Zamárdiban már május 1-én elkezdik a vetítéseket a kertmoziban és rögtön egy kasszasiker várományossal indítanak, mert Az ördög Pradát visel 2-t láthatják az érdeklődők 20:30-kor, illetve másnap ugyanebben az időpontban Michael Jackson életrajzi filmjét. Idén 65 éves lesz a kertmozi, amely az ünnep alkalmából ingyenes vetítéseket szervez majd.

Az ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Sugárút Fesztivál, Dunaújváros retrófesztiválja. A Vasmű út egykor a város legmeghatározóbb társasági élettere volt és a belvárosnak ezen részén rendezik meg a város majálisát is május 1-én, amely a régi idők hangulatát idézi meg. Számos múltidéző pont lesz ezen az útvonalon, különböző előadások, retró autók bemutatója, koncertek, gyermekprogramok, múlt idéző séta és persze mozi is, kultikus filmekkel. Az esemény célja a régi értékek megóvása, életben tartása, nosztalgikus érzések ébresztése, egy nap időutazáson vesz részt az, aki ide látogat.

125 évvel ezelőtt 1901. április 30-án mutatták be az első magyar filmet, amely A táncz címet viselte. Az Uránia Tudományos Színház egyik előadásának mozgóképes illusztrációjaként született, amely az első tudatosan megrendezett dramatizált jeleneteket tartalmazó magyar filmalkotás lett. Ezt a napot tartjuk a magyar film napjának 2018 óta.

Szentendrén április 16 és 30 között Tavaszi Városkártyás Napokat tartanak, amelynek része a mozi is. Minden nap egy helyszínen kínálnak extra kedvezményt, a legtöbb elfogadóhelyen 15-50% árengedményre számíthatunk vagy ajándékokra is szert tehetünk bizonyos feltételek megléte esetén.

Új arculatot kaptak a szegedi Belvárosi Mozi Balázs Béla termének ülései, az eddigi baracksárga színt az aranysárga váltotta fel. A megújulásra azért volt szükség, mert az üléshuzatok kissé elkoptak.

Van az a pillanat, amikor belépsz egy moziba, és még nem a film története kezd el dolgozni benned, hanem a tér: a pénztárablak emléke, a lépcső ritmusa, a nézőtér halk sötétje, a gépház közelsége. Budapest mozijai közül sok már csak ilyen villanásokban létezik – képekben, tárgyakban, történetekben. Vékás Magdolna évtizedek óta fotózza ezt az eltűnő világot: nem „szép képeket” keres, hanem egy mozi teljes testét és lelkét, az előcsarnoktól a gépházig. A beszélgetésünkben (Kalcsú Éva rövid kiegészítéseivel) arról mesél, hogyan lett a mozik iránti szerelemből dokumentálás, a fotózásból archívum – és mi az, amit még most is meg lehetne menteni, ha lenne hozzá elég figyelem és jó ízlés.

Ezer forintos jegyárral várja látogatóit a pápai Petőfi Mozi. A Veszprém megyei városban számos magyar filmalkotást vetítenek április 22-ig ezen az áron. Kedden közönségtalálkozó is lesz, az erdélyi futball legendáról szóló Bölöni ingyenesen tekinthető majd meg.

A Nemzeti Filmintézet április 15-i közleménye első látásra személyi ügynek tűnhet: Káel Csaba megbízatása a miniszterelnökével együtt ér véget, az intézet pedig a kormányváltásra hivatkozva nem vállal új, hosszú távú pénzügyi kötelezettségeket. Valójában azonban ennél többről van szó. Ez a néhány mondat azt jelzi, hogy a magyar filmipar döntéshozatala átmeneti üzemmódba kapcsolt, és bár ennek hatása nem holnap reggel látszik majd a mozipénztáraknál, a következő időszak magyar filmes kínálatára már annál inkább kihatással lehet.

Tavaly április 11-én nyitotta meg kapuit a fonyódi mozi, akkor még egy egytermes 109 férőhelyes nézőtérrel és egy nagyon elegáns előtérrel, naponta működő kulturális intézményként, ahol nem csak filmeket, hanem kisebb pódium előadásokkal, műsoros estekkel, konferenciákkal várták a közönséget.

Komoly fejlesztésen esett túl a párkányi mozi, ahová rengeteg magyarországi néző is átjár, hiszen Esztergomban és Dorogon sincs mozi. A szlovák filmszínházat még a 2010-es évek elején digitalizálták, ám a vetítési rendszere elavult, csak tavaly 3000 eurót költöttek az eszközök javítására, ideje volt lecserélni.