Miután a mozik a filmipar fontos országaiban és nálunk is teljesen leálltak, a koronavírus az otthonba száműzte ezt a szórakozást. A stúdiók a fennmaradás érdekében már a nagyobb befektetéseik streamelését is fontolgatják. Bár a legnagyobb blockbusterek, mint a Fekete Özvegy vagy a Halálos iramban 9 megjelenési idejét lassan egy éve tolják maguk előtt, mert a mozi úgy tűnt, hogy mégis sokkal biztosabb pénz az internetnél, a Trollok a világ körül váratlan eredményével ez az elmélet megdőlni látszik. Az eddigi pénz, ami a stúdióhoz befolyt streamelésből, meghaladta a legjobb spekulációkat, amit a mozis megjelenéstől vártak. Mivel a Universal ezen felbolydulva komolyan elgondolkodott az áttérésen online felületekre, az AMC kijelentette, hogy nem játszanak Universal filmeket. Egy ekkora kialakult konfliktussal a mozik eddig is labilis sorsa minden eddiginél nagyobb veszélybe került. Magyarországon a Budapest Film nyitott az online lehetőségekre, és elindította a Távmozit, melynek kínálatában az online is sugározható művészfilmek kaptak helyet, és az üzemeltetésről a mozijaik személyzete gondoskodik, a kedvezményes jegyárak az ő megélhetésüket biztosítják.

2020. július közepén már nem lehetett újra tölteni a Budapest Film Klubkártya család chipkártyáit, de már egy éve rebesgették, hogy a nagy múltú cég újfajta kedvezménykártyával kíván előrukkolni 2021-ben, ezért megválik az 1997-ben kibocsátott törzsmozizók kártyáitól.

1895. december 28-án, 125 éve tartották meg az első nyilvános és fizetővendégeknek szóló filmvetítést a francia Lumiere fivérek Párizsban, a Capucines sugárúton található Grand Café indiai szalonjában, ezzel pedig kezdetét vette a mozi története. Ezen az előadáson 10 rövidfilmet vetítettek egy úgynevezett kinematográffal, amit ő maguk építettek és szabadalmaztattak, az amerikai Thomas Alva Edison kinetoszkópja továbbfejlesztett változataként 1895. február 13-án.

A miskolci mozizás története 1899-ben kezdődött, elsőként a megyeszékhelyek között. Az első filmszínházat a budapesti Uránia üzemeltette 1900.szeptember 25-től, ezen a napon volt az első vetítés a városban. 1911-ben az Apolló (később más helyszínen Korona, majd Kossuth) Mozgószínház, 1913-ban pedig az Uránia nyitott meg, amely a Béke elődjének tekinthető. Ezek a mozik voltak az utolsó bástyái a rendszerváltást nyereségesen megélt filmszínházainak. 1930. február 6-án érkezett el az első hangosfilm a városba. A névváltásra 1946-ban és 1951-ban került sor, ekkor kerültek államosításra és megyei szintű központosítás irányítása alá, amely a ’90-es évek elejéig maradt fent. Az ezt követő tíz évet csak a két legerősebb élte túl.

December 11-én történt egyeztetésünk után, a szolnoki Tiszapart moziról visszamenőlegesen minden cikkünket, képünket, beleértve a 2018-ban megjelent moziról szóló bemutatónkat is, valamint a mozijegyár táblázatban a mozira vonatkozó tudnivalók sorát a mozi vezetésének rendelkezései alapján azonnali hatállyal töröltünk.

Gyöngyös város első moziját az Uránia Mozgófényképszínházat 1908. november végén építették és december elején nyitották meg a város nagyérdeműinek. Erre a célra a Dr. Borossy János-féle ház termeit szemelték ki, ahol az egykori Három rózsa fogadó működött. Az első vetítésekre oly mértékű volt az érdeklődés, hogy többen jegy nélkül mehettek haza, eleinte napi 2 előadás volt. Az érdeklődés később alábbhagyott és volt, hogy heti egy alkalommal vetítettek. Ha sok jegy kelt el, pótelőadást is beiktattak. A műsorokat háromnaponta frissítették, igyekeztek a gyöngyösiek kedvére tenni. A helyárak 80 és 20 fillér között voltak, de a szegény tanulók ingyenesen tekinthették meg az előadásokat. Mivel a városban még nem volt mindenhol kiépítve villamos áram, azt a közeli kékfestő gyárból vezették át.

A kormány meghosszabbította a szigorú járványintézkedéseket január 11-ig, ezért szinte biztos, hogy idén nem mozizhatunk Karácsonykor. Ez tovább ódázza a filmszínházak vajúdását és segítség híján lassú halálukat is. Viszont több mozi és mozihálózat elémegy ennek és a saját támogatásukra a jövő évben szabadon megválasztható időpontban különféle ajándékjegyeket, támogatójegyeket, bérleteket válthatunk, akár ajándékba is. Ezek közül szemezgetünk.

Tata-Tóváros első mozija 1911. június 8-án nyílt meg, a Tóvárosi Mozgófényképszínház a Hattyú kertben invitálta a nézőket, szemet gyönyörködtető műsorokkal és olcsó helyárakkal, az építmény 600 férőhellyel büszkélkedett, nem sokkal később már az Uránia nevet viselte. Még ebben az évben, novemberben, téli helyiségben nyitott meg a Reiner-féle házban. Az Esterházy-szállóval szemben pedig felépült egy másik állandó mozi is, az Est 1911. december 17-én nyitotta meg kapuit. A 200 fő befogadására alkalmas mozgó Noll Miklós, az Esterházy szálló vezetője kezdeményezésre nyitott meg a tata-tóvárosi nagyérdemű szórakoztatására. Idővel bővítették a férőhelyek számát.

Az idei év a megpróbáltatások éve sok szempontból. Miközben a járvány első hulláma és az azt követő hónapok gyér forgalma felemésztette a mozik tartalékait, a második hullám időszakában már a lét a tét. De még így is akadt említésre méltó esemény.

Siófokon egy 1924-es újságban láttam először említeni a mozit, amely Sió Mozi néven hirdette látványos attrakcióit. Bár a Balaton-parti községben kezdetben sem télen, sem nyáron nem volt jövedelmező a mozizás, 1925-ben egy másik moziról is olvastam. 1929-ben Hungária Kertmozgóról tesznek említést, ez volt talán az első állandó, nyáron szabadtéri, télen fűtött sátoros mozija a községnek. 1943. augusztus 8-án az 1968-ban Siófokhoz csatolt Balatonújhelyen nyílt a Regős Mozi, amely nem kapott túl nagy hírverést, de mivel az időközben forgalmas helyszínné vált Hungária előadásaira elkapkodták a jegyeket, ide járhattak azok, akik a nyaralóikhoz közelebb szerették volna élvezni a vetítéseket.