Vegyünk alapul egy 4 termes multiplex mozit valahol vidéken, egy fővárosi kéttermes art mozit és egy hagyományos vidéki filmszínházat, ami betölti a közönségfilmek vetítését, miközben art mozi is.

A vidéki soktermes mozink többnyire a meainstream vonalat, a közönségfilmeket vetíti, ezek általában a nagy nézettségnek örvendő, kifejezetten látványos, szórakoztató, híres színészeket felvonultató műfajok, nagyobb filmstúdiók gyártásai. Az említett multiplex általában a nézőkből él, kevésbé függ egy önkormányzat támogatásától. A műsort a hétvégi forgalom alapján már vasárnap este elkezdik írni. Ekkor beszélik meg a vezetők, hogy egy adott film milyen forgalmat produkált és hogy azt továbbra is egy teljes termet kapjon vagy némileg csökkentsék az előadásszámot, netalántán kiesik a műsorból. Illetve a mozik havonta kapnak ajánlatot a forgalmazóktól, a megjelenés előtti hónap közepén megállapodást kötnek a filmek vetítésszámáról. A nagy forgalmazók (Fórum Hungary, UIP, InterCom) felé vállalást kell tenni a napi előadás mennyiségéről, illetve, hogy hány hétig tartják műsoron a filmet. Az első héten vetített premierfilmet öt, a második héten négy, a harmadikban három előadást kell tartani naponta és így tovább. A műsorírónak csak a megállapodás letelte után van szabadkeze vagy, ha a meghatározott minimum előadásszám felett kíván plusz előadásokat műsorra tűzni. Szokásos kérés általában a forgalmazók irányából, hogy a legnagyobb teremben vetítsék a filmjeiket vagy minimum 200 fősben. Ha több nagy film is érkezik egyszerre, természetes, hogy mindegyik forgalmazó a legnagyobb teremben szeretné a filmjét vetíttetni, természetesen ilyenkor általában megértőek szoktak lenni a mozival és egymással is, ha ilyen esetben ezt nem lehet teljesíteni. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a hét egyik felében az egyik film megy a nagyteremben, a hét másik felében pedig a másikat vetítik abban. Ha a vállalást a mozi nem tudja tartani, akkor a film abban a moziban nem kerül levetítésre azon a héten, esetleg később, amikor már nem annyira hangsúlyos az előadásszám. A műsorszerkesztésnél először a vállalt filmeket kell beleilleszteni a programba, ezt követik az előző heti nézettség alapján vetíthető filmek. A kisebb forgalmazók új filmjeik tekintetében kisebb elvárással vannak, általában csak kérés szintjén fogalmazódik meg, hogy filmjük fő műsoridőben 18 és 20 óra közötti sávban kerüljön levetítésre a bemutató héten. A mozivezetők ismerik a nézők filmfogyasztási szokásait, tehát ahol például a horrorfilmek annyira nem mennek jól, azok a filmek többnyire be sem kerülnek a műsorba vagy lényegesen kevesebb előadásszámot adnak meg. Így próbálják a műsort összeállítani, a kedvezményeket ehhez igazítják.

Vegyük a fővárosi art mozit. A filmkínálat nagyrészt kisebb forgalmazók, független filmjeiből állnak, ezért a vállalások nem akkora horderejűek, mint a multiplexek esetében. Általában az art mozik egyedi arculattal és identitással rendelkeznek, ezért a filmkínálat is a mozihoz, annak közönségéhez igazodik. A vetített filmek többnyire nem a kasszasikerek, ezért nem kimondottan a nagy bevétel számít, mint inkább a kultúra terjesztés a fő céljuk. Ezek a mozik a jegybevétel kiegészítéseként önkormányzati vagy állami támogatásból tartják fenn magukat. A filmek felfutása sem olyan, mint a fősodor filmeket vetítő moziknál, itt sokszor időt kell hagyni egy-egy filmnek, ezért nem annyira az előző heti nézettség a döntő. Erősen preferálják az eredeti nyelvű feliratos filmeket, ezért azok, amelyek csak szinkronnal jönnek ki, csak korlátozott számban tudják vetíteni. Az art mozikban van lehetőség a filmek jellege miatt premier előtti vetítést, közönségtalálkozót vagy kerekasztal beszélgetést tartani. Ezeket ideális esetben egy hónappal előre véglegesíteni kell és elkezdeni a jegyértékesítést. Tematikus sorozatokat évad jelleggel hónapokra előre kitalálják és meghirdetik.

Harmadik esetünk a vidéki art mozi, amely a szórakoztató filmek vetítésének szerepét is betöltik. Nekik van a legnehezebb dolguk, hiszen nem mindegy, hogy mit és mikor vetítenek, hiszen az artfilmek arányát is figyelembe kell venniük. Ez főleg azokra a vidéki mozikra vonatkozik, amelyek 1-2 termesek és a település egyetlen filmszínházaként üzemelnek. Általában önkormányzati és állami támogatásban is részesülnek a jegyár bevétel mellett. Nekik legalább 50%-ban kell havi összesítésben art filmeket vetíteni, de az előadásoknak a 14 és 22 óra közötti időszakban kell lenniük. Ők azok a mozik, akik többnyire nem hetente írják a műsort, hanem havi bontásban. Ehhez végképpen ismerniük kell a közönséget, változtatásra ugyan van mód és kell is, mert a forgalmazók időközben visszaléphetnek egy-egy film bemutatásától, amelyeket többnyire egy későbbi időpontban forgalmaznak majd. Ezeknek a vetítőhelyeknek erősen mérlegelniük kell, hogy hogyan állítják össze a műsort és az sem biztos, hogy a kiszemelt filmet vetíteni tudják, mert egy forgalmazó nem mindig tud tekintettel lenni egy mozi art minősítésére.

A műsorírás mögött egy komoly közönségismeret kell, hogy álljon. Mint ahogyan nem érdemes horrorfilmet a koradélutáni műsorsávba tenni, úgy gyerekfilmet sem az este 8 órási sávba illeszteni. Egy szórakoztató vígjáték viszont a koraesti és a későbbi időszakban is tökéletesen elfér, mert szinte minden korosztály fogyasztja őket. Ha tehát egy egytermes moziban van egy horror, egy családi film, és egy mély mondanivalójú dráma, akkor a családi film általában a korai vagy késődélutáni sávban fér meg, a dráma az este 6-os indulással, a horror pedig többnyire az esti vagy késő esti kezdéssel működik legjobban. Előfordulhatnak egyedi szokások, például péntekenként gyerekfilmet be lehet tenni a koraesti műsorsávba is, mert amikor a szülők végeznek a munkában, a gyerekkel el tudnak menni moziba és megalapozhatják a hétvégét ezzel. Tekintettel kell lenni a filmek hosszára is, ha későn kezdődik egy 170 perces film, akkor a nézők nem biztos, hogy eljönnek, mert ha nem tudnak hazamenni, mert nem érik el az utolsó buszt vagy ha másnap ébrednek és kevés idő lenne a minőségi pihenésre a másnapi munkához. Ezért érdemes ilyenkor korábbra időzíteni a filmeket, esetleg csökkenteni a napi előadások számát. Meghatározó egy mozinál a forgalom, hogy mikor érdemes kinyitnia. Hétvégén vagy iskolai szünetekben más a nézőszám, érdemes mérlegelni, hogy akár délelőtt kinyit a mozi és megint más hétköznap, amikor iskola van, ilyenkor késődélutáni nyitás javasolt. De meghatározó lehet az időjárás, hiszen a tavasz első szabadprogramos időjárása nem a moziba fogja a potenciális nézőket vonzani elsősorban, hiába érkezik jó film, de nyáron egy hidegebb, esős időjárás esetén akkor is sokan moziznak, ha csapnivaló a filmkínálat. Tehát más tényezőket is figyelembe kell venni. A kínálat függvénye is lehet meghatározó, ezért a normál műsorrendhez képest akár korábban vagy később is kinyithat egy filmszínház a megszokotthoz képest, vagy hogy kinyit-e egyáltalán egy adott napon, mert a magas rezsiköltségeket nem fedeznék a jegyár bevételek. Ez mind hozzájárul a sikerhez vagy a kudarchoz, ha éppen nem jól szerkesztjük meg a műsort és emiatt elmaradnak a nézők.

