Ma Magyarországon a fogyatékkal élők helyzete és megítélése javuló tendenciát mutat. Különféle kedvezményeket vehetnek igénybe, továbbá az akadálymentesítésre is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. A sok esetben előforduló szerzett vagy velük született fogyatékosság velejárói lehetnek többek között a fizikai fájdalmak, korlátok és csökkent helyváltoztatási képességek. Ezek mind olyan tényezők, ami miatt a legkevesebb, hogy különféle módokon segítjük őket.

Egyes mozik kedvezményes jegyárainál is feltüntetésre kerültek a diákok, nyugdíjasok, gyermekek mellett a fogyatékkal élők, akik igénybe vehetik az olcsóbb jegyárat. Még nem annyira elterjedt, de a nagy hálózatok és néhány független mozi már alkalmazza ezt a kedvezményt típust. Bár az akadálymentesítettségen még van mit behozniuk a moziknak. Itt nem csak a kerekesszékes személyekre, hanem a vakokra, nagyot hallókra, értelmi fogyatékkal élőkre is gondolok. Persze az emberek többsége leginkább a tolószékesekre asszociál ilyenkor, de ez egy másik téma és nem ebben az irányban tapogatóznék.

Ami miatt elkezdtem ezt a bejegyzést, az egy konkrét eset miatt történik. De mielőtt ebbe belemennék, szeretném az idehaza és a környező országokban alkalmazott általános gyakorlatokat végig venni, hogy mi alapján fogadják el vagy legalábbis kellene elfogadni, hogy valaki fogyatékkal élő. A legtöbb mozi általánosan rátekintéssel állapítja meg, hogy valaki fogyatékkal él, nem foglalkoznak az igazolással, ha például kerekesszékkel vagy két bottal érkezik egy személy. Ez volt a tapasztalatom néhány olyan helyen is, ahol egyébként elkérnék a szükséges igazolásokat. Ezt én egy nagyon emberséges dolognak vélem és jó pont, ha nem vetetnek elő szükséges igazolásokat, miközben a szóban forgó egyén két botra támaszkodik. A külföldi példákban a legtöbb esetben a fogyatékossági igazolvánnyal kell igazolni a jogosultságot. Itthon ez a Magyar Államkincstár Hatósági Igazolványa, vagy ahogyan sokan ismerik: MÁK kártya. De! Sokan nem tudják, hogy kétféle MÁK kártyát bocsát ki az államkincstár és ezek sajnos színben nem különböznek egymástól csak abban, hogy mi van rájuk írva.

• Az egyiket a magasabb összegű családi pótlékban részesülők kapják, ez a támogatás a tartósan beteg és a súlyos fogyatékos gyermekek után jár, de felnőtt fogyatékkal élők is használják. A kártya érvénytartama három év, amit minden alkalommal meg kell újítani. Viszont a jogosultság elbírálása lazább, mint a másik esetében. Hiszen tartós betegség lehet egy asztma is, nem lebecsülve ennek súlyosságát.
• A másik típusú MÁK kártyát a fogyatékossági támogatásban részesülők kapják. Ezt kimondottan csak olyan személyeknek adják oda, akik komolyabb, legalább 70%-os egészségkárosodást szenvedtek. Az egyetlen igazolvány, amivel egy fogyatékkal élő igazolni tudná egy moziban, hogy jogosult a kedvezményre. Hatálya határozatlan ideig is tarthat.

A különféle MÁK kártyás anomáliák miatt van olyan mozi, amelyik a weboldalán hivatkozik arról, hogy MÁK kártyát nem áll módjukban elfogadni. Helyette fogyatékkal élő személyeket tömörítő egyesületek, szövetségek tagsági igazolványát, ami első hallatra jó dolognak tűnik, ám ezekbe az egyesületekbe nem minden fogyatékkal élő személy tartozik bele. Ezáltal pedig hiába a megnevezés, hogy fogyatékkal élők kedvezménye, ez valójában csak egy tagsági kedvezmény. A Cinema City is idehaza csak a SINOSZ, ÉFOSZ, MVGYOSZ, MEOSZ, AOSZ, MACIE tagsági kedvezményeket fogadja el, pedig a környező országok Cinema City mozijaiban (vizsgált államok: Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária) elég igazolni a fogyatékkal élő igazolvánnyal, sőt Romániában alanyi jogon évi 10 alkalommal ingyenjegyeket kapnak, ezen felül pedig kedvezményesen válthatnak mozijegyet. Ez sem igazán valós kedvezmény itthon, mert a sérültek jelentős hányada marad ki a kedvezményből. Ugyanakkor viszont plusz pont jár nekik, mert a fogyatékkal élő kísérője is megkapja ugyanazt a kedvezményt. Valószínűsíthető, hogy a fenti döntések, hogy mit fogadnak el, a jóhiszemű tudatlanságból származik. Jó lenne, ha kiegészülne a dolog a fogyatékossági támogatásban részesülők MÁK kártyájával. Van pozitív példa is, a szegedi Belvárosi Mozi weboldalán a fogyatékkal élőknek MÁK fogyatékossági hatósági igazolványt, továbbá SINOSZ és MEOSZ kártyát kell felmutatnia, utóbbi esetében viszont a kísérő is kedvezményes jegyet kap.

