Amíg ezt a kérdést feszegettem rá kellett jönnöm, hogy akiket én szeretnék megszólítani, nem biztos, hogy szívesen beszélnek a munkájukról, a hivatásukról, egyáltalán magukról. Ennek különféle okai vannak, de elmondható többek között, hogy a mozi dolgozói, mint például a gépészek kevésbé nyitott természetűek, emiatt pedig inkább nem vállalják az ilyesfajta beszélgetést. Ezért nem kizárólag velük készítenék portrét, hanem különféle szakemberekkel, vezetőket is megszólaltatnék. Itt van első körben a fonyódi mozi pr menedzserével készült interjú, amire jól felkészültem, a kérdéseket jól összeraktam és miután a diktafon anyagát bepötyögtem a szövegszerkesztőbe, sokat finomítva megszületett egy ragyogó interjú. Bevallom, ennél az anyagnál felhasználtam a mesterséges intelligenciát, de érezve, hogy az nem teljesen tökéletes, több helyen módosítanom kellett rajta, hogy személyesebbé váljon az anyag.
Az alanyokkal viszonylag könnyű dolgom van, hiszen a mozi világában ismert vagyok, számos szakember van a területen, akik az olvasók számára érdekesek lehetnek. Különféle mozis relikviákat, vetítőgépeket gyűjtő, mozi építő, üzemeltető, akik nyitottak egy-egy beszélgetésre, akár egy portré erejéig vagy egy aktuális mozis helyzet, esemény (hálózatbővítés, mozifelújítás, moziünnep, stb.) tájékoztatása alkalmából. Többféle lehetőség van választani az interjú elkészítésének módjában. Az írásban feltett kérdéseket, amelyeket írásban válaszol meg a kérdezett, nem kell egyeztetni időpontot. Viszont nincs mód utólagos kérdés pótlásra, ezért nagyon statikussá válik a beszélgetés szerkezete. A telefonos és a helyszíni interjúra már egyeztetni kell szabad időpontot, a helyszíni találkozásnak van egyébként a legnagyobb varázsa. Látod az interjúalanyt, a reakcióit. A felkészüléskor összeírt kérdésektől el is lehet térni, ha van közben egy olyan kérdés, amit mélyebben is érdemes boncolgatni az alany válaszainak függvényében.
A múltban kaptam némi instrukciót egy újságíró barátomtól arra vonatkozólag, hogy miféle kérdéseket tegyek fel, milyen módon haladjak velük előre. Ehhez elengedhetetlen, hogy meghatározzuk az interjú célját, kell némi felvezetés, majd a témát részletesen körbejárni. Azt mondta többek között, hogy legyek bátor, mert néha kellenek provokatív kérdések, viszont az alákérdezéseket kerülni kell, az ad egyfajta rossz szájízt a tudósításnak és nem is ad szép keretet a munkának. Az alákérdezés alatt azt értem, amikor olyan kérdést teszünk fel, amiben eleve benne van a válasz, a riportalany pedig abba a kényelmes helyzetbe kerül, hogy arról beszélhet, amiről ő akar, esetleg belekerül jópofizás a riporter részéről. Ha nem kap időnként meglepő kérdést az interjúalany, egyhangú lesz a párbeszéd folyamata.
Az interjú elkészülése után utolsó simításként az alanyok mindig elkérik az interjút publikálás előtt, hogy belejavítsanak a szövegbe, ha szükséges. Ennek van jó és rosszoldala is, hiszen egy esetleges merész kérdést, ami kényelmetlen lehet, konkrétan kihúzathat és elveheti az élét az egész munkának, de egyúttal pozitív is lehet, hiszen akkor az alanynak lehetősége van pontosítani egy-egy állítást és elkerülhető, hogy valami tévedésből kerüljön a szövegbe. Az interjúhoz jól jönnek képek a kérdezettről, amit akár én készítek, akár az alany bocsát részemre, majd az elkészült interjú anyagába felkerülnek.
A mozi arcai menüpont egy remek kiegészítése a mozivilágnak, mert terebélyesebb képet nyújt ennek területéről. A napi hírek, mozitörténetek, moziportrék mellett személyesebb hangvételű beszélgetésekre is rálát az olvasó.