A műsorprogramozás egy buktatókkal teli bonyolult feladat. Ha a szerkesztő jól ismeri a közönséget, akkor hálás megbízás és a sikerélmény is garantált. Amikor a közönség soraiból a műsort böngészve kérések, kérdések merülnek fel bennünk, érdemes elolvasni ezt a bejegyzést és több dolog világossá válik.

Cinema City

Személyesen vagy kioszkon való megvásárlás után a mozijegy törlése az előadás megkezdése előtt egy órával lehetséges abban a moziban, ahová az előadás szól a mozijegy és a blokk vagy számla ellenében. Ha online vásárolták, úgy az ügyfélszolgálaton lehet törölni vagy ha az nem lehetséges, személyesen abban a moziban, ahol az előadás lesz, mindkét esetben 3 órával annak megkezdése előtt. Ha a Cinema City applikációban vásárolták, akkor azt ott lehet megtenni, szintén az előadás kezdete előtt 3 órával. Az online vásárolt jegy ára 14 napon belül kerül visszatérítésre, de a szolgáltatás díja levonásra kerül.

Ha ajándékjeggyel vásárolták a mozijegyet, akkor annak törlése ügyfélszolgálaton keresztül lehetséges szintén 3 órával az előadás megkezdése előtt. Az ajándékjegy érvényben marad a meghatározott felhasználási ideig.

Ha az előadás félbe szakad vagy elmarad (bombariadó, technikai hiba, áramszünet, stb) a mozi tájékoztatja a nézőit a lehetőségekről. Ha más tájékoztatást nem adnak, akkor az előadást követően a mozijegyet felmutatva és azt leadva Kompenzációs Szabadjegyet bocsátanak ki, amelynek felhasználhatósága 90 nap.

Ha a film alatt jelentkezik technikai probléma, haladéktalanul jelezni kell a mozi személyzetének, hogy a hibát minél hamarabb orvosolni tudják. A film vetítési minőségére (hang, képhiba), vagy más nézők viselkedése miatti panaszok miatti jegyár visszatérítésre csak az előadás ideje alatt van lehetőség. A film vége utáni ilyen jellegű panaszokat a mozi elutasítja.

Kultik Mozihálózat

Személyesen vásárolt mozijegyeket az előadás kezdetéig lehetséges visszaváltani, interneten történt vásárlás esetén 1 órával az előadás kezdete előtt törölhető a jegy, az árát a mozi 30 napon belül téríti vissza.

Ha technikai vagy egyéb ok miatt elmarad vagy megszakad a vetítés, úgy a mozi Szabadjegyet állít ki a jegy és blokk vagy számla ellenében, amelynek felhasználhatósága 60 nap.

Pannónia Mozihálózat

A megváltott jegyet (személyesen és online) kizárólag abban az esetben lehetséges visszaváltani, ha technikai vagy egyéb ok miatt elmarad az előadás. A jegyeket a pénztárban visszaváltják és Tiszteletjegyre cserélik, amelyet egy későbbi vetítésre lehet felhasználni.

Budapest Film

Ha a látogató jegy visszaváltást szeretne, azt a vetítés kezdete előtt 30 perccel van lehetősége megtenni, amit a mozi megtehet, de el is állhat tőle.

Ha az előadás félbeszakad, elmarad, akkor a mozi tájékoztatja nézőit a továbbiakról. Ha ez nem történik meg, akkor a mozi Kompenzációs Szabadjegyet bocsát ki a vásárolt mozijegy, blokk vagy számla ellenében. Ha az előadás alatt tapasztalt hibákat (képi és hang) azonnal jelezni kell a mozi munkatársainak, akik haladéktalanul megteszik a szükséges lépéseket. A vetítés minőségére, nézők viselkedésére vonatkozó panaszokat a film végéig tudják kivizsgálni, utólagos reklamációt nem fogadnak el.

Etele Cinema

Áramszünet vagy valamilyen vészhelyzet esetén a nézők kötelesek a moziszemélyzet utasításait követni. Jegy visszatérítés címén ebben az esetben Kompenzációs Ajándékjegyet biztosítanak a látogatóknak a belépőjegy és nyugta ellenében kizárólag az eset után a helyszínen.

Sugár Mozi

A megváltott mozijegyeket az előadás kezdete előtt legkésőbb 30 perccel lehet visszaváltani. Az online megváltott jegyeket pedig 3 órával az előadás megkezdése előtt.

Ha az előadás megszakad vagy elmarad, úgy a mozi az eredeti mozijegy ellenében Kompenzációs Szabadjegyet bocsát a vásárló rendelkezésére, amelyet 30 napon belül lehet megtenni a mozijegy és nyugta ellenében. Ha a műsor megváltozik és a vásárló ezt nem fogadja el, szintén Kompenzációs Szabadjegyet kap ellensúlyozásul.

Néhány vidéki helyszín:

Kecskemét, Malom Mozi

Jegyvisszaváltás nincs, kivéve műsorváltozás, technikai vagy más okból félbemaradt előadás, kizárólag az előadás napján, nyugta ellenében.

Békéscsaba, Center Mozi

Jegyvisszaváltás az előadás kezdete előtt 1 órával lehetséges a mozijegy, blokk vagy számla ellenében.

Technikai probléma vagy félbeszakadt előadás esetén a jegyek visszaválthatók az előadás napján, nyugta ellenében. Online vagy kioszkból vásárolt jegyeket csak az előadás elmaradása esetén térítik vissza. Műsorváltozásnál, ha a vásárló nem fogadja el az új időpontot, akkor a mozi ugyancsak visszatéríti a mozijegy árát.

Kisvárda, Várdaplex Cinema

Jegyvisszaváltásra az előadás kezdetéig van mód, amelyre a jegy szól.

Szeged, Belvárosi Mozi

Jegyvisszaváltásra elmaradt vagy félbe szakadt előadások esetén kerülhet sor az előadás napján.

Pécs, Apolló Mozi

Jegyvisszatérítésre technikai okokból elmaradt, félbeszakadt előadásokra van lehetőség, illetve, ha műsorváltozás miatt más időpontban vetítik le a filmet. Online megváltott jegyeket csak előadás elmaradása esetén lehetséges visszaváltani.

Szolnok, Tiszapart Mozi

Jegy visszaváltására vagy azonos árú jegyre cserélni legkésőbb 48 órával van lehetőség az előadás előtt. Online vásárolt jegy ára 3 napon belül érkezik a bankszámlára vagy a klubkártyára, de a kényelmi díj nem jár vissza.