A konkrét eset pedig egy mozgássérült barátommal való együtt mozizás alkalmával történt meg néhány hónapja. Két bottal járó egyénről van szó, aki láthatóan is mozgássérült. Szerettük volna igénybe venni a fogyatékkal élők kedvezményét. A mozi pénztárban pedig kérték a tagsági kedvezményre jogosító okmányt, amit nem tudtunk felmutatni, hiszen a barátom nem tagja egyiknek sem. Ennek hiányában közölték, hogy nem tudják kiadni a kedvezményt annak ellenére sem, hogy látszik a fogyatékossága. Ez egy rendkívül megalázó helyzetet teremtett, hiszen a barátom jogosan érezhette azt, hogy nem igazi a fogyatékkal élők kedvezménye, ahol a fogyatékkal élőket zárják ki, mert nincs valamilyen olyan tagsága, ami egy egyesülethez tartozik és nem is kötelező tagnak lenni.

Az Európai Unión belül egy közös fogyatékkal élők kártya létrehozását terjesztették be 2023-ban, amely országokon átívelő lesz, amivel különféle kedvezményekre jogosultak a használói, igazolva a fogyatékossági státuszt. Ugyanis az egyes tagállamokban kiállított különböző formátumú kártyákat nem mindegyik tagállamban nem ismerik el. Sokszor szembesültek használóik, hogy más tagállamokban kártyájukat nem fogadták el. Az új kártyával ugyanazokat a kedvezményeket igénybe lehet venni, mint a jelenlegi kártyákkal, határon innen és túl. Például egy lengyel mozgáskorlátozott is igénybe veheti a magyar kedvezményeket a parkolásnál, különféle szolgáltatások igénybevételénél vagy mozijegy vásárlásnál. Ezt azonban csak 2024-ben fogadta el az Európai Parlament és az Európai Tanács, az államoknak 2 és fél évük lesz a jogszabályaikban rögzíteni, az irányelv alkalmazására pedig 3 és félévük.

Jelenlegi magyar mozik, ahol fogyatékkal élők kedvezményt kapnak:

• Cinema City minden mozija – csak egyesületi tagsági kedvezmény
• Kultik Hálózat minden mozija

Budapesten:

• Pannónia Mozik minden mozija (Lurdy, Pólus, Gobuda, Cinema Mom, Art+ Cinema)
• Etele Cinema
• Sugár Mozi

Kelet-Magyarország:

• Mátészalka
• Ózd

Közép-Magyarország:

• Balassagyarmat
• Jászberény
• Szeged (Belvárosi Mozi)
• Szolnok (Tiszapart Mozi) – Akadálymentes vetítések

Nyugat-Magyarország:

• Balatonfüred
• Kaposvár (Szivárvány Mozi)
• Körmend
• Mohács
• Nyergesújfalu
• Tata
• Tatabánya - csak egyesületi tagsági kedvezmény

Kecskemét mozitörténete már régóta foglalkoztat, de valahogy mégsem került rá sor éveken át. Végül bő egy éve jött meg a kedv, amikor végre 2023 novemberében beengedtek a pláza moziba fotózni. Ez azért érdekes, mert bár a mozivilág weboldala 2009 óta működik, de személyes okok miatt az akkori vezetés megorrolt rám és soha nem engedett fotózni a multiplex moziban. Pedig talán az első fotózandó helyszínek között szerettem volna végig járni. Az okok inkább szakmai féltékenységre utaltak, de az is lehet, hogy szemet szúrt nekik, hogy annak idején, amikor a Malom Központ kijjebb rudalta a Palace Mozik Kft-t, mert nem fizettek bérletidíjat és mert ennek körülményeit ecseteltem oldalamon. Ezt már nem tudom meg és talán nem is fontos. A lényeg, hogy sikerült bevennem a sokáig tiltott területet. Volt egy másik oka is a késlekedésnek, Kecskemét mozitörténetét a megyei mozikkal együtt már 15 évvel ezelőtt megírták. Igaz főleg filmes és építészeti, üzemeltetési perspektíva alapján. Az én írásom leginkább üzemeltetési szempontból járja át a témát, nyomon követve kronológiailag a történetet, átfedéssel Gila János könyvével. A kutatás az arcanum segítségével valósult meg és csak a legvégén fésültem át a könyvvel a számomra fontos adatokkal.

A kutatás nagyjából 2024 májusától augusztusig tartott, ekkor egy komoly vázlat született, nagyjából 15 oldalnyi anyaggal. Ekkor beszéltem először olyan személyekkel, akik érintettek voltak a szocializmus időszakában a mozi életével és ekkor vettem fel a kapcsolatot a Katona József Múzeummal is. Októberben jutottam el a múzeumba kutatás céljából, olyan adatokat kerestem, amelyeket a digitalizált lapok nem tartalmaztak. Számos olyan érdekességet találtam, amelyek fontos mérföldkövek voltak, de az igazi áttörés a levéltár felkeresése után jött, amikor a moziüzemi vállalat dokumentumaiba sikerült betekintést nyernem. Az írásom 22 oldalnyira duzzadt. Visszatérve a múzeumi látogatásra, a négyórás kutatás végén az egyik osztályvezető bejött a kutatóterembe és hatalmas lelkesedéssel volt a munkám iránt. Említette, hogy van egy évkönyvük, a Cumania. Ez egy több mint 30 éves kiadvány, néhány éve megújult képes beszámoló, rendkívül gazdag tartalommal, amely inkább olvasmányos, mint tudományos alapokon jelenik meg minden évben. Bátorított, hogy a történeti publikációmmal járuljak hozzá a könyvük tartalmának gyarapításához. Időm van, mert március végéig kell leadni a végleges változatot. Ajánlotta, hogy a megyei levéltárat is keressem fel, mert biztos abban, hogy ott is találok nem kevés dokumentumot az irományomhoz. A levéltári kutatás némileg hosszabb időt vett igénybe, két napot is rá kellett szánni, nagyjából 6-7 óra hosszat kutattam a megsárgult iratanyagban. A második végén az egyik levéltári munkatárssal sikerült beszélgetésbe elegyednem és említettem neki a múzeumi felkérést. Ekkor ő is felvetette, hogy nekik is van egy évkönyvük, amely már inkább a tudományos vonalat követi és hogy a kiadványommal az őket tiszteljem meg. Bár mindkét könyvbe is bekerülhetek egyszerre, érdekes lenne. Én mégis inkább a tudományos és nyomon követhető irányt tartanám számomra elfogadhatónak. Ehhez a forrásokat is át kellene írni a könyv szerinti megjelölésekkel és rövidítésekkel. Ez a teljes munka elkészülte utáni feladat lesz.

