Egy indiai cég útja a digitális mozi felé

A Qube története jóval a digitális mozi előtt kezdődött. A vállalat jogelődjét, a Media Artists Pvt. Ltd.-t 1986-ban alapították Indiában, majd a 2000-es évek elején összeolvadt a Real Image Pvt. Ltd.-vel, és Real Image Media Technologies néven működött tovább.
Kezdetben nonlineáris vágórendszerekkel (Avid-partnerség) és mozikba szánt hangrendszerekkel (DTS-partnerség) foglalkoztak az indiai piacon.

A digitális mozi térnyerésével a cég fókusza is eltolódott:

• 2005-ben Los Angelesben létrehozták a Qube Cinema Inc. leányvállalatot,
• ettől kezdve Qube márkanév alatt fejlesztették és forgalmazták digitális mozi­megoldásaikat,
• 2017-re a digitális mozitechnika lett a fő tevékenység, ekkor vették fel a Qube Cinema Technologies nevet.

Qube Cinema – nem csak egy szerver

A Qube ma már messze nem csak arról szól, hogy „van egy szerver a gépházban”. Egy teljes, egymásra épülő ökoszisztémáról beszélünk – de fontos különválasztani, mi az, ami Magyarországon ténylegesen jelen van, és mi az, ami inkább a nemzetközi portfólió része.

Ami a magyar mozik szempontjából kézzelfogható:

• Qube Wire – a felhőalapú tartalomszállító rendszer, amelyen keresztül ma a hazai vetítőhelyek nagy része megkapja a filmeket és KDM-eket. (kivéve Cinema City)

Ami ennél tágabb, inkább „világpiacos” Qube-portfólió:

• Qube-szerveres infrastruktúra (pl. Qube XP) – bizonyos mozikban ezek dolgoznak a vetítőfülkében, ám a régióban csak pár darab van összesen, Európában is nagyon kevés.
• QubeMaster / DCP-készítés – eszköz a digitális kópiák előállításához.

• komplett digitális moziszerver-család és prémium rendszerek (pl. EPIQ, Luxon HDR LED),
• jegyértékesítési és moziüzemeltetési háttérrendszerek,
• reklám- és hirdetéskezelő megoldások,
• globális filmadatbázis és metaadat-kezelés.

DCP szerverek és vetítéstechnika

A Qube szerverei 48 ország több mint 7000 vetítőhelyén működnek világszerte. Bár a telepítésszám elmarad a piacvezető Dolby (Doremi) mintegy 90 000, illetve a Barco rendszereitől, a Qube számos technológiai mérföldkövet maga mögött tudhat:

• 2011 – az első olyan 4K-kompatibilis szerverük, amely már hálózatról érte el a tárhelyet, nem volt szükség a storage fizikai beépítésére.
• 2012 – az első 3D-s, 4K vetítésre képes DCP-szerverük megjelenése.
• 2014-től – szoftverfrissítéssel megjelent a Dolby Atmos és a Barco Auro 11.1 térhangformátumok támogatása.
• 2019 – az EPIQ rendszer, amely koncepciójában az IMAX-élményhez közeli, prémium formátumot céloz.
• 2023 – EPIQ Luxon HDR LED, amely a vetítővászon helyett LED-falas, HDR-képes megoldást kínál.

Szoftverek és háttérrendszerek

A Qube nem csak szervereket gyárt, hanem a mozik üzemeltetését segítő szoftvereket is fejleszt:

• DCP authoring – 2011-ben jelent meg a QubeMaster Xpress 2, amely a DCP-készítést tette elérhetőbbé.
• Jegyértékesítő rendszer – a kasszát, online vásárlást és riportokat támogató szoftver.
• Látogatottságmérő rendszer – statisztika, kimutatások, üzleti döntéstámogatás.
• Tartalomautomatizálás – a vetítési listák, előzetesek, reklámblokkok automatizált kezelése.
• Reklám- és hirdetéskezelő rendszer – a vetítés előtti reklámok rendszerezése, összeállítása.
• Filmadatbázis – a mozik, forgalmazók munkáját segítő metaadat-kezelés.

Mit jelent a digitális mozi a gyakorlatban?

A 35 mm-es (és az IMAX esetében 70 mm-es) korszakban a vetítőgépek és a filmtekercsek jelentették a szabványt. A 2010-es évek elejére ez gyökeresen megváltozott: a mozitermek döntő többségében DCI-kompatibilis digitális rendszerek vették át a helyét.

A DCI-szabvány lényege, hogy ha a film megfelelő, egységes formátumban érkezik a digitális szerverre, azt bármely DCI-kompatibilis vetítő biztonsággal le tudja játszani. A tartalom XYZ színterű kódolással kerül a szerverre, ahol titkosított formában tárolják, és csak a megfelelő digitális kulccsal (KDM) játszható le.

