Az 1900-as években már ismert volt a ceglédi polgárok előtt a mozgókép a vándormutatványosok által, az első szervezett előadásra azonban 1908. március 1-én került sor, ekkor hozta vendégelőadását a városba a budapesti Uránia, bár a korabeli újságban méltatlankodó közönség a minőséget kifogásolta, a kimaradt felvételek, a kép homályossága és a felolvasó hibái miatt. 1908-ban Székely Jakab kérvényt nyújtott be, hogy a színház épületében mozgóképeket vetíthessen. 1908. december végén nyitott az első mozgóképszínház az Árpád téri Rónay-féle ház földszintjén, a vetítőhely állandó moziként nyitott (történészek vitatják). 1909-ben a Széchenyi téren állították fel, az Adler-félét, igaz, ez is csak ideiglenes villanyszínház volt. 1911-ben a Vigadóban megkezdte működését az Apolló, de nem volt hosszú életű. Az Urániát 1911-ben építették fel a Rákóczi úton, a Rigó-féle házban, az első vetítésre augusztus 20-án került sor.

A Covid járvány második hulláma alatt az önkormányzat által beszedett bérleti díjakat vissza kell fizetni a vállalkozások részére, illetve nem kell bérleti díjat fizetniük, ez áll a héten megjelent Magyar Közlönyben. A visszafizetésre március 15-ig adott haladékot az állam.

Az első mozik megalakulása a második világháború utáni évekre vezethető vissza. Az Alkotmány volt a település bemutatómozija, amely az államosítás előtt az 1926-ban épült ipartestület székháza volt. Egy 160 fős mozi volt, amely kisebb volt, mint a két másik, éppen emiatt szinte azonnal elkeltek a jegyek a vetítésekre.

A Kultik mozihálózat és a Köki Terminál tulajdonosa, az Adventum csoport közösen alkotta meg tervüket egy grandiózus multiplex mozi megvalósításáról, amely 2022 első felében nyitna a nagyközönség előtt.

Több éve merült fel a gondolat, hogy az idejüket kiszolgált, nehezen nyíló terem ajtókat lecserélik és erre most, a pandémia idején kerül sor.

Miután a mozik a filmipar fontos országaiban és nálunk is teljesen leálltak, a koronavírus az otthonba száműzte ezt a szórakozást. A stúdiók a fennmaradás érdekében már a nagyobb befektetéseik streamelését is fontolgatják. Bár a legnagyobb blockbusterek, mint a Fekete Özvegy vagy a Halálos iramban 9 megjelenési idejét lassan egy éve tolják maguk előtt, mert a mozi úgy tűnt, hogy mégis sokkal biztosabb pénz az internetnél, a Trollok a világ körül váratlan eredményével ez az elmélet megdőlni látszik. Az eddigi pénz, ami a stúdióhoz befolyt streamelésből, meghaladta a legjobb spekulációkat, amit a mozis megjelenéstől vártak. Mivel a Universal ezen felbolydulva komolyan elgondolkodott az áttérésen online felületekre, az AMC kijelentette, hogy nem játszanak Universal filmeket. Egy ekkora kialakult konfliktussal a mozik eddig is labilis sorsa minden eddiginél nagyobb veszélybe került. Magyarországon a Budapest Film nyitott az online lehetőségekre, és elindította a Távmozit, melynek kínálatában az online is sugározható művészfilmek kaptak helyet, és az üzemeltetésről a mozijaik személyzete gondoskodik, a kedvezményes jegyárak az ő megélhetésüket biztosítják.

2020. július közepén már nem lehetett újra tölteni a Budapest Film Klubkártya család chipkártyáit, de már egy éve rebesgették, hogy a nagy múltú cég újfajta kedvezménykártyával kíván előrukkolni 2021-ben, ezért megválik az 1997-ben kibocsátott törzsmozizók kártyáitól.

1895. december 28-án, 125 éve tartották meg az első nyilvános és fizetővendégeknek szóló filmvetítést a francia Lumiere fivérek Párizsban, a Capucines sugárúton található Grand Café indiai szalonjában, ezzel pedig kezdetét vette a mozi története. Ezen az előadáson 10 rövidfilmet vetítettek egy úgynevezett kinematográffal, amit ő maguk építettek és szabadalmaztattak, az amerikai Thomas Alva Edison kinetoszkópja továbbfejlesztett változataként 1895. február 13-án.

A miskolci mozizás története 1899-ben kezdődött, elsőként a megyeszékhelyek között. Az első filmszínházat a budapesti Uránia üzemeltette 1900.szeptember 25-től, ezen a napon volt az első vetítés a városban. 1911-ben az Apolló (később más helyszínen Korona, majd Kossuth) Mozgószínház, 1913-ban pedig az Uránia nyitott meg, amely a Béke elődjének tekinthető. Ezek a mozik voltak az utolsó bástyái a rendszerváltást nyereségesen megélt filmszínházainak. 1930. február 6-án érkezett el az első hangosfilm a városba. A névváltásra 1946-ban és 1951-ban került sor, ekkor kerültek államosításra és megyei szintű központosítás irányítása alá, amely a ’90-es évek elejéig maradt fent. Az ezt követő tíz évet csak a két legerősebb élte túl.

December 11-én történt egyeztetésünk után, a szolnoki Tiszapart moziról visszamenőlegesen minden cikkünket, képünket, beleértve a 2018-ban megjelent moziról szóló bemutatónkat is, valamint a mozijegyár táblázatban a mozira vonatkozó tudnivalók sorát a mozi vezetésének rendelkezései alapján azonnali hatállyal töröltünk.