Vannak köztük olyan hasonszőrűek, mint én, akik akár relikviákat gyűjtenek, történeteket írnak vagy fotóznak, akár a bezárt mozikkal foglalkoznak vagy a multiplexekkel, akár az analóg vagy a legújabb digitális vetítőkkel törődnek. Mindenki megérdemel egyfajta a megbecsülést, akkor is, ha nem értünk egyet az újításokkal és feláll a szőr a hátunkon a futószalagon legyártott mozitermekkel, vetítőgépekkel kapcsolatban. Értéket képviselünk!
A minap rám írt egy régi vetítőgépeket gyűjtő személy. Először is elmondta, hogy ki vagy miféle, én is bemutatkoztam. Érdeklődött, hogy tudok-e neki segíteni ilyen-olyan vetítőgépek beszerzésében és tudok-e információt adni, hogy hol talál, mert szeretne beindítani egy mozi- és filmtörténeti múzeumot. Néhány információval elláttam, de amikor az én kutatómunkámra került szó, rögvest megkezdődött a f*szméregetés, ami nem tudom, hogy szakmán belül miért jó. Ő idézem: „a digitális szarokkal” nem foglalkozik, „akkor foglalkozz azzal te” és „azért más dolog kényelmesen kutatni, mint helyszínre kimenni és leszerelni egy vetítőgépet”. Na ezek azok a mondatok, amelyek egyrészt rossz érzést keltenek, másrészt ezek a szakbarbárok csak rombolni tudnak a nyersességükkel, a magas lóról való megnyilvánulásukkal és vagy nem gondolnak bele, hogy mit okoznak vagy szándékosan rúgnak egyet a másikba, nem törődve azzal, hogy amit amaz vizsgál, kutat, neadj isten a saját szabadidejét feláldozva hasonlóan fontos küldetést végez, mint ő. Csak ugye mindig mindenkinek a sajátja a legfontosabb. Ráadásul az emberünk még csak nem is mozis berkekből jött, de van egy alapítványa vagy egyesülete, amivel közbenjár egy gyűjtemény megvalósításához a Balaton mellett. A kommunikációnk a továbbiakban nem folytatódott magam részéről, az illetőt ignorálom, nem méltó, hogy segítő kezet nyújtsak számára.
Az efféle történetek nem törik le a kedvem, sőt megerősítenek és a mozi iránt töretlen marad a szeretetem, ámulatom, vonzalmam, imádatom, csodálatom. Azért írtam le ezt a szösszenetet, hogy ti is válogassátok meg, hogy kinek nyújtotok segítséget, mert lehet, hogy egy pofont kaptok köszönet gyanánt.

A Tabán Mozi bemutatója és kutatása időben elhúzódott, majdnem kéthónapig mentem utána az információknak. Több korábbi mozivezetővel, dolgozóval beszélgettem, a Budapesti Mozitörténeti Alapítvány tagjai hitelesen dokumentálták a mozi változásait, de több információ valóságtartalma a homályba veszett, ezért a budapesti levéltárat is felkerestem, hogy végére járjak ezeknek. Néhány alap információt végül nem találtam meg, cserébe olyanok birtokába jutottam, amelyeket korábban senki nem kutatott, illetve nem jutott ilyen mélyre benne, mint én. Többek között a háború utáni fejleményekről és állapotokról. A budai – mára egyetlen – művészmozi históriája és a jelenlegi helyzet portréja április közepén jelent meg, nem kis büszkeséggel töltődve el, hiszen olvasóimat is meg tudtam örvendeztetni, mert olyat mutathattam fel, amit senki másnak nem sikerült eddig.