Míg a cellulóz-nitrát vagy poliészter kópiákat „átfűzhették” egyik teremből a másikba, a digitális rendszer ennél sokkal szigorúbb:

• A kulcs jellemzően egy konkrét szerverre és vetítőteremre vonatkozik.
• Speciális esetekben, például ScreenX formátumnál a kulcs két szervert nyit egyszerre (front + oldalsó vetítés).
• IMAX-es vetítéseknél bár külön szabvány, más képaránnyal és kicsit más paraméterekkel mint a DCP, a rendszer 500 Mbit/s körüli adatátviteli limitet használ, amelyet például az Avatar: Tűz és hamu 3D 48 fps-es HFR változata igencsak feszeget.

A „hagyományos” digitális moziknál az általános sávszélességi limit 250 Mbit/s; 24 fps a standard, de támogatott a 25 és 30 fps is 2D-ben (HFR 48, 60, 96, 100, 120 fps), illetve HFR üzemmódok (pl. 48 fps 3D-ben).

Magyarországon a nagy digitális átállás 2011-ben lényegében egy év alatt lezajlott: a 35 mm-es vetítés gyakorlatilag eltűnt, a legnagyobb mozihálózatnál pedig hosszú ideig VPF-díjjal (Virtual Print Fee) fedezték a beruházások költségeit.

A 35 mm-es ládától a felhőig – a terjesztés változása

A klasszikus 35 mm-es kópiák idején a forgalmazás fizikailag is nehézsúlyú volt:

• Egy-egy kópia ládája 30–60 kg-ot is nyomhatott, több tekercsre osztva.
• Kezdetben külön kópia kellett a szinkronos és a feliratos verzióhoz; később már előfordult, hogy több verzió is felfért egy kópiára, de ez limitált volt.
• A modern hangformátumok (Dolby Atmos, Auro stb.) ezen a hordozón már nem voltak jelen.
• Ha egy országban 10 kópia készült és az egyik megsemmisült, annak pótlása komoly pluszköltség és idő volt.

A digitális korszakban ezzel szemben:

• A DCP-ket eleinte merevlemezen szállították a mozikba (a winchester maga ritkán volt 1 kg-nál nehezebb).
• Egyetlen digitális kópián több nyelvi és változat-verzió (felirat, szinkron, 2D/3D) is elfér.
• Miután a mozi felmásolta a DCP-t a szerverre, több terem között is másolható a hálózaton, de kulcs nélkül továbbra sem játszható le.
• A kópiák visszaküldése már olcsóbb és egyszerűbb lett – vagy épp teljesen megszűnt, ha felhőből érkezett az anyag.

Ma a világ jelentős részén a film már felhőalapú rendszeren keresztül jut el a mozikhoz, és csak ott marad a fizikai winchester, mint „B terv”, ahol a hálózati infrastruktúra nem elég stabil. Ilyenkor is igaz, hogy a digitális tartalom visszaküldésének költsége gyakorlatilag nulla: a fájl egyszerűen törölhető.

Qube Wire – a digitális „postás”

A Qube Wire ma a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő elektronikus DCP-kézbesítési hálózata. Több mint 135 országba és több ezer moziba juttat el digitális kópiát és KDM-et – közvetlen elektronikus kézbesítéssel és ahol szükséges, automatizált merevlemezes szállítással.

A hálózat különösen erős Ausztráliában, Új-Zélandon, a Közel-Keleten, Indiában, Brazíliában, Kelet-Európában és Délkelet-Ázsiában, de a lefedettség folyamatosan bővül. A rendszer mögött egy útvonalválasztó algoritmus dolgozik, amely minden egyes mozinál azt a kézbesítési módot választja, amely a céldátum tartása mellett a legolcsóbb és legbiztonságosabb – legyen az felhőn keresztüli letöltés vagy merevlemezes szállítás.

Hogyan indul az út? – mastering, forgalmazó, foglalások

A klasszikus lánc eleje nem változott: a tartalom valahol egy masterelő stúdióban készül el, majd a forgalmazó dönti el, mely mozik játsszák, a foglalási rendszerekben pedig rögzítik a vetítéseket.

Itt lép be a képbe a Qube Wire: a DCP-ket és a kulcsokat (KDM/DKDM) nem fizikai hordozón kell eljuttatni minden egyes mozihoz, hanem elég egyszer feltölteni a felhőbe, onnantól a rendszer intézi a terítést.

1. ábra: A mastering cég feltölti a DCP-t és a DKDM-et a Qube Wire felhőjébe, a forgalmazó kiválasztja a mozikat, a foglalási rendszerekben pedig rögzítik a vetítéseket és időpontokat – innen veszi át a stafétát a Qube Wire kézbesítési rendszere.

