A vándormozgók sikerein felbuzdulva két ügyes vállalkozó 1908. január végén nyitotta meg az első állandó mozgófényképszínházat, az Urániát, amely ideiglenesen a Magyar Király Szállóban működött, a legmagasabb helyár 1 korona volt. 1908. május 10-én a Vörös ökör udvarán helyezték el egy faépületben. Edison színház néven május 31-én mutatta be mozgóképeit egy előadás keretében a Vadász kürt kerthelyiségének fedett termében.
1908. október 22-án a Városi Színházban megnyitott az Olympia Mozgófényképszínház, amely egyes Uránia darabokat is műsorra vett, de főleg az Urániától eltérő filmeket vetített. Olcsó helyárakkal és fűtött nézőtérrel várta közönségét. Ám a tudományos előadások kevésbé voltak sikeresek. A nézők el-elmaradtak ezektől az előadásoktól, mert nem tanulni, hanem kikapcsolódni szerettek volna.
1909 márciusában a Club Kávéház tulajdonosa mozgófényképszínházat rendezett be, amelyet minden este 8-kor kezdett, belépő nem volt, minden vendég ingyen láthatta a vetítéseket, hamar népszerűvé vált. A gyártelepen is tartottak vetítéseket, az első ilyen április 26-án tartották, utána táncmulatságot tartottak, olcsó belépőkkel felnőtt helyár 60 fillér, gyermekeknek 12 éves korig 20 fillér volt.
1909. augusztus közepén a tornacsarnok mellett Elektro-Bioskop színház nyitott, legdrágább helyár 1 korona, a nézőtér védve van az időjárás viszontagságaitól, változatos műsorok, nagy érdeklődésnek örvendett.
1910. február 19-én a Magyar Király nagytermében nyitott az új villanyszínház, Bátory Kálmán bioskop tulajdonos mindennap, változatos műsorral, nagyobb képben és rezgésmentesen vetített. Árak: I. hely 1 korona, II. hely 80 fillér, ülőhely 60 fillér, állóhely és deákoknak 40 fillér.
1910. május 8-án az ipartestületi székház nagytermében mozgó-színházat nyitott Herz Emil és társa. Belépődíjak: I. hely 1 korona, II. hely 70 fillér, III. hely 50 fillér, IV. hely 30 fillér.
1911. november 11-én nyitott az első állandó filmszínház, a Városi mozgószínház, amelyet a városi színház színi idényt leszámítva egy bérlőnek bérbe adva, hetente megújuló műsorral kedveskedik a nézőknek. Szombaton, vasárnap, hétfőn, kedden és szerdán voltak vetítések, vasárnap három, a többi napokon egy. A legmagasabb helyár 1 korona, a legalacsonyabb 20 fillér volt.
1915-ben Gojdics Vilma volt a mozibérlő, akinek trafikja is volt nővérével.
1926. augusztus végén versenytárgyalási hirdetményt közölt a városi tanács a Zemplén újságban, amelyben különféle munkákra lehetett ajánlatot tenni az épülő Vigadó, mozgószínház és városi bérházra. Az ünnepélyes átadóra 1929. január 12-én került sor Klebelsberg Kunó, akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter jelenlétében. A hangosfilm 1930 januárjában érkezett el a városba.
1946 augusztusában a belügyminisztérium a városi mozgószínházat, azok felszereléseit átadta a Szociáldemokrata pártnak. A mozi neve Békére változott és ezzel a névvel működött a 2010-es években történt bezárásáig.
Az 1950-es évek elején megalakultak a megyei moziüzemi vállalatok, köztük a borsodi is, amely többek között a Békét is az irányítása alá vette.
1958 nyarán szélesvásznú mozivá építették át, de csak úgy tudtak vetíteni, hogy amikor a miskolci Béke normál filmet vetített, akkor annak szélesobjektívét átvitték Sátoraljaújhelyre.
1976-ban készültek el a tervek a felújításra. 1980-ban bezárt, 1983. augusztus 19-én vetítettek benne először. Az addigi épülethez új szárnyak épültek, mintegy belső udvart kialakítva az új épületegyüttesekkel, amely nem csak mozielőadásoknak, hanem színháznak is megfelelt. Lettek öltözők, fűtött szociális helyiségek, a nézőtéren zenekari árok, új nézőtéri zsöllyék és a vetítéstechnika is megújult.
A rendszerváltást követően a megyei moziüzemi vállalatok megszűntek, illetve filmellátó irodákká alakultak át. A Béke Mozi a város önkormányzatához került ésa Kossuth Lajos Művelődési Központ fenntartásában folytatta a működését. Az intézmény 2002 és 2003 között esett át egy jelentős felújításon, amely keretében alakították ki azt a mozitermet, amit jelenleg is használnak. A színházterem ezután már csak színházteremként és a moziterem is csak, mint moziterem működött. A pályázat keretében egy Kinoton FP25D típusú vetítőgép került beszerzésre. Szerdai nap kivétel mindennap voltak előadások 350,- Ft-os jegyár mellett. Az utolsó előadás ezzel a géppel 2013. március 24-én történt és a Született gengszterek című film volt az utolsó film, ami bemutatásra került.
