A Mosonvármegye című hetilap, már 1909-ben és 1910-ben írásokat közölt a mosoni és a magyaróvári mozik megnyitásáról, utóbbi július 17-én nyitotta meg kapuit a Magyar utca 62 alatti Tomacsek-féle házban. Az első nap műsora a következőkből állt: Kirándulás Szudánba (természeti fölvétel), Párisi gyermekélet (komikus jelenet), Japán nők (természeti fölvétel), Egy bizalmas intés (dráma), Aladdin és a csodalámpa (Mese, színezett), Régi iskolatárs (komikus), amelyről másnap a helyi lap számolt be. A jegyek 40 illetve 60 fillérbe kerültek, gyermekeknek 30 fillér volt egy belépő.

A digitális fejlődés nem áll meg a Palace Moziknál sem, ugyanis a Lurdy Ház 10 termes multiplexében a második terembe (2-es terem) szereltek fel egy vetítőgépet, amely Budapesten egyedülálló Xpand 3D rendszerben működik, ám ez most ideiglenes megoldás addig, amíg a gyártó le nem szállítja a megrendelt gépet és akkor az is, mint a 10-es terem vetítési formája, Masterimage lesz.

  Keskeny (16 mm) filmeket már 1955-ben vetítettek a településen, de a nagy sikerű teltházas előadások egy nagy normál (35 mm) mozi megalkotását tették szükségszerűvé, melyet 1960-ban emeltek a Duna parti faluban. A terem kezdetekben 326 férőhelyes volt karzattal, szűk üléssorokkal. Neves filmek bemutatóját ebben a régióban itt vetítették először, mint pl. az Árvácska vagy a Miniszter félrelép. Közönségtalálkozókat szerveztek, amelyeket óriási érdeklődés övezett.

Budapest legelső és egyik legpatinásabb filmszínháza az Uránia az 1890-es évek elején mulatónak épült a mai Rákóczi úton, az Astoria és a Blaha Lujza tér között. Épületét Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az indiai reneszánsz formai elemeit az arab-mór díszítő elemekkel, így lett az építmény Budapest egyik legmeghatározóbb "mór" típusú épülete. Az ofreum kezdetben Caprice, majd Alhambra néven volt ismert.

Budapesten mozijait a sokféleség jellemzi, amelyek egytől egyig egyedi jegyárakkal rendelkeznek, a lentebb közzétett táblázat a budapesti mozijegy árak jelenlegi állapotát tükrözi. A táblázatban szereplő számok forintban értendők. Az idényjellegű és nem mindennap vetítő mozik a táblázatban nem szerepelnek.

A digitális vetítőgépek beüzemelése a nyár folyamán sem áll le, hiszen több Cinema City által üzemeltetett egységben újabb DCI vetítők váltják fel teljes egészében a 35 mm-es társaikat, így pl. a Westendben már a termek több mint fele csak digitális vetítővel működik, azonban az újonnan beszereltek csak 2D-ben. A 2D digitális és a 35 mm-es vetítések egy árkategóriába tartoznak, csak a 3D-s filmért kell többet fizetni. Vannak olyan többtermesek, ahol egy filmet mindhárom formában műsorra tűzik, a mozilánc internetes oldalán elérhető változatában ezeket jelölik is. Új dolog, hogy Kaposvárott is felszerelték az új technikát, de a 3D-re még várni kell.

A Cirko-Gejzir mozi idén is megrendezi a tavalyi évben nagy sikert aratott SZÁNSÁJN 2 FESZTIVÁLT. A programsorozat július 28-án kezdődött és bő egy hónapon keresztül augusztus 31-ig tart. A tartalom a filmnézés mellett számtalan meglepetést tartogat, mint például a dvd börze vagy a gépházlátogatás és persze minden mozijegy mellé egy pohár málnaszörp vagy fröccs jár.

Völgyesiné bemutatja: Cinema City Nyári Iskola Mozi Kvíz Játék A Cinema City a mai nappal nyolc héten át tartó filmes, tudás alapú mozi kvíz játékot indít el Cinema City Nyári Iskola néven, új arculatának népszerűsítése és a kiemelkedő tudású filmszerető mozilátogatók felkutatása és megjutalmazása célzatával.

Holnapi nappal újraindulnak a vetítések Szegeden, a Belvárosi Moziban. A tűzveszélyessé vált épületben elhárítottak minden akadályt, ami a mozi működést gátolta, így július 1-én a Grand Café mozija, 4-én pedig a Casablanca Kávézó nyithatott ki.

Az esztergomi mozihistória 1910-es évekig nyúlik vissza, az első vetítőhelyeket is ekkor nyitották meg, köztük a Kultúr Mozgót is, amely harmadik filmszínházként 1920. december 25-én ejtette először ámulatba közönségét. Az épületet 1837-ben Hilótzky Albert építette meg a Rákóczi téren. Az első film a Damaskus csillaga című alkotás volt, amelyet két részletben láthatott a nagyérdemű. A város többi mozijával versengve különböző szolgáltatásokkal próbálta növelni a vendégek komfortérzetét. Az üzemeltetők a mozi földszintjén Kultur Buffe néven nyitottak üzletet, ahol finom italokkal és hideg szendvicsekkel kedveskedtek az előadás idejére.