A városban ekkoriban nem volt még villanyvilágítás, a saras, petróleumlámpákkal világított utcákon jártak keltek a város polgárai. Ezért is volt látványos a Vigadó fényárban úszó felirata, amihez az elektromos áramot generátorral állították elő. Később erre a filmvetítésekkor szükség is volt. Az építéskor 160 000 koronára becsülték a kivitelezés árát, ez később 200 000 koronára kúszott fel. Voltak, akik fényűzésnek gondolták az épületet, de voltak, akik pártolták. De egy biztos dolog volt, az épület beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A múlt század első felében igazi színi élet alakult ki, számos színi társulatot hívtak meg nagyobb városokból. 1912-1940 között számos bálnak adott otthont az épület és szinte a kezdetektől folytak filmvetítések is, a filmszínház első neve Uránia volt.
1945 után elsődlegesen moziként működött, 1950-ben államosították és az Ady Filmszínház nevet adták neki. Az 1960-as évek végén az akkori szellemiségnek megfelelően felújították, a falakat bevonták olyan lemezekkel, amelyek eltakarták az ólomüveg ablakokat, a stukkó díszeket. Ez volt az utolsó felújítás. Heti több mozielőadást tartottak, esetenként ünnepségeknek és színházi eseményeknek is helyet adott. A rendszerváltásra az állapota lényegesen leromlott. 1990-től a filmvetítésekre egyre kisebb igény mutatkozott, egy vállalkozó azonban sikeresen működtette videó kölcsönzőjét, majd erre is megcsappant a kereslet. Egy újabb bérlő egy kétes hírű diszkót üzemeltetett benne, majd ez is megszűnt és végül lakat került a Vigadóra. A város pályázati felújításban reménykedhetett.
2008-ban elkészült a városközpont funkcióbővítés felújításának pályázata, amely három részből állt: közterület felújítás, városháza felújítása, a Vigadó felújítása. A pályázati program összköltsége kicsivel több, mint egymilliárd forintra rúgott, ebből 450 millió jutott a Vigadóra. A felújításban a hagyományőrzésre törekedtek, amivel az eredeti formákat, elemeket és hangulatot igyekeztek visszahozni. A mozi felújításának befejezése komoly csúszáshoz vezetett, mert amikor a takaró lemezeket levették, olyan csoda tárult a szemek elé, amelyről a város is megfeledkezett. Hat ólomüveg ablak és több stukkódísz került elő, amelyek felújítása további költségnövekedést eredményezett. Az önkormányzat ezek megmentése mellett döntött és további 147 millió Ft támogatásban részesült a város.
A Vigadó a főút mellett a belvárosban helyezkedik el Debrecen irányában a jobb oldalon, az épület előtt a híres fagylaltos, Bagaméri szobra áll. A díszes épület a felújítás óta a régió egyik legpatinásabb kulturális ékszerdoboza lett. Az épületbelső márvány és tükör ötvözetének eleganciája jól kiemeli a zöld és barna pasztell színvilágot. Az előtér hosszú pultja információs pont is egyben, itt válthatjuk meg a mozijegyeket kizárólag készpénzzel, itt vehetjük át a telefonon lefoglalt jegyeket is. Az épületben ezen kívül több konferencia és különféle oktatásokhoz, tréningekhez, klubokhoz igénybe vehető és kibérelhető terem tartozik. A földszinten van még egy külön bejáratú cukrászda és kávéház, amelynek nyáron kiülő része is van.
A 150 fős mozi egy földszinti részből és karzatból áll. Az épület második emeletén található a büfé, ahol a mozizáshoz elengedhetetlen frissen pattogatott kukorica, snackek, csokoládék és szénsavas üdítők, alkohol tartalmú italok kaphatók és vihetők be a nézőtérre. A földszinten mozgatható, színházi székeken lehet mozizni, a hátsó sorok egy mobilemelvényen helyezkednek el, amely önmagába tolható a falig, a lenti rész így más rendezvényekre, pl. esküvők és bálok is hasznosítható. A karzaton rögzített, felhajtható ülésű, fejtámla nélküli, normál háttámlás, kartámaszos és pohártartós kivitelű moziszékekkel berendezett lépcsőzetes üléssor elrendezésben. A kartámaszok felhajthatók a pároknak kedvezve, az intimebb mozizás érdekében. A nézőtér akadálymentesített és klimatizált, az ülések számozottak, a jegyek helyre szólnak.
A vászon felcsavarható változatú, mattfehér perforált kivitelű, 9x6 méter nagyságú. A terem Dolby Digital hangrendszerrel szerelték fel, amely jól kiegészíti az akusztikát. A hangzáshoz használt berendezést a magas szakértelemmel bíró szakembereknek hála, jól bekalibrálták. A nézőtéren egy színpadot is kialakítottak a többfunkciósság érdekében. A gépházban egy Christie CP2220-as vetítőgép dolgozik, kiegészítve a Christie IBM processzorral és a CP750 hangprocesszorral és végfokerősítőivel. A vetítőgépet felszerelték a Dolby 3D színszűrős elven működő rendszerrel is.
A mozi filmkínálata nagyon változatos és bár a Vigadó nem az art hálózat része, ennek ellenére igyekszik a legszínesebb műsorral kedveskedni a látogatóknak. Műsorra vesznek igazi kasszasikerek mellett, vígjátékokat, családi és animációs filmeket tengeren innen és túl, akár 3D formátumban, valamint nemzetközi fesztiváldíjas művészfilmeket is. A vetítési napokat a közönséghez igazítva leginkább szerdán és csütörtökön 1-1, pénteken 1-2, szombaton pedig 2-3 alkalommalhatározzák meg az egyéb rendezvények függvényében.
Jegyárak 2D előadásra 850 Ft, 3D tartalmú filmre pedig 1100 Ft, filmklub (válogatott art) előadásokra egységesen 500 forint a jegy ára. Csoportos kedvezményekről a mozi recepciójánál lehet érdeklődni.
Kisújszálláson révbe értek mind városközpont rendezése, mind kulturális szempontból, nem utolsó sorban pedig egy minden tekintetben csodás épületet mentettek meg az utókornak örökségül. Méltán nevezhetjük a várost az Nagykunság kulturális központjának.
(forrás: Kisújszállási Művelődési Központ és Könyvtár)
