A július 31-én éjfélig van működési engedélye az örökmozgó Filmszínháznak Budapesten. A bérlő nem tudott megegyezni a Budapest Film Zrt-vel a továbbiakról, ezért augusztus 1-én már nem nyit ki a mozi. A tulajdonos szerint évek óta nem teljesíti a bérlő a szerződésben meghatározott feltételeket, de közleményben a MaNDA (Magyar Nemzeti Digitális Filmarchívum) valótlanságokat állítva hátrányosan tüntette fel a tulajdonost, miszerint hatszoros árat kérnek tőlük, a BuFi szerint viszont a meghatározott összeget sem fizetik ki.

A zempléni településen három éve nem működött mozi, mert az analóg filmek kiszorulásával egyre kevesebb filmet tudtak itt vetíteni. Egy átmeneti időszak volt a Szabolcs Cinema Kft vándormozija, amely 2014 nyarától novemberig működött a Kossuth Lajos Művelődési Központban. A város mindenféleképpen szeretett volna egy saját mozit, amelyre pályázatot nyújtottak be a tavalyi art mozikat támogató digitális vetítő beszerzéshez.

Az 1996. évi első multiplexek után továbbiak épültek a Budapesten, majd a vidéki nagyvárosokban. A 2000-es évektől a vidéki Magyarország kisebb megyeszékhelyei is multiplex mozikhoz jutottak és gombamód szaporodni kezdtek a kisebb kapacitású, miniplex mozik. Tatabányára az utolsók egyikeként érkezett meg a plázamozi 2007-ben. Az évekkel előtte bezáró Turul Mozi és a T-boy Autósmozik űrt hagyva maguk után mozi nélkül hagyták a vértesi megyeszékhelyet. 2005-ben két bevásárlóközpontot kezdtek el építeni, mindkettőben egy-egy négytermes mozi készült, ám végül a Vértes Centerben megnyíló érte meg a befejezést, míg a másik bevásárlóközpont csőd közeli helyzete nem tette lehetővé a másik filmtemplom megnyitását, pedig már a berendezések is beszerzés alatt voltak.

Pécs mozitörténete az 1912-ben átadott Apolló Mozival kezdődött, amelyet Károlyi Emil tervei alapján építettek fel. Az Apollót vándormutatványosok előzték meg, akik rendszerint a város központi részein állították fel sátraikat és ezekben adták elő műsoraikat, kezdetben álló képek, majd mozgóképek vetítésével. A második legrégebbi mozgót az Apolló Projectográph Rt. építette, Wichinger Károly tervei alapján a kor művészeti irányának megfelelően Bauhaus stílusban 1935-ben. Az államosítást követően 1953-tól a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat vette át az üzemeltetést, majd a rendszerváltás után a pécsi önkormányzat tulajdonába került az épület.

2001. december 10-én a helyi pláza emeletén nyílt meg az elejétől fogva népszerű Cinema City Szolnok négytermes mozi, így a város filmszerető közönsége elkezdett megoszlani a Tisza Mozi és a multiplex között. Nem csak az újdonság hatalma miatt, hanem mert a nagy sikerű filmeket premierben tudta játszani. Egy kópiát általában addig játszott, amíg volt rá érdeklődés, ezután kaphatta meg egy kisebb mozi, amit ott már jóval kevesebben néztek meg. A vetítést kezdetben analóg gépekkel végezték, 35 mm-es filmmel. A német Kinoton FP30D típusú vetítőgépei megbízhatóan üzemeltek, olyakor nagyobb forgalmat generáló filmeknél interlock vetítést is tartottak, ekkor két gép vetítette ugyanazt a filmet, amely görgők segítségével jutott egyik gépről a másikra. 2010. július 8-án köszöntöttbe a digitális korszak első fecskéje, az egyik nagytermet szerelték fel egy Christie CP2220-as vetítővel és Dolby 3D rendszerrel, amely hamar népszerű lett. A speciális szemüvegek a mozi tulajdonát képezték, ezeket még vissza kellett adni a vetítések után. 

A tavalyi artmozikat támogató és a digitális gépek beszerzésére kiírt pályázat egyik nyerteseként új vetítő állt forgalomba a Tabán Mozi nagyobbik termében. A korábbi szerzeményű Barco vetítő bérleményként üzemelt Buda egyetlen művész mozijában, amelyet egy Christie CP2215-ös váltott.

Június 13-án ismét megrendezik a Corvin Moziéjszakát Budapesten, este 18 órától másnap reggel 6 óráig egy karszalaggal lehet megtekinteni korlátlan mennyiségű filmet, mint egy zenei fesztiválon, ahol szabad az átjárás a koncertek között, itt is szabadon választhatók meg a termek, a helyeket érkezési sorrendben lehet elfoglalni. öröm az ürömben, hogy cikkünk megjelenésekor már az összes karszalag elfogyott!

Már nem csak a Balaton kiváltsága a kertmozizás élménye, szerte az országban lehetőség nyílik e páratlan szórakozásra. A szabadtéri filmnézés ma már főleg digitális formában történik, de még mindig akadnak projektoros helyszínek is.

A hosszú mozihírmentes tél után három hónap leforgása alatt több digitalizálás történt, amely mutatja az élni akarást és a gombamód szaporodó digitális mozitermek számának dinamikus növekedését. A szakma már tavaly arra számított, hogy idén elcsendesül a digitalizáció, ám ez megdőlni látszik. Lássuk, melyek voltak a legfontosabb hírek:

2015. június 3-án adták át a Belvárosi Mozi Csőke József termének digitális gépét, egyúttal a felújított mozitermet is. A harmadik terem digitalizálásával befejeződött a mozi digitális átállása, amelyre az anyagi rész felét a tavalyi art mozikat támogató pályázattal nyert meg Szeged városa, a másik felét önkormányzati segítséggel egészítettek ki. Az eseményen Szeged alpolgármestere, Dr Szentgyörgyi Pál, Szabó Éva Andrea, a mozi vezetője és Jávorszky Iván, a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft ügyvezető igazgatója mondott beszédet illetve méltatták az épületet.