Egy-egy mozitúra bejegyzés alatt, kezdetben bővebb, 1-2 oldalas történeti áttekintőt írtam, aztán már szinte egy komplett tanulmányt, Szeged esetében ez 23 oldal volt, a mindenféle szempontú bemutatáson kívül. Idővel változtattam ezen, a mozihistória menü alá került egy-egy település vagy városrész, illetve már nem működő mozi történeti anyaga, míg a mozitúra alatt megmaradt a működő mozik bemutatása, de emellett a történetük is.

A kutatásaim két nagy részből állnak. Egyrészt a digitális tudománytár, online beszkennelt újságokból való információszerzés, valamint a különféle online keresők (pl. Google, Perpelxity), de ezek hitelessége erősen megkérdőjelezhető, ezért végül ezeket is a digitális tudománytárral kell alátámasztani. A másik része a helyszíni kutatások, amelyek általában a helyi mozik megmaradt szakembereinek felkeresését és a helytörténeti múzeumok, levéltárak, könyvtárak meglátogatását jelentik.

A digitális tudománytárként a fizetős Arcanumot vagy az ingyenes Hungaricanát használom, ezek fedik le leginkább azt az információs adatbázist, amelyből számomra a legtöbb történeti adat kinyerhető. Ha még sincs benne találat, akkor a helyi információs adatbázist lehet igénybe venni, ami viszont nagyon megnehezíti a keresést és időben meghosszabbítja a feltárást. Általában kiegészítésként használom. Előfordul, hogy az Arcanum nem tartalmaz mozitörténeti anyagot egy adott mozira, viszont a helyi könyvtárnak van letölthető, helyi lapokból beszkennelt változata. Ám ezeket rendszerint nem lehet egészében úgy kutatni, szemben az Arcanummal, hogy a teljes lapállományban egyszerre lehessen kulcsszavakra keresni. Oldalanként lehet végigböngészni, a keresett információkat, mintha elmennék a könyvtárba és laponként keresném a történéseket. Annyi a pozitívuma, hogy nem kell elutaznom érte. Ez kimerítő és szintén időigényes. Megtörtént eset, van benne tapasztalatom. A keresési stratégiámban általában kulcsszavas keresést végzek, a korszakoknak megfelelőt, a kezdeti időkben a mozi szót még nem használtak, de nagyon sokféle elnevezést igen, például a bioskop vagy egyszerűen mozgó, de később a mozi volt az elfogadott. Ha vannak konkrét mozinevek, akkor célirányosabbak a keresési módok és sokkal szűkebb a keresési lista is. Ha volt valamilyen ismert esemény, akkor arra keresek rá, akár dátum szerint és kiadja az oldal. Rengeteg segítségem van ezzel, viszont lassan a mesterséges intelligencia is felfejlődik annyira, hogy simán összerakják egy-egy mozi történetét, viszont mint ezt is, érdemes és kell is visszaellenőrizni, viszont ez alapján sokkal gördülékenyebb lehet a kutatás ezen formája.

A helyszíni kutatásra általában ennek kiegészítéseképpen van szükség, hiszen lehetnek olyan momentumai a históriának, amelyet nem dokumentáltak vagy éppen félredokumentáltak és az én forrásaim adják meg egy-egy kérdésre a választ. Előfordult, hogy egy mozi megnyitóját egy helyismereti gyűjtemény is egy megadott napon tartotta nyilván, de egy következő lapszámból derült ki, hogy az előadás vetítőgép problémák miatt elmaradt és csak egy héttel később adták át a mozit ünnepélyes keretek között. Olyan is előfordult, hogy a 90-es években szándékosan félreinformálták az újság olvasóit, hogy olyan berendezésekkel szerelték fel a filmszínházat, amely nagyobb kényelmet nyújtott és olyan vetítővel, ami hiper-modern képet vetített, szemben azzal, hogy ugyanazok a recsegő székek és vetítőgépek üzemeltek, mint máshol, csak a vállalkozó érdekei úgy kívánták, hogy ha a néző olvas a fejlesztésről, akkor ezt a mozit fogja előnyben részesíteni. Mivel egy családi vállalkozásban működött a mozi, a vállalkozó fia szolgáltatta a valódi információt 30 évvel. Általában a helyszíni kutatások hosszadalmas levéltári feltárások, amelyek akár napokig is eltarthatnak. A könyvtáraknak, helyismereti egyesületeknek, múzeumoknak vannak olyan szakemberei, akik ismerik a kutatott területet valamennyire. Félig helyszíni, félig online forrás lehetnek azok a Facebook csoportok, amelyek egy település történeti vonatkozásában állítanak emléket vagy egy helység mindennapjaival foglalkozó tömörülés, ide beírva a kutatásom témáját rendszerint rengeteg segítséget kapok arról, hogy kiket kell keresnem névvel vagy egyszerűen csak leírják a tagok az emlékeiket. Az emberek szívesen segítenek ebben, hiszen a mozihoz általában pozitív emlékek fűzik őket.

A régi mozisok, akik üzemvezetőként, jegyárusként vagy mozigépészként dolgoztak az adott moziban, a személyes visszaemlékezések útján, ők adják meg az írások valódi ízét. Vannak, akik 90 évesen is tisztán emlékeznek a munkahelyükre és az ottani feladataikra, különleges eseményeikre, de vannak, akik 70 évesen is szinte mindent elfelejtettek vagy nem foglalkoztak érdemben a mozival. Viszont a rendkívül sok történeti jelentőségű információ vagy élmény van, amit a sajtó különböző okok miatt nem írt meg és csak ők tudnak róla, ha ezt nem írom le, magukkal viszik a sírba a titkaikat. Külön megéri interjút is készíteni velük, mert olyan tudás és gazdag mozis időszak köszön vissza tőlük, amit kár lenne hagyni.

Korabeli fotókat csak hivatalosan, a használati jogot megvásárolva veszem igénybe, amiért általában fizetni kell, az adott gyűjteménnyel megegyezve alkudunk ki egy árat, de előfordult már bartell is, a szükséges fotókért cserébe azokat a fotókat kapta meg az adott múzeum, amelyeket én készítettem és dolgoztam fel.

A kutatásokat vázlatszerűen felvezetem, majd minden egyes fontos forrást megjelölök és feljegyzem, hogy melyik lapban, milyen dátummal, hányadik oldalon, milyen szerzővel és címmel jelent meg, plusz zárójelben odaírom az eseményt, ha ez a címből nem derül ki. Feltüntetem azokat a személyeket, akik valamilyen fontos információkkal láttak el az iromány kapcsán. A finomításokat követően átküldöm a helytörténeti ügyekkel foglalkozó munkatársnak, aki egyrészt felveszi az adattárukba és átfutja az írást is, majd csak a jóváhagyás után jelentetem meg.