Cegléd mozitörténete és a George Pal Filmszínház

2021. február 14. vasárnap | Írta: Forgács Balázs
Az 1900-as években már ismert volt a ceglédi polgárok előtt a mozgókép a vándormutatványosok által, az első szervezett előadásra azonban 1908. március 1-én került sor, ekkor hozta vendégelőadását a városba a budapesti Uránia, bár a korabeli újságban méltatlankodó közönség a minőséget kifogásolta, a kimaradt felvételek, a kép homályossága és a felolvasó hibái miatt. 1908-ban Székely Jakab kérvényt nyújtott be, hogy a színház épületében mozgóképeket vetíthessen. 1908. december végén nyitott az első mozgóképszínház az Árpád téri Rónay-féle ház földszintjén, a vetítőhely állandó moziként nyitott (történészek vitatják). 1909-ben a Széchenyi téren állították fel, az Adler-félét, igaz, ez is csak ideiglenes villanyszínház volt. 1911-ben a Vigadóban megkezdte működését az Apolló, de nem volt hosszú életű. Az Urániát 1911-ben építették fel a Rákóczi úton, a Rigó-féle házban, az első vetítésre augusztus 20-án került sor.
1913-ban a Rigó-féle mozgót a Rónay-házba költöztették, ahol már állandó moziként üzemelt. Az ötlet és a telek a város közismert személyének Rónay János bádogosnak, a ceglédi kanna kitalálójának és megalkotójának volt köszönhető. Az épületet tervező, a szintén közismert Vaskovits Antal építész volt. Ám a filmszínház a város és a szakma szemében egy feketebárányként éktelenkedett, mert nem a főutcára, hanem a mellékutca felé volt a főbejárata. Kirakata és egyik mellék bejárata a Rákóczi útra nézett, így az odalátogató nagyközönség többségének fel sem tűnt a szokatlan elrendezés.
A 600 főt egyszerre befogadni képes Uránia Mozgóképszínház 1913. július 27-én nyitotta meg kapuit, a kritikusok megenyhülten írtak a csodálatos berendezésekről és az épületbelsőről. A nyári szezonban szüneteltek a vetítések, de ekkor is kihasználták a moziépületet, a városban tájoló színházi társulatok foglalták el azt. Az Urániát megnyitása óta többször felújították és átalakították. Korzó-mozgó néven működött tovább 1915-ben a Rigó-féle ház mozgója, egészen 1924-1925-ig. 1926. május 23-án nyitott meg a kert mozi, 1929. május 19-én pedig a Városi Mozgó, az 1927-ben épült iparosok székházában, amely tiszavirág életűnek bizonyult, mert 1930 októberében a veszteséges és az iparosokra nézve hátrányos üzemeltetés miatt megszüntették. 1930. január 28-án az Uránia vetített először hangosfilmet a városban, megelőzve a környék nagy mozgóit. 1932-ben új szerződést kötöttek az iparosok, hogy kultúrházukban ismételten mozielőadásokat tartsanak. 1933. november 4-én hangos filmeket játszó Kultúr-Mozgó nyitott az Iparosok Kultúrházában, az Uránia egyúttal megszűnt, berendezéseit az új mozgóba költöztették át. A ’30-as évek végéig egyszerűen csak Mozgónak vagy Kultur Mozinak hívták az újságok. 1940 őszén új engedélyesek kértek engedélyt a Batthyány utcán lévő moziépületre, hogy ott újra mozi üzemelhessen, amely újra az Uránia nevet vette fel. A díszelőadásra október 12-én került sor. 1945-ben a front átvonulása és a bombázások komoly károkat ejtettek benne, az előcsarnok teteje beszakadt.
