Kino Café Art Mozi, Budapest

1929-ben megjelent a hangosfilm és a mozi követte az akkori tendenciákat, 1930. március 13-án megjelent cikk szerint az amerikai PacentSunds hangleadó géppel tökéletes hangot ad vissza az újonnan felszerelt másodhetes mozi. 1942. július 30-án Mesevár néven gyermekek mozija lett. Rövid ideig működött, mert a háborúban bombatalálat érte és súlyosan megrongálódott. 1946 augusztusában nyitott meg újra és ezt követően ismét az Elit nevet viselte. 1948. augusztus 19-én létrejött a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat, 1950-ben pedig a Nagybudapesti Kirendeltség. Elkezdődtek a nagy mozibezárások bő egyéves időszaka, amely főleg az 1949. július 1-ei hatállyal életbe lépett műsorpolitikai változás miatt következett be. A mozik alulteljesítettek és nagyon alacsony kihasználtsággal működtek. A megmaradt filmszínházakat kommunista hatalomátvételt követően államosították, majd a budapesti mozik 1951. április 1-től a Fővárosi Tanácshoz, 1952-ben azok vezetése a Budapesti Városi Tanács Kerületi Mozivállalati hatáskörébe kerültek. 1951. október 18-án az Elit a Tanács nevet vette fel, de 1953 októberéig a műsorban még az Elit nevet is jelezték. 1954-ben aztán megalakult a Fővárosi Moziüzemi Vállalat, amely a Fővárosi Tanácstól vette át a budapesti mozikat.

A leromlott állapotok az 50-es években halaszthatatlan felújításokat követeltek, ezért 1959 októberében tatarozás vette kezdetét. Szerencsétlen egybeesés volt, hogy a közeli Duna Mozit is pont ekkor renoválták és a környék néhány hónapra utánjátszó mozi nélkül maradt. A Duna hamarabb lett kész, a Tanács nyitása 1960. év elejére húzódott, de a homlokzat helyén még csak a vakolatlan, csupasz téglák éktelenkedtek, a külső befejezése csigatempóban készült el. Sok kritika érte a mozit, az előtér pirinyó mérete miatt, ezt a korabeli lapokban rendszeresen szóvá is tették. 1978 áprilisában újabb felújítás következett, egy időre bezárták a filmszínházat, a nézőteret lejtőssé építették át, korszerűsítették a fűtést, új fotelüléseket helyeztek el, ugyanakkor a nagyobb komfort kevesebb férőhelyet eredményezett, viszont az előtér nagyobb lett, ezzel pedig sok évi hiányosságot törlesztett a Fővárosi Moziüzemi Vállalat. Utánjátszó moziból premier, de művészfilmeket vetítő mozivá lépett elő. 1980-tól a Magyar Filmek Mozijaként játszott különleges szerepet, amelyet a Bányász Moziból költöztettek át ide.

A rendszerváltást követően a Fővárosi Önkormányzathoz került, a Fővárosi Moziüzemi Vállalat megszűnt, jogutódja a Budapest Film lett, amely a mozit is kezelésében tartotta. 1990. augusztus 20-án vetített utoljára Tanács Mozi - Magyar Filmek Mozija néven. Ezen a napon az István, a királyt tűzték műsorra, másnap viszont már nem nyitott ki. Ezt követően átalakítások következtek. Két termesre épült át, egyik termet Latinovits Zoltánról, a másikat Dayka Margitról nevezték el, az előtéren pedig egy kávézó kapott helyet. Az artmozit Huszárik Zoltán, 1971-ben bemutatott emblematikus filmjéről, a Szindbádról nevezték el. Ebben a formában 1990. december 8-án nyitott meg újra. 2003-ban technikai fejlesztések történtek az artmozikat megcélzó kormányzati támogatások keretében. Javult a hangzás, új nézőtéri fotelek kerültek a nézőterekre.

