett engedni az épületet más népművelési célokra is.

A kertmozi indulásáról nincsenek pontos információk, a keletkezésről szóló iratok egy raktártűzben elégtek és megsemmisültek, a régi dolgozók, akik a kertmozi indulásakor dolgoztak már nem élnek vagy emlékezetükben csak haloványak ezek az emlékek pl. Manyi néni, aki a kezdetektől volt a mozi dolgozója. Régi újságcikkeket sem találtam a keletkezésről, ezért csak nagyjából tudok információkkal szolgálni.

A filmszínház mai épületét 1906-ben építették a kecskeméti iparosok számára. Az Iparosotthon Komor Marcell és Jakab Dezső építészek tervei alapján épült fel szecessziós stílusban és az Iparosok székházaként működött. Az átadásra 1907. december 7-én került sor, amelyet Kada Elek, akkori polgármester avatott fel.

A város és az ország első kifejezetten mozinak épült intézete 1912. december 14-én nyitotta meg kapuit a pécsi nagyközönség előtt Apolló néven. Az egy termes, szecessziós stílusjegyekkel épült filmszínház Károlyi Emil tervei alapján született, a belső kiképzési munkák terveit pedig egy neves fővárosi építész Spiegel Szigfrid végezte. Az épület bő fél év alatt készült el és kezdetben 510 fő befogadásra volt alkalmas. A bioszkóp az első években zongoristát, majd zongora-triót alkalmazott, 1916-ban komplett zenekarokat szerződtettek, ők festették alá a filmek történéseit. 1913. július másodikán egy kertmozit is nyitottak a mozi belső udvarán.