Természetesen még az utolsó simítások hátra vannak. A moziüzemi vállalat utolsó, még beszélgetésre hajlandó oszlopos tagjával vannak köreim, de elég lassan haladok a munkával, hiszen ő is elfoglalt ember és nehezen sikerül megszólaltatnom. A legutolsó levelemben számos kérdést tettem fel, ő türelmet kér. Közben ketyeg az óra és tartok tőle, hogy kicsúszom a határidőből, amire már csak szűk két hónapom van. De úgy érzem, ha őt nem várom meg, hiányos lesz a publikációm. Vagy vállalom, hogy átcsúszok vele jövőre.

Visszaemlékezéseim szerint a legelső táblázatot még 2009-ben alkottam, akkor ez még végtelenül egyszerű adatokat tartalmazott. A jegyárak, kedvezmények, elfogadható utalványok sorát foglalta magába, azóta nagyon sok olyan adat került bele, amit nem feltétlenül egy ilyen kimutatásnak kellene tartalmaznia. Mára egy fontos információtár lett, de bonyolult és követhetetlen jelmagyarázatokkal. Egyértelmű, hogy kinőtte magát, már-már kezelhetetlen méretűvé duzzadt, ezért új struktúrában gondolkodom egy ideje.

A mozivilág weboldala is némileg változni fog és gyorsabbá is válik. A táblázatokat a moziinfó adatbázis váltja fel, az oldal megyénként, azon belül városonként sorolja fel a mozikat, ezekre kattintva nyílik meg az adatállomány. Számos olyan információt fog tartalmazni, amelyet még maguk a mozik honlapjai sem. Ettől marad egyedi. Az egyik fontos változás talán az lesz, hogy nem kéthavonta fognak változni az információk, mint most, mert arra azért energiám nincs, hogy minden mozijegyár azonnali változásakor töltsem fel akár hetenként a táblázatokat. Az új rendszer létrehozásával szinte azonnal módosítható lesz mozinként külön, illetve olyan tudnivalók, mint például a google értékelés, automatikusan módosulnak, ahogy változik.

Az elképzelés még tervezési fázisban van, szóval a végkifejlet még változhat, de a formája már nagyjából véglegesnek mondható. Több eddigi adat átláthatóbbá válik, külön gyűjtemény lesz a technikai infó, nem kell vesződni bonyolult jelmagyarázatok. Egy adott mozi esetében a lap tetején a mozi értékelései láthatók majd (google, tripadvisor, facebook, stb..). Az alap információk a jegyárakat fogja mutatni, részletesen. Ezt követik az általános információk, mint a mozi címe, elérhetősége, nyitvatartása, elfogadott utalványok, szolgáltatások (akadálymentes, büfé, stb), közösségi oldalai… Végül pedig a technikai infók a termek, férőhelyek, hang- és vetítési rendszer fajtája, plusz néhány fotó a moziról.

Most pedig szót ejtenék a címről. Új minősítést fogok jelölni a moziknál. Az akadálymentes elnevezés ugyanis csak annyit jelent az én értelmezésemben, hogy egy moziba segítséggel, valamilyen útvonalon be lehet jutni, hogy az most a főbejáraton vagy a kijáraton, az szinte mindegy. A mozgáskorlátozott-barát minősítést úgy definiálom, hogy egyrészt emberi segítség nélküli, önálló haladást biztosít olyan személynek, aki valamilyen veleszületett vagy szerzett egészségkárosodás miatt részben vagy teljesen elvesztette helyváltoztató képességét, másrészt például babakocsival szintén emberi segítségnyújtás nélkül lehet haladni. A mozi bejáratánál rámpán vagy korlátlifttel, a mozi előcsarnoka és a termek, valamint ezek között az illemhelyekre is megoldott legyen akár rámpán vagy lifttel a közlekedés számukra. Ebben az esetben közvetlenül a bejáraton és ne a hátsó kijáraton át lehessen ezt megtenni, ahová vissza emberi segítség szintén szükséges, mert egy kijárati csapóajtó visszajutásra nem ad lehetőséget. Az illemhelyeknek szintén mozgáskorlátozottaknak is használhatónak kell lennie. Három jelölést kaphat a mozi. A minősített mozgáskorlátozott barát jelölés a kifogás nélküli, működő segítő berendezéseket takarja, a részben barát jelölést az a vetítőhely kaphat, amelyben, ha csak bizonyos termek akadálymentesek és azokhoz a mosdóhoz el lehet ugyanígy jutni. Akik nem kapnak ilyen jelölést, azoknál egyáltalán nincs megoldva a fenti lehetőség, persze ettől függetlenül lehetnek akadálymentesek emberi segítséggel.