Az Urániát 1945-ben államosították, ekkor kapta a Szabadság nevet is. 1950-től az újonnan induló Pest Megyei Moziüzemi Vállalat irányítása alá került, amely a megye mozijait irányította. Díszei az évek során fokozatosan eltűntek homlokzatáról, az ’50-es évek elején állították helyre a háború sújtotta előteret. 1958-59-ben lett kész az erkélyre vezető lépcsőrész, 1960-ban pedig az előcsarnok kapott új burkolatot, ekkor készült el az erkély 8 páholya. Természetesen a technika is fejlődött, hiszen a tulajdonosok igyekeztek alkalmazkodni a kornak megfelelő újításokhoz. 1971 decemberétől, 1973 májusáig a Művelődési Központban működött, mert átalakítási munkálatok folytak, ekkor épült meg a kamaraterem is. 1987. január 1-én sztereó hangrendszerre tértek át a Queen film apropóján.  Az 1950-es évektől az Iparosok székháza a város Művelődési Központja lett, amelyben az utánjátszó Kossuth Filmszínház működött. Az 1960-as évek végétől egyre kevesebben látogatták a színháznak is helyet adó mozit, emiatt csökkentett vetítésekkel működtek. 1970-es évek második felében életveszélyessé nyilvánították az épület nagytermét, amelyben így leálltak a vetítések is, majd 1985-ben nyitott meg újra a Művelődési Ház, de akkor már mozi nélkül színházként. A Vigadó épületéből az államosítást követően az egyik helyi gyár művelődési háza lett és 1953-ban avatták fel, ehhez tartozott a kertmozi is, a neve Dózsa Mozi volt, amelyet pedig a szakszervezet üzemeltetett, ez 1970. február 1-én a korszerűtlen berendezések és évek óta tartó ráfizetések miatt bezárni kényszerült, az épületet 1982-ben lebontották, helyére sportcsarnokot építettek.
A ’80-as évek egyik sikere a garázsmozi, amely a vakációt töltő gyerekek körében volt népszerű és egész nyáron délelőttönként üzemelt a Károlyi lakótelepen. A kezdeményezést a Szabadság Filmszínház és a Kossuth Művelődési Központ közösen szervezte, különlegessége volt, hogy a gyerekeknek széket kellett vinni a vetítésre, 1987-ben sámlimozi nyitását tervezték, amely technikai akadályokba ütközött.
1988 nyarán egy 150 autó befogadására alkalmas autós mozit indítottak útjára a CVSE sportpályán, amelyet nyári idényben üzemeltettek nyereséggel. Az üzemeltetők igyekeztek premier előtt bemutatni a filmeket, de nagyrészt a Szabadság Filmszínház műsorával volt azonos a repertoár. Emiatt sokszor nem is volt több autó átlagban, mint 50, ezt a számot egy Bud Spencer film tudta felülmúlni 109 autóval. A legnagyobb gondot a bliccelők jelentették, de a mozi vezetése nem tudott akkora apparátust fenntartani, amely képes lett volna ennek útját állni. A szabadtéri autós vetítések a 90-es évek végén szűntek meg. 2019-ben újraéledt a Tiszti Klub udvarán, de csak egy idényt élt meg.
A rendszerváltás után a megyei moziüzemi vállalatok megszűntek vagy filmellátókká alakultak át és a mozikat az önkormányzatok kapták meg, a ceglédi mozival is ez történt. A Szabadság Filmszínház 2004-ig Városi Moziként, 2004 és 2018 között Uránia Filmszínházként, 2018 május végén felvette George Pal nevét, aki 1908-ban Cegléden született és nagy ívű pályát járt be hollywoodi filmrendezőként. 2004-ben nevezték el a két termet is: a nagyobbik Patkós Irma ceglédi születésű primadonna és színésznő nevét és a kamara Huszárik Zoltán Balázs Béla- és posztomusz Kossuth-díjas filmrendező nevét viseli. 1991-2000 között az város önálló intézményeként üzemelt, 2000-2009 között egy magánvállalkozás működtette, majd 2009-től ismét az önkormányzathoz került. 2004 márciusában a kulturális kormányzat támogatásával újult meg, ekkor találták meg az álmennyezet alatt a mozi régi stukkódíszek maradványait. Kicserélték a teljes szigetelést, az akusztikai burkolatot, üléscserék történtek, a termeket légkondicionálóval felszerelték fel, illetve azokat akadálymentessé tették, felszerelték az e-cinema vetítőrendszert. 2004 októberében pedig az analóg vetítőket fejlesztették, hogy a hangot is le tudják játszani, mert időközben új formában másolták fel a hangjeleket a filmszalagra, ezzel pedig a hangzás is javult. 2011. május 21-én a Patkós Irma terembe megérkezett a DCI alapú Christie digitális vetítőgép, amellyel együtt 3D vetítés is lehetővé vált. A Huszárikban 2015. április 8-án indultak a vetítések egy Barco típusú kis teljesítményű szintén DCI alapokon működő vetítőgéppel, igaz itt csak 2D formátumban. Ezzel a fejlesztéssel Cegléd premierfilmeket is be tudott már mutatni a multiplexekkel egy időben. Mindkét vetítő beszerzését a Magyar Kormány által az art mozikat támogató digitális vetítők beszerzésére irányuló pályázatával sikerült megvalósítani. 2020-ban felújították a tetőt, szigetelést építettek az új cserepezés alá. Megújult a jegyeladó rendszer, már online is lehet jegyet váltani, valamint a moziban jegyautomata került beépítésre és a büfében is lehet már bankkártyával fizetni.