Amíg ezt a kérdést feszegettem rá kellett jönnöm, hogy akiket én szeretnék megszólítani, nem biztos, hogy szívesen beszélnek a munkájukról, a hivatásukról, egyáltalán magukról. Ennek különféle okai vannak, de elmondható többek között, hogy a mozi dolgozói, mint például a gépészek kevésbé nyitott természetűek, emiatt pedig inkább nem vállalják az ilyesfajta beszélgetést. Ezért nem kizárólag velük készítenék portrét, hanem különféle szakemberekkel, vezetőket is megszólaltatnék. Itt van első körben a fonyódi mozi pr menedzserével készült interjú, amire jól felkészültem, a kérdéseket jól összeraktam és miután a diktafon anyagát bepötyögtem a szövegszerkesztőbe, sokat finomítva megszületett egy ragyogó interjú. Bevallom, ennél az anyagnál felhasználtam a mesterséges intelligenciát, de érezve, hogy az nem teljesen tökéletes, több helyen módosítanom kellett rajta, hogy személyesebbé váljon az anyag.

Az alanyokkal viszonylag könnyű dolgom van, hiszen a mozi világában ismert vagyok, számos szakember van a területen, akik az olvasók számára érdekesek lehetnek. Különféle mozis relikviákat, vetítőgépeket gyűjtő, mozi építő, üzemeltető, akik nyitottak egy-egy beszélgetésre, akár egy portré erejéig vagy egy aktuális mozis helyzet, esemény (hálózatbővítés, mozifelújítás, moziünnep, stb.) tájékoztatása alkalmából. Többféle lehetőség van választani az interjú elkészítésének módjában. Az írásban feltett kérdéseket, amelyeket írásban válaszol meg a kérdezett, nem kell egyeztetni időpontot. Viszont nincs mód utólagos kérdés pótlásra, ezért nagyon statikussá válik a beszélgetés szerkezete. A telefonos és a helyszíni interjúra már egyeztetni kell szabad időpontot, a helyszíni találkozásnak van egyébként a legnagyobb varázsa. Látod az interjúalanyt, a reakcióit. A felkészüléskor összeírt kérdésektől el is lehet térni, ha van közben egy olyan kérdés, amit mélyebben is érdemes boncolgatni az alany válaszainak függvényében.

A múltban kaptam némi instrukciót egy újságíró barátomtól arra vonatkozólag, hogy miféle kérdéseket tegyek fel, milyen módon haladjak velük előre. Ehhez elengedhetetlen, hogy meghatározzuk az interjú célját, kell némi felvezetés, majd a témát részletesen körbejárni. Azt mondta többek között, hogy legyek bátor, mert néha kellenek provokatív kérdések, viszont az alákérdezéseket kerülni kell, az ad egyfajta rossz szájízt a tudósításnak és nem is ad szép keretet a munkának. Az alákérdezés alatt azt értem, amikor olyan kérdést teszünk fel, amiben eleve benne van a válasz, a riportalany pedig abba a kényelmes helyzetbe kerül, hogy arról beszélhet, amiről ő akar, esetleg belekerül jópofizás a riporter részéről. Ha nem kap időnként meglepő kérdést az interjúalany, egyhangú lesz a párbeszéd folyamata.

Az interjú elkészülése után utolsó simításként az alanyok mindig elkérik az interjút publikálás előtt, hogy belejavítsanak a szövegbe, ha szükséges. Ennek van jó és rosszoldala is, hiszen egy esetleges merész kérdést, ami kényelmetlen lehet, konkrétan kihúzathat és elveheti az élét az egész munkának, de egyúttal pozitív is lehet, hiszen akkor az alanynak lehetősége van pontosítani egy-egy állítást és elkerülhető, hogy valami tévedésből kerüljön a szövegbe. Az interjúhoz jól jönnek képek a kérdezettről, amit akár én készítek, akár az alany bocsát részemre, majd az elkészült interjú anyagába felkerülnek.

A mozi arcai menüpont egy remek kiegészítése a mozivilágnak, mert terebélyesebb képet nyújt ennek területéről. A napi hírek, mozitörténetek, moziportrék mellett személyesebb hangvételű beszélgetésekre is rálát az olvasó.

Először is, moziba menni egy közösségi élmény, sokan vagyunk a moziteremben és mind ugyanazért ülünk be, vagyis, hogy megnézzünk egy lebilincselő filmet és kikapcsolódjunk arra a másfél-kétórára. Együtt átélni megható jelenek sorozatát, vagy megrémülni a gyilkos fegyver elsütésekor, levegőben kapálózni a 3D effektusokon, forgatni a fejünket a Dolby Atmos nyújtotta hangzáson, átélni a 4Dx minden érzékszervünkre ható csodáit. Igen ám, de vannak azért zavaró tényezők, amiket illene kiküszöbölni ahhoz, hogy ne csak mi, hanem a körülöttünk ülők is zavartalanul élvezhessék a látottakat anélkül, hogy kizökkentenénk őket.

A leggyakoribb és legidegesítőbb problémák, amelyek a mozikban megtörténhetnek velünk film nézés közben:

