1911 áprilisában a Hanák-kertben egy új mozi nyitásáról írnak, ez lehetett az Apolló, amely az Urániával együtt az 1917-es, Gyöngyöst elpusztító tűzvész martalékává vált. Ezeket később újjá építették. A gyöngyösi Status Quo hitközsége egy pótimaházat építtetett 1921-ben a tűzvész idején leégett zsinagóga mellé, amely később a Szabadság Filmszínház épülete volt és most kormányablak működik a helyén. 1930-ban az új zsinagóga megépülése után a pótimaház 1930-1942 között zsidó kultúrházként működött, majd megvette a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, amely 1943-tól a Mátra Filmszínházat működtette, de egy másik helyen már korábban, 1941-ben a Mátra Mozgót már létező filmszínházként említik.
1927-ben az Apolló új helyre, a Szent Bertalan utcába költözött. 1930-ban az Uránia Mozgóról írnak, amely hangos és néma filmeket is vetít. 1933-ban az Apolló Mozgóban, a Mátravidéki hírlap előfizetőinek folyó hó 29-én és 30-án szelvénnyel és másodmagukkal, kedvezménnyel mozizhattak.
A második világháborúban 1944 októberében a front közeledtével a gyöngyösi mozik bezártak. 1945-ben a front átvonulása után a hasznavehetetlenné váltak. Az Apolló megnyitására 1945 nyarán került sor Szabadság néven, a 363 személyes Mátra Mozgó április 26-án nyitott, a Szabadság legutóbbi helyén. A Mátrának valamivel több látogatója volt, de mindkét mozi igyekezett a város tudtára adni, hogy kinyitottak. Kezdetben önellátók voltak, vagyis azt vetítettek, amit kaptak, főleg nyugati és USA filmeket, 1947-től pedig a filmellátó vállalatok adták a filmeket, főként szovjet és magyar filmalkotásokat. Ezekben az időkben az üzemekben és a hivatalokban még nem alakultak ki a filmpropaganda hálózatok, ezért többször előfordult, hogy ketten egy jeggyel nézhettek filmeket. Mindkét mozit 1948 májusában államosították, új vezetők kerültek az élükre, a filmellátást a Budapesti Nemzeti Vállalat irányította. Ebben az évben országszerte a Szovjet Film Ünnepét tartották. Gyöngyös több pontján, szabadtéren is vetítették a filmeket olcsó helyárakkal, a szervezők iskolaigazgatókat és üzemek vezetőit keresték fel a népszerűsítések érdekében.
1950-re megcsappant a látogatói kedv, a Mátra és a Szabadság is felváltva 3-3 hetes nyári szünetet tartott a megyei vállalatnál azon gondolkoztak, hogy egyiket vagy a másikat be kellene zárni. Végül az életveszélyessé vált Apolló-Szabadságot zárták be 1950. december 14-én. Leromlott állagú épületét az Ipari tanulók iskolájának adták, ez ma a Máltai Szeretetszolgálat kereskedelmi iskolája. A Mátrát Szabadság néven újranyitották a több mint egy éves kényszerszünet után és egy ideig egyedüliként üzemelt a városban. Az újranyitást technikai újítás is követte és bemutatómoziként lépett elő.