A munka egy része most a programozó keze alatt ég, én emiatt még csak a tervezés fázisánál tartrok, de hamarosan szeretnék bevonni felhasználókat, akik elmondják a véleményüket a látottakról, használhatóságról és javaslatot tehetnek módosításra vagy éppen jóváhagynak.

A terveimnek csak egy része valósult meg, például a mozi arcai menü alatt a tavalyi két interjút nem követték újabbak, pedig lenne benne potenciál, a mozitörténeti kutatások sokkal inkább lekötötték a szabad energiát. Szeretnék jövőre ennek új lendületet adni, mert az olvasók szívesen veszik ezeket az érdekfeszítő beszélgetéseket és közelebb hozza a mozis szakembereket hozzánk. Tervek vannak, hogy kiket szólítsak meg, kellő előkészülettel megvalósítható lenne.

A tavalyi évben kezdtem szétszedegetni a mozitúrába beleintegrált teljes települések mozitörténeteit. Ezt úgy képzelem el, hogy ha egy mozi jelenlegi állapotát bemutatom, akkor csak annak a mozinak az előtörténetét illesztem bele az irományba. Ha pedig a teljes helység mozitörténeti kutatását végzem el, akkor abba nem kerül bele részletes mozibemutató. A mozitörténeti kutatások hosszadalmas és időigényes munkák, több hónapon át zajló keresgélés, beszélgetések, jegyzetelések eredményei, gyakran helyszínen és többszöri látogatással. Ez nem megy másként, ha az ember alapos munkát akar véghez vinni. Idén három településsel foglalkoztam és egy átkerült tavalyról. Celldömölk mozitörténete hosszadalmas kutatómunkát igényelt, a megjelenés át is csúszott január-februárra. Zalalövő mozitörténete a város méreteihez viszonyítva viszonylag rövid időn belül, 2 hónap alatt lezárultak. Kecskemét város történeti kutatásának májusban kezdtem neki, de még mindig nem végeztem vele, múzeumi, levéltári kutatásokat később lesz egy-két szereplővel beszélgetésem 2025 januárban. Ezt követően összegzem a vázlatot és várhatóan februárban majd meg fog. A dolognak van pikantériája is, két kecskeméti évkönyv (múzeum, levéltár) kért fel, hogy a kutatásomat jelentessem meg náluk, természetesen a mozivilág oldalán felül. Mivel Kecskemétvárosom és a fiatal éveim szülő része ideköt, mérhetetlen büszkeséggel töltene el, ha megjelenik ez az írás könyve is. A harmadik város Pápa, amellyel már foglalkoztam korábban, ám a kutatásaim nem voltak kellően mélyek és csak a második világháborút követő évekig jutottam. Itt is januárban vagy februárban lesz egy találkozóm a múzeummal és feltehetően a tavasz folyamán publikálnám.

A mozitúrák egyszerűen kivitelezhető témák. A kutatásokkal együtt egy hónapos átfutással számolok, mivel a fotók általában rendelkezésemre állnak, nem kell még azzal is időt fecsérelnem. 2024 januárjában jelent meg a kecskeméti Malom Moziról egy részletes bemutató írás. Márciusban a Tabán Moziról került fel egy olyan részletes anyag, amit korábban senki sem kutatott, a nyitás időpontját csak behatárolni sikerült. Nagyon sokat köszönhetek a mozi egykori dolgozóinak, hogy ezt véghez vittük. Szeptemberben került fel a zalaegerszegi Art Mozi bemutatója és története, jegyezném meg, hogy a különféle egerszegi történeti facebook csoportokban fellelhető képek publikálása engedélyköteles, amit végül a múzeummal való megállapodás értelmében a saját fotóimat a moziról szóló rendelkezésükre bocsátottam, ezért kért fotókat ingyen megkaphattam. December pedig a budapesti Pólus Mozi bemutatása és izgalmas előtörténete került fel, amit máskor októberben feltettem volna, ám az új mozitermeket meg akartam várni, ami decemberben nyitottak és ezekkel együtt szerettem volna feltenni.

A fotózásaimra idén is nagy hangsúlyt fektettem, a havi két helyszín tekintetében, de ez az év felénél tartott. Mivel a fotózandó mozik száma vészesen csökken, lassabban tempóra kapcsoltam és az év második felében azokra a helyszínekre koncentráltam, ahol mozitörténeti szempontból kutattam egy-egy települést. Ha már eljutottam a helyi múzeumokba, levéltárba, a mozifotózásokat is beillesztettem a sorba. Terveim szerint az új moziknál ​​és egy-egy új terem születésénél leszek ott, de a kisebb módosításoknál, mint pl. vetítőgép vagy üléscsere már nem akkora nagy a prioritás. Sor kerül ezekre is, de később vagy egy másik munkához közeli utazással kötöm majd össze őket. Idén januárban fotóztam a szekszárdi mozit és a pécsi Uránia mozitermet, utóbbi helyen fotelüléscsere történt. Februárban a Lurdy Mozi teljes portréjára került sor, valamint a zalalövői mozitörténeti kutatás szempontjából a településen kerestem fel a lényeges helyszíneket. Márciusban a pesti Urániában fotóztam az alagsori termek új falmosó drapériáit és a Toldiban is az új vetítőgépeket. Áprilisban a Sugár Mozi kiegészítő munkája történt meg néhány évvel ezelőtti változásokról. Májusban a szentendrei és az újonnan létesült körmendi moziról készült teljes portré. Júniusban a Cirkó-Gejzír új dizájnelemeire fókuszáltam a 30. évforduló alkalmából felöltöztetett ülések miatt, valamint az újonnan megnyitott mélykúti mozit meglátogattam. Októberben a kecskeméti mozitörténeti kutatás miatt fotóztam a régi Városi Mozi épületet, amely most színházként funkcionál. Novemberben a pesti Uránia alagsorában létesült negyedik mozitermet kaptam lencsevégre, decemberben pedig a Pólus két új moziterme került az optikám elé.