• Késve érkezők. Akik a film kezdése után a sötétben, mobiltelefon fényével próbálják megtalálni a helyüket és cserébe letapossák a már kényelembe helyezkedett nézők lábait és netalántán még a nyakukba is borítják a popcornt vagy a kólát, igazán kellemetlenné teszik az élményt. Értem persze, hogy nem kíváncsiak a reklámra és az előzetesre, de hogy még ahhoz képest is késve érkeznek, azt nehezen lehet elfogadni. Tetézi a kellemetlenséget, hogy a későn érkezők képesek hajolás nélkül kiegyenesedett testtartással végig vonulni a sorokon, nem ritkán kitakarva a feliratot vagy a jeleneteket.
• Székrugdosás. Gyakori probléma a széksorokra feltenni a lábakat, térddel betámasztani magunkat, ám minden egyes rezzenéssel a széksorokat is rezonálják, amely az előttük ülőket zavarhatják a film élményében. Pláne, ha sokat fészkelődnek, ne csodálkozzanak, ha rájuk szólnak.
• Telefon, okosóra világítás, vakuzás. Szintén egy gyakori helyzet, amikor a valaki nem bírja ki a film végéig és 10 percenként nézi a messenger üzeneteit vagy az időt, de nem veszi le a fényerőt a telefonján, kivakítva, zavarva a mögöttes sor nézőit. Ez egy rendkívül illetlen dolog, mert az arra érzékeny nézőket könnyen kizökkentheti a film élményéből. Tegyük meg, hogy a vetítés végéig repülő üzemmódba állítjuk a telefont, akkor nem jönnek az értesítések. Ugyanide tartozik a vakuzás, ami általában fotózás miatt van, ami viszont elvileg tilos. De az okosóra világítása is zavaró tud lenni, amikor valaki felemeli a karját és aktiválódik az óra és az bekapcsolja a számlap világítását, ezt is lehet „ne zavarj” üzemmódba állítani.
• Beszélgetés, pletyizés, hangos véleménynyilvánítás, telefonálás. Szintén egy gyakori és rendkívül zavaró dolog, amikor valaki önjelölt "audiokommentátort" játszik vagy "szinkronizálja" a feliratos filmet. A vetítés alatti beszélgetés az egyik legklasszikusabb probléma. Szerintem, ha valaki moziba jön, nem lehet olyan fontos megbeszélni való, amit a film után ne lehetne lebonyolítani. De a legegyszerűbb az volna, ha az illetők kifáradnának a teremből és kint beszélnék meg a halaszthatatlan diskurzust, hogy ne zavarják a többi nézőt. Szorosan ide kapcsolódik a telefonálás, ami szintén nem a nézőtérre tartozik, ráadásul miért is van bekapcsolva a telefon előadás közben?
• Folyamatos ki-be mászkálás. Az előbbiből adódik, hogy vannak, akik rendszeresen átjáróháznak használják a mozit és ki-be mászkálnak valamilyen okból kifolyólag. Nyilván egy felfázás vagy egy hasmenés nem túr halasztást, de azért egy kétórás filmet egy egészséges embernek ki kell tudnia bírni wc használat nélkül. Telefonálni kijárni meg a többi nézővel tiszteletlenség. Úgy gondolom, hogy aki nem tud telefon nélkül megmaradni, maradjon otthon filmet nézni!
• Popcorn dobálás. Ez igazából egy viccesnek ható dolog egy vidéki városi moziban láttam, hogy a másokat zavaró nézőket egyesek popcornnal dobáltak, hogy hallgassanak el a film alatt, nyilván nevelési célzattal. Ezzel csak az a gond, hogy másokat is eltalálhatnak a szemekkel, kizökkentve őket is a film élményéből. Ráadásul kelletlen szemetelés is, amivel a mozit szennyezik be és a takarítóknak adnak plusz munkát.
• Csámcsogás-zacskózörgés. Lehet azt a popcornt, nachost csendesen is enni, a szotyizás, chipsezés miatti zacskócsörgés rendkívül sokat elvesz a film élményéből. Nem véletlen, hogy a mozik csak a saját büféjükben vásárolt elemózsiást engednék a nézőtérre, hiszen a popcornos kosarak nem hangosak, nem zörögnek és nem vesznek el ezáltal a film élményéből sem.
• Gyorséttermi kaja evés. Az előzőhöz hozzátartozik a nem a mozi büféjéből származó ételek megjelenése a nézőtéren, amikor a gyorséttermi kajákat fogyasztják, beterítve a nézőteret az olajos, jellegzetes mekis kajaszaggal. Egyszer láttam, ahogy a kfc-s kosárból előhalászva a csirkeszárnyakról az egyén leszopogatva a húst az olajos csontokat a mozifotelekre dobálta, majd ott is hagyta, mint aki jól végezte dolgát. Gyomorforgató és undorító is egyben, nem véletlenül vannak kitiltva ezek is a nézőtérről.
• Szemetelés, nacho szósz szőnyegbe taposás. A legaljasabb dolog, amit egy néző megtehet a mozival szemben. Igaz, hogy a mozi személyzete minden előadás után összetakarít, de ne menjünk el amellett, hogy ez nem azt jelenti, hogy majd ők is viszik ki a szemetet, amit magunk után hagyunk. Nem egyszer olyan disznóólat képesek az emberek csinálni, hogy kiborul a kóla, végigfolyik a lejtős nézőtér padlózatán mindenki lába alá, ragacsossá téve az egész felületet, a többi néző komfortérzetét jelentősen csökkentve. Nem mondom, akadnak balesetek, véletlenek, de nem szólni a személyzetnek erről, arcátlan dolognak tartom. Ugyanez a kategória a szétszórt popcorn, a szőnyegbe beletaposott nacho szósz, amitől a mozis haja égnek áll.
• Szexpáholy. Gyakran nevezik a mozi utolsó sorát szerelempáholynak, ahol a szerelmesek intimebben vannak együtt, sőt egyes mozik még kedveznek is nekik például páros mozifotelekkel. De amikor mindez vad orgiába torkollik, szexuális aktussal egybekötve, az nem másokra tartozik, mindamellett, hogy közszeméremsértő is. A moziszékek beszennyezéséről már ne is beszéljünk.
• Rágógumi ragasztás. Valódi klasszikus, hogy a megunt, íztelenné vált rágógumit a moziszék aljára ragasztják, ami akár észrevétlenül, évekre is ott maradhat, egy nagytakarítás alkalmával sok bosszúságot okoz a mozivezetésnek.
• Gyerekek szaladgálnak. Vannak olyan mozik, ahol nem baj, ha gyerekek játszanak, szaladgálnak a film alatt. De alapjában véve nem jó, ha játszótérré válik a nézőtér előtti rész, részben a hangoskodás, részben pedig a folyamatos mozgás miatt, ami elvonja a figyelmet a filmről. Nemcsak zavaró, de balesetveszélyes a felügyelet nélkül hagyott gyermek. Nem utolsó sorban kárt is tehetnek, például a mozivászonban, ezüst vásznat összetapizva a 3D élményt teszik tönkre. És még nem beszéltünk arról, hogy vannak olyan szülők, akik 4-5 éves gyereket simán bevisznek a horrorfilmekre vagy olyan előadásokra, amit nem fog érteni vagy hamar elun és pótlólag jelenetet rendez, sok bosszúságot okoz ez a nézőközönségnek.
• Árnyjáték a stáblistában. Biztosan humoros belenyúlni a vetített képbe akkor is, ha már csak a stáblista megy. Vannak nézők, igaz kevesen, de az utolsó betűig szeretik végig nézni a filmet. Illetlenség árnyjátékkal, belemutogatással megzavarni az élményt akkor is, ha minket ez a rész már nem érdekel, legyünk másokra is tekintettel!

+ 1: Amikor a mozi gondolja úgy, hogy a nyereség a legfontosabb és lekapcsolja a stáblistát, a műsort szándékosan úgy állítja össze, hogy ne lehessen végig vetíteni azt, ez főleg egy Marvel film esetén kellemetlen. De még ennél is rosszabb, amikor a mozi személyzete szólítja fel a maradék nézőt, hogy hagyják el a termet, mert vége van a filmnek és nincs a végén semmi plusz. Nem, a filmnek akkor van vége, ha az utolsó betű is elhagyja a vásznat. Bár ez a gyakorlat egyre ritkább már, vándormoziknál még előfordul, ahol egy napba bele kell sűríteni egy hónapnyi filmtermést.

A mozik egyébként különféle módokon hívják fel a látogatók figyelmét a helyes viselkedésre, például a közösségi oldalakon videók segítségével, de a filmek előtt is gyakran látunk bejátszásokat arról, hogy kapcsoljuk ki a mobiltelefonokat. A problémás esetek kiszűrésére azt mondják, hogy szólni kell nekik. Csakhogy, ha valaki már kijön a filmről, lemarad fontos részletekről. Ez sajnos nincs megoldva jól, nyugaton például telefon vagy sms vonalat tartanak fent ezeknek jelzésére, nem kell kijönni a filmről.

Nagyjából a nézőközönség tud viselkedni, egy-két kirívó eset előfordul, kisebb összezörrenések, kellemetlenségek a nézőtéren többnyire megesnek. Ezeket könnyű szerrel kezelni lehet, szép szóval, kéréssel és ezek többnyire működnek is.

Ma Magyarországon a fogyatékkal élők helyzete és megítélése javuló tendenciát mutat. Különféle kedvezményeket vehetnek igénybe, továbbá az akadálymentesítésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. A sok esetben előforduló szerzett vagy velük született fogyatékosság velejárói lehetnek többek között a fizikai fájdalmak, korlátok és csökkent helyváltoztatási képességek. Ezek mind olyan tényezők, ami miatt a legkevesebb, hogy különféle módokon segítjük őket.