A Puskin Mozi épületét 1938-ban a ferencesek saját kultúrházuknak építették, 1950-ben a Magyar-Szovjet Társaság bérelte, 1954. március 4-én nyitott meg filmszínházként, főleg társadalmi munkában alakult át és kapta meg a Puskin nevet. 1954 és 1956 között csak meghatározott napokon engedélyezték a vetítést. 1956 októberétől 1957 szeptemberéig a Petőfi nevet használta, majd a Heves Megyei Moziüzemi Vállalathoz került és újra Puskin lett, innentől mindennap voltak vetítések. 1960 januárjában korszerűsítették, szélesvásznú mozi lett és ettől fogva ez lett a város premiermozija. 1957-ben már egy újabb mozi létesítésén fáradoztak. Mátra Kertmozi néven 1959. augusztus 1-én nyitott egy 1200 személyes szabadtéri mozi, amely az első évben önálló moziként működött, egy évvel később már a Puskin műsorait vetítette. Később a férőhelyek csökkentek és a mozi is erősen elhasználódott, ami miatt rengeteg bírálatot is kapott. 1965-ben felújították a Szabadságot, a karzatot megszűntették, a nézőteret lejtőssé építették át. 1967-ben Gyöngyös déli lakótelepeinek építésekor egy új 300 személyes mozi építését szorgalmazták, ez azonban sohasem épült meg.
1972. szeptember 28-án felújítás miatt bezárták az évi 250 ezer nézőt befogadó Puskin Mozit, az újranyitásra 1973. június 7-én került sor. Megújultak a nézőtéri zsöllyék, egy helyiségből vált kapcsolhatóvá a világítás és vezérelhetővé a vásznat eltakaró függöny. A mozi 300 főt tudott egyszerre befogadni. A régi gépek helyét Dresden vetítők váltották fel és új bejáratot is nyitottak, valamint a folyosókat színészek képeivel illusztrálták. Helyet kapott egy presszó, ahol a film előtt vagy után fogyaszthattak a vendégek, a megvalósult ruhatárral a kényelmet növelték, valamint egy 50 fős klubhelyiséget is építettek, ahol akár közönségtalálkozókra is sor kerülhetett. A nyitófilm Bacsó Péter Harmadik nekifutás című filmje volt. A 80’-as években a büfé megszűnt és videótéka nyílt a helyén, a klubhelyiségből pedig videómozit csináltak, ahol 40 fő tudott egyszerre mozizni és egy CRT projektorral vetítettek. Ez a szolgáltatás a tékával együtt a 90’-es évek elején megszűnt. A Dresden vetítőgépeket Meopta típusúk váltották.
A 80’-as években a moziüzemi vállalatok óriásira duzzadt apparátust tartottak fenn, amelyek az évtized végére az állami támogatások elapadása miatt elkezdték felélni tartalékaikat és veszteségeket termeltek, ezért a Heves Megyei Moziüzemi vállalat 1989-ben új irányt vett, bezárta a veszteséges mozikat vagy átadta külsős üzemeltetésbe, a létszámot is csökkenteni kellett. 1991. január 1-től 1992. június 30-ig a dolgozókból alakult Premier Film Kft üzemeltette az egri, a gyöngyösi, füzesabonyi és hatvani mozikat, a moziüzemi vállalat csak filmszolgáltatást vállalt. Ezzel sikerült stabilizálni a költségeket. Eközben rohamosan csökkent a látogatási kedv is, ezért másfél év működés után a mozik visszakerültek a vállalathoz. Ekkor jött egy törvénymódosítás, amely lényegében az önkormányzatok kezébe adta a mozikat, de egy külön megállapodás értelmében mégis a moziüzemi vállalatnál maradtak, különben ellehetetlenült volna a működésük. A Heves Megyei Moziüzemi Vállalat ezen a néven 1993-ban szűnt meg, a jogutódja pedig az Agria Film Kft lett 1994-től, amely a megmaradt megyei mozik irányítását látta el, Gyöngyösön a Puskint, annak 2004-es bezárásáig.
Gyöngyösön 1992-ben bezárt a Szabadság Filmszínház, 1996-ban pedig a kertmozi is. A Puskinban 1999-ben a mono hangrendszert sztereóra építették át. De 2003. december 30-án az utolsó vetítés után ez a mozi is bezárt, mert az épület felújítását nem halaszthatták tovább, plusz a kazán is tönkrement. Az utolsónak levetített film, a Trükkös fiúk volt. 2005-ben azonban mégis a lebontás mellett szavaztak a városatyák, mert a helyére egy bevásárlóközpontot terveztek egy 2 termes mozival. Ideiglenes mozit szerettek volna a Gyöngyök Mátra Művelődési Központban, de vállalkozó hiányában évekig nélkülözni kellett a filmvetítéseket.
