Fontana Mozi, Hévíz

2020. május 08. péntek | Írta: Forgács Balázs
Hévízfürdő első mozija az Apolló Filmszínház volt, amelyet 1912 júliusában, 8-10 hetes évadra nyitott meg Antal Jenő okleveles gazdatiszt a nagyközönség előtt, a hévízi tó lefolyócsatornája mellett kialakított étteremben. A várost már korábban is járták vándormutatványosok, akik rövid, néhány napos vagy hetes műsoraikkal örvendeztették meg közönségüket. A második ilyen létesítményre 1926. május 30-ig kellett várni, ekkor nyitotta meg kapuit Park-mozgó a Rákóczi úton, 1935-ben ugyanebben az utcában deszkákból épült nyári mozi is nyílt.
A háborút, majd az államosítás időszakát többé-kevésbé átvészelő hévízi mozik a Veszprém Megyei Moziüzemi Vállalat kezébe kerültek. 1950-es évekre csak a kertmozi és egy keskenyfilmes téli vetítő működött a településen. 1958-59-ben épült egy új 122 főt befogadó mozgó a Rákóczi utca 9. szám alatt, a mai Fontana helyén Alkotmány Filmszínház néven, amelyet 1959 októberében adtak át a közönségnek. Nyaranként továbbműködött a Park Mozi is, ám azt 1964-ben tűzrendészeti okokból leállították, ezután a Szabadtéri Színpad adott otthont a nyáresti vetítéseknek.
Az 1980-as évek elejére a szűk befogadóképességű Alkotmányt leromlott állapota miatt azt a földdel tették egyenlővé, majd 1982-ben kezdték meg a teljesen új, többcélú közösségi ház építését, amelyet akkor már a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat irányított. Az építkezés 3 évig tartott, majd 1985. augusztus 23-án került sor az átadásra, neve Fontana Filmszínház és Üdülő Klub lett, az épületben pedig egy 134 illetve egy 74 fős moziterem kapott helyet. A Fontana gyorsan népszerűvé vált mind a helyiek, mind pedig a télen-nyáron itt üdülők körében, gyakran voltak teltházas vetítések. A megyében először 1990 nyarán, még a Tanács engedélyével indult meg egy autósmozi működése a nagyparkolóban.
1992. január elsejével az önkormányzat kezelésében folytatódott a mozi üzemeltetése. A tv és a videó elterjedésével csökkent a látogatók száma, az 1986-os nézőszám 1995-re ötödére csökkent, 2002-re pedig ennek felére, de a városatyák az üdülővendégek miatt fontosnak tartották, hogy a mozi működését fenntartsák. A bevétel növelése érdekében beléptek az art-hálózatba, ehhez némi állami támogatás is járt. A kisebbik teremben ekkortájt szűnt meg a vetítés. 2004-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától 4,2 millió forinttámogatásban részesült, amiből kicserélték a vásznat és a nézőtéri székeket, de a befogadóképesség leszűkült 104 főre. 2008. szeptember 11-én indult útjára az e-cinema vetítés, amely a premierrel egy időben juttatta hozzá a mozit főleg művészfilmekhez.
2012 februárjában, egy kis raktárhelyiségben egy 6 személyes „zsebmozit” alakítottak ki, ahol a szűk körben keresett, de művészetileg értékes art-filmek vetítéseivel kedveskedtek a látogatóknak. 2012 a digitális megújulás éve is lett a hévízi mozinak. A 2011-es évi digitális vetítőkre kiírt artmozik pályázatán sikertelenül járt város, a következő évben elhatározta, hogy egyedül, önerőből vág neki a digitális vetítő és a 3D rendszerének kiépítéséhez, amelyet hatalmas érdeklődés mellett augusztus 9-én helyzetek üzembe. 2017. április 14-én a nagyterem megkapta Honthy Hanna, Kossuth díjas színésznő nevét. Egyúttal megújult a nézőtér és új, spanyol fotelülések kerültek beszerelésre, a korábbi 104 fős nézőtér 140-re emelkedett, a kisterem 6 fősről, 8 személyesre növekedett.
A Fontana Filmszínházat a város nemrégiben felújított sétálóutcáján találjuk. A közelben van a távolsági buszállomás, a fürdő és számos hotel is. Az autóval érkező vendégek az 5 percre található nagyparkolóban hagyhatják járműveiket kedvezményes áron, de a kényelmesebb nézők, a belvárosban akár 4-5-szörös áron is parkolhatnak. A kerékpárral érkezőknek az erre alkalmas tároló állványzatnál hagyhatják kétkerekűiket. Az épület remekül illeszkedik a belvárosi képébe, falait képzőművészeti alkotások díszítik.