Egyes mozik kedvezményes jegyárainál is feltüntetésre kerültek a diákok, nyugdíjasok, gyermekek mellett a fogyatékkal élők, akik igénybe vehetik az olcsóbb jegyárat. Még nem annyira elterjedt, de a nagy hálózatok és néhány független mozi már alkalmazza ezt a kedvezményt típust. Bár az akadálymentesítettségen még van mit behozniuk a moziknak. Itt nem csak a kerekesszékes személyekre, hanem a vakokra, nagyot hallókra, értelmi fogyatékkal élőkre is gondolok. Persze az emberek többsége leginkább a tolószékesekre asszociál ilyenkor, de ez egy másik téma és nem ebben az irányban tapogatóznék.

Ami miatt elkezdtem ezt a bejegyzést, az egy konkrét eset miatt történik. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném az idehaza és a környező országokban alkalmazott általános gyakorlatokat végig venni, hogy mi alapján fogadják el vagy legalábbis kellene elfogadni, hogy valaki fogyatékkal élő. A legtöbb mozi általánosan rátekintéssel állapítja meg, hogy valaki fogyatékkal él, nem foglalkoznak az igazolással, ha például kerekesszékkel vagy két bottal érkezik egy személy. Ez volt a tapasztalatom néhány olyan helyen is, ahol egyébként elkérnék a szükséges igazolásokat. Ezt én egy nagyon emberséges dolognak vélem és jó pont, ha nem vetetnek elő szükséges igazolásokat, miközben a szóban forgó egyén két botra támaszkodik. A külföldi példákban a legtöbb esetben a fogyatékossági igazolvánnyal kell igazolni a jogosultságot. Itthon ez a Magyar Államkincstár Hatósági Igazolványa, vagy ahogyan sokan ismerik: MÁK kártya. De! Sokan nem tudják, hogy kétféle MÁK kártyát bocsát ki az államkincstár és ezek sajnos színben nem különböznek egymástól csak abban, hogy mi van rájuk írva.

• Az egyiket a magasabb összegű családi pótlékban részesülők kapják, ez a támogatás a tartósan beteg és a súlyos fogyatékos gyermekek után jár, de felnőtt fogyatékkal élők is használják. A kártya érvénytartama három év, amit minden alkalommal meg kell újítani. Viszont a jogosultság elbírálása lazább, mint a másik esetében. Hiszen tartós betegség lehet egy asztma is, nem lebecsülve ennek súlyosságát.
• A másik típusú MÁK kártyát a fogyatékossági támogatásban részesülők kapják. Ezt kimondottan csak olyan személyeknek adják oda, akik komolyabb, legalább 70%-os egészségkárosodást szenvedtek. Az egyetlen igazolvány, amivel egy fogyatékkal élő igazolni tudná egy moziban, hogy jogosult a kedvezményre. Hatálya határozatlan ideig is tarthat.

A különféle MÁK kártyás anomáliák miatt van olyan mozi, amelyik a weboldalán hivatkozik arról, hogy MÁK kártyát nem áll módjukban elfogadni. Helyette fogyatékkal élő személyeket tömörítő egyesületek, szövetségek tagsági igazolványát, ami első hallatra jó dolognak tűnik, ám ezekbe az egyesületekbe nem minden fogyatékkal élő személy tartozik bele. Ezáltal pedig hiába a megnevezés, hogy fogyatékkal élők kedvezménye, ez valójában csak egy tagsági kedvezmény. A Cinema City is idehaza csak a SINOSZ, ÉFOSZ, MVGYOSZ, MEOSZ, AOSZ, MACIE tagsági kedvezményeket fogadja el, pedig a környező országok Cinema City mozijaiban (vizsgált államok: Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária) elég igazolni a fogyatékkal élő igazolvánnyal, sőt Romániában alanyi jogon évi 10 alkalommal ingyenjegyeket kapnak, ezen felül pedig kedvezményesen válthatnak mozijegyet. Ez sem igazán valós kedvezmény itthon, mert a sérültek jelentős hányada marad ki a kedvezményből. Ugyanakkor viszont plusz pont jár nekik, mert a fogyatékkal élő kísérője is megkapja ugyanazt a kedvezményt. Valószínűsíthető, hogy a fenti döntések, hogy mit fogadnak el, a jóhiszemű tudatlanságból származik. Jó lenne, ha kiegészülne a dolog a fogyatékossági támogatásban részesülők MÁK kártyájával. Van pozitív példa is, a szegedi Belvárosi Mozi weboldalán a fogyatékkal élőknek MÁK fogyatékossági hatósági igazolványt, továbbá SINOSZ és MEOSZ kártyát kell felmutatnia, utóbbi esetében viszont a kísérő is kedvezményes jegyet kap.

A konkrét eset pedig egy mozgássérült barátommal való együtt mozizás alkalmával történt meg néhány hónapja. Két bottal járó egyénről van szó, aki láthatóan is mozgássérült. Szerettük volna igénybe venni a fogyatékkal élők kedvezményét. A mozi pénztárban pedig kérték a tagsági kedvezményre jogosító okmányt, amit nem tudtunk felmutatni, hiszen a barátom nem tagja egyiknek sem. Ennek hiányában közölték, hogy nem tudják kiadni a kedvezményt annak ellenére sem, hogy látszik a fogyatékossága. Ez egy rendkívül megalázó helyzetet teremtett, hiszen a barátom jogosan érezhette azt, hogy nem igazi a fogyatékkal élők kedvezménye, ahol a fogyatékkal élőket zárják ki, mert nincs valamilyen olyan tagsága, ami egy egyesülethez tartozik és nem is kötelező tagnak lenni.

Az Európai Unión belül egy közös fogyatékkal élők kártya létrehozását terjesztették be 2023-ban, amely országokon átívelő lesz, amivel különféle kedvezményekre jogosultak a használói, igazolva a fogyatékossági státuszt. Ugyanis az egyes tagállamokban kiállított különböző formátumú kártyákat nem mindegyik tagállamban nem ismerik el. Sokszor szembesültek használóik, hogy más tagállamokban kártyájukat nem fogadták el. Az új kártyával ugyanazokat a kedvezményeket igénybe lehet venni, mint a jelenlegi kártyákkal, határon innen és túl. Például egy lengyel mozgáskorlátozott is igénybe veheti a magyar kedvezményeket a parkolásnál, különféle szolgáltatások igénybevételénél vagy mozijegy vásárlásnál. Ezt azonban csak 2024-ben fogadta el az Európai Parlament és az Európai Tanács, az államoknak 2 és fél évük lesz a jogszabályaikban rögzíteni, az irányelv alkalmazására pedig 3 és félévük.

