Márton Béla nevéhez fűződik az első egri mozis vállalkozás, aki a Kaszinó (Széchenyi út 31.) alatt vágott bele a mozizásba, célja a vendéglátás növekedése volt. A Kossuth út 5. szám alatt lévő Nemzeti Kávéházban 1908-1909-ben szombaton és vasárnap szintén voltak vetítések. Az állandó mozik megszületését a vendéglátósok készítették elő, amelyek kialakulásával a kávéházi vetítőhelyek megszűntek.
Az első ilyen film vetítőhely építési engedélyére Reinhard Emil nyújtott be kérvényt 1907-ben a Széchenyi út 31. helyiségre, de a 35. szám alá adták ki azt Apolló Mozi néven, amely végül soha nem épült meg. Bauer Herman is próbálkozott, 1908-ban az Olimpia Mozival, de az elmaradó lakossági igény miatt rövid időn belül befuccsolt. Ugyanebben az évben Dr. Fodor László és felesége határozta el egy állandó mozi megnyitását a Dobó út 8. alá, amely 1911-re lett kész. Az új filmszínháznak a francia Gaumont biztosította a legkorszerűbb projektográfot. A mozi minden tekintetben impozáns és korszerű lett, a nyitó film: Waterlo Sedanig-ja volt.

Az óriási a siker miatt már a beindulás után nagyszabású bővítésen gondolkodtak, amely biztonsági okokból végül nem valósulhatott meg. Fodorék Urániájának sikerén felbuzdulva más befektetők is mozit akartak nyitni, így került sor a Városi Színház vagy az Iparosok Mozgókép Otthona vetítéseire. Előbbit azonban már 1913-ban elnémították, utóbbi viszont sikeres volt. Fodorék 1913-ban eladták mozijukat egy mezőkövesdi vállalkozónak, az üzemeltetést Dano Oszkár szerezte meg, amelyet át is alakított, de nem bírta a versenyt az iparosok mozivállalatával, akik 1913 augusztusában a Széchenyi út 14 alatt megnyitották a mai Uránia Mozit. Megszerezték a Budapesti Uránia Tudományos Színház ismeretterjesztő előadásainak jogát is, így az Uránia név az Uránia Mozira került, Dano mozija ekkor vette fel az Apolló nevet. Utóbbi azonban elmaradt a versenyben és 1914-ben bezárt.
Az Uránia első előadását 1913. augusztus 23-án tartották, amikor stílszerűen Uránia darabot mutattak be Dr. Hevesi Sándor és vajda Ernő 150 színes állóképpel tarkított rövidfilmekből összeállított darabját.

A következő napon igazi élményben részesült az egri nagyérdemű, hiszen a Szökés a felhőkön át című filmet láthatta, amely a budapesti mozikkal egy időben került műsorra. 1914-ben bővítették és tovább korszerűsítették a mozit. Ekkoriban jelentek meg az olasz, francia, német filmek, nagy siker övezte a detektív és történelmi alkotásokat, népszerűek voltak a híradók. Az Apolló Mozi 1918-ban 130 napra újraéledt, ám az Urániával együtt társadalmi tulajdonba kerültek és ismét bezárt. 1918 végén feszült politikai légkör miatt leállították a vetítéseket és csak 1919. március 8-án indult újra. A tulajdonosok nem örülhettek sokáig, mert 26-án a direktórium tagjai állami tulajdonba vették. A Tanácsköztársaság bukása után 1920 június elején Royal Moziként kezdte meg működését a volt Apolló. Az elavult technika miatt ismét alul maradt az Urániával szemben és szeptemberben be is zárt. 1924-ban nyári kertmozi nyílt Kioszk néven, amely 1929-ig üzemelt.

Még ebben az évben Szent Ferenc rendiek kultúrházában is beüzemeltek egy kis mozit, ahol vallásos filmeket vetítettek. Az Urániát 1921-ben Károly János és társai Uránia Mozgófénykép Színház Eger megjelöléssel társas cégjegyzékbe vették, 1931-ben Kft-t hoztak létre, amely 1944 végéig üzemeltette a mozit. Az első hangosfilm vetítését 1930. június 7-én tartották. Nem sokkal ezután konkurenciája akadt az Urániának, Brandner Johanna budapesti lakos személyében, aki engedélyt kapott a Városi Színházban felállítandó filmszínházra. Az Uránia Kft tagjai a konkurencia elhárítása miatt 4200 pengőért bérbe vették a városi színház mozi engedélyét. A Színház Mozgó 1930. november 8-án tartotta első előadását. Mivel a későbbiekben nem tartotta be a megfelelő előadásszámot, a város több alkalommal kezdeményezte az engedély visszavonását, amelyet mindig sikerült meghosszabbítani egészen 1945-ig, de a bérlettől 1940-ban maga a bérlő állt el. 1944-ben újraindult Palota Filmszínház néven. Ez a vállalkozás az Uránia Kft-t nagyarányú fejlesztésre kényszerítette.

1944 novemberében a front közeledtével bezárt a két egri mozi. A mozik tulajdonosai és gépészei a gépeket gondosan becsomagolták és elrejtették a pusztulástól. A Palota Mozi már 1944. december 15-én előadást tartott a Vörös Hadsereg katonáinak. A mozik fontos volt az új hatalomnak. A Nemzeti Bizottság zárolta mindkettőt és kezdeményezték azok teljes átadását a város részére. A Palota Mozi fellebbezett a határozat ellen, ezért a város helyett a Magyar Kommunista Párt szerezte meg. 1948-ban azonban államosították őket. 1952-ben megalakult a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat, a vezető mozi továbbra is az Uránia volt, mely 1950-ben a Vörös Csillag nevet vette fel, a Palotából pedig Dózsa lett. Egerben ettől kezdve még több kisebb mozi és vetítőhely alakult.

