H.K.: Ez egyértelműen a Corvin volt 1998 március vége felé, a Latabár Kálmán teremben néztük meg a Flubber, a szórakozott professzort. Teltházas előadás volt, a jegy pedig 300 forintba került. Megfogott az egész mozi hangulata, a képi- és a hanghatás pedig ámulatba ejtett.

M: Hogyan kerültél kapcsolatba a Lurdyval?

H.K.: Akkoriban már többször is felkerestem a multiplexeket, a Duna Plázába jártam nagyon sokat. Egyszer nagymamámat 1999 februárjában kórházba kísértem el és a Lurdy a közelben volt, ezért gondoltam egyet és megnéztem magamnak. Ahogy megláttam a mozi belsőépítészeti stílusát, rögtön beleszerettem. A legközelebbi mozizásomat már itt ejtettem meg, onnantól pedig főleg ide jöttem.

M: Nem változott az álláspontod a Lurdy irányába, hogy Tatabányán is nyitott egy többtermes?

H.K.: Abszolút nem változtatott, egy kezemen meg tudom számolni, hogy mennyiszer voltam a Vértes Centerben, egyszerűen nem éri utol a Lurdy moziját semmilyen tekintetben sem. Ha moziról volt szó, akkor többnyire a kedvenc mozimra esett a választás, időnként egy-egy Mom, Mammut vagy Allee is becsúszott a magasabb művésziszintű filmek miatt, amit a Lurdy nem vetített.

M: Rétegfilm kedvelő vagy, vagy inkább azokra ülsz be, ahol kiemelkedő szerepet kapnak a hanghatások?

H.K.: Fiatalabb koromban a látványos és hangeffektusokkal dúsított alkotásokért ültem be, ezek jobban lekötöttek, mint például Harry Potter, Pókember, King Kong, ahogyan érettebbé váltam úgy a sztori, a történet helyeződött előtérbe, ezáltal pedig olyan mozikat is felkerestem, ahol ezeket vetítették.

M: A blogodon rengeteg olyan információt osztottál meg, ami nagy jártasságra vall. Honnan szerzed a mozival kapcsolatos információkat?

H.K.: Ez spontán jön, nem egy kutató munka eredménye, hanem egy hobby tulajdonképpen, de egy kicsit azt mondhatnám, hogy megszállottja voltam a Lurdy Mozinak. Most már azért egy kicsit lazult, már nem csak a Lurdy tekintetében, a mozis világ kapcsán sem vagyok annyira fanatikus, mint régebben voltam. Az információkat főleg az internetről, e-mail-ezéssel, a kereső oldalakon keresztül mindig a Lurdy moziját írtam be és az ott talált információkat dolgoztam fel. Egyik ilyen volt egy szakdolgozat, amiben ezt és az egyik vidéki multiplexet hasonlított össze egy győri egyetemista 2004-ben. Mielőtt lett volna internet hozzáférésem, akkor pedig a tv-ből tudtam meg infókat, ezek videokazettán őrzöm a mai napig.

M: Szereztél-e ismeretségeket a Lurdy Moziból?

H.K.: Sajnos nem, nekem ez kimaradt az életemből. Csak olyankor fordultam a vezetőség felé e-mailben, amikor a mozi nem hozta a tőle elvárt szintet vagy nem voltam megelégedve a színvonallal. Hollywood Multiplexes és a Palace időszakban mindig kaptam választ a kérdéseimre, észrevételeimre, de a Mi Mozink égisze alatt válaszra sem méltattak.

M: Milyen gyakran jársz moziba?

H.K.: A tavalyi évben havi szinten eljöttem a Lurdyba, idén már megritkultak a látogatásaim, sőt más mozikba is el szoktam látogatni.

M: Mi volt a célod a lurdyblog megalkotásával?

H.K.: Ma nagyon sokféle témával foglalkozó blog található az interneten és úgy gondoltam, hogy a kedvenc témámmal én is előrukkolok, viszont ez nagyon abbamaradt, mert a tervem a saját tapasztalataim megírása lett volna a hangról, képről, tisztaságról, kiszolgálásról, kényelemről, ehelyett jelenleg egy információs blogoldal szerepét tölti be. Régebben egy kis füzetbe írtam le a benyomásaimat.

M: Mi a további terved az oldallal? Kiadod másnak vagy a későbbiekben folytatod?

H.K.: Egyenlőre nem tervezem a kiadását a kezemből, igazából ezen még nem is gondoltam. Teljesen megválni nem szeretnék a blogtól, azonban bárkit szívesen fogadnék társszerzőnek. Egyetlen kritérium az, hogy kellő információkkal rendelkezzen a Lurdy Moziról.