Nem kecsegtetünk senkit sem azzal, hogy nagy hírekkel szolgálhatunk, hiszen a Covid-19 járvány és a veszélyhelyzet miatti teljes leállás a téli hónapok egészét érintette. Azonban történt néhány fejlesztés, amely néhány apró hírrel és nagyobb tervvel kiegészülve megemlítendő. Plusz hiánypótlást is be kell illesztenünk 2 tavalyi és egy tavalyelőtti lemaradt hirrel.

A mozik világa a tökéletes felé halad, mint ahogyan a Lumiere fivérek 125 évvel ezelőtt létrehozták az első filmet és ez mind terjedelemben, mind tartalomban felfejlődött. Művük első nagy ugrása a hangos filmek voltak az 1920-as évek végi gazdasági válság közepén, amellyel átvészelhették a nehéz időket és a kíváncsi közönség életben tudta tartani a mozit, mint szórakoztatás lehetőségét.

A Kossuth Filmszínház és Teátrum épületében évtizedes kihagyás után újra megnyílt a mozi szeptember 3-án. Az Emberi Erőforrás Minisztériuma támogatásából fejlesztésre került a színház audiovizuális rendszere és ennek megfelelően tudták fejleszteni az épületet valamint a mozihoz szükséges berendezéseket is.

A kormány újabb mentőcsomagot ad a moziknak a koronavírus járvány hatásainak enyhítése érdekében vissza nem térítendő támogatás formájában. Az igényelhető keretösszeg 610 millió forint.

1938. október elején a Deák Ferenc utcai járókelők arra lettek figyelmesek, hogy a régi Singer-vendéglő rozoga épülete lebontásra került. Helyére építési engedélyt kértek. Kiderült, hogy itt hamarosan a város mozgófényképszínháza fog felépülni. A második mozi engedélyese özv. Görgey Béláné, aki újév elejére tervezte a mozi megnyitását.

Az 1900-as években már ismert volt a ceglédi polgárok előtt a mozgókép a vándormutatványosok által, az első szervezett előadásra azonban 1908. március 1-én került sor, ekkor hozta vendégelőadását a városba a budapesti Uránia, bár a korabeli újságban méltatlankodó közönség a minőséget kifogásolta, a kimaradt felvételek, a kép homályossága és a felolvasó hibái miatt. 1908-ban Székely Jakab kérvényt nyújtott be, hogy a színház épületében mozgóképeket vetíthessen. 1908. december végén nyitott az első mozgóképszínház az Árpád téri Rónay-féle ház földszintjén, a vetítőhely állandó moziként nyitott (történészek vitatják). 1909-ben a Széchenyi téren állították fel, az Adler-félét, igaz, ez is csak ideiglenes villanyszínház volt. 1911-ben a Vigadóban megkezdte működését az Apolló, de nem volt hosszú életű. Az Urániát 1911-ben építették fel a Rákóczi úton, a Rigó-féle házban, az első vetítésre augusztus 20-án került sor.

A Covid járvány második hulláma alatt az önkormányzat által beszedett bérleti díjakat vissza kell fizetni a vállalkozások részére, illetve nem kell bérleti díjat fizetniük, ez áll a héten megjelent Magyar Közlönyben. A visszafizetésre március 15-ig adott haladékot az állam.

Az első mozik megalakulása a második világháború utáni évekre vezethető vissza. Az Alkotmány volt a település bemutatómozija, amely az államosítás előtt az 1926-ban épült ipartestület székháza volt. Egy 160 fős mozi volt, amely kisebb volt, mint a két másik, éppen emiatt szinte azonnal elkeltek a jegyek a vetítésekre.

A Kultik mozihálózat és a Köki Terminál tulajdonosa, az Adventum csoport közösen alkotta meg tervüket egy grandiózus multiplex mozi megvalósításáról, amely 2022 első felében nyitna a nagyközönség előtt.

Több éve merült fel a gondolat, hogy az idejüket kiszolgált, nehezen nyíló terem ajtókat lecserélik és erre most, a pandémia idején kerül sor.