A jövő évi terveim közt szerepel Békéscsaba mozitörténetének feltérképezése, ennek a vége az ősz lesz, majd Paks mozitörténete szerepel. Mozitúráim helyszínei várhatóan a Kultik Dunaújváros, a Cinema City Szolnok és a pesti Uránia lesznek.

Fotózások szempontjából több elképzelés is van, főleg azok a helyszínek vannak tervben, ahol mozitörténeti kutatások is lesznek, ezért Pápa mozijának változásai, Békéscsaba régi mozijának fényképezése és a Csaba Centerben található multiplex változásai miatt sorra vannak. Két új mozi épül, az egyik Túrkevén, a másik Fonyódon, ezek szintén fotózásra, de tervben van a két egri mozi, valamint a kaposvári mozik is, utóbbi esetben a Szivárvány teljes portréja kerülne fotózásra, a Kultikban viszont kiegészítő munkákra van szükség a vip fotelsorok miatt. A lista még változhat és bővülhet is.

Az idei évre tervezett mozijegyár táblázat programja fejlesztése nem valósult meg, az a jövő év egyik fő attrakciója lesz, bővebben egy külön blogbejegyzéssel jelentkezem januárban.

Vannak köztük olyan hasonszőrűek, mint én, akik akár relikviákat gyűjtenek, történeteket írnak vagy fotóznak, akár a bezárt mozikkal foglalkoznak vagy a multiplexekkel, akár az analóg vagy a legújabb digitális vetítőkkel törődnek. Mindenki megérdemel egyfajta a megbecsülést, akkor is, ha nem értünk egyet az újításokkal és feláll a szőr a hátunkon a futószalagon legyártott mozitermekkel, vetítőgépekkel kapcsolatban. Értéket képviselünk!

A minap rám írt egy régi vetítőgépeket gyűjtő személy. Először is elmondta, hogy ki vagy miféle, én is bemutatkoztam. Érdeklődött, hogy tudok-e neki segíteni ilyen-olyan vetítőgépek beszerzésében és tudok-e információt adni, hogy hol talál, mert szeretne beindítani egy mozi- és filmtörténeti múzeumot. Néhány információval elláttam, de amikor az én kutatómunkámra került szó, rögvest megkezdődött a f*szméregetés, ami nem tudom, hogy szakmán belül miért jó. Ő idézem: „a digitális szarokkal” nem foglalkozik, „akkor foglalkozz azzal te” és „azért más dolog kényelmesen kutatni, mint helyszínre kimenni és leszerelni egy vetítőgépet”. Na ezek azok a mondatok, amelyek egyrészt rossz érzést keltenek, másrészt ezek a szakbarbárok csak rombolni tudnak a nyersességükkel, a magas lóról való megnyilvánulásukkal és vagy nem gondolnak bele, hogy mit okoznak vagy szándékosan rúgnak egyet a másikba, nem törődve azzal, hogy amit amaz vizsgál, kutat, neadj isten a saját szabadidejét feláldozva hasonlóan fontos küldetést végez, mint ő. Csak ugye mindig mindenkinek a sajátja a legfontosabb. Ráadásul az emberünk még csak nem is mozis berkekből jött, de van egy alapítványa vagy egyesülete, amivel közbenjár egy gyűjtemény megvalósításához a Balaton mellett. A kommunikációnk a továbbiakban nem folytatódott magam részéről, az illetőt ignorálom, nem méltó, hogy segítő kezet nyújtsak számára.

Az efféle történetek nem törik le a kedvem, sőt megerősítenek és a mozi iránt töretlen marad a szeretetem, ámulatom, vonzalmam, imádatom, csodálatom. Azért írtam le ezt a szösszenetet, hogy ti is válogassátok meg, hogy kinek nyújtotok segítséget, mert lehet, hogy egy pofont kaptok köszönet gyanánt.

A Tabán Mozi bemutatója és kutatása időben elhúzódott, majdnem kéthónapig mentem utána az információknak. Több korábbi mozivezetővel, dolgozóval beszélgettem, a Budapesti Mozitörténeti Alapítvány tagjai hitelesen dokumentálták a mozi változásait, de több információ valóságtartalma a homályba veszett, ezért a budapesti levéltárat is felkerestem, hogy végére járjak ezeknek. Néhány alap információt végül nem találtam meg, cserébe olyanok birtokába jutottam, amelyeket korábban senki nem kutatott, illetve nem jutott ilyen mélyre benne, mint én. Többek között a háború utáni fejleményekről és állapotokról. A budai – mára egyetlen – művészmozi históriája és a jelenlegi helyzet portréja április közepén jelent meg, nem kis büszkeséggel töltődve el, hiszen olvasóimat is meg tudtam örvendeztetni, mert olyat mutathattam fel, amit senki másnak nem sikerült eddig.

