Május 27-én a Magyar Közlönyben meghirdetésre került, hogy sok más szabadtéri rendezvény mellett a kert- és autós mozik is megnyithatnak, amely bár szűkre szabja a mozizás lehetőségeit, ám ez mégis több a semminél, egyelőre ennyivel kell beérnünk.

Meghívásos, zárt tenderen három moziüzemeltetéssel foglalkozó céget kértek fel, hogy pályázzák meg a Dózsa Mozicentrum üzemeltetését, amelyre a korábbi üzemeltetőt, a Mozicentrum Kft-t is meghívták. Ám a kiírt határidőig egyetlen pályázat érkezett és ezzel a jelentkezővel a Dunaújvárosi Önkormányzat meg is kötötte a szerződést.

A koronavírus járvány az egész világon komoly megszorításokat eredményezett, amelyek közül a tömegrendezvények, ezen belül is a filmszínházak működésének korlátozása, majd bezárása volt az első lépés annak érdekében, hogy csökkentsék a megbetegedések és a találkozások lehetőségét. Ezt annyira komolyan vették, hogy szinte az összes nagy bemutatót elhalasztották fél-egy évvel.

Ünnepélyes keretek között a Cívis város első Bevásárló és szórakoztatóközpontjának átadójával egy időben, 1998 decemberében nyitotta meg kapuit a 9 termes multiplex mozi is. A Debrecen Pláza felső szintjén található mozikomplexum Debrecen és a környék kedvelt többtermesévé vált, amely mindig a legfrissebb alkotásokkal hálálja meg a látogatók hűségét.

Hévízfürdő első mozija az Apolló Filmszínház volt, amelyet 1912 júliusában, 8-10 hetes évadra nyitott meg Antal Jenő okleveles gazdatiszt a nagyközönség előtt, a hévízi tó lefolyócsatornája mellett kialakított étteremben. A várost már korábban is járták vándormutatványosok, akik rövid, néhány napos vagy hetes műsoraikkal örvendeztették meg közönségüket. A második ilyen létesítményre 1926. május 30-ig kellett várni, ekkor nyitotta meg kapuit Park-mozgó a Rákóczi úton, 1935-ben ugyanebben az utcában deszkákból épült nyári mozi is nyílt.

1932-ben nyitott City néven, amelyet az akkori magyar szépségkirálynő Lampel Ica népszerűsített, 1944-ben Szittyára keresztelték, majd ismét visszakapta eredeti nevét. Az államosítás után rövid ideig az Úttörő néven futott, majd az 1950-es évek elején nyerte el mai nevét. 1952. július 25-én, öt hónappal a Bwana Devil amerikai tesztvetítéseinek megkezdése előtt itt mutatták be az első „Plasztikus Film” programot, ez volt az egyetlen 3D-vel felszerelt mozi Magyarországon.

Az első mozit, az egykori Kisfaludy Vendéglőből alakították ki egy 1913-as határozat szerint, 1914. március 29-én már arról számolt be az egyik helyi lap, hogy hamarosan megnyílik a mozgószínház a fürdőtelepen. A fürdő igazgatója szerint egy modern fürdőhely épp oly elsőrendű kötelessége a szórakoztatás, mint a kényelem vagy a pontos, figyelmes kiszolgálás. Hiszen a szórakozás adja meg a savát, borsát az egész fürdőéletnek. Az épületet úgy alakították ki, hogy abban színi előadásokat is lehessen tartani, egy kis színpadot is építettek.

Végre elkezdődött a zalai megyeszékhely városi mozijának rekonstrukciója, amely a régi nagyterem felújítására és az elavult nézőtéri zsöllyék cseréjére korlátozódik. A kisterem jó állapotú, ahhoz nem nyúlnak, a járvány letelte után ugyanott folytatják, ahol abbamaradt.

Szerkezetkész mindkét nézőtere a Szabolcs –Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán felépült mozinak, amelyet tavasszal nyitott volna meg a Szabolcs Cinema Kft. A cég Kisvárdán, Fehérgyarmaton és Gyenesdiáson üzemeltet állandó mozikat, emellett pedig egy tucat Kelet-Magyarországi városban vannak jelen vándormozival 1-2 heti rendszerességgel.

Az első mozi 1914 januárjában nyitott a városban, a vasútállomással szembeni Somogyi vendéglő mellett, az e célra épített helyiségében. 1933. augusztus 13-ban Csingervölgyben, 1944. szeptember 22-én Tókosberénden, 1945-ben Csékúton nyíltak mozik. 1948-ban mindegyiket államosították és megalakult a Veszprém Megyei Moziüzemi Vállalat, amely megkapta azokat.