1901. április 14-én volt az első vándorvetítés a városban, ahol az ifjúságnak csak 40 fillér volt a belépő. 1902. március 8-án és 9-én az Uránia Magyar Tudományos Színház látogatott el Sátoraljaújhelyre. A két napon más-más műsorral várta a város nagyérdeműit, színházi árakon. 1904. február 20-án Homes és Madme Fey a fűtetlen városi színház helyett, Magyar Király Szállóban amerikai mozgófénykép előadásokat tartottak négy napon át. Jegyárak 2 és 1,4 korona között, állójegy 60 fillér, diák- és katonajegy 40 fillér. 1904. július 23-án Bioskop nyílt egy önálló épületben, 5-6 napig vetítettek, helyárak 30 és 80 fillér között. 1905. augusztus 30-án az Első Budapesti Villamos Színház nyitott a Magyar Király szálloda tánctermében, ahol mozgófényképekkel mulattatta a közönséget. Helyárak 1 korona és 60 fillér között, állójegy 30, gyermekjegy 20 fillér. A szünet alatt gramofonnnal szolgáltattak zenét. 1907. július 20-án az Apolló Mozgófénykép színház a Magyra Király Szálloda udvarában tartotta vendégelőadását hat napon át változatos műsorral. Helyárak 1 korona, 60 és 40 fillér, diák-, gyermek- és katonajegyek 30 fillér.

Gyenesdiáson tavaly év elején nyitott meg a sok éve félkész állapotban lévő mozi, amit még a 2000-es évek elején építettek, ám moziként csak majd 20 évvel később sikerült elindítani a Szabolcs Cinema jóvoltából.

Augusztus 5 és 8 között extra kedvezményesen mozizhatnak a kicsik és a kicsivel nagyobbak az ország minden Cinema City mozijában. 16 éves korig 1000 forintért nézhetik meg a promócióban résztvevő filmeket a junior jegyre jogosultak. Egy napon akár több filmet is meg lehet tekinteni.

Szakmai körökben közismert mozis szakemberrel lett szegényebb a mozisok családja. A Csongrádon született gépész élete során megfordult először sorkatonaként Kecskeméten, későbbiekben Gödöllőn, Gyálon, valamint Budapesten a Corvinban, a Vörösmarty Kertmoziban, a Kelében, a Filmmúzeumban, a Vörös Csillagban és a Kossuthban is vetített.

A mai Kino Café Mozit elsőként 1910-ben említi a Budapest Czim- és lakásjegyzéke Lipótvárosi Mozgóként, 1911-ben viszont már Elite-ként tartják számon a Lipót körút 16 szám alatti, a Vígszínház szomszédságában lévő mozgóképvetítő helyet. Vezetője Rózsa Izidor, aki 1910-ben a Józsefvárosi Elite vezetője is volt. Akkor egy 300 fős moziteremben még némafilmeket vetítettek, amelyhez zenekart tartottak fenn, akik a zenei aláfestést szolgáltatták.

Nagylátószög – 120 éves a magyar film néven időszakos kiállítás tekinthető meg a Ludwig Múzeumban november 14-ig. 1901. április 30-án mutatták be az Uránia Tudományos Színházban A táncz című filmet, azóta eltelt időszakban fordulatokkal teli filmes és mozis élményekben volt részünk, amelyekre érdemes visszatekintenünk.

A Mozisok Országos Szövetsége az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával kampányt hirdetett a mozizás újraindulásával kapcsolatban és arra hívja fel a figyelmet, hogy újra korlátozások nélkül lehet moziba menni.

Július 22 és augusztus 25 között tartja hagyományosnak mondható nyári fesztiválját a budapesti Cirkó-Gejzír Mozi. A repertoárban díjnyertes és a Cirkó elmúlt hónapok sikereit vonultatja fel.

A mozizás újraindulását igyekszik népszerűsíteni július 15-21 között a Kultik Mozihálózat és partnerei az „Irány a moziba be!” szlogennel, ugyanis július 3-a óta már védettségi igazolvány nélkül is lehet mozizni, mégis naponta rengeteg kérdés érkezik a mozik elérhetőségein ezzel kapcsolatban.

Július 3-án szombattól a tömegrendezvényeket kivéve mindenhol megszűnik a kötelező maszkhasználat, már nem kell a mozik előterében maszkot viselnünk, valamint védettségi igazolvány nélkül is látogathatók a mozik, azok is látogathatják a filmszínházakat, akik nem oltatták be magukat.