Vegyünk alapul egy 4 termes multiplex mozit valahol vidéken, egy fővárosi kéttermes art mozit és egy hagyományos vidéki filmszínházat, ami betölti a közönségfilmek vetítését, miközben art mozi is.
A vidéki soktermes mozink többnyire a meainstream vonalat, a közönségfilmeket vetíti, ezek általában a nagy nézettségnek örvendő, kifejezetten látványos, szórakoztató, híres színészeket felvonultató műfajok, nagyobb filmstúdiók gyártásai. Az említett multiplex általában a nézőkből él, kevésbé függ egy önkormányzat támogatásától. A műsort a hétvégi forgalom alapján már vasárnap este elkezdik írni. Ekkor beszélik meg a vezetők, hogy egy adott film milyen forgalmat produkált és hogy azt továbbra is egy teljes termet kapjon vagy némileg csökkentsék az előadásszámot, netalántán kiesik a műsorból. Illetve a mozik havonta kapnak ajánlatot a forgalmazóktól, a megjelenés előtti hónap közepén megállapodást kötnek a filmek vetítésszámáról. A nagy forgalmazók (Fórum Hungary, UIP, InterCom) felé vállalást kell tenni a napi előadás mennyiségéről, illetve, hogy hány hétig tartják műsoron a filmet. Az első héten vetített premierfilmet öt, a második héten négy, a harmadikban három előadást kell tartani naponta és így tovább. A műsorírónak csak a megállapodás letelte után van szabadkeze vagy, ha a meghatározott minimum előadásszám felett kíván plusz előadásokat műsorra tűzni. Szokásos kérés általában a forgalmazók irányából, hogy a legnagyobb teremben vetítsék a filmjeiket vagy minimum 200 fősben. Ha több nagy film is érkezik egyszerre, természetes, hogy mindegyik forgalmazó a legnagyobb teremben szeretné a filmjét vetíttetni, természetesen ilyenkor általában megértőek szoktak lenni a mozival és egymással is, ha ilyen esetben ezt nem lehet teljesíteni. Előfordulhat olyan helyzet is, hogy a hét egyik felében az egyik film megy a nagyteremben, a hét másik felében pedig a másikat vetítik abban. Ha a vállalást a mozi nem tudja tartani, akkor a film abban a moziban nem kerül levetítésre azon a héten, esetleg később, amikor már nem annyira hangsúlyos az előadásszám. A műsorszerkesztésnél először a vállalt filmeket kell beleilleszteni a programba, ezt követik az előző heti nézettség alapján vetíthető filmek. A kisebb forgalmazók új filmjeik tekintetében kisebb elvárással vannak, általában csak kérés szintjén fogalmazódik meg, hogy filmjük fő műsoridőben 18 és 20 óra közötti sávban kerüljön levetítésre a bemutató héten. A mozivezetők ismerik a nézők filmfogyasztási szokásait, tehát ahol például a horrorfilmek annyira nem mennek jól, azok a filmek többnyire be sem kerülnek a műsorba vagy lényegesen kevesebb előadásszámot adnak meg. Így próbálják a műsort összeállítani, a kedvezményeket ehhez igazítják.
Vegyük a fővárosi art mozit. A filmkínálat nagyrészt kisebb forgalmazók, független filmjeiből állnak, ezért a vállalások nem akkora horderejűek, mint a multiplexek esetében. Általában az art mozik egyedi arculattal és identitással rendelkeznek, ezért a filmkínálat is a mozihoz, annak közönségéhez igazodik. A vetített filmek többnyire nem a kasszasikerek, ezért nem kimondottan a nagy bevétel számít, mint inkább a kultúra terjesztés a fő céljuk. Ezek a mozik a jegybevétel kiegészítéseként önkormányzati vagy állami támogatásból tartják fenn magukat. A filmek felfutása sem olyan, mint a fősodor filmeket vetítő moziknál, itt sokszor időt kell hagyni egy-egy filmnek, ezért nem annyira az előző heti nézettség a döntő. Erősen preferálják az eredeti nyelvű feliratos filmeket, ezért azok, amelyek csak szinkronnal jönnek ki, csak korlátozott számban tudják vetíteni. Az art mozikban van lehetőség a filmek jellege miatt premier előtti vetítést, közönségtalálkozót vagy kerekasztal beszélgetést tartani. Ezeket ideális esetben egy hónappal előre véglegesíteni kell és elkezdeni a jegyértékesítést. Tematikus sorozatokat évad jelleggel hónapokra előre kitalálják és meghirdetik.
