Miskolc mozitörténete és az Uránia-Béke Art Mozi

2020. december 17. csütörtök | Írta: Forgács Balázs
A miskolci mozizás története 1899-ben kezdődött, elsőként a megyeszékhelyek között. Az első filmszínházat a budapesti Uránia üzemeltette 1900.szeptember 25-től, ezen a napon volt az első vetítés a városban. 1911-ben az Apolló (később más helyszínen Korona, majd Kossuth) Mozgószínház, 1913-ban pedig az Uránia nyitott meg, amely a Béke elődjének tekinthető. Ezek a mozik voltak az utolsó bástyái a rendszerváltást nyereségesen megélt filmszínházainak. 1930. február 6-án érkezett el az első hangosfilm a városba. A névváltásra 1946-ban és 1951-ban került sor, ekkor kerültek államosításra és megyei szintű központosítás irányítása alá, amely a ’90-es évek elejéig maradt fent. Az ezt követő tíz évet csak a két legerősebb élte túl.
A 2000-es évek elején már minden nagyobb megyeszékhelyen nyílt többtermes mozi, Miskolc volt az egyedüli a vidéki nagyvárosok között, ahol mindjárt két üzemeltető is multiplexet szándékozott nyitni. Meg is épült mindkettő, a Miskolc Plázában egy 8 termes Cinema City nyitott meg 2000. június 13-án, míg szeptemberre a Szinvaparkban egy 7 termes Hollywood Multiplex épült meg az Intercom szárnyai alatt. A hagyományos mozik nem voltak felkészülve a nagytestvérek fogadására, a közönség az újdonság hatásának, a nagy filmkínálatnak és a magas színvonalú technikának köszönhetően a multiplexekben nézte meg a premierfilmeket, igaz a hagyományosak nem is kaptak kópiát, csak amikor a nagyok levették műsoraikról. Nem volt más lehetőség, mint az artfilmek irányába építkezni. Sajnos ez az irány sosem volt nyereséges, de ez volt az egyetlen kitörési pont. Ekkor még nem létezett támogatási rendszer, így az a kevés néző nem tudta fedezni a kiadási költségeket. 1998-ban az önkormányzat felvette a kapcsolatot az Európa Cinemassal és regisztráltatta mindkét moziját az európai mozis közösségben, de vállalnia kellett, hogy 50%-ban európai filmalkotásokat vetít, mert csak ebben az esetben járt a támogatás. 2001-ben a Kft közhasznú társasággá alakult, 2004-ben az országgyűlés egy olyan törvényt fogadott el, amely biztosította ezeknek az intézményeknek a fennmaradást. Akkoriban indult az artmozikat megcélzó pályázat is, még abban az évben a Kossuth 32,5 millió forintos támogatásban részesült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a város pedig 17,5 millió forinttal egészítette ki azt. A teljesen megújult filmszínházat 2004. március 19-én vehette birtokba a közönség.
2004-ben egy másik projektet, egy új, korszerű kulturális központ létrehozását tűzte ki célul az önkormányzat, amely a Béke Mozi rekonstrukciójával egymilliárd forintból valósult meg. Neve Művészetek Háza lett és a Béke Mozi 2000. december 7-ei bezárása után, 2006. szeptember 7-én nyitott meg. A régi nézőterét színház és hangversenyteremmé alakították át, az emeleten pedig egy 140 és egy 70 főt befogadó mozitermet építettek meg. A Művészetek Háza nézőforgalma évi százezer és hetvenezer között, a Kossuthé pedig évi 70 ezer körül mozgott. 2004 októberében a Művészetek Házában rendezték meg először a fiatal filmesek nemzetközi fesztiválját, a Cinefestet, amely már hagyományosan Miskolchoz köthető népszerű filmes program, ahová messzi tájakról is érkeznek filmalkotások. 2004. október 7-én a városi közgyűlés első napirendi pontja a Kossuth Mozi eladásáról szólt 115 millió forint értékben. A befektető egy wellness központ létrehozását tűzte ki célul, amelyet a képviselők elfogadtak és megszavaztak. A mozi még négy évig üzemelt, aztán 2008 októberében a városatyák a bezárás mellett döntöttek, mert veszteségesnek ítélték. 2008. október 31-én nem csak a sírkertekben égtek a gyertyák, hanem a mozi előtt is. 20:30-kor kezdődött az utolsó előadás, a látogatók filmszalagot kaptak gyászszalagként. Az előadások végén a látogatók még bejárták a helyiségeket, néhány hónap múlva az épületből nem maradt semmi, élt 97 évet.
A multiplexek harca is letisztulni látszott, az Intercom kivonult a moziüzemeltetés piacáról, mozijait a Palace Mozik Kft vette át, kivéve a miskolcit, amelyben 2006. december 31-én peregtek le az utolsó filmek.
A fővárosban 2007-ben jelent meg a DCI alapokon működő digitális mozi, igaz előtte, 2002-ben már létezett digitális vetítő, de sajnos annak szerkezeti kialakítása nem tette lehetővé a szélesebb körű felhasználást. A digitális vetítőgépek száma 2008-ban csekélyen növekedett, ám 2009-től rohamosan fejlődött és néhány év alatt szinte a teljes működő moziipart lefedte. Miskolcon 2009. július 1-én kezdte meg működését az első digitális vetítő, amelyet novemberben egy újabb követett, majd 2011 végén a multiplex maradék 6 terme is átesett a digitalizáláson.
