Gyöngyös város első moziját az Uránia Mozgófényképszínházat 1908. november végén építették és december elején nyitották meg a város nagyérdeműinek. Erre a célra a Dr. Borossy János-féle ház termeit szemelték ki, ahol az egykori Három rózsa fogadó működött. Az első vetítésekre oly mértékű volt az érdeklődés, hogy többen jegy nélkül mehettek haza, eleinte napi 2 előadás volt. Az érdeklődés később alábbhagyott és volt, hogy heti egy alkalommal vetítettek. Ha sok jegy kelt el, pótelőadást is beiktattak. A műsorokat háromnaponta frissítették, igyekeztek a gyöngyösiek kedvére tenni. A helyárak 80 és 20 fillér között voltak, de a szegény tanulók ingyenesen tekinthették meg az előadásokat. Mivel a városban még nem volt mindenhol kiépítve villamos áram, azt a közeli kékfestő gyárból vezették át.

A kormány meghosszabbította a szigorú járványintézkedéseket január 11-ig, ezért szinte biztos, hogy idén nem mozizhatunk Karácsonykor. Ez tovább ódázza a filmszínházak vajúdását és segítség híján lassú halálukat is. Viszont több mozi és mozihálózat elémegy ennek és a saját támogatásukra a jövő évben szabadon megválasztható időpontban különféle ajándékjegyeket, támogatójegyeket, bérleteket válthatunk, akár ajándékba is. Ezek közül szemezgetünk.

Tata-Tóváros első mozija 1911. június 8-án nyílt meg, a Tóvárosi Mozgófényképszínház a Hattyú kertben invitálta a nézőket, szemet gyönyörködtető műsorokkal és olcsó helyárakkal, az építmény 600 férőhellyel büszkélkedett, nem sokkal később már az Uránia nevet viselte. Még ebben az évben, novemberben, téli helyiségben nyitott meg a Reiner-féle házban. Az Esterházy-szállóval szemben pedig felépült egy másik állandó mozi is, az Est 1911. december 17-én nyitotta meg kapuit. A 200 fő befogadására alkalmas mozgó Noll Miklós, az Esterházy szálló vezetője kezdeményezésre nyitott meg a tata-tóvárosi nagyérdemű szórakoztatására. Idővel bővítették a férőhelyek számát.

Az idei év a megpróbáltatások éve sok szempontból. Miközben a járvány első hulláma és az azt követő hónapok gyér forgalma felemésztette a mozik tartalékait, a második hullám időszakában már a lét a tét. De még így is akadt említésre méltó esemény.

Siófokon egy 1924-es újságban láttam először említeni a mozit, amely Sió Mozi néven hirdette látványos attrakcióit. Bár a Balaton-parti községben kezdetben sem télen, sem nyáron nem volt jövedelmező a mozizás, 1925-ben egy másik moziról is olvastam. 1929-ben Hungária Kertmozgóról tesznek említést, ez volt talán az első állandó, nyáron szabadtéri, télen fűtött sátoros mozija a községnek. 1943. augusztus 8-án az 1968-ban Siófokhoz csatolt Balatonújhelyen nyílt a Regős Mozi, amely nem kapott túl nagy hírverést, de mivel az időközben forgalmas helyszínné vált Hungária előadásaira elkapkodták a jegyeket, ide járhattak azok, akik a nyaralóikhoz közelebb szerették volna élvezni a vetítéseket.

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei településen a kényszerbezárás után nem tétlenkedtek, a következő nyitásra megújult mozit kap a nézőközönség, hogy még inkább a kor követelményeit figyelembe véve tudják őket kiszolgálni.

Rendkívüli jogrend lép életbe szerdán 0 órától az országban, többek között este 8-tól kijárási tilalom lép életbe, bezárnak az éttermek, edzőtermek, színházak és így a mozik is.

A legújabb járványügyi intézkedések egyike, hogy a moziknak, színházaknak ugyan nem kell bezárniuk, de komoly korlátozásokra kényszerülnek és ezzel a maradék nézőt is elriasztják a kikapcsolódás eme formájától.

A csehek, az olaszok és a németek is bezárják mozijaikat, Szlovákiában 50 főben korlátozták a nézőszámokat, míg itthon egyelőre nincsenek korlátozások a férőhely tekintetében, de különféle óvintézkedések itt is kötelező érvényűek szeptember óta.

Szeptemberben egy nehéz és gyér nyári forgalomhoz képest egy felfutott időszak következett a mozik nézőszámaiban, ami még mindig elmaradt a tavaly ilyenkor megszokottól (kb. 40-70%), de bizakodó volt a szakma, hogy a sok halasztás után végre újra elkezdett moziba járni a közönség. Az újabb pofon azonban a forgalmazóktól, stúdióktól érkezett.