Harmadik esetünk a vidéki art mozi, amely a szórakoztató filmek vetítésének szerepét is betöltik. Nekik van a legnehezebb dolguk, hiszen nem mindegy, hogy mit és mikor vetítenek, hiszen az artfilmek arányát is figyelembe kell venniük. Ez főleg azokra a vidéki mozikra vonatkozik, amelyek 1-2 termesek és a település egyetlen filmszínházaként üzemelnek. Általában önkormányzati és állami támogatásban is részesülnek a jegyár bevétel mellett. Nekik legalább 50%-ban kell havi összesítésben art filmeket vetíteni, de az előadásoknak a 14 és 22 óra közötti időszakban kell lenniük. Ők azok a mozik, akik többnyire nem hetente írják a műsort, hanem havi bontásban. Ehhez végképpen ismerniük kell a közönséget, változtatásra ugyan van mód és kell is, mert a forgalmazók időközben visszaléphetnek egy-egy film bemutatásától, amelyeket többnyire egy későbbi időpontban forgalmaznak majd. Ezeknek a vetítőhelyeknek erősen mérlegelniük kell, hogy hogyan állítják össze a műsort és az sem biztos, hogy a kiszemelt filmet vetíteni tudják, mert egy forgalmazó nem mindig tud tekintettel lenni egy mozi art minősítésére.
A műsorírás mögött egy komoly közönségismeret kell, hogy álljon. Mint ahogyan nem érdemes horrorfilmet a koradélutáni műsorsávba tenni, úgy gyerekfilmet sem az este 8 órási sávba illeszteni. Egy szórakoztató vígjáték viszont a koraesti és a későbbi időszakban is tökéletesen elfér, mert szinte minden korosztály fogyasztja őket. Ha tehát egy egytermes moziban van egy horror, egy családi film, és egy mély mondanivalójú dráma, akkor a családi film általában a korai vagy késődélutáni sávban fér meg, a dráma az este 6-os indulással, a horror pedig többnyire az esti vagy késő esti kezdéssel működik legjobban. Előfordulhatnak egyedi szokások, például péntekenként gyerekfilmet be lehet tenni a koraesti műsorsávba is, mert amikor a szülők végeznek a munkában, a gyerekkel el tudnak menni moziba és megalapozhatják a hétvégét ezzel. Tekintettel kell lenni a filmek hosszára is, ha későn kezdődik egy 170 perces film, akkor a nézők nem biztos, hogy eljönnek, mert ha nem tudnak hazamenni, mert nem érik el az utolsó buszt vagy ha másnap ébrednek és kevés idő lenne a minőségi pihenésre a másnapi munkához. Ezért érdemes ilyenkor korábbra időzíteni a filmeket, esetleg csökkenteni a napi előadások számát. Meghatározó egy mozinál a forgalom, hogy mikor érdemes kinyitnia. Hétvégén vagy iskolai szünetekben más a nézőszám, érdemes mérlegelni, hogy akár délelőtt kinyit a mozi és megint más hétköznap, amikor iskola van, ilyenkor késődélutáni nyitás javasolt. De meghatározó lehet az időjárás, hiszen a tavasz első szabadprogramos időjárása nem a moziba fogja a potenciális nézőket vonzani elsősorban, hiába érkezik jó film, de nyáron egy hidegebb, esős időjárás esetén akkor is sokan moziznak, ha csapnivaló a filmkínálat. Tehát más tényezőket is figyelembe kell venni. A kínálat függvénye is lehet meghatározó, ezért a normál műsorrendhez képest akár korábban vagy később is kinyithat egy filmszínház a megszokotthoz képest, vagy hogy kinyit-e egyáltalán egy adott napon, mert a magas rezsiköltségeket nem fedeznék a jegyár bevételek. Ez mind hozzájárul a sikerhez vagy a kudarchoz, ha éppen nem jól szerkesztjük meg a műsort és emiatt elmaradnak a nézők.
A műsorprogramozás egy buktatókkal teli bonyolult feladat. Ha a szerkesztő jól ismeri a közönséget, akkor hálás megbízás és a sikerélmény is garantált. Amikor a közönség soraiból a műsort böngészve kérések, kérdések merülnek fel bennünk, érdemes elolvasni ezt a bejegyzést és több dolog világossá válik.