Jelenlegi magyar mozik, ahol fogyatékkal élők kedvezményt kapnak:

• Cinema City minden mozija – csak egyesületi tagsági kedvezmény
• Kultik Hálózat minden mozija

Budapesten:

• Pannónia Mozik minden mozija (Lurdy, Pólus, Gobuda, Cinema Mom, Art+ Cinema)
• Etele Cinema
• Sugár Mozi

Kelet-Magyarország:

• Mátészalka
• Ózd

Közép-Magyarország:

• Balassagyarmat
• Jászberény
• Szeged (Belvárosi Mozi)
• Szolnok (Tiszapart Mozi) – Akadálymentes vetítések

Nyugat-Magyarország:

• Balatonfüred
• Kaposvár (Szivárvány Mozi)
• Körmend
• Mohács
• Nyergesújfalu
• Tata
• Tatabánya - csak egyesületi tagsági kedvezmény

Kecskemét mozitörténete már régóta foglalkoztat, de valahogy mégsem került rá sor éveken át. Végül bő egy éve jött meg a kedv, amikor végre 2023 novemberében beengedtek a pláza moziba fotózni. Ez azért érdekes, mert bár a mozivilág weboldala 2009 óta működik, de személyes okok miatt az akkori vezetés megorrolt rám és soha nem engedett fotózni a multiplex moziban. Pedig talán az első fotózandó helyszínek között szerettem volna végig járni. Az okok inkább szakmai féltékenységre utaltak, de az is lehet, hogy szemet szúrt nekik, hogy annak idején, amikor a Malom Központ kijjebb rudalta a Palace Mozik Kft-t, mert nem fizettek bérletidíjat és mert ennek körülményeit ecseteltem oldalamon. Ezt már nem tudom meg és talán nem is fontos. A lényeg, hogy sikerült bevennem a sokáig tiltott területet. Volt egy másik oka is a késlekedésnek, Kecskemét mozitörténetét a megyei mozikkal együtt már 15 évvel ezelőtt megírták. Igaz főleg filmes és építészeti, üzemeltetési perspektíva alapján. Az én írásom leginkább üzemeltetési szempontból járja át a témát, nyomon követve kronológiailag a történetet, átfedéssel Gila János könyvével. A kutatás az arcanum segítségével valósult meg és csak a legvégén fésültem át a könyvvel a számomra fontos adatokkal.

A kutatás nagyjából 2024 májusától augusztusig tartott, ekkor egy komoly vázlat született, nagyjából 15 oldalnyi anyaggal. Ekkor beszéltem először olyan személyekkel, akik érintettek voltak a szocializmus időszakában a mozi életével és ekkor vettem fel a kapcsolatot a Katona József Múzeummal is. Októberben jutottam el a múzeumba kutatás céljából, olyan adatokat kerestem, amelyeket a digitalizált lapok nem tartalmaztak. Számos olyan érdekességet találtam, amelyek fontos mérföldkövek voltak, de az igazi áttörés a levéltár felkeresése után jött, amikor a moziüzemi vállalat dokumentumaiba sikerült betekintést nyernem. Az írásom 22 oldalnyira duzzadt. Visszatérve a múzeumi látogatásra, a négyórás kutatás végén az egyik osztályvezető bejött a kutatóterembe és hatalmas lelkesedéssel volt a munkám iránt. Említette, hogy van egy évkönyvük, a Cumania. Ez egy több mint 30 éves kiadvány, néhány éve megújult képes beszámoló, rendkívül gazdag tartalommal, amely inkább olvasmányos, mint tudományos alapokon jelenik meg minden évben. Bátorított, hogy a történeti publikációmmal járuljak hozzá a könyvük tartalmának gyarapításához. Időm van, mert március végéig kell leadni a végleges változatot. Ajánlotta, hogy a megyei levéltárat is keressem fel, mert biztos abban, hogy ott is találok nem kevés dokumentumot az irományomhoz. A levéltári kutatás némileg hosszabb időt vett igénybe, két napot is rá kellett szánni, nagyjából 6-7 óra hosszat kutattam a megsárgult iratanyagban. A második végén az egyik levéltári munkatárssal sikerült beszélgetésbe elegyednem és említettem neki a múzeumi felkérést. Ekkor ő is felvetette, hogy nekik is van egy évkönyvük, amely már inkább a tudományos vonalat követi és hogy a kiadványommal az őket tiszteljem meg. Bár mindkét könyvbe is bekerülhetek egyszerre, érdekes lenne. Én mégis inkább a tudományos és nyomon követhető irányt tartanám számomra elfogadhatónak. Ehhez a forrásokat is át kellene írni a könyv szerinti megjelölésekkel és rövidítésekkel. Ez a teljes munka elkészülte utáni feladat lesz.

Természetesen még az utolsó simítások hátra vannak. A moziüzemi vállalat utolsó, még beszélgetésre hajlandó oszlopos tagjával vannak köreim, de elég lassan haladok a munkával, hiszen ő is elfoglalt ember és nehezen sikerül megszólaltatnom. A legutolsó levelemben számos kérdést tettem fel, ő türelmet kér. Közben ketyeg az óra és tartok tőle, hogy kicsúszom a határidőből, amire már csak szűk két hónapom van. De úgy érzem, ha őt nem várom meg, hiányos lesz a publikációm. Vagy vállalom, hogy átcsúszok vele jövőre.

Visszaemlékezéseim szerint a legelső táblázatot még 2009-ben alkottam, akkor ez még végtelenül egyszerű adatokat tartalmazott. A jegyárak, kedvezmények, elfogadható utalványok sorát foglalta magába, azóta nagyon sok olyan adat került bele, amit nem feltétlenül egy ilyen kimutatásnak kellene tartalmaznia. Mára egy fontos információtár lett, de bonyolult és követhetetlen jelmagyarázatokkal. Egyértelmű, hogy kinőtte magát, már-már kezelhetetlen méretűvé duzzadt, ezért új struktúrában gondolkodom egy ideje.

A mozivilág weboldala is némileg változni fog és gyorsabbá is válik. A táblázatokat a moziinfó adatbázis váltja fel, az oldal megyénként, azon belül városonként sorolja fel a mozikat, ezekre kattintva nyílik meg az adatállomány. Számos olyan információt fog tartalmazni, amelyet még maguk a mozik honlapjai sem. Ettől marad egyedi. Az egyik fontos változás talán az lesz, hogy nem kéthavonta fognak változni az információk, mint most, mert arra azért energiám nincs, hogy minden mozijegyár azonnali változásakor töltsem fel akár hetenként a táblázatokat. Az új rendszer létrehozásával szinte azonnal módosítható lesz mozinként külön, illetve olyan tudnivalók, mint például a google értékelés, automatikusan módosulnak, ahogy változik.

Az elképzelés még tervezési fázisban van, szóval a végkifejlet még változhat, de a formája már nagyjából véglegesnek mondható. Több eddigi adat átláthatóbbá válik, külön gyűjtemény lesz a technikai infó, nem kell vesződni bonyolult jelmagyarázatok. Egy adott mozi esetében a lap tetején a mozi értékelései láthatók majd (google, tripadvisor, facebook, stb..). Az alap információk a jegyárakat fogja mutatni, részletesen. Ezt követik az általános információk, mint a mozi címe, elérhetősége, nyitvatartása, elfogadott utalványok, szolgáltatások (akadálymentes, büfé, stb), közösségi oldalai… Végül pedig a technikai infók a termek, férőhelyek, hang- és vetítési rendszer fajtája, plusz néhány fotó a moziról.

Most pedig szót ejtenék a címről. Új minősítést fogok jelölni a moziknál. Az akadálymentes elnevezés ugyanis csak annyit jelent az én értelmezésemben, hogy egy moziba segítséggel, valamilyen útvonalon be lehet jutni, hogy az most a főbejáraton vagy a kijáraton, az szinte mindegy. A mozgáskorlátozott-barát minősítést úgy definiálom, hogy egyrészt emberi segítség nélküli, önálló haladást biztosít olyan személynek, aki valamilyen veleszületett vagy szerzett egészségkárosodás miatt részben vagy teljesen elvesztette helyváltoztató képességét, másrészt például babakocsival szintén emberi segítségnyújtás nélkül lehet haladni. A mozi bejáratánál rámpán vagy korlátlifttel, a mozi előcsarnoka és a termek, valamint ezek között az illemhelyekre is megoldott legyen akár rámpán vagy lifttel a közlekedés számukra. Ebben az esetben közvetlenül a bejáraton és ne a hátsó kijáraton át lehessen ezt megtenni, ahová vissza emberi segítség szintén szükséges, mert egy kijárati csapóajtó visszajutásra nem ad lehetőséget. Az illemhelyeknek szintén mozgáskorlátozottaknak is használhatónak kell lennie. Három jelölést kaphat a mozi. A minősített mozgáskorlátozott barát jelölés a kifogás nélküli, működő segítő berendezéseket takarja, a részben barát jelölést az a vetítőhely kaphat, amelyben, ha csak bizonyos termek akadálymentesek és azokhoz a mosdóhoz el lehet ugyanígy jutni. Akik nem kapnak ilyen jelölést, azoknál egyáltalán nincs megoldva a fenti lehetőség, persze ettől függetlenül lehetnek akadálymentesek emberi segítséggel.