Útvonalválasztás – melyik módszerrel olcsóbb és biztosabb?

Miután a tartalom bekerült a Qube felhőjébe, a rendszer eldönti, hogyan jusson el a mozikhoz.

A Qube Wire útvonalválasztó algoritmusa minden egyes vetítőhelynél azt a kézbesítési módot választja ki, amely a céldátum tartása mellett a legkisebb költségű útvonalat jelenti. Ha jó a hálózati kapcsolat, elektronikus letöltés; ha nem megbízható, jöhet az automatizált merevlemezes szállítás.

2. ábra: A Qube Wire útvonalválasztó algoritmusa mozinként dönti el, hogyan jusson el a film: ahol adott a stabil, szélessávú kapcsolat, ott közvetlen elektronikus kézbesítés történik (WireTAP-on keresztül), máshol pedig automatizált merevlemezes szállítással jut el a DCP a vetítőhelyre, a kész tartalom pedig archívumba kerül.

Hogyan jut el a film a moziba a Qube Wire-ön keresztül?

Röviden összefoglalva a gyakorlatot:

1. A masterelő stúdió elkészíti a DCP-t és a DKDM-et, majd feltölti a Qube Wire felhőjébe, a megfelelő forgalmazó fiókjába.
2. A forgalmazó azoknak a moziknak, akik felvették a filmet, a Qube rendszerében rögzíti a film kiküldését a helyszínre.
3. A Qube Wire algoritmusa mozinként dönt a kézbesítés módjáról:
   • ahol rendelkezésre áll stabil, szélessávú kapcsolat, ott közvetlen elektronikus kézbesítés történik,
   • ahol ez nem megoldható, ott automatizált merevlemezes szállítás lép működésbe.
4. A mozi oldalán egy Qube WireTAP egység (vagy manuális letöltés) fogadja a tartalmat, onnan kerül tovább a szerverre és a vetítőteremre.
5. A folyamatot végig a Qube saját felügyeleti központja (NOC) monitorozza, és a kész DCP-k az archívumba kerülnek, későbbi felhasználásra.

WireTAP – a kis fekete doboz a gépházban

A Qube WireTAP az a kis fekete doboz, amelyet a mozi vetítőfülkéjében egy rackbe csavaroznak, és amely automatizálja a DCP-k és KDM-ek fogadását. A mozi szempontjából ez az a pont, ahol a felhő „találkozik” a vetítő szerverrel.

3. ábra: Qube WireTAP-pal felszerelt mozi: a felhőhöz csatlakozó, helyben telepített egység automatikusan fogadja a DCP-ket és a kulcsokat, miközben a Qube Hálózati Operációs Központja 0–24-ben felügyeli a rendszert.

• A Qube WireTAP Theatre Appliance egy felhőhöz csatlakozó, a vetítőhelyre telepített rendszer, amely lehetővé teszi a DCP-k és KDM-ek automatizált, közvetlen kézbesítését szélessávú kapcsolaton keresztül.
• A készüléken tűzfallal védett Linux fut, hardveres biztonsági modullal (TPM), külön WAN-porttal csatlakozik az internethez, 1U magas rack-eszköz, 4 TB (igény szerint bővíthető) tárhellyel.
• A teljes folyamat során a Qube Wire Network Operations Center (NOC) felügyeli és monitorozza a rendszer működését, és gyors, hatékony támogatást nyújt a nap 24 órájában, a hét minden napján.

Magyarországon: Cut-Pro a helyi „összekötő”

Magyarországon a Qube Wire hazai partnere a Cut-Pro Kft., amely több mint két évtizede dolgozik együtt a magyar filmforgalmazókkal és mozikhoz kötődő cégekkel. A Qube Wire kiépítése világszinten is kiemelkedően gyorsan és gördülékenyen ment: ma már gyakorlatilag minden jelentősebb hazai forgalmazó használja a rendszert.

A hazai tapasztalat szerint a WireTAP ugyanúgy „csak egy számítógép”, tehát elromolhat – de a Cut-Pro és a Qube közösen figyeli az állapotát, szükség esetén cserélik az eszközt, visszatöltik a szükséges DCP-ket, és igény esetén archiválási megoldásban (HDD, NAS stb.) is segítenek. A mozik visszajelzései alapján a rendszerrel nagyon magas az elégedettség, a Qube és a Cut-Pro miatt elmaradt vetítések száma pedig továbbra is nulla.

Akár film­ládából, merevlemezről vagy felhőből érkezik is a tartalom, a néző számára a lényeg ugyanaz: felgyullad a fény a vásznon – mögötte pedig ma már olyan rendszerek dolgoznak csendben, mint a Qube és a Qube Wire.

Az anyag elkészítésében szakmai segítséget nyújtott: Macher Árpád (Cut-Pro Kft.)