Latabár Mozi néven 2015. július 23-án vette kezdetét a sátoraljaújhelyi digitális mozizás, a 60 fő befogadására alkalmas kamarateremben, a DCI vetítési rendszerre támogatást az előző évi art mozikat megcélzó digitális vetítők beszerzésére kiírt pályázaton nyertek.
A Kossuth Lajos Művelődési Házat és benne a mozit ma is eredeti helyén, a Táncsics téren találjuk. Az épület egy szökőkúttal ellátott udvart koszorúalakban vesz körül, a moziba a központi épület alatt lehet bejutni. Megközelíthetősége a helyi és helyközi buszjáratokkal is lehetséges, amelyek a közelben állnak meg. Az autókkal érkezők a környező utcákban tudnak leparkolni, de a parkolásért fizetni nem kell, a kerékpárosok viszont a művelődési ház bejárata mellett zárhatják le kétkerekűiket, az erre kialakított állványzatnál.
A bejárat üvegezett ajtaja után jobbra a mozi előtti pénztárhoz léphetünk, ahol a készpénzes jegyváltás mellett bankkártyával is kiegyenlíthetjük a jegy árát. Itt vehetők át a telefonon vagy online lefoglalt tikettek is az előadást megelőző 25 percig, különben azokat tovább értékesíthetik. Érdemes előre foglalni, hiszen a nézőtér csupán 60 fős és gyorsan elkapkodhatják a jegyeket egy-egy jobban várt film esetében. A jegyeket helyre adják, a nézőtér akadálymentesített és klimatizált is. A terembe lépés előtt a jegyszedők adják át az aktív Xpand 3D szemüvegeket, amelyek a mozi tulajdonában vannak, ezért azokat előadás után vissza kell adni abban az állapotban, amelyben megkaptuk őket.
A nézőtér normál háttámlás, kartámaszos, pohártartós, szürke szövetű, színházi fotelülésekből áll. A lejtése sík elrendezésű, a vászon 6 x 2,5 méteres. A hangzás jól bekalibrált, Dolby Digital 5.1-es hangrendszeren szólal meg, a beltéri hangszórókat a vetítőgép melletti CP650-es hangprocesszor szólaltatja meg a végfokok segítségével. A gépházban egy Christie CP2215 dolgozik, amely képes a 3D vetítésre is és az aktív Xpand 3D-t használja, amely egy infrasugárzón keresztül aktivizálja a nézőtéren használatban lévő szemüvegeket. A vetítőgép lelke a Christie szerver, amely a filmek tárolásán túl még feladatai közé tartozik a szünetzene kezelése, a reklámok és a filmek elindítása, de még a villany felkapcsolása is a nézőtéren. A gépházban még az analóg vetítő is bent áll, ám munkában már aligha láthatjuk, mivel analóg kópiát csak elvétve gyártanak.
Filmkínálatával igyekszik a közönséget széleskörben megszólítani, főleg a családi és animációs, valamint a magyar és amerikai akciófilmek, illetve a magasabb művészeti értékkel rendelkező filmalkotásokat tűzik műsorra. A nyitvatartás is az igényeknek megfelelően alakul, a 17 órási kezdés általában családi vagy gyermekeknek szóló filmalkotás, a 19 órási sávban egy szórakoztató akciófilm, dráma vagy vígjáték a repertoár része, péntekenként 15 óra körül az artfilmek kezdési időpontja.
Jegyárai igen kedvezőek, 2D esetén 850, a 3D esetében 1050 forintba kerülnek.
A mozi a város és a környék filmes szórakozását, művelődési igényét hivatott megteremteni, amely az elkövetkező években is igyekszik a nézők kedvére tenni és a legújabb premiereket hétről hétre elhozni.
Köszönet a Kossuth Lajos Művelődési Központ dolgozóinak, valamint Győri Dénesnek és Gánóczi Gánó Gábornak a segítő munkáért!
források:
Zemplén, 1901. évi 16. szám (első vándor mozgófényképelőadás)
Zemplén, 1902. évi 12. szám (Uránia előadások)
Zemplén, 1904. évi 20. szám (Homes és Fey)
Zemplén, 1904. évi 78. szám (új látványosság, Bioskop)
Zemplén, 1905. évi 94. szám (villamos színház)
Zemplén, 1907. évi 58. szám (Apolló vendégelőadása)
Zemplén, 1908. évi 9. szám (az Uránia)
Zemplén, 1908. évi 39. szám (Uránia a Vörös ökör udvarán)
Zemplén, 1908. évi 44. szám (Edison Színház)
Zemplén, 1908. évi 86. szám (Olympia Mozgófényképszínház)
Zemplén, 1909. évi 18. szám (Club kávéházvetítés)
Zemplén, 1909. évi 31. szám (gyártelepi vetítés)
Zemplén, 1909. évi 67. szám (Elektro-Bioskop színház)
Zemplén, 1910. évi 15. szám (Villanyszínház)
Zemplén, 1910. évi 37. szám (mozgó-színház)
Felsőmagyarországi hírlap, 1911. évi 89. szám (első állandó mozgószínház)
Zemplén, 1929. évi 5. szám (Vigadó megnyitása)
Zemplén, 1930. évi 8. szám (Beszélőfilm)
Zempléni barátság, 1946. évi 29. szám (mozi átadása a szociáldemokrata pártnak)
Északmagyarország, 1958. július 5. (szélesvásznú)
Északmagyarország, 1976. április 10. (átépítési tervek)