2008-ig működött Szindbád néven, majd a Budapest Film megvált az üzemeltetéstől és Kino néven nyitotta ki a Mundruczó Kornél nevével fémjelzett Szuez Film, amely az akkori moziünnephez csatlakozva indult. Tartalmaiban úgynevezett összművészeti kulthelyként aposztrofálta magát, a megszokotthoz képest eltérő, főleg a Cirkó-Gejzír Mozihoz hasonló műsorokat vetítettek egyéb, akár színi előadásokkal tarkítva, kiállításokat és rendezvényeket bevonzva. Itt indult el a nagy sikernek számító Baba-Mama mozi is, ahol kismamák csökkentett hangerőn, félhomályban nézhettek filmalkotásokat, miközben a csöppségeik sem szenvedtek hiányt: pelenkázó, cumisüveg melegítő állt rendelkezésre, sajnos azonban az artmozis támogatások ellehetetlenülése miatt végül 2012. december 1-én bezárni kényszerültek.

Ezt követően a tulajdonos Budapest Film vette irányítása alá főleg sulimoziként és filmklub vetítések részére fenntartva Kino Café Mozi néven, majd 2015. október 1-től teljes értékű moziként nyitottak újra, ahol 2016 májusában a 2015-ös évi art mozikat megcélzó digitális vetítési rendszerekre kiírt pályázaton nyert összegekből 2 db DCI géppel folytatták a vetítéseket, de a 35 mm-es vetítőket is üzemképes állapotban hagyták meg.

A Kino Café Mozi ma is a forgalmas Szent István körút üde kis színfoltja, a XIII. kerület egyetlen működő artmozija, amely sulimozis és filmklubos helyszínként, valamint fesztiválok és nemzeti filmhetek lebonyolítójaként igazi túlélője a digitális moziforradalomnak, amely városszerte komoly veszteségeket könyvelt el a művészfilmekre specializálódott filmszínházak tekintetében.

A moziba érkező vendégek a körúti villamosokkal, a Vérhalom, Rózsadomb felől 91-191-291, Óbuda és a kiskörút irányából a 9-es, a Margit-sziget és azon túlról a 26-226, Vizafogóból és a Belvárosból a 15-115-ös buszokkal, a 75-76 trolikkal Újlipótváros sűrűn lakott részeiből és a 2-es villamossal a Duna pesti rakpartja vonalából tudnak érkezni, a megállók néhány perces sétára vannak a helyszíntől. A gépjárművekkel érkezőknek korlátozott parkolás áll rendelkezésre, csúcsidőben az is többnyire fizetős. A kerékpárosok a mozi környékén lévő erre rendszeresített állványzatnál zárhatják le kétkerekűiket.

A mozi épületébe egy dupla ajtón át jutunk be, ahol a Kino Café kávézó-pub működik, amely a mozi nevét is adja. Forgalmas találkozóhely, ahol a film előtti-utáni beszélgetéseket is megejthetjük. Különféle alkoholtartalmú- és alkoholmentes italokat, kávékat, hűsítőket ihatunk, valamint szendvicseket, süteményeket és snackeket fogyaszthatunk, amelyeket a filmvetítésre be is vihetünk. A bejárattól balra találjuk a jegypénztárat, ahol a telefonon vagy online lefoglalt tiketteket az előadás előtt legkésőbb 30 perccel át kell venni, különben automatikusan törli a rendszer és tovább értékesíthetik a jegyeket. A jegyváltás történhet készpénzzel és bankkártyával is, valamint az EDENRED Ticket Compliments Top Prémium ajándékutalvány, a Posta Paletta Ajándék vagy a Posta Paletta Sport és Kultúra utalványok valamelyikével. A helyek sorszámozottak, a jegyeket helyre adják. A jegyeket online is megválthatjuk, ekkor egy visszaigazoló emailt vagy a QR kóddal ellátott jegyet kell bemutatnunk, azután engednek tovább a termekbe.