Új mozi nyílt 2006. december 1-én a gyöngyösi és vonzáskörzete mozi nélkül maradt filmkedvelői számára az egykori Puskin és a Kertmozi területén a Gyöngyház Bevásárlóközpontban. Gyöngyös két korábban meghatározó mozija: a Puskin és a Szabadság nevét adták az új komplexum 2 termének. Az üzemeltetését a Gyöngyösi Városi Televízió végzi.
A város központjában, a buszállomástól nyugati irányban, mindössze 5 perc sétára található a Páter Kiss Szaléz utcában. Egyéni járművekkel érkezők számára parkolóház és kerékpár tároló áll rendelkezésre, a parkolásért fizetni kell, de a környező utcákban az esti órákban már ingyenes.
A pláza második szintjének hátsó traktusában bújik meg a kéttermes miniplex, amely egy különlegesnek épült üveglépcsőn érhető el. A lépcsőfokokat úgy tervezték, hogy azok világítsanak, azonban ezeket csak ritkán használják. A műsoron lévő filmalkotások plakátjaival feldíszített előtér uralkodó színei az ezüst és a fekete, a burkolatok üvegből, fából és fémből készültek. Az előtér mennyezetét színes led fényfüzérekkel világították meg. A feljáró lépcső felett egy üveghíd ível át, erről kapta nevét a filmszínház. Van itt egy kávézónak kialakított tágas hely, de az jelenleg üzemen kívül van és nem a mozi területéhez tartozik.
A jegypénztár a termek bejárata mellett található, ahol a készpénzes jegyváltás mellett bankkártyával és a Posta Paletta kultúra utalvánnyal is fizethetünk. Szintén a kasszánál vehetjük át a telefonon és az online lefoglalt tikettjeinket az előadás kezdete előtt legalább 30 perccel, különben törlődnek a foglalás rendszeréből és tovább értékesíthetik azokat. Szintén itt vásárolhatjuk meg a széles elemózsia és italválasztékkal rendelkező büfé termékeket is. A már-már kötelezőnek mondható frissen pattogatott kukorica, a szószos nachos, különféle csokoládék, snackek éppúgy megtalálhatók a kínálatban, mint a palackos szénsavas, rostos üdítők, különféle ásványvizek, teák, kávék. Ezeket kombinálva akár menüben választva, pénztárcakímélő módon is megvásárolhatjuk.
A rozsdabarna-fekete falmosó szövettel ellátott termek lelátó üléssor elrendezésűek, bordó színű, fejtámlás, pohártartós fotelülésekből állnak, melyek a spanyol Ezcaray International termékei és 2020-ban szerelték be őket. A vásznak 8,87 x 3,2 és 7,5 x 3,2 méter nagyságúak, a vetített kép 2K felbontású, a felirat jól olvasható az utolsó sorokból is. A Dolby Digital 5.1 hangrendszer mindkét teremben kiváló élményt biztosít. A Puskin terem 147, míg a Szabadság terem 108 fő befogadására alkalmas. Mozielőadásokon kívül konferenciákat, prezentációkat, svédasztalos vendégfogadásokat, privát rendezvényeket is tartanak. A gépházban mindkét teremhez egy-egy Christie CP2110-es digitális és egy-egy Meo 5 XB 35 mm-es vetítőgép tartozik. A digitális korszak a Puskin teremben 2010. november 11-én indult útjára, akkor még bérelt Christie CP2000-M d-cinema vetítővel. A jelenlegi, amely alig tér el elődjéhez képest 2011. május első felében érkezett. A második DCI vetítő 2013. június 13-án vetített először a Szabadság teremben. A nagyobbik auditóriumban az átállással egy időben 3D opció is társult és Magyarországon elsőként itt vezették be az Xpand aktív 3D technológiát, amely addig ismeretlen volt a magyar mozik történetében. Az itt szerzett tapasztalatok alapján ma már országszerte használják más mozik is. A térhatású élményhez elengedhetetlenül fontos az aktív lencsés szemüveg, amely egy érzékelőn kapott infravörös jel alapján jön működésbe és a sugárzott képeket váltakozva vetíti a két szemnek. A Szabadság terem is időközben 3D-s lett, itt 2014. november közepén szerelték fel a vetítőt a 3D eszközzel. A szemüvegeket a terem bejáratánál osztják, majd az előadás végén vissza kell adni. Tisztításuk speciális törlőruhával és óvatosan történik, mivel a lencse sérülékeny.
