Székesfehérvár belvárosában az Alba Pláza avatóünnepségével egy időben, 1999. június 22-én adták át a 10 termes multiplex mozit is. A Cinema City mozik sorában ez volt a negyedik vidéki komplexum. Az emeleti építésű szórakoztatóegységet két szembefordított 5-5 teremből építették fel. Lényegében az első 5 teremcsoport azonos kialakítású és méretű a másikkal. Már a megnyitást követően óriási forgalmat generált és ma is az egyik legerősebb vidéki vára a hálózatnak, amit főleg a központi elhelyezkedésének és a rendkívül gazdag filmkínálatának köszönhet. A hagyományos értelemben vett premier mozi a multiplex megnyitása után a megcsappanó látogatói számok miatt ellehetetlenült és be is fejezte működését a városban.

Budapesten, Újbuda belvárosában, egy új bevásárlóközpontot, azon belül egy többtermes multiplex mozit terveztek a 2000-es években felépíteni, a kivitelezést 2007-ben kezdték meg és a 4-es metró tervezett átadására kívánták megnyitni. Az Allee néven ismertté vált plázában a Cinema City 13 termes mozija a gazdasági válság évét követően, 2009. november 12-én nyitotta meg kapuit, amely akkor a telített mozis piacon bár hiányt töltött be, több környékbeli mozira elszívó hatást gyakorolt. A létesítmény az Október huszonharmadika utcában a 4-es villamos dél-budai végállomása mellett található. Érdekesség, hogy ez volt az első olyan multiplex Magyarországon, ahol már a nyitáskor üzemeltek digitális 3D vetítőgépek.

A mai Kino Café Mozit elsőként 1910-ben említi a Budapest Czim- és lakásjegyzéke Lipótvárosi Mozgóként, 1911-ben viszont már Elite-ként tartják számon a Lipót körút 16 szám alatti, a Vígszínház szomszédságában lévő mozgóképvetítő helyet. Vezetője Rózsa Izidor, aki 1910-ben a Józsefvárosi Elite vezetője is volt. Akkor egy 300 fős moziteremben még némafilmeket vetítettek, amelyhez zenekart tartottak fenn, akik a zenei aláfestést szolgáltatták.

1938. október elején a Deák Ferenc utcai járókelők arra lettek figyelmesek, hogy a régi Singer-vendéglő rozoga épülete lebontásra került. Helyére építési engedélyt kértek. Kiderült, hogy itt hamarosan a város mozgófényképszínháza fog felépülni. A második mozi engedélyese özv. Görgey Béláné, aki újév elejére tervezte a mozi megnyitását.

A miskolci mozizás története 1899-ben kezdődött, elsőként a megyeszékhelyek között. Az első filmszínházat a budapesti Uránia üzemeltette 1900.szeptember 25-től, ezen a napon volt az első vetítés a városban. 1911-ben az Apolló (később más helyszínen Korona, majd Kossuth) Mozgószínház, 1913-ban pedig az Uránia nyitott meg, amely a Béke elődjének tekinthető. Ezek a mozik voltak az utolsó bástyái a rendszerváltást nyereségesen megélt filmszínházainak. 1930. február 6-án érkezett el az első hangosfilm a városba. A névváltásra 1946-ban és 1951-ban került sor, ekkor kerültek államosításra és megyei szintű központosítás irányítása alá, amely a ’90-es évek elejéig maradt fent. Az ezt követő tíz évet csak a két legerősebb élte túl.

Tata-Tóváros első mozija 1911. június 8-án nyílt meg, a Tóvárosi Mozgófényképszínház a Hattyú kertben invitálta a nézőket, szemet gyönyörködtető műsorokkal és olcsó helyárakkal, az építmény 600 férőhellyel büszkélkedett, nem sokkal később már az Uránia nevet viselte. Még ebben az évben, novemberben, téli helyiségben nyitott meg a Reiner-féle házban. Az Esterházy-szállóval szemben pedig felépült egy másik állandó mozi is, az Est 1911. december 17-én nyitotta meg kapuit. A 200 fő befogadására alkalmas mozgó Noll Miklós, az Esterházy szálló vezetője kezdeményezésre nyitott meg a tata-tóvárosi nagyérdemű szórakoztatására. Idővel bővítették a férőhelyek számát.

Siófokon egy 1924-es újságban láttam először említeni a mozit, amely Sió Mozi néven hirdette látványos attrakcióit. Bár a Balaton-parti községben kezdetben sem télen, sem nyáron nem volt jövedelmező a mozizás, 1925-ben egy másik moziról is olvastam. 1929-ben Hungária Kertmozgóról tesznek említést, ez volt talán az első állandó, nyáron szabadtéri, télen fűtött sátoros mozija a községnek. 1943. augusztus 8-án az 1968-ban Siófokhoz csatolt Balatonújhelyen nyílt a Regős Mozi, amely nem kapott túl nagy hírverést, de mivel az időközben forgalmas helyszínné vált Hungária előadásaira elkapkodták a jegyeket, ide járhattak azok, akik a nyaralóikhoz közelebb szerették volna élvezni a vetítéseket.

1999 októberében 10 termes, 1988 férőhelyes multiplex mozi nyílt a Pécs Plázával egy időben, a Megyeri úton. Az újdonság hatalma oly mértéket öltött, hogy a városban működő kisebb mozik szinte azonnal megérezték a multiplex elszívó hatását és ezt követően nehéz helyzetbe kerültek a kópia ellátás korlátozottsága miatt is.

A Cinema City 2000. május 25-én nyitotta meg 9 vetítőtermes multiplex moziját a Szeged Plázában, amely Rókuson a vasútállomás, a villamos kocsiszín és a Búvár tó által körülhatárolt területen fekszik. A 2015-ben teljesen megújult bevásárlóközpontban központi helyet foglal el a mozi, amely a város és a környék egyik leglátogatottabb filmes intézménye.

Ünnepélyes keretek között a Cívis város első Bevásárló és szórakoztatóközpontjának átadójával egy időben, 1998 decemberében nyitotta meg kapuit a 9 termes multiplex mozi is. A Debrecen Pláza felső szintjén található mozikomplexum Debrecen és a környék kedvelt többtermesévé vált, amely mindig a legfrissebb alkotásokkal hálálja meg a látogatók hűségét.