Mire a film elkezdődhet, a potenciális nézők jelentős része már elindult hazafelé.

Mit szabályoz valójában az X?

A magyar korhatári jelzések többsége nem belépési tilalom, hanem a nézőket, illetve a szülőket segítő ajánlás. A mozik ezért pusztán a feltüntetett korhatár alapján nem kezelhetik automatikusan igazoltatandó vagy kizárandó személyként a fiatalabb nézőket.

Az X-es, hivatalosan VI. kategóriájú film esetében azonban maga a film terjesztése kap különleges korlátozást. Az ilyen alkotás hagyományos moziban és más nyilvános vetítőhelyen csak este tíz és reggel öt óra között mutatható be. Ettől csak a kizárólag felnőttek számára hozzáférhető speciális terjesztési formák térhetnek el.

Ez sajátos ellentmondást teremt. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a mozi mikor vetítheti a filmet, miközben a korhatári jelzés önmagában nem jelent ugyanilyen egyértelmű, kikényszeríthető belépési tilalmat a néző számára.

A szabályozás tehát nem elsősorban a beléptetésen, hanem a film hozzáférhetőségének időbeli korlátozásán keresztül próbálja távol tartani a kiskorúakat. Hogy ez milyen következményekkel jár a mozikra és a felnőtt közönségre nézve, azt leginkább a vetítési gyakorlat mutatja meg.

Egy film, amely akkor kezdődik, amikor a többi már véget ér

A Gonosz halott: Égj! a legszigorúbb magyar korhatári kategóriába került. A köznyelvben és a mozis műsorokban ezt rendszerint X-es besorolásként jelölik, a jogszabály hivatalosan a VI. kategóriába sorolja az ilyen alkotásokat. Minősítésük: kizárólag felnőttek számára megtekinthető.

Az X azonban ebben az esetben nem csupán arra figyelmeztet, hogy az alkotás kizárólag felnőttek számára ajánlott. A besorolás a film terjesztését is korlátozza: normál moziban és más nyilvános vetítőhelyen kizárólag 22 és 5 óra között lehet bemutatni.

Ezzel a film lényegében kiesik a hagyományos esti főműsoridőből. Nem kezdődhet 18 órakor, amikor a munka után érkező nézők keresnek programot. Nem kerülhet 20 órára vagy 20:30-ra sem, amikor a legtöbben még szívesen beülnének egy közel kétórás filmre. A moziknak meg kell várniuk este tíz órát, és csak akkor indíthatják el az előadást.

A film játékideje 110 perc, így reklámokkal és előzetesekkel együtt egy 22 órakor kezdődő vetítés csak éjfél körül ér véget. A 22:20-as vagy 22:40-es előadás nézői pedig akár hajnali fél egy után léphetnek ki a moziból. A jelenlegi műsorokban valóban ilyen késői kezdések jelennek meg.

Ez pénteken vagy szombaton még vonzó része lehet egy esti programnak. Hétköznap azonban jóval kevesebben vállalják, hogy egy horrorfilm után, éjfél után induljanak haza, majd másnap reggel munkába menjenek.

A filmet még az előzetesével sem lehet rendesen felépíteni

Egy mozifilm közönségének megszerzésében ma is fontos szerepe van a moziban vetített előzeteseknek. A néző beül egy hasonló műfajú alkotásra, és közvetlenül a nagyvásznon találkozik a következő premierrel. A hang, a kép mérete és a közös nézőtéri élmény olyan figyelmet ad egy előzetesnek, amelyet egy közösségi oldalon automatikusan elinduló videó ritkán képes megteremteni.

A Gonosz halott: Égj! filmhez természetesen készült és rendelkezésre áll mozis előzetes. Csakhogy a moziban használható előzetesre is olyan korlátozás vonatkozik, amely miatt a mozik nem illeszthetik be a szokásos, 22 óra előtti előzetesblokkjaikba.

Nem játszhatják le például egy 18-as korhatárú horrorfilm 19 vagy 20 órakor kezdődő vetítése előtt, hiába éppen annak felnőtt közönsége érdeklődne a legnagyobb eséllyel az új film iránt. Így csak este tíz után kezdődő előadások előtt használható, amikor a mozik többségének már alig van vetítése.

A film tehát rendelkezik előzetessel, csak éppen a mozik legfontosabb saját reklámfelületén alig tudják használni.

