A főváros után a vidéki jegyfoglalások következnek, elsőként itt egy egyedi kinézetű rendszer, amit a bihari térség egyetlen mozijában használnak, Berettyóújfaluban. Ez az oldal nem csak foglalást, hanem vásárlási opciót is magában foglal, ezért bőven mondhatjuk, hogy a teljesség igényét lefedi, nem utolsó sorban felhasználóbarát is. Lássuk a folyamatot: első lépésként nyissuk meg a http://berettyomozi.hu weboldalt!

A kiskunhalasi városháza alapkőletételére 1905. október 1-én került sor, ennek az épületnek részeként építették meg a színház épületét is, amit mészhomok téglából szecessziós stílusban készítettek el Hikisch Rezső és Kotál Henrik tervei alapján. A belső falakat és a mennyezetet színes stukkó festményekkel illették, amelyeket sajnos a szocializmusban teljesen eltűntettek. A megnyitóra 1906. november 9-én (szombaton) került sor, az első előadás pedig Katona József Bánk Bánja volt, amelyet hatalmas érdeklődés övezett. A színházat az 1920-as évek második felében már filmvetítésre is használták, Kiskunhalasi Apolló Mozgó néven, melynek igazgatója Hurth Adolf volt.

A múlt hét közepén Magyarország legnagyobb mozihálózata, a Cinema City kismértékű jegyáremelést hajtott végre, amíg a kis mozik általánosan csak kis mértékben tették meg ezt az elmúlt évek folyamán. A különbség már-már számottevő különbséget mutat. Míg a vidéki városban működő multiplexek átlag jegyára 1370 forint körül mozog, addig a hasonló filmeket is vetítő kisebbeké 910 forint átlagban. A kisebbikek felé hajtja a vizet, hogy egy popcornnal és üdítővel alig kell többet fizetni a jegyért, mint a több teremmel rendelkező társaiknál büfétermék nélkül.

A két dunántúli, egyébként art rendszerben működő mozi a versenyképesség és a plusz bevételi források miatt tette le voksát a fejlesztés mellett és szereltetett fel térhatású rendszert. Ennek eredményeként korábban nem látott vendégek tértek be a tapolcai moziba, akik eddig Győrbe, Hévízre vagy Veszprémbe jártak, de a környező, egyébként mozi nélküli városokból is szép számmal jelentek a 3D hírére, pl. Keszthelyről.

November 21-én jelent meg a Magyar Közlönyben az art mozikat támogató pályázat, mely a digitális vetítőberendezés beszerzését teszi lehetővé. A rövid határidejű pályázatot november 25-ig kellett megküldeni a kincstár területi illetékes szerve felé, ami azt jelenti, hogy a pályázni kívánó artmozik már előre megírták azokat és csak a bejelentésre vártak, hogy megküldhessék igényüket. Az eredményt az Emberi Erőforrások Minisztériumának, Kultúráért Felelős Államtitkársága december 18-án tette közzé honlapján.

2014. december 18-tól már az 1-es terem is digitálisan vetít és ezzel befejeződött a kissé hosszúra nyúlt és viszontagságos digitalizálás a XV. kerületi bevásárlóközpont hattermesének fejlesztése.

Nem válik meg a nézőtéri üléseitől a főváros legkisebb mozija és a vendégeknek sem kell állva nézniük a filmeket. A mozi vezetése egy különleges ajánlatot kínál cégek és magánszemélyek részére a támogatásukért cserébe. A székek megvásárolhatóak, a támogatók nevei pedig feliratozásra kerülnek a különben jó állapotú fotelülésekre.

Az elmúlt évekhez képest lényegesen szegényebb a hírek mennyisége, lévén, hogy a digitalizálandó mozik lassan elfogynak az országban, de egy-kettő azért még akad. Vannak jubiláló filmszínházak és olyanok is, akik nagykorúvá léptek elő. -október 2-án nyitotta meg kapuit a megújult pécsi Uránia Mozi, a városi soktermest igyekeztek felülmúlni a 4K-s vetítővel, a páholyos és erkélyes nézőtérrel és az aktív szemüveges 3D technológiával és két hétig tartó ünnepi jegyáraival; -október 5-én lett 5 éves a Cinema Nagykanizsa, az öt év alatt egytermes moziból három lett, elhozták a városba a digitális vetítőt és a 3D-t is;

Szűk Balázs (Sz.B.): Milyen körülmények között vette át az Apolló mozi üzemvezetését és a Főnix Rendezvényszervező Nonprofit Kft. filmes referensi feladatkörét? Fejér Tamás (F.T.): 2013 februárja óta vagyok állományban, akkor mint Bódor Edit ügyvezető asszisztense kerültem bele a főnixes kulturális körforgásba. Nem sokkal ezután már elkezdtem tevékenykedni, főként a mozi marketing területén, és végül október hónap végén november elején történt meg az a változás, amikor leültünk beszélgetni a vezetőséggel, és arra jutottak, hogy megbíznak engem 2014. január elsejétől az Apolló mozi vezetésével. Erre épeszű ember nem mondhat nemet! Én teljes szívvel és örömmel vállaltam ezt a kulturális küldetést.

A Puskin elődjének az egykori Magyar Világ kávéház tekinthető, itt volt az akkori politikai és társadalmi élet központja is. Az első világháborút követően a kávézó és a korzó is megszűnt. 1919 után a Mezőgazdasági Hitelintézet néven bank lett, de a gazdasági válság hatására csődbe ment. A filmek és a mozi iránti érdeklődés ugyanakkor felfelé ívelő pályán állt, ezért a Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei alapján ezen a helyen épült meg a főváros legszebb filmszínháza a Fórum. Szakmai alapítója Deák Jenő volt, akinek 1912 óta Általános Mozgóképipari Vállalat néven működött filmkölcsönző cége. A Fórum 1926. november 26-án nyitotta meg kapuit a fővárosiak előtt, akik hamar megszerették.