Kecskemét mozitörténete minden eddigi munkám leghosszabbja, a szegedit is megelőzve. A projekt valamikor júniusban kezdődött, de még most sem ért véget, mivel a korabeli szereplők, műszaki szakemberek nagyrésze elhunyt, abból tudok dolgozni, ami megmaradt, illetve azoktól tudok kérdezni, akik még élnek. Szerencsére megjelent egy könyv egy korábbi moziüzemi vállalati igazgató (Gila János) gondozásában, aki részletesen végigvezette a megye mozijainak születését és életét 1990-ig bezárólag. (A vándormozitól a Hírös Filmig) Először a korabeli lapokban kutattam és jártam végig napjainkig a városi mozik szálait. Ezt követően dolgoztam fel a könyvet, számos plusz információt kinyerve, majd ezekhez kerestem forrásokat a helyi újságokban. Szeptemberben megálltam a kutatással, mert végéhez értem annak, amit az írásos anyagokból meg lehetett tudni, viszont a személyes beszámolókra, helyszíni fotózásra még várni kell, ezért a teljes történeti anyagot nagyjából csak novemberben fogom tudni publikálni. Rendkívül sok adattal, érdekességgel és olyan részlettel is szolgálhatok, amit a könyv nem tárt fel. A kecskeméti mozitörténet egy kicsit azért is szívügyem, mert ebben a városban születtem, több helyszín emléke nosztalgikus érzéseket ébreszt bennem.

Közben szeptemberben elővettem Zalaegerszeg Art Mozi történetét és bemutatóját, amit viszonylag gyorsan sikerült rekonstruálni, hiszen maga a történet sem hosszú, az épületet 1958-ban adták át. Az átépítések dátumai és a multiplex építési láz alatti dilemma, mind-mind kiolvashatóak voltak a Zala Megyei Hírlap számaiból. A helyi múzeummal még barteleztem is, a náluk lévő fotókat sikeresen felhasználhattam ingyen, mert az általam dokumentált fotókat átadtam nekik szíves felhasználásra és megőrzésre. Ez az írás szeptember 10-én jelent meg.

Szeptember második felében elkezdtem a budapesti Pólus Center Mozi történetének feldolgozását, itt is előre haladott állapotban van a munka. Jelenleg az egykori mozisoktól várom az észrevételeiket, kiigazításaikat. Ezt követően küldöm majd meg az üzemeltetőnek jóváhagyásra, a portré megjelenése október második felében várható. Sokan furcsállhatják, hogy minek foglalkozom én a multiplexekkel? Elmondom, mert senki sem foglalkozik velük, pedig mérföldkövek a saját időszakukban, viszont a részletek feledésbe merülnek és senki nem fogja tudni honnan indultak, milyen fejlődésen mentek át és hol tartanak ma ahhoz képest.

A kecskeméti munka befejezése után fogok hozzá Pápa mozitörténetéhez, ami néhány évvel ezelőtt már terítéken volt, ám a világháború és a rendszerváltás közötti időszak kompletten kimaradt, ezt göngyölíteném fel és tenném fel újra, várhatóan december-január környékén.

Van munka rendesen. Ez akár nyugdíjig is kitart… Közben a fotózások is lecsökkentek, mivel a mozik 95%-a már megvan fotón, több helyszínen csak kiegészítő fotózásokat kell eszközölni. A mozitörténeti kutatások alkalmával meg úgy is el kell látogatnom a helyszínekre. Legközelebb Pápán lesz dolgom a mozi változásai mellett a régi mozihelyszíneket próbálom felkutatni és a két fotózást egy időpontra hozni.

Az évek alatt mind egyre tökéletesebb és részletesebb információkat manuálisan gyűjtöttem ki, az adatok módosítása is a mai napig így kerülnek fel kéthavonta frissülve. Mivel a technikai információk miatt bonyolulttá és szinte olykor átláthatatlanná vált, tervek szerint későbbiekben egy külön program fogja kezelni. Ebben pedig egyszerűbbé válnak az információkhoz való hozzájutás, a technikai tudnivalókat pedig egy aloldal fogja kezelni, a Google értékeléseket viszont a program automatikusan fogja követni és megváltoztatni, ha szükséges.

Voltak elemek, amelyek az évek alatt kikoptak a táblázatokból, ilyen volt pl. az ingyenes wifi vagy a Vodafone keddi kedvezménye. Ezek egyike sem releváns információ. Ma már a törzskártyák menüpont alatt található meg a kedvezménykártyákkal kapcsolatos összes tudnivaló és a nagy táblázat alatt külön részleteztem ezeket az infókat. Igyekeztem az oszlopokat úgy alakítani, hogy átlátható legyen minden információ. A mozi neveit települések sorrendjében tüntettem fel, ha hálózathoz tartoznak, mint pl. Cinema City vagy Kultik, akkor azok előre kerültek. Elsődlegesen a jegyárakat szerettem volna felvonultatni, különválasztva a hagyományos és a 3D vetítésekre vonatkozó árakat, a teljesárút és a kedvezményest külön véve, utóbbinál rövidítve a tényleges kedvezményezetteket. A 3D-nél színekkel tettem különbséget abban, hogy milyen 3D szemüvegeket adnak az előadásokhoz. Ezt követi, hogy vetítenek-e artfilmeket, vannak-e filmklubok, matiné előadások és filmünnepek, amikor lényegesen olcsóbban mozizhat a közönség. Ezt a törzskártya és bérletrendszerek követik, valamint az egyéb vetítési különlegességekre vonatkozó információk, majd az opcionális tudnivalók mellett a jegyvásárlás technikai információi. A legvégén pedig a mozival kapcsolatos egyéb technikai információk és az elérhetőség, valamint a Google értékelés.