Kecskemét mozitörténete minden eddigi munkám leghosszabbja, a szegedit is megelőzve. A projekt valamikor júniusban kezdődött, de még most sem ért véget, mivel a korabeli szereplők, műszaki szakemberek nagyrésze elhunyt, abból tudok dolgozni, ami megmaradt, illetve azoktól tudok kérdezni, akik még élnek. Szerencsére megjelent egy könyv egy korábbi moziüzemi vállalati igazgató (Gila János) gondozásában, aki részletesen végigvezette a megye mozijainak születését és életét 1990-ig bezárólag. (A vándormozitól a Hírös Filmig) Először a korabeli lapokban kutattam és jártam végig napjainkig a városi mozik szálait. Ezt követően dolgoztam fel a könyvet, számos plusz információt kinyerve, majd ezekhez kerestem forrásokat a helyi újságokban. Szeptemberben megálltam a kutatással, mert végéhez értem annak, amit az írásos anyagokból meg lehetett tudni, viszont a személyes beszámolókra, helyszíni fotózásra még várni kell, ezért a teljes történeti anyagot nagyjából csak novemberben fogom tudni publikálni. Rendkívül sok adattal, érdekességgel és olyan részlettel is szolgálhatok, amit a könyv nem tárt fel. A kecskeméti mozitörténet egy kicsit azért is szívügyem, mert ebben a városban születtem, több helyszín emléke nosztalgikus érzéseket ébreszt bennem.
Közben szeptemberben elővettem Zalaegerszeg Art Mozi történetét és bemutatóját, amit viszonylag gyorsan sikerült rekonstruálni, hiszen maga a történet sem hosszú, az épületet 1958-ban adták át. Az átépítések dátumai és a multiplex építési láz alatti dilemma, mind-mind kiolvashatóak voltak a Zala Megyei Hírlap számaiból. A helyi múzeummal még barteleztem is, a náluk lévő fotókat sikeresen felhasználhattam ingyen, mert az általam dokumentált fotókat átadtam nekik szíves felhasználásra és megőrzésre. Ez az írás szeptember 10-én jelent meg.
Szeptember második felében elkezdtem a budapesti Pólus Center Mozi történetének feldolgozását, itt is előre haladott állapotban van a munka. Jelenleg az egykori mozisoktól várom az észrevételeiket, kiigazításaikat. Ezt követően küldöm majd meg az üzemeltetőnek jóváhagyásra, a portré megjelenése október második felében várható. Sokan furcsállhatják, hogy minek foglalkozom én a multiplexekkel? Elmondom, mert senki sem foglalkozik velük, pedig mérföldkövek a saját időszakukban, viszont a részletek feledésbe merülnek és senki nem fogja tudni honnan indultak, milyen fejlődésen mentek át és hol tartanak ma ahhoz képest.
A kecskeméti munka befejezése után fogok hozzá Pápa mozitörténetéhez, ami néhány évvel ezelőtt már terítéken volt, ám a világháború és a rendszerváltás közötti időszak kompletten kimaradt, ezt göngyölíteném fel és tenném fel újra, várhatóan december-január környékén.
Helyszíni bejárások: 24 alkalom, ebből 11 teljes portré fotósorozat CC Sopron, CC Szolnok, Szarvasi Mozi, Veszprém Foton mozi, Uránia Nemzeti Filmszínház, CC Nyíregyháza, Városi Mozi Tapolca, Art+ Cinema, Malom Mozi Kecskemét, Városi Mozi Soltvadkert, Mi Mozink Tatabánya. 11 kiegészítő fotózás Cinema Nagykanizsa 1-es terem székcsere,
Sió Mozi Siófok lézer vetítőgépek, Balassagyarmat Nagyterem átépítés, előtér változás, Dunaújváros lézervetítő, Paks büfé-jegypénztár átépítés, Pólus két moziterem ülésfelújítás, Corvin Mozi előtér és a Karády terem új vetítőgépe, Est Mozi Tata kanapésor a teremben,
Kőrös Art Mozi Nagykőrös új ülések a nézőtéren, Városi Mozi Kiskunhalas új előtér arculat és újabb vetítőgép, Apolló Mozi Debrecen új büfé kialakítás.
Kettő kutatásom volt Makón, régi mozik fotózás, beszélgetés helyi öreg mozisokkal, valamint Balatonlellén a kertmozi vetítőgépe, a régi mozik fotózása miatt, valamint kutatómunka is volt.
Az oldalon 114 mozihír jelent meg, a mozikisokosban 6 alkalommal frissültek a táblázatok, a mozi arcai menüben két alannyal készült interjú, a MoVi blogba kettő bejegyzés került. A mozitúra menüpontban 1, a mozihistóriában 4, a mozitechnikában 1 cikk került publikálásra.