A mai Kino Café Mozit elsőként 1910-ben említi a Budapest Czim- és lakásjegyzéke Lipótvárosi Mozgóként, 1911-ben viszont már Elite-ként tartják számon a Lipót körút 16 szám alatti, a Vígszínház szomszédságában lévő mozgóképvetítő helyet. Vezetője Rózsa Izidor, aki 1910-ben a Józsefvárosi Elite vezetője is volt. Akkor egy 300 fős moziteremben még némafilmeket vetítettek, amelyhez zenekart tartottak fenn, akik a zenei aláfestést szolgáltatták.

A miskolci mozizás története 1899-ben kezdődött, elsőként a megyeszékhelyek között. Az első filmszínházat a budapesti Uránia üzemeltette 1900.szeptember 25-től, ezen a napon volt az első vetítés a városban. 1911-ben az Apolló (később más helyszínen Korona, majd Kossuth) Mozgószínház, 1913-ban pedig az Uránia nyitott meg, amely a Béke elődjének tekinthető. Ezek a mozik voltak az utolsó bástyái a rendszerváltást nyereségesen megélt filmszínházainak. 1930. február 6-án érkezett el az első hangosfilm a városba. A névváltásra 1946-ban és 1951-ban került sor, ekkor kerültek államosításra és megyei szintű központosítás irányítása alá, amely a ’90-es évek elejéig maradt fent. Az ezt követő tíz évet csak a két legerősebb élte túl.

Tata-Tóváros első mozija 1911. június 8-án nyílt meg, a Tóvárosi Mozgófényképszínház a Hattyú kertben invitálta a nézőket, szemet gyönyörködtető műsorokkal és olcsó helyárakkal, az építmény 600 férőhellyel büszkélkedett, nem sokkal később már az Uránia nevet viselte. Még ebben az évben, novemberben, téli helyiségben nyitott meg a Reiner-féle házban. Az Esterházy-szállóval szemben pedig felépült egy másik állandó mozi is, az Est 1911. december 17-én nyitotta meg kapuit. A 200 fő befogadására alkalmas mozgó Noll Miklós, az Esterházy szálló vezetője kezdeményezésre nyitott meg a tata-tóvárosi nagyérdemű szórakoztatására. Idővel bővítették a férőhelyek számát.

Siófokon egy 1924-es újságban láttam először említeni a mozit, amely Sió Mozi néven hirdette látványos attrakcióit. Bár a Balaton-parti községben kezdetben sem télen, sem nyáron nem volt jövedelmező a mozizás, 1925-ben egy másik moziról is olvastam. 1929-ben Hungária Kertmozgóról tesznek említést, ez volt talán az első állandó, nyáron szabadtéri, télen fűtött sátoros mozija a községnek. 1943. augusztus 8-án az 1968-ban Siófokhoz csatolt Balatonújhelyen nyílt a Regős Mozi, amely nem kapott túl nagy hírverést, de mivel az időközben forgalmas helyszínné vált Hungária előadásaira elkapkodták a jegyeket, ide járhattak azok, akik a nyaralóikhoz közelebb szerették volna élvezni a vetítéseket.

1999 októberében 10 termes, 1988 férőhelyes multiplex mozi nyílt a Pécs Plázával egy időben, a Megyeri úton. Az újdonság hatalma oly mértéket öltött, hogy a városban működő kisebb mozik szinte azonnal megérezték a multiplex elszívó hatását és ezt követően nehéz helyzetbe kerültek a kópia ellátás korlátozottsága miatt is.

A Cinema City 2000. május 25-én nyitotta meg 9 vetítőtermes multiplex moziját a Szeged Plázában, amely Rókuson a vasútállomás, a villamos kocsiszín és a Búvár tó által körülhatárolt területen fekszik. A 2015-ben teljesen megújult bevásárlóközpontban központi helyet foglal el a mozi, amely a város és a környék egyik leglátogatottabb filmes intézménye.

Ünnepélyes keretek között a Cívis város első Bevásárló és szórakoztatóközpontjának átadójával egy időben, 1998 decemberében nyitotta meg kapuit a 9 termes multiplex mozi is. A Debrecen Pláza felső szintjén található mozikomplexum Debrecen és a környék kedvelt többtermesévé vált, amely mindig a legfrissebb alkotásokkal hálálja meg a látogatók hűségét.

Hévízfürdő első mozija az Apolló Filmszínház volt, amelyet 1912 júliusában, 8-10 hetes évadra nyitott meg Antal Jenő okleveles gazdatiszt a nagyközönség előtt, a hévízi tó lefolyócsatornája mellett kialakított étteremben. A várost már korábban is járták vándormutatványosok, akik rövid, néhány napos vagy hetes műsoraikkal örvendeztették meg közönségüket. A második ilyen létesítményre 1926. május 30-ig kellett várni, ekkor nyitotta meg kapuit Park-mozgó a Rákóczi úton, 1935-ben ugyanebben az utcában deszkákból épült nyári mozi is nyílt.

1932-ben nyitott City néven, amelyet az akkori magyar szépségkirálynő Lampel Ica népszerűsített, 1944-ben Szittyára keresztelték, majd ismét visszakapta eredeti nevét. Az államosítás után rövid ideig az Úttörő néven futott, majd az 1950-es évek elején nyerte el mai nevét. 1952. július 25-én, öt hónappal a Bwana Devil amerikai tesztvetítéseinek megkezdése előtt itt mutatták be az első „Plasztikus Film” programot, ez volt az egyetlen 3D-vel felszerelt mozi Magyarországon.

Az első mozit, az egykori Kisfaludy Vendéglőből alakították ki egy 1913-as határozat szerint, 1914. március 29-én már arról számolt be az egyik helyi lap, hogy hamarosan megnyílik a mozgószínház a fürdőtelepen. A fürdő igazgatója szerint egy modern fürdőhely épp oly elsőrendű kötelessége a szórakoztatás, mint a kényelem vagy a pontos, figyelmes kiszolgálás. Hiszen a szórakozás adja meg a savát, borsát az egész fürdőéletnek. Az épületet úgy alakították ki, hogy abban színi előadásokat is lehessen tartani, egy kis színpadot is építettek.