A Művészetek Háza pályázaton nyújtotta be igényét a digitális vetítőkre, 2012 júniusában a Béke, 2013 márciusában pedig az Uránia terem jutott hozzá a DCI technológiához. Az utóbbiba a térhatású technológiát is beszerelték. 2016-ban internet alapú jegyfoglalás bevezetése történt meg, 2018 novemberében a nézőterek is megújultak, mindkét terembe kényelmes, spanyol fotelüléseket szereltek be. 2019-ben a Béke teremben vászoncsere, az Urániában hangsugárzó cserék történtek, 2020-ban a Békében cseréltek effekt hangszórókat.
A Művészetek Háza komplexuma és benne az Uránia-Béke Art Mozi Miskolc belvárosában, a Rákóczi utca 5. szám alatt található, amelyet akár a belvárosi sétáló utcáról, a Széchenyi útról is elérhetünk a házak közötti szűk utcákon át. A tömegközlekedést választók villamossal érnek célt legkönnyebben, az autóval érkező vendégek részére korlátozott számú, napközben fizetős parkoló áll rendelkezésre, a kerékpárosok könnyedén le tudják zárni járműveiket az épület mellett. Közelben van a távolsági buszpályaudvar is, ahonnan könnyűszerrel 10-15 percnyi sétával elérhető a kulturális intézmény.
A Művészetek Háza egy magas, szögletes és korszerű épület, belül pedig szemet gyönyörködtető palota. A világos falú, fa és aranyozott belső, illetve a márvány járólap előkelővé teszi az aulába való belépést. A fotocellás ajtóval szemben a recepció, balra és jobbra a ruhatár és csomagmegőrző van. Érdekesség, hogy a mozijegyeket az épületen kívülre nyíló, a bejárattól balra eső legszélső ablaknál válthatjuk meg. Ilyen jellegű, utcafronti jegypénztár már szinte sehol az országban nem működik. Itt kapjuk készhez azokat a tiketteket is, amelyeket korábban telefonon vagy online lefoglaltunk, de ezeket legkésőbb a kiválasztott előadás megkezdése előtt 30 perccel át kell venni, különben a foglalást törlik a rendszerből. A készpénzes jegyváltás mellett bankkártyás fizetésre is lehetőség van. A recepció mögött található a régi Béke Mozi terme, amely most többfunkciós auditóriumként funkcionál. Pótlására épült az emeleti szinten két moziterem, amelyeket lifttel is elérhetővé tettek, kedvezve többek között a kerekesszékkel közlekedőknek. Az elnevezésüket a két korábbi moziról kapták: Béke és Uránia.
Mindkét nézőtér lépcsőzetes üléssor elrendezésű, normál háttámlás, lehajtható ülésű, kartámlás, kékszínű párnázott fotelekből állnak, amelyek számozottak, a jegyek pedig helyre szólnak. A légkondicionált nézőterek akusztikáját remekül kiegészíti a Dolby Digital hangrendszer. A matt fehér vásznak 6,94x2,9 és 4,5x1,8 négyzetméter hasznos felületűek és a vetítés irányából hátrafelé kissé meg vannak döntve. Ennek ellenére az utolsó sorokból is élvezhető a film és a feliratozás is jól olvasható. Mindkét auditóriumban az első sor szélén alakítottak ki helyeket a kerekesszékkel közlekedőknek. A gépházban megmaradtak az analógvetítők, két-két Kinoton FP30 D áll bent, amelyek a bezárt Kossuth Moziból öröklődtek, ám ezek már rendkívül ritkán dolgoznak. A vetítésekhez azért kellett két vetítő, mert váltott üzemben dolgoztak, a 35 mm-es kópiákat nem kellett egy nagy orsóra felfűzni, elegendő volt a saját orsójukról vetíteni. A digitális társaik közül a kisebbik teremhez egy Christie CP2210-es, míg a nagyobbikhoz egy Barco DP2K-15C vetítőt szereltek be, a Barco-val térhatású vetítést is tudnak biztosítani a színszűrős Dolby 3D-vel, amelyekhez a mozi biztosítja a szemüvegeket. A szemüvegek tisztítását a mozi oldja meg, a néző csak tiszta szemüveget kap. A gépek lelke a Dolby és a Doremi szerverek, a hangért pedig a Dolby CP650-es hangprocesszor és az MPX600-as végfokerősítők felelnek.
A mozi az art mozihálózat és az Európa Cinemas tagja, ezért műsorát főleg a legfrissebb művészfilmek, európai nagy sikerek és a magyar alkotások jellemzik, de a népszerűbb amerikai filmalkotások is gyakran színesítik. Filmkínálatával igyekszik a legszélesebb korosztálynak megfelelni, a családok éppúgy megtalálják a kedvükre valót, mint a szórakozni vágyó fiatalok, az idősek vagy az egyedül mozizni érkezők. Gyakoriak a tematikus és a filmklubos vetítések, számos alkalommal megfordulnak itt óvodai és iskolás csoportok is.
A jegyárak igen kedvezőek, egy 2D-s jegy 650 forintba kerül, kiemelt 2D-s mozijegy viszont 900 forintba, míg egy 3D-s tikett 850 forintért, kiemelt 3D-s jegy 1000 forintért váltható. Csoportos kedvezményről a mozivezetőnél kell érdeklődni. Az első vetítés rendszerint 15-16 órakor kezdődik, az utolsó vetítési kör 20-21 óra között indul. A pénztár az első előadás előtt fél órával nyit.
A Művészetek Háza és benne az Uránia-Béke Art Mozi, Miskolc város kultúrájának színfoltja és erős bástyája. A megpróbáltatások ellenére az utóbbi évek folyamán újra sikerült magára találnia, új identitása a művészfilmek felé fordította és remélhetőleg ebben az irányban sikeres maradhat. Mindez pedig a város és a környék mozi szerető közönségének a legjavát szolgálja.
Utoljára frissítve: 2021. március 19. péntek 22:28