A nagyterem nézőtere lejtős üléssor elrendezésű, normál háttámlás fotelülésekből áll, összesen 90 főt képes egyszerre befogadni. Ebben a teremben egy kis színpadi emelvény is van, amely egyéb rendezvényekre megtartására is alkalmas. A kisterem 32 fős, sík üléssor elrendezésű, ugyanolyan fotelülésekből áll, a vászon magasabban helyezkedik el, hogy az egymás mögött ülők is láthassák a vetített képet. Mindkét terem akadálymentesített és klimatizált. A képi élmény 2K felbontást tesz lehetővé, mindkét helyiségben egyaránt 5.1-es Dolby Digital hangrendszer szólal meg, amelyeket az új hangrendszer érkezésekor szakszerűen kalibráltak be. A perforált fehér vásznak a nagyteremben 5,5 x 2,5, a kisteremben pedig 4,3 x 2,1 méteresek.

A gépházban egy-egy Christie CP2208-as vetítőgép működik a hozzájuk kapcsolódó szerverrel, valamint CP750-es hangprocesszorral és végfokokkal szólaltatják meg a beltéri hangsugárzókat. A szerver feladata a filmek tárolásán túl azok kezelése, a vetítés indítása, előzetesek, reklámok sorrendje, szünetzene lejátszása, valamint a világítás fel-lekapcsolásának vezérlése is. A nagyobbik teremhez 1 Meo 5XB vetítőgéppár is tartozik, ezeket időnként, ha filmszalagon is elérhetők filmek, akkor használják őket, legutóbb a Saul fia pergett itt heteken-hónapokon keresztül.

A mozi nyitvatartása a helyi igényeknek megfelelően alakul, az első vetítésre 15 és 16 óra között kerül sor, az utolsó előadások 20 és 21 óra között indulnak, termenként napi 3 előadással lehet számolni. A vetített filmek az európai, valamint a magyar és világviszonylatban bemutatott rétegfilmek, magasabb művészeti értékű alkotásokból állnak, a tartalmak általában feliratos változatban kerülnek levetítésre.

Jegyárai kedvezőnek mondhatók, egy felnőtt jegyár 1500 forintba kerül, a kedvezményes 1200 forintba, amelyre a nappalitagozatos diákok, a 60 éven felüliek jogosultak. A moziban a Budapest Film Klubkártya használója 20% kedvezményben részesül a teljes árú jegy vásárlása után, amelyet a korábban feltöltött pénzösszegből vonnak le, egy filmre maximum 6 kedvezményes jegyet lehet váltani vele.

Művészmozikra szükség van, bár Budapest a 2010-es évek elején több artmoziját is elveszítette, a Kino mindig túlélte a veszélyes időszakokat, hiszen az iskolai vetítések, filmklubok, nemzetek filmheteinek, fesztiváloknak fontos színhelye és bár az üzemeltetők változtak, stabil kulturális pontja maradt a városnak.

források:

Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1910. (Lipótvárosi Mozgó)

Hír 13 - XIII. Kerületi Hírnök, 1995 május, 1. szám (Elit Mozgó)

Ujság, 1930. évi 60. szám (Elite Hangos Mozgóképszínház)

8 Órai Újság, 1942. évi 147. szám (Mesevár Mozi)

Demokrácia, 1946. évi 27. szám (Mesevár helyreállítása)

Világ, 1946. évi 365. szám (újra Elit Mozi)

Magyar Nemzet, 1951. évi 74. szám (a mozik a Fővárosi Tanácshoz kerülnek)

Magyar Nemzet, 1959. évi 233. szám (tatarozás)

Esti Hírlap, 1960. évi 26. szám (kívül csúnya, belül szép)

Magyar Hírlap, 1978. évi 241. szám (átépítés)

Esti Hírlap, 1978. évi 275. szám (újranyitás)