Mivel a táblázatok adatai zsúfoltak lettek, jelenleg átalakításra várnak, hogy átláthatóbb és egyszerűbb legyen a kezelés, ne azzal teljen az információ keresés, hogy bonyolult jelmagyarázatok mentén elvesszenek a látogatók a táblázatokban, hanem hogy gyorsan és egyszerűen jussanak információhoz. Ez a jövő, remélhetőleg fél éven belül már az új rendszeren szörfözhetnek a mozivilág olvasói.

Sok helyen jártam, a mai magyar mozik úgy 90%-át már végig fotóztam és a maradékot is igyekszem pótolni, ezt követően pedig lépést kívánok tartani a fejlődésekkel és minden mozinál a változást megörökíteni. A photoshop használata megtanított arra, hogy a fotókkal foglalkozni kell, a legapróbb részletekig, ez pedig időigényes feladat. Mivel erre rá kell szánni az ember szabadidejét, nem lehet csak úgy összecsapni. A képekkel eltöltött munka, azok számától függően akár több órás ténykedés is lehet vagy akár egy fél nap. Akkor kezdek neki, ha éppen van kedvem és türelmem is hozzá. Sokszor, ha egy új helyszínen járok, jönnek a türelmetlen kérések, kérdések, hogy mikor teszem közzé a fotókat. Aztán érkezik tőlem a válasz, hogy hamarosan, ami lehet egy hét, de akár egy hónap is. Szeretek egy valamivel foglalkozni és arra összpontosítani, mint például most egy mozitörténeti kutatásban mélyedtem el, ha időm engedi azzal foglalatoskodom. Ezt követően jönnek azok a fotófeldolgozások, amelyeket az elmúlt hónapban fotóztam. Legyetek türelemmel, sorra fognak kerülni.

A mozivilág weboldala jelenleg egy egyszemélyes vállalkozás, kiegészítőleg van egy rendszergazda, aki a honlap rendszereiért felel, de a szellemi tulajdon, ami megjelenik rajta, az csak a sajátomé. A szabadidőm egy része ennek a feltöltésére megy el és a kutatásaimat, fotófeldolgozásokat, akár a helyszíneken eltöltve mind időigényesek. Ezért sokatoktól türelmet kérek. Mindenre sor kerül majd.

Ezt követte egy tükörreflexes digitális fényképezőgép, amelyet kezdetben állvány nélkül, majd pedig azzal kiegészítve használtam, szintén vonatokat fotózva. Míg aztán látva, hogy mennyien vannak egy gőzmozdonyparádén, ahogy 500-an ugyanazt a mozzanatot kapják lencsevégre, elment tőle a kedvem és kerestem valami olyan egyedi témát, amit csak én művelek, itt jött képbe a mozi.

Már középiskolás koromban nagy érdeklődést váltott ki belőlem a filmszínház. Ahogy gyerekként a mozdony füstje csapott meg, úgy kamaszként a mozi illata. A 90-es évek végén a helyi multiplex moziban szocializálódtam és magával ragadt a tökéletes hangzás, valamint az izgalmas filmek látványvilága. Sokáig nem is létezett más számomra, a multiplexek csillogása és titokzatos varázsa beszippantott. Amikor felkerültem Budapestre, valahogy hiányoltam a mozikról szóló bemutató weboldalakat. Hol, milyen hanggal, képpel, kényelmes ülésekkel találkozhatunk. Ekkor megszületett a moziélmény blog, de ott még főleg mások fotóit használtam fel.

Ellátogattam messzi vidéki mozikba, ahol egy-egy alkalommal már fotóztam is. Ez hamar egy rendszerré vált és amikor a mozivilág oldala megszületett, már több moziban is megfordultam. Folyamatosan tökéletesítettem a fotózási tudásomat, céltudatosan haladtam ebben a folyamatban, viszonylag hamar, néhány év alatt ismertté váltam a mozis szakmában, a kutatási munkám által pedig elismerést vívtam ki nem csak a mozisok között, hanem több település helytörténésze által is. Több évkönyvben jelent meg írásom. A jelenleg működő mozik 95%-áról van fotóm és 90%-a utólag feldolgozott képekkel vannak albumba rendezve. Van még munkám bőven, hiszen a folyamatos változások mind újabb lehetőséget kínálnak abban, hogy folyamatosan nyomon kövessem a mozik fejlődését akár a nézőtéri székcserékkel, a technikai újításokkal. Ezen kívül egykor bezárt mozikat is feltérképezek, amit lehet megörökítek az utókornak. Pontos számaim nincsenek, de 2008 óta, több mint 300 alkalommal voltam valahol fotózni. Jó kapcsolatot ápolok a nagy hálózatoktól a kis önkormányzati mozikig, ahová akármikor mehetek, hiszen ez nekik is jó reklám. Nekem pedig kapcsolati tőke, fejlődés és nem utolsó sorban szakmai elismerés. Havonta egy-két mozit látogatok meg ilyen módon, de egyre sűrűbben fordul elő, hogy már nem működő mozikat is lencsevégre kapok, főleg helytörténeti szempontból releváns moziépületeket, ilyenkor egy egész napot rászánok erre.