A munka egy része most a programozó keze alatt ég, én emiatt még csak a tervezés fázisánál tartrok, de hamarosan szeretnék bevonni felhasználókat, akik elmondják a véleményüket a látottakról, használhatóságról és javaslatot tehetnek módosításra vagy éppen jóváhagynak.

A terveimnek csak egy része valósult meg, például a mozi arcai menü alatt a tavalyi két interjút nem követték újabbak, pedig lenne benne potenciál, a mozitörténeti kutatások sokkal inkább lekötötték a szabad energiát. Szeretnék jövőre ennek új lendületet adni, mert az olvasók szívesen veszik ezeket az érdekfeszítő beszélgetéseket és közelebb hozza a mozis szakembereket hozzánk. Tervek vannak, hogy kiket szólítsak meg, kellő előkészülettel megvalósítható lenne.

A tavalyi évben kezdtem szétszedegetni a mozitúrába beleintegrált teljes települések mozitörténeteit. Ezt úgy képzelem el, hogy ha egy mozi jelenlegi állapotát bemutatom, akkor csak annak a mozinak az előtörténetét illesztem bele az irományba. Ha pedig a teljes helység mozitörténeti kutatását végzem el, akkor abba nem kerül bele részletes mozibemutató. A mozitörténeti kutatások hosszadalmas és időigényes munkák, több hónapon át zajló keresgélés, beszélgetések, jegyzetelések eredményei, gyakran helyszínen és többszöri látogatással. Ez nem megy másként, ha az ember alapos munkát akar véghez vinni. Idén három településsel foglalkoztam és egy átkerült tavalyról. Celldömölk mozitörténete hosszadalmas kutatómunkát igényelt, a megjelenés át is csúszott január-februárra. Zalalövő mozitörténete a város méreteihez viszonyítva viszonylag rövid időn belül, 2 hónap alatt lezárultak. Kecskemét város történeti kutatásának májusban kezdtem neki, de még mindig nem végeztem vele, múzeumi, levéltári kutatásokat később lesz egy-két szereplővel beszélgetésem 2025 januárban. Ezt követően összegzem a vázlatot és várhatóan februárban majd meg fog. A dolognak van pikantériája is, két kecskeméti évkönyv (múzeum, levéltár) kért fel, hogy a kutatásomat jelentessem meg náluk, természetesen a mozivilág oldalán felül. Mivel Kecskemétvárosom és a fiatal éveim szülő része ideköt, mérhetetlen büszkeséggel töltene el, ha megjelenik ez az írás könyve is. A harmadik város Pápa, amellyel már foglalkoztam korábban, ám a kutatásaim nem voltak kellően mélyek és csak a második világháborút követő évekig jutottam. Itt is januárban vagy februárban lesz egy találkozóm a múzeummal és feltehetően a tavasz folyamán publikálnám.

A mozitúrák egyszerűen kivitelezhető témák. A kutatásokkal együtt egy hónapos átfutással számolok, mivel a fotók általában rendelkezésemre állnak, nem kell még azzal is időt fecsérelnem. 2024 januárjában jelent meg a kecskeméti Malom Moziról egy részletes bemutató írás. Márciusban a Tabán Moziról került fel egy olyan részletes anyag, amit korábban senki sem kutatott, a nyitás időpontját csak behatárolni sikerült. Nagyon sokat köszönhetek a mozi egykori dolgozóinak, hogy ezt véghez vittük. Szeptemberben került fel a zalaegerszegi Art Mozi bemutatója és története, jegyezném meg, hogy a különféle egerszegi történeti facebook csoportokban fellelhető képek publikálása engedélyköteles, amit végül a múzeummal való megállapodás értelmében a saját fotóimat a moziról szóló rendelkezésükre bocsátottam, ezért kért fotókat ingyen megkaphattam. December pedig a budapesti Pólus Mozi bemutatása és izgalmas előtörténete került fel, amit máskor októberben feltettem volna, ám az új mozitermeket meg akartam várni, ami decemberben nyitottak és ezekkel együtt szerettem volna feltenni.

A fotózásaimra idén is nagy hangsúlyt fektettem, a havi két helyszín tekintetében, de ez az év felénél tartott. Mivel a fotózandó mozik száma vészesen csökken, lassabban tempóra kapcsoltam és az év második felében azokra a helyszínekre koncentráltam, ahol mozitörténeti szempontból kutattam egy-egy települést. Ha már eljutottam a helyi múzeumokba, levéltárba, a mozifotózásokat is beillesztettem a sorba. Terveim szerint az új moziknál ​​és egy-egy új terem születésénél leszek ott, de a kisebb módosításoknál, mint pl. vetítőgép vagy üléscsere már nem akkora nagy a prioritás. Sor kerül ezekre is, de később vagy egy másik munkához közeli utazással kötöm majd össze őket. Idén januárban fotóztam a szekszárdi mozit és a pécsi Uránia mozitermet, utóbbi helyen fotelüléscsere történt. Februárban a Lurdy Mozi teljes portréjára került sor, valamint a zalalövői mozitörténeti kutatás szempontjából a településen kerestem fel a lényeges helyszíneket. Márciusban a pesti Urániában fotóztam az alagsori termek új falmosó drapériáit és a Toldiban is az új vetítőgépeket. Áprilisban a Sugár Mozi kiegészítő munkája történt meg néhány évvel ezelőtti változásokról. Májusban a szentendrei és az újonnan létesült körmendi moziról készült teljes portré. Júniusban a Cirkó-Gejzír új dizájnelemeire fókuszáltam a 30. évforduló alkalmából felöltöztetett ülések miatt, valamint az újonnan megnyitott mélykúti mozit meglátogattam. Októberben a kecskeméti mozitörténeti kutatás miatt fotóztam a régi Városi Mozi épületet, amely most színházként funkcionál. Novemberben a pesti Uránia alagsorában létesült negyedik mozitermet kaptam lencsevégre, decemberben pedig a Pólus két új moziterme került az optikám elé.

A jövő évi terveim közt szerepel Békéscsaba mozitörténetének feltérképezése, ennek a vége az ősz lesz, majd Paks mozitörténete szerepel. Mozitúráim helyszínei várhatóan a Kultik Dunaújváros, a Cinema City Szolnok és a pesti Uránia lesznek.

Fotózások szempontjából több elképzelés is van, főleg azok a helyszínek vannak tervben, ahol mozitörténeti kutatások is lesznek, ezért Pápa mozijának változásai, Békéscsaba régi mozijának fényképezése és a Csaba Centerben található multiplex változásai miatt sorra vannak. Két új mozi épül, az egyik Túrkevén, a másik Fonyódon, ezek szintén fotózásra, de tervben van a két egri mozi, valamint a kaposvári mozik is, utóbbi esetben a Szivárvány teljes portréja kerülne fotózásra, a Kultikban viszont kiegészítő munkákra van szükség a vip fotelsorok miatt. A lista még változhat és bővülhet is.