A mozit városközponti részen lelhetjük meg, a vasút- és buszállomástól 10-15 perc könnyű sétával érhető el. Homlokzata a közelmúltban újult meg, sokáig elhanyagolt állapotot festett, most új névadójának neve olvasható rajta. A Rákóczi útra nyíló főbejárat kétszárnyú ajtói az előtérre nyílnak, ahol retro hangulattal találkozunk, mozaikköves padlózat és mozaikkockás falak, faburkolatok mindenfelé, a falakat Ceglédhez köthető, mára megkorosodott színészek fiatal arcképei díszítik. Igazi 70-es éves feeling. Az üvegvitrinekben kisebb kiállítást láthatunk a mozi és a termek névadóiról. Jobbra található a Huszárik terem bejárata, amelyet lépcsőn keresztül közelíthetünk meg, szemben pedig a büfé és a jegypénztár, tovább haladva a Patkós Irma terem előcsarnoka található, ahol egy kisebb vetítéstörténeti kiállítás tekinthető meg. Jobbra lépcsőn át tudunk a terem erkélyére felmenni, balra pedig a ruhatár és a mellékbejárat van, amely a mozi megépítésekor a főbejárat volt.
A jegypénztárban vehetjük meg jegyeinket legfeljebb az első előadás kezdete előtt fél órával. A készpénzes jegyváltás mellett bankkártyával is fizethetünk, a telefonon és az online megrendelt jegyeket pedig az előadás előtt fél órával át kell venni, különben azok foglalása automatikusan törlődik és továbbértékesíthetik őket. A jegyeket online is megválthatjuk, ekkor csak a QR kódot kell beolvasni az erre alkalmas okoseszközről (telefon, tablet, stb) és már engednek is minket a terembe. A jegyek helyre szólnak, a termek klimatizáltak, viszont akadálymentes csak a Patkós Irma terem földszinti része. A büfé széles elemózsiakínálattal rendelkezik, a pattogatott kukorica és a szószos nachos éppúgy a kínálat része, mint a különféle csokoládék, gumicukrok, valamint a szénsavas és rostos üdítők, ásványvizek, teák, kávék. A filmvetítés kezdetét asztalos székeken várhatjuk ki, közben pedig nagy plazmatévéken követhetjük nyomon a legújabb premierek előzeteseit.
 A Patkós Irma terem nézőtere normál háttámlás, lépcsőzetes sorelrendezésű, gyulai gyártású bordó szövetű, kényelmes, kartámaszos, lehajtható fotelülésekből áll. A vászon előtt egy színpad is áll, amely színdarabok, kisebb előadások helyszíne is lehet. A 10.8 x 4,5 méteres vászon függönnyel takart, amely az előadás előtt szét, annak befejeztével összehúzódik. A 2K felbontású kép és a felirat a hátsó sorokból is remekül jól élvezhető, a terem Dolby Digital 5.1-es hangrendszerrel bír. Ez volt az első olyan hagyományos mozi Magyarországon, ahol a Dolby Digital és DTS hangrendszereket alkalmazták. A földszinten 198, normál sortávolságú helyek vannak, a karzaton pedig 96 darab, kartámaszos, lehajtható ülésű, többnyire páros mozifotel, kedvezve az intimebb együttlét szerelmeseinek. Az erkély szintén lépcsőzetes üléssor elrendezésű. A kisterem mindössze 50 férőhelyes, enyhén lejtős sorkialakítású, ez a nézőtér is a gyulai gyártású, de lila szövetű, kényelmes, kartámaszos, lehajtható, normál háttámlás fotelülésekből áll. A függönnyel takart vászon 4 x 1,65 méteres, a 2K-s kép tűéles, a hangrendszer itt is a Dolby Digital 5.1-nek köszönhető.