A célom, hogy az oldalamon megjeleníthető fotók nagyon nagy hányadában saját készítésűek legyenek. Ne kelljen kompromisszumot kötnöm saját magammal, hogy ha pl. a Cinema City egyik vidéki mozijáról esik szó, akkor oda egy sablon fotót tegyek fel. Lehessen válogatnom a saját albumaimból kedvemre. Nem utolsó sorban pedig majd, ha eljön az időm, akkor ezek a fotók jó helyre kerülve legyenek elérhetők az utókor számára.

Évekkel ezelőtt egy tag jelentkezett a mozis, azóta már zárt facebook csoportomba, ahová a mozisokon kívül senki sem léphet be. Ez egy szakmai fórum, ahol a magyar mozikkal kapcsolatos információk és tudnivalók jelennek meg, nem feltétlenül a nézőközönség számára. Szóval jelentkezett egy tag, aki elmondása alapján xy mozinak az egyik dolgozója. Én minden új tagot üdvözlök a csoportban, mégpedig azzal a plusz infóval, hogy melyik moziból jött és a tevékenységét megjelölve. Ez egyrészt a családiasság, a bensőségesség miatt alakult így, másrészt az egymással való kapcsolattartás miatt. A csoportszabályzatban ezt le is írtam, hogy ne legyen meglepetés a későbbiekben. Ezt az embert is bemutattam, ahogyan szoktam és akkor kiderült, hogy ilyen névvel nem is dolgozik a moziban senki. Emberünk álnévvel jelentkezett, ráadásul, amikor utólag ezt megbeszéltem vele, kikérte magának, hogy én a saját általam létrehozott csoportban bárkit titulus szerint bemutassak. Engedtessék meg, hogy a saját csoportomba azt és úgy engedjek be, ahogy nekem tetszik. A szabályok nem ismerete pedig nem mentesít. Sőt, ha az egyén úgy viselkedik, olyan hangnemet üt meg, akár egy agresszív kritikával, kirakom és tiltom is. Nem kötelességem eltűrni az ilyen egyéneket, főleg álnévvel, krix-krax profilképpel. Tiszteljük meg egymást, hogy valódi névvel érkezünk, ez az alapgondolatom. Ebben az esetben kivételt tettem és bent hagytam.

Évekig nem is volt gond. Hanem aztán egy hír megosztása kapcsán egy olyan félreérthető címet adtam a cikknek, ami egyfajta kattintásvadász posztnak is beillett volna, a tartalom pedig kifogásolható volt. Nem volt hazugság, de pontosítást igényelt volna. Ezt elismerem, előfordult, hogy nem kellő körültekintéssel írtam meg egy-egy hírt. Viszont minden írásomat módosítottam, ha jogos és építőjellegű kritika érkezett. Viszont emberünk kifejezetten agresszív és személyeskedő hangnemben illette az írásomat és engem. Hazugnak nevezett és szerinte olyan dolgokba „kotnyeleskedem”, amihez semmi közöm. Ez volt az a pont, amit kitiltással jutalmaztam. Bár utána feleslegesen bocsánatot kértem.

Megint évek teltek el, az elmúlt félévben voltam fotózni az egyik moziban, ahol kijelentették, hogy mindent fotózhatok, de a gépházba nem mehetek fel. Állításuk szerint a gépész nem engedi. Gondoltam, felhívom a mozi vezetőjét, hogy akkor ez most miért áll tilalom alatt, végül ő külön engedélyezte számomra a betekintést. A fotózás végeztével betoppant a moziba a gépész is, pont nyitott a mozi. Előtte sosem láttam, nem tudtam, hogy ki ő, nem is sejtettem semmi rosszat. Kiderült, hogy emberünk az, akit évekkel ezelőtt kitettem az agresszív kritikája miatt. Mindenféle bemutatkozás nélkül, mint egy dölyfös pulyka, számonkért egy állítólagos „ki ez a f*sz” kérdést, amit visszakeresve sem találtam meg annak a kollégának a beszélgetésében, aki valószínűleg megmutatta neki, hogy mit beszéltünk, ráadásul ilyen nem volt, rosszul emlékezett vagy máshogy adták át neki a párbeszéd szövegét. Másrészt pedig megfenyegetett egy veréssel, mert kicsaptam őt a csoportból. Mindezt teljesen ideges, agresszív módon előadva. Nem gondoltam volna, hogy emberek ennyire, több éven át haragtartók tudnak maradni. Valószínűsítem azt is, hogy neki nagyon is fontos volt az a csoport és bántotta az önérzetét, hogy ki lett téve onnan. Harmadrészt pedig ennyire rávetíteni a másik emberre a frusztrációkat komoly pszichikai problémákat vet fel. Nem ártana önvizsgálatot tartani. Fenyegetőzni pedig bűncselekmény.

Több tanulságot is levontam ebből az ügyből. Részemről körültekintőbbnek kell lennem az oldalam hitelességét illetően. Nem szabad megengedni a bulvárosodást és a féligazságok terjesztését, pláne nem a clickbait cikkeket, ez mégiscsak egy félszakmai weboldal. Ezt kifejezetten néhány cikknél próbáltam ki, nem volt osztatlan a sikere. Ugyanakkor a névtelen forrásokhoz jogom van és nem adom ki őket senkinek, akkor sem, ha később nem valósul meg egy-egy korábbi döntés. Maximum helyesbítem az írást. Amióta több esetben is kifogásolhatók voltak korábbi cikkeim, igyekszem körültekintőbb lenni és megemelni a telefont, kérdezni kritikus témáknál főleg.