A város mozitörténete az 1910. évig nyúlik vissza, ekkor vetítettek először mozgófilmet az Árpád Szállóban. A szabadkai illetőségű vándor-mutatványos Lifka Sándor egy évvel később a piactéren, hatalmas sátorban adta elő a mozgóképes újdonságait. 1914 tavaszán a Royal Bioskop tette emlékezetessé a lakosság hétköznapjait ugyancsak a piactéren. A vetített filmek hossza 15-20 méter volt és főleg egy-egy rövid eseményt mutattak be, mint pl. egy vonat érkezése, tűzoltás vagy különféle ünnepi események. Ezeket a néma- és rövidfilmeket szóbeli megjegyzésekkel kísérték.

Már hagyománnyá vált, ám idén új helyszín is társul a megszokott Művész-Puskin-Toldi trióhoz a Tabán Kinotéka személyében. A fesztiválozók egy karszalaggal mind a négy helyszínen mozizhatnak korlátozások nélkül. Az aktuálisan vetített filmek mellett régebbi alkotások és premier illetve premier előtti filmek is láthatóak lesznek, de egyszer vászonra kerülő művet is láthatnak a nézők, amelye aztán soha nem kerül a magyar filmszínházakba.

Szeged Belvárosi Mozijának nagyobbik art termét digitalizálták április végén, az első vetítésre pedig május 1-én került sor. A hivatalos átadást egy héttel későbbre halasztották, mert ekkorra tudták garantálni a zökkenőmentes üzemet. A tavalyi sikeres - az art mozikat megcélzó és a digitalizálást elősegítő - pályázaton nyert összeggel illetve a város által kiegészített pénzzel sikerült szert tenni a Christie CP2215-ös vetítőre.

Ma nagy várakozással indulnak a vetítések a Szentesi Moziban. Rengeteg előkészülettel, hírveréssel, teljes átalakuláson átesett néző- és előtérrel, gazdag műsorral, digitális vetítőberendezéssel, akciós jegyárral és lelkes közönséggel végre megnyitja kapuit. Másfél hónapja indultak meg a felújítási munkálatok a leromlott állapotú Őze Lajos Filmszínházban. A nézőtér és az előtér teljes átalakuláson esett át, szinte multiplex hatású teremben érezheti magát a látogató.

Április 17-én egy hosszú korszakot zárt le a zalai megyeszékhely egyetlen art vetítőhelye. Digitális vetítőrendszert kapott a tavalyi art mozis fejlesztési pályázat révén. A Keresztúry ÁMK Stúdió termében immár nem csak művészfilmeket, hanem nagyobb sikerprodukciókat is műsorra tűznek.

Minden évre jut egy mozibezárás és a most következő a Vörösmarty lett, de a Tabán példáján okulva remény tölti el a pesti moziszerető közönséget, hogy néhány hónap tetszhalott állapotból feltámad majd ez az egység is. A mozi vezetése a hónap elején adta közönsége tudtára, hogy március 31-én befejezik munkájukat és visszaadják az épületet a Kerületi önkormányzatnak.

Alig hogy újranyitott Buda egyetlen artmozija az első kerületben, a második héten már két teremben várja a mozizni vágyókat. Mindkét nézőtér nevet is kapott, a 76 férőhelyes, az előző időszakokban is működő auditórium Kubrick nevét viseli, míg a kisebbik 28 fő befogadására alkalmas stúdió Fellini nevét kapta.

A cím nem elírás és nem is rangsort szeretnénk állítani. A mai és a holnapi napon három moziban indul meg a digitális vetítés, amelyből egy a tavalyi art mozikat támogató pályázat nyertese és kettőben 3D vetítés is lesz. A címben lévő sorrend a nyitás sorrendjére utal, a városok pedig: Komárom, Budapest és Kiskunfélegyháza.

A mozivilág palettája ismét színessé vált s változatosság jegyei miatt. Vannak a hírek között olyanok is, amelyek aggódásra adhatnak okot, azonban ezek egy része átmeneti jellegű és van olyan is, ami erősen gondolkodóba ejti a moziüzemeltetőket a működtetés további mikéntjéről. Lássuk hát:

A borsodi és a Komárom-esztergomi városok mozijaiba megérkeztek a digitális vetítők és ezzel ők is beálltak a korszerű filmszínházak sorába. Ez azt is jelenti, hogy immáron a nagy hollywoodi produkciókat premierben is képesek vetíteni. A sárospataki A Mozi az EMMI által elnyert támogatás részeként szerezte be vetítőtechnikáját, míg az tatai filmszínház magántőkéből indult útjára. Befejeződött a Cívis város hagyományos mozijának utolsó nagy fejlesztése, szintén az art pályázaton elnyert támogatásból egy Christie CP2215-ös vetítő szolgálja a hajdúsági nagyérdeműt.