Az idei évre tervezett mozijegyár táblázat programja fejlesztése nem valósult meg, az a jövő év egyik fő attrakciója lesz, bővebben egy külön blogbejegyzéssel jelentkezem januárban.

Vannak köztük olyan hasonszőrűek, mint én, akik akár relikviákat gyűjtenek, történeteket írnak vagy fotóznak, akár a bezárt mozikkal foglalkoznak vagy a multiplexekkel, akár az analóg vagy a legújabb digitális vetítőkkel törődnek. Mindenki megérdemel egyfajta a megbecsülést, akkor is, ha nem értünk egyet az újításokkal és feláll a szőr a hátunkon a futószalagon legyártott mozitermekkel, vetítőgépekkel kapcsolatban. Értéket képviselünk!

A minap rám írt egy régi vetítőgépeket gyűjtő személy. Először is elmondta, hogy ki vagy miféle, én is bemutatkoztam. Érdeklődött, hogy tudok-e neki segíteni ilyen-olyan vetítőgépek beszerzésében és tudok-e információt adni, hogy hol talál, mert szeretne beindítani egy mozi- és filmtörténeti múzeumot. Néhány információval elláttam, de amikor az én kutatómunkámra került szó, rögvest megkezdődött a f*szméregetés, ami nem tudom, hogy szakmán belül miért jó. Ő idézem: „a digitális szarokkal” nem foglalkozik, „akkor foglalkozz azzal te” és „azért más dolog kényelmesen kutatni, mint helyszínre kimenni és leszerelni egy vetítőgépet”. Na ezek azok a mondatok, amelyek egyrészt rossz érzést keltenek, másrészt ezek a szakbarbárok csak rombolni tudnak a nyersességükkel, a magas lóról való megnyilvánulásukkal és vagy nem gondolnak bele, hogy mit okoznak vagy szándékosan rúgnak egyet a másikba, nem törődve azzal, hogy amit amaz vizsgál, kutat, neadj isten a saját szabadidejét feláldozva hasonlóan fontos küldetést végez, mint ő. Csak ugye mindig mindenkinek a sajátja a legfontosabb. Ráadásul az emberünk még csak nem is mozis berkekből jött, de van egy alapítványa vagy egyesülete, amivel közbenjár egy gyűjtemény megvalósításához a Balaton mellett. A kommunikációnk a továbbiakban nem folytatódott magam részéről, az illetőt ignorálom, nem méltó, hogy segítő kezet nyújtsak számára.

Az efféle történetek nem törik le a kedvem, sőt megerősítenek és a mozi iránt töretlen marad a szeretetem, ámulatom, vonzalmam, imádatom, csodálatom. Azért írtam le ezt a szösszenetet, hogy ti is válogassátok meg, hogy kinek nyújtotok segítséget, mert lehet, hogy egy pofont kaptok köszönet gyanánt.

A Tabán Mozi bemutatója és kutatása időben elhúzódott, majdnem kéthónapig mentem utána az információknak. Több korábbi mozivezetővel, dolgozóval beszélgettem, a Budapesti Mozitörténeti Alapítvány tagjai hitelesen dokumentálták a mozi változásait, de több információ valóságtartalma a homályba veszett, ezért a budapesti levéltárat is felkerestem, hogy végére járjak ezeknek. Néhány alap információt végül nem találtam meg, cserébe olyanok birtokába jutottam, amelyeket korábban senki nem kutatott, illetve nem jutott ilyen mélyre benne, mint én. Többek között a háború utáni fejleményekről és állapotokról. A budai – mára egyetlen – művészmozi históriája és a jelenlegi helyzet portréja április közepén jelent meg, nem kis büszkeséggel töltődve el, hiszen olvasóimat is meg tudtam örvendeztetni, mert olyat mutathattam fel, amit senki másnak nem sikerült eddig.

Kecskemét mozitörténete minden eddigi munkám leghosszabbja, a szegedit is megelőzve. A projekt valamikor júniusban kezdődött, de még most sem ért véget, mivel a korabeli szereplők, műszaki szakemberek nagyrésze elhunyt, abból tudok dolgozni, ami megmaradt, illetve azoktól tudok kérdezni, akik még élnek. Szerencsére megjelent egy könyv egy korábbi moziüzemi vállalati igazgató (Gila János) gondozásában, aki részletesen végigvezette a megye mozijainak születését és életét 1990-ig bezárólag. (A vándormozitól a Hírös Filmig) Először a korabeli lapokban kutattam és jártam végig napjainkig a városi mozik szálait. Ezt követően dolgoztam fel a könyvet, számos plusz információt kinyerve, majd ezekhez kerestem forrásokat a helyi újságokban. Szeptemberben megálltam a kutatással, mert végéhez értem annak, amit az írásos anyagokból meg lehetett tudni, viszont a személyes beszámolókra, helyszíni fotózásra még várni kell, ezért a teljes történeti anyagot nagyjából csak novemberben fogom tudni publikálni. Rendkívül sok adattal, érdekességgel és olyan részlettel is szolgálhatok, amit a könyv nem tárt fel. A kecskeméti mozitörténet egy kicsit azért is szívügyem, mert ebben a városban születtem, több helyszín emléke nosztalgikus érzéseket ébreszt bennem.

Közben szeptemberben elővettem Zalaegerszeg Art Mozi történetét és bemutatóját, amit viszonylag gyorsan sikerült rekonstruálni, hiszen maga a történet sem hosszú, az épületet 1958-ban adták át. Az átépítések dátumai és a multiplex építési láz alatti dilemma, mind-mind kiolvashatóak voltak a Zala Megyei Hírlap számaiból. A helyi múzeummal még barteleztem is, a náluk lévő fotókat sikeresen felhasználhattam ingyen, mert az általam dokumentált fotókat átadtam nekik szíves felhasználásra és megőrzésre. Ez az írás szeptember 10-én jelent meg.

Szeptember második felében elkezdtem a budapesti Pólus Center Mozi történetének feldolgozását, itt is előre haladott állapotban van a munka. Jelenleg az egykori mozisoktól várom az észrevételeiket, kiigazításaikat. Ezt követően küldöm majd meg az üzemeltetőnek jóváhagyásra, a portré megjelenése október második felében várható. Sokan furcsállhatják, hogy minek foglalkozom én a multiplexekkel? Elmondom, mert senki sem foglalkozik velük, pedig mérföldkövek a saját időszakukban, viszont a részletek feledésbe merülnek és senki nem fogja tudni honnan indultak, milyen fejlődésen mentek át és hol tartanak ma ahhoz képest.

A kecskeméti munka befejezése után fogok hozzá Pápa mozitörténetéhez, ami néhány évvel ezelőtt már terítéken volt, ám a világháború és a rendszerváltás közötti időszak kompletten kimaradt, ezt göngyölíteném fel és tenném fel újra, várhatóan december-január környékén.

Van munka rendesen. Ez akár nyugdíjig is kitart… Közben a fotózások is lecsökkentek, mivel a mozik 95%-a már megvan fotón, több helyszínen csak kiegészítő fotózásokat kell eszközölni. A mozitörténeti kutatások alkalmával meg úgy is el kell látogatnom a helyszínekre. Legközelebb Pápán lesz dolgom a mozi változásai mellett a régi mozihelyszíneket próbálom felkutatni és a két fotózást egy időpontra hozni.