A helyzet önmagába zárul. A mozik nem tudják megfelelően megmutatni az előzetest annak a közönségnek, amelyet a film érdekelhetne. Ezután magát az alkotást is csak olyan időpontban vetíthetik, amikor a potenciális nézők jelentős része már nem akar vagy nem tud moziba menni.

Kevesebb előzetes-vetítés, kisebb ismertség, késői előadás, alacsonyabb nézőszám. A gyengébb eredmények miatt pedig a film hamarabb elveszítheti a termét, vagy akár teljesen lekerülhet a műsorról.

Éjfél után nemcsak a film ér véget

A késői kezdés nem kizárólag a nézőnek jelent kényelmetlenséget. A mozinak az egész működését hozzá kell igazítania.

Nyitva kell tartani az épületet, működtetni kell a vetítést, biztosítani kell a személyzetet, majd az előadás után ki kell üríteni és ki kell takarítani a termet. A pénztár és a büfé működését is meg kell szervezni, miközben este tíz után már aligha érkezik olyan vendég, aki más filmre váltana jegyet.

Vagyis egy olyan film vetítéséről beszélünk, amelynek legkorábbi engedélyezett kezdési időpontja egybeeshet az épület hivatalos zárásával.

Egy soktermes multiplex könnyebben viseli ezt a helyzetet. Több terem vetítései fejeződhetnek be hasonló időben, a személyzet jelenléte és az épület nyitva tartása több előadás között oszlik meg. Akár ugyanannak a filmnek a szinkronizált, feliratos vagy valamilyen prémium változatát is elindíthatják egymáshoz közeli időpontokban.

Egy egy- vagy kéttermes moziban egészen más a számítás. Előfordulhat, hogy a dolgozóknak néhány néző kedvéért kell több órával tovább bent maradniuk. Ha a késői előadás iránt nincs elegendő érdeklődés, a vetítés üzemeltetési költsége aránytalanná válhat a bevételéhez képest.

Ami Budapesten működhet, vidéken már nem biztos

A jogszabályi korlátozás minden mozira egyformán vonatkozik, a gyakorlati következménye azonban nagyon különböző.

Budapesten vagy egy nagyvárosban egy 22:30-as kezdésnek lehet közönsége. Több az éjszakai programot kereső fiatal felnőtt, szélesebb a potenciális nézői kör, és általában az éjszakai közlekedés is könnyebben megoldható.

Egy kisebb városban viszont a mozi közönségének egy része környező településekről érkezik. Az utolsó busz vagy vonat akár már a film kezdete előtt elindulhat. Aki nem autóval érkezik, annak nem egyszerűen kényelmetlen a késői előadás: sokszor fizikailag sem lehetséges utána hazajutnia.

Az idősebb horrorrajongók, a másnap dolgozók, a vidékről bejárók és mindazok kieshetnek, akik egyébként jegyet váltanának a filmre, de éjfél után már nem tudnak vagy nem szeretnének útnak indulni.

A besorolás ezért nemcsak az életkor alapján szűri a közönséget. Közvetetten lakóhely, közlekedési lehetőség, munkarend és életmód alapján is válogat a nézők között.

A nagy multiplex számára mindez komoly nehézség. Egy kisebb vidéki mozinak azonban már azt a kérdést is fel kell tennie: van-e egyáltalán értelme műsorra tűzni a filmet?

Filmínségben különösen fájó a korlátozás

A probléma most azért is feltűnő, mert a mozik nem dúskálnak a biztos közönségsikerekben. Vannak hetek, amikor kevés az igazán erős újdonság, miközben a korábban bemutatott filmek érdeklődése már csökken. A termeket és a napi műsorrendet azonban ilyenkor is meg kell tölteni.

Ebben a helyzetben érkezik egy ismert horrorsorozat új darabja, amelynek van saját rajongótábora, könnyen azonosítható célközönsége, és legalább egy meghatározott nézői réteget meg tudna mozgatni.

A mozi mégsem használhatja arra, hogy megerősítse vele az esti műsorsávot. Nem teheti be nyolc órára egy gyengébben teljesítő film helyére, nem szervezhet köré hagyományos esti előadásokat, és még az előzetesét sem tudja levetíteni a hasonló filmek közönségének.

Megérkezett tehát egy nézhető és eladható film, de a mozi csak akkor kezdheti el vetíteni, amikor a legtöbb más előadás már véget ért, egyes bevásárlóközpontok bezártak, a kisebb településeken pedig az utolsó busz vagy vonat is elindult.