A bejáraton át mindjárt a pénztárhoz vezet az út, ahol akár a telefonon és online lefoglalt mozijegyeinket vehetjük át, az előadás kezdete előtt legkésőbb 30 perccel, különben törlik a foglalást és a helyek értékesítésre kerülhetnek.
Balra az emeleten a Hévízgaléria állandó kiállítása tekinthető meg, jobbra pedig a váróhelyiség van, ahol a mozi 100. évfordulója alkalmából időszakos kiállítást rendeztek be. Innen nyílik a Honthy Hanna terem, amely kagyló alakú padlózata miatt kiváló akusztikájú. Az ülések remekül illeszkednek a terem színvilágához, a kényelmes, fejtámla nélküli, felhajtható ülésű, piros szövetű moziszékek a spanyol Escaray pohártartó nélküli, kartámaszos kivitelű fotelülései. Az első sorból is kényelmes a vászonra rálátás, a nézőnek nem kell nyakát törnie egy hosszabb filmalkotás végignézéséért sem. A 7 x 3 méteres perforált, fehér vászon és az 5.1-es hangzás minden képzeletet felülmúl, az 1980-ban falba épített hangelnyelő a mozi Dolby Digitális hangrendszer kiépítésével érte el igazán értelmét, hiszen sem az utca zaja befelé, sem a film hangja kifelé nem hallatszódik, az auditórium pedig nem visszhangzik. A korábbi, halkabb Dolby Sorrund-nál nem tudták megfelelően kihasználni az adottságot.
A gépházban egy – munkában már csak elvétve dolgozó - Meo 5X típusú csehszlovák gyártmányú 35 mm-es vetítőgép és egy Christie 2210-es digitális vetítőgép dolgozik. Utóbbit 3D technikával szerelték fel, az itt alkalmazott térhatású rendszer a 2010-es években elterjedt aktívszemüveges Xpand lett. A vetítőgép egyik legfontosabb része a Dolby szerver, amelyen a filmeket, előzeteseket, reklámokat és a beengedés alatti zenét kezelik, a szerverhez tárolókapacitás is tartozik, ahol a műsoron lévő filmeket tárolják. A hangot a CP750-es hangprocesszor kezeli a végfokok, valamint a nézőtéri hangszórók segítségével. A nagyterem mellett építették fel a művészfilmek vetítésére alkalmas „zsebmozit”, amely Magyarország legkisebb moziszobájának számít, mindössze 8 férőhelyes és kizárólag a kis- és artfilm forgalmazók olyan filmjei láthatók, amelyek nem DCI szabványú tartalmak, hanem főként blu-ray lemezen érkeznek. A mozi területe teljesen akadálymentesített, így a mozgáskorlátozottak is kényelmesen bejuthatnak a nézőterekre, a termek légkondicionáltak.
Filmkínálata jellemzően a legnagyobb sikerekre fókuszál, amely hétről hétre frissül, a kisvetítőben pedig a legkeresettebb art filmeket tűzik műsorra. Előfordulnak premier előtti és a premier napját megelőző estén való nagy sikert váró filmvetítések is. Célközönsége elsősorban a hévízi üdülők, valamint a helyi és a környék lakossága. A Fontana nézőszáma évről-évre növekvő tendenciát mutat, aminek a digitális fejlesztés egy nagyobb lökést is adott.
A mozi a megfizethető 3D árszínvonalon várja a szórakozni vágyókat, egy térhatású filmre 1600 forintot kell fizetni, míg 2D előadásra 1200 forintot, a kisteremben vetített filmek 700 Ft-ba kerülnek. Iskolás és óvodás csoportok részére kedvezményt biztosít a filmszínház, amelynek mértéke külön megegyezés szerint történik. A jegyek helyre szólnak. Az előadások a nagyteremben rendszerint 14, 16, 18 és 20 órakor, a kis moziteremben 15, 17 és 19 órakor kezdődnek, de különelőadást is vállalnak.
Hévíz példája bizonyítja, hogy bár lakossága alacsonynak mondható egy mozi fenntartására, de az egész évben népszerű gyógyturizmusra, valamint a Balatonról és Keszthelyről érkezőkre bátran támaszkodhat, hiszen így biztosítva van filmszínházának hosszú távú megélhetése. A Fontana Mozi pedig nem áll meg a fejlődésben, további tervek vannak a széleskörű kiszolgálás irányába. 
Utoljára frissítve: 2020. december 17. csütörtök 08:13