Jegyárai fővárosi színvonalúak, egy teljes árú jegy 1390 forintba kerül, kedvezményesen és hétfőnként mindenki számára mindez csak 1190 Ft. Árkedvezmény a diákoknak, gyermekeknek és a nyugdíjasoknak jár. Háromdimenziós filmalkotásokra egységesen 1690 forintért válthatunk mozijegyet, de ezekre az előadásokra kedvezmény nem vehető igénybe. Ajándékjegy 1690 forintos áron váltható és félévig érvényes, bármely előadásra beváltható. Csoportos kedvezményekről a mozivezetőnél kell érdeklődni.
Filmvetítések mindennap 15 órától kezdődnek, hétvégén nagyobb sikerű alkotásokból akár koradélutáni műsorkezdések is vannak, az utolsó előadáskör 20 és 21 óra között indul.
Filmkínálata a gyöngyösiek és a környék településein lakók aktuális filmigényeihez próbál igazodni, hiszen a régióban itt található az egyetlen működő filmszínház. Műsoraiban a nagy sikerű szinkronizált filmek mellett, időnként megtalálhatók a művész besorolású alkotások is. Nagy sikere van a horror és misztikus témákat felölelő, az igaztörténeteken alapuló drámáknak, az animációs filmeknek és a vígjátékoknak, akciófilmeknek, valamint a folytatásos blockbustereknek. Hétvégéken rendszerint teltházas vetítéseket bonyolít, érdemes előre foglalni, valamint a lefoglalt jegyeket időben átvenni. A nézőközönség igényelné a premier időszakban bemutatott 3D filmek, hagyományos 2D formátumban való bemutatását is, ezek azonban sokszor a két terem korlátai szabnak határt, valamint a műsorpolitika sem a legkedvezőbb. Előfordulnak premier előtti vetítések a bemutató hetet megelőző hétvégén vagy a premier előestéjén a nagy érdeklődésre számító filmalkotásoknál.
A gyöngyösiek szeretik a mozit, gyakran vannak teltházas előadások, a fejlesztések is ennek jegyében zajlottak pl. vászon- és fotelülés csere, valamint a padlóburkolatok cseréje. A jövőbeni törekvéseik között szerepel az online jegyvásárlás lehetősége, valamint a lassan csereérett vetítőgépek kiváltására újabbak beszerzése és a hangrendszer fejlesztése is.
fotó az egykori Uránia Moziról: Molnár Attila
források:
Gyöngyösi Kalendárium 2006, 2007, 2009. számai
Hevesvármegye 1930-1933, 1938 évi számai
Heves Megyei Hírlap
Bedécs Péter, Kiss Lajos, Okos Oszkár: 100 éves az egri Uránia Mozi című kiadvány
Molnár Attila: Moziüzemeltetés Heves Megyében, Gyöngyösön című tanulmány
külön köszönet:
Molnár Attila – mozigépész (Cinema Bridge)
Vinkler Bálint – Helyismereti Gyűjtemény (Vachott Sándor Városi Könyvtár Gyöngyös)