Ismert X-es besorolású mozifilmek Magyarországon

Az X-es kategória ritka a hazai moziforgalmazásban. Nem minden különösen erőszakos horror kerül ide: számos kemény film megmaradt a 18-as kategóriában. Az X-es jelölést csak néhány, kiemelkedően szélsőségesnek ítélt alkotás kapta meg.

A legismertebb példák közé tartoznak:

• Fűrész IV. – a korabeli beszámolók szerint ez volt az első olyan X-es besorolású film, amely szélesebb magyar moziforgalmazásba is bekerült. Akkor még nem kizárólag 22 óra után vetíthették, viszont a besorolás jelentős kulturális járulékkal és emiatt helyenként emelt jegyárral járt.
• Fűrész VI. – szintén X-es besorolást kapott, de a magyar nézők végül nem láthatták moziban. A 2009 októberére tervezett bemutatót a forgalmazó a minősítés után visszavonta. Ez jól mutatja, hogy az X már a korábbi szabályozásban sem pusztán figyelmeztető jelzés volt: gazdasági következménye akár egy teljes mozibemutató törléséhez is vezethetett.
• Bőrpofa – a 2017-es magyar bemutatáskor X-es korhatár-besorolást kapott.
• Sikoly VI. – 2023-ban került X kategóriába Magyarországon.
• Fűrész X. – szintén 2023-ban kapott X-es besorolást, ezért a mozik csak 22 óra után vetíthették.
• Bohócrém karácsony (Terrifier 3) – a 2024-es magyar mozibemutató alkalmával X-es besorolást kapott.
• Gonosz halott: Égj! – 2026-ban kapott X-es besorolást; ez adja a cikk aktuális apropóját.

A felsorolásból az is látszik, hogy az X nem egyszerűen a horrorfilmek szokásos kategóriája. Sok, hasonlóan véres vagy sokkoló alkotás 18-as jelöléssel került a mozikba. A VI. kategóriába jellemzően azok az alkotások kerülnek, amelyeknél az erőszak, a szexualitás vagy más, a kiskorúak fejlődésére különösen ártalmasnak ítélt tartalom intenzitása, részletezettsége és összhatása már túlmutat a 18-as kategória keretein.

Nem volt mindig így

Az X-es besorolás korábban nem jelentette automatikusan azt, hogy a filmet csak este tíz után lehet vetíteni. A Fűrész IV. 2008-ban X-es jelöléssel szerepelt a műsorban, mégis tartottak belőle délután fél háromkor, valamint 18:45-kor és 20:45-kor kezdődő előadásokat is.

A besorolásnak ugyanakkor már akkor is súlyos gazdasági következménye volt. Az X kategóriás filmeket 25 százalékos kulturális járulék terhelte, amelynek költsége a mozik és végső soron a nézők számára is megjelenhetett. A korabeli műsorban a Fűrész IV. mellett külön, 1250 forintos helyárat tüntettek fel.

A korábbi rendszer tehát nem az időponttal, hanem elsősorban pénzügyi eszközzel nehezítette az X-es filmek forgalmazását. A filmet délután és főműsoridőben is le lehetett játszani, de a magasabb járulék miatt drágábbá vált a bemutatása – és adott esetben a néző számára maga a jegy is drágábbá válhatott.

Védelem vagy forgalmazási akadály?

A kérdés nem az, hogy szükség van-e a kiskorúak védelmére. Természetesen szükség van rá. Inkább azt érdemes megvizsgálni, hogy ennek valóban az-e az arányos módja, ha egy kizárólag felnőtteknek ajánlott filmet csak este tíz után lehet vetíteni.

A jelenlegi rendszer nem közvetlenül a néző belépését korlátozza, hanem magát a filmet száműzi egy rendkívül szűk, késő esti idősávba. Ezzel nemcsak a kiskorúak találkozási esélyét csökkenti, hanem a teljes mozis forgalmazást is megnehezíti: szűkíti a választható időpontokat, korlátozza az előzetes használatát, csökkenti az elérhető közönséget, és különösen nehéz helyzetbe hozza a kisebb mozikat.

Az X-es besorolás így jóval több lesz egy korhatári jelzésnél. Meghatározza a film reklámozhatóságát, vetítési rendjét, közönségét és végső soron azt is, hogy hány moziban és meddig maradhat műsoron.

A film megérkezett. Csak éppen akkor vetíthető, amikor a közönség jelentős része már hazament.