A gépházakban egy Christie CP2210 és egy Barco DP2K-8S vetítőgép dolgozik, a gépházban még megtaláljuk az analógvetítőket is egy-egy Meo 5XB vetítőgéppárt, de már munkában nem nagyon találkozunk velük. A vetítőgépek egy-egy szerverrel egészülnek ki, amelyek a gépek lelkét jelentik, ezek kezelik a működéshez szükséges funkciókat és egyben tárhelyet is biztosítanak a filmeknek, amelyeket a vetítésen kívánnak bemutatni, valamint itt kezelik a szünetzenét, a függöny szétnyitását, a lámpavilágítást és az előzetesek, reklámok kezelését. A Patkós Irma terem Christie vetítőgépe 3D filmeket is tud vetíteni és az aktívszemüveges Xpand 3D rendszerrel működik, bár az igények azt mutatták, hogy a helyiek a 2D-s vetítéseket részesítik előnyben, ezért a mozi nem vetít 3D formátumú filmeket. Kizárólag külön előadásban, ha erre igény mutatkozik. Az ehhez szükséges speciális szemüvegek a mozi tulajdonát képzik. Ezek tisztítását a mozi végzi, a néző csak steril szemüveget kaphat. A hangért egy CP650 és egy CP750 hangprocesszor felel, a hozzájuk tartozó végfokokkal állítható be a terem hangzása és annak erőssége is.
A műsorát a legújabb filmek adják, igyekeznek a szinkronos, szórakoztató, legjobban várt filmeket elhozni a városba és bemutatni azt a közönségnek. A kisebb teremben művészfilmeket és a több hét után még mindig érdeklődést mutató filmeket vetítik, amelyek a premierek miatt kiszorultak a nagyterem műsoraiból. A mozi az Europa Cinemas, az Art Mozi hálózat és az ART CINEMA CICAE hálózat tagja.
Jegyárai megfizethetőek, egy teljes árú jegyért 1400 forintot kell fizetni, kedvezményesen 1100 forint a jegyár, kedvezményre a gyermekek jogosultak 12 éves korig a korhatár nélküli és a 6 éves korhatárú filmekre. A Huszárik terem jegyára egységesen 1000 forint. Az első előadások általában 15-16 óra között kezdődnek, az utolsó vetítések rendszerint 20 óra körül indulnak mindkét teremben. Hétvégén koradélutáni előadással kedveskednek a nézőknek, esetenként délelőtti matiné műsorral is kedveskednek a gyermekes családoknak.
Cegléd az egyik megmenekült a többtucatnyi mozi közül, akik a digitális átállás környékén nem tudtak fejleszteni, a város mozija megtalálta a kitörési pontot a rentábilis üzemeltetés mellett. Bár önkormányzati segítséggel és kormányzati támogatással talpon tudott maradni, fejleszteni is képes volt. A nézőközönség pedig hálaképpen megsokszorozódott. Távlati tervekben a nézőtéri ülések cseréje, az előtér modernizálása szerepel.
 
A cikk elkészültéért külön köszönet: Reznák Erzsébet, Nagy József (mozis öcsi), Károly Tamás, Kószó János
 
források:
Reznák Erzsébet: Képeslapok Ceglédről című könyve
Czegléd és Vidéke – Ceglédi Újság 1908. évi 10. szám (első budapesti Uránia vetítés)
Czegléd és Vidéke – Ceglédi Újság 1909. évi 3. szám (első állandó mozi)
Ceglédi Hirmondó 1926 évi 21. szám (kertmozi)
Ceglédi Hirmondó 1929. évi 20. szám (Városi Mozgó)
Ceglédi Hirmondó 1930. évi 4. szám (hangosfilm)
Ceglédi Hirmondó 1930. évi 41. szám (Városi Mozgó ügye)
Czeglédi Közlöny 1933. évi 45. szám (Kultúr-Mozgó)
Ceglédi Függetlenség 1940. évi 40. szám (újraindul az Uránia)
Pest Megyei Hírlap 1970. évi 29. szám (Dózsa Mozi bezárása)
Pest Megyei Hírlap 1972. évi 159. szám (Szabadság Mozi felújítás és kamaraterem építés)
Pest Megyei Hírlap 1973. évi 123. szám (Szabadság Mozi újranyitás kéttermesként)
Pest Megyei Hírlap 1984. évi 173. szám (Garázsmozi)
Pest Megyei Hírlap 1985. évi 10. szám (Művelődési Ház utolsó simításai)
Pest Megyei Hírlap 1987. évi 160. szám (Sámlimozi)
valamint az Arcanum Digitális Tudománytár és a Hungaricana Közgyűjteményi portál
Utoljára frissítve: 2024. szeptember 10. kedd 10:27