A Dózsa 1955-ben kivonult a színházból és a Knézich Károly utcai Művelődési Házban folytatta működését. 1955. december 26-tól Bródy Mozi néven üzemelt tovább. 1965-ben végleges helyére a Rossztemplomba költözött, ahol 1990-ig működött, majd bezárt. 1955-ben Béke Mozi néven üzemelt filmszínház a Szovjethadsereg úton 16 mm-es vetítésekkel. Hosszabb, rövidebb ideig vetített még a Szakszervezeti Kultúrotthonban a Munkásotthon mozija, ez lett később az Ifjúsági Házi Mozi, a felnémeti Finomszerelvénygyár Kultúrotthonában, az I. számú kórházban, a KISZöV Dobó téri székházában, az Úttörő Házban.
1994-ben a moziüzemi vállalat egy belügyminisztériumi rendelet szerint gazdasági társasággá alakult. Ekkor 3 tulajdonosa volt: Eger Megyei Jogú Város 91%, Heves Megyei önkormányzati Hivatal 5%, Gyöngyös Város önkormányzata 4% részesedéssel. Később Eger városa kivásárolta a két másik önkormányzat tulajdonrészét és ma már 100% tulajdonrésszel működteti az Agria Film Kft-n keresztül az egri mozikat.

Az Uránia Mozi jelenleg is működő filmszínház, Eger belvárosában a sétálóutcán találjuk a Széchenyi út 14-ben. Az üvegajtón keresztül a mozi pénztárába és büfével ellátott előterébe érünk. Itt szerezhetjük be mozizáshoz elengedhetetlen elemózsiát és az erkélyhez tartozó lépcsőkön is innen juthatunk fel. Tovább haladva a nagyteremhez érünk el, amelyet 2001-ben teljesen átalakítottak. A régi székeket használt, de jó állapotú ExaTeam gyártmányú pohártartós pázafotelekre cserélték és minden széksor előtt körasztalkákat helyeztek el a terem többfunkciós léte miatt. Kitűnő helyszín díszes rendezvények, konferenciák részére. A színpadot kiszélesítették, a világítást korszerű, színházira cserélték. A széksorok lépcsőzetes elrendezésben alakították ki. A teremben karzat is van, ahol a spanyol Ezcaray International kényelmes magas háttámlás székei lépcsőzetes sorokban vannak elhelyezve. A terem légkondicionált, az alsó szint akadálymentesített. A vászon nagy, a hangzást a legmodernebb Dolby Digital hangrendszerrel szerelték fel. A gépházban egy toronnyal ellátott Meo 5XB vetítőgép és egy 2010 áprilisában érkezett Christie 2000-X típusú projektor foglal helyet. Ez utóbbi már a legfejlettebb vetítési rendszer, amely már a digitális térhatású mozit is magába foglalja. Az épületben helyet foglal még egy kis terem is, amely Illés György kétszeres Kossuth-díjas operatőrről kapta nevét.

Ez a terem inkább folyosó jellegű, lényegében egy „csőmozi”, ahol sík elrendezésben vannak a soronként 4-5 darab alacsony komforttal rendelkező régi típusú zöldszövetű, kis háttámlás ülések. A terem vetített képe jó minőségű, bár a vászon igen kicsi, az utolsó sorokból a rosszabb látással rendelkező nézők már kevésbé látják a feliratot. A hangzás leginkább mono és DTS, bár ez utóbbit nem használják. A gépházban egy Meo 5XB vetítőgéppár szűkölködik egy e-cinema projektorral kiegészülve. A teremben működik a 2009 decemberében bezárt Művész Mozi Vadeper Filmklubja, amely a középiskolás és egyetemi korú városi ifjúság filmes foglalkozása.
Az előadások naponta 14 órától 20-21 óráig kerülnek műsorra, a kisteremben napi egy előadás van 18-19 óra között. Filmkínálata leginkább a legfrissebb 3D műsorokból tevődik össze, illetve az art filmekből. Helyet foglalni előre telefonon és interneten is lehetőség van a mozi honlapján. Jegyárai átlagosnak, megfizethetőnek lehet mondani, egy 3D jegy 1290 forintba, míg a kedvezményes 1090 forintba kerül, amelyet a diákok és nyugdíjasok válthatnak az igazolványaik felmutatása ellenében.

Csoportos 3D jegy 850 forintos árával az egyik legalacsonyabb térhatású jegyár az országban, amely legkevesebb 20 fő veheti egyszerre igénybe. Az Illyés György terembe a jegyár 500 Ft. A jegy árát a készpénzes fizetés mellett kultúrautalvánnyal és bankkártyás fizetéssel is ki lehet egyenlíteni.
Az Uránia Eger jelenleg működő legimpozánsabb mozija, ahol egyszerre képviselteti magát a még hagyományos technika és a legkorszerűbb digitális 2K vetítőrendszer az egriek legnagyobb örömére. A tervek között szerepel élő koncertek levetítése, sportközvetítések és rangos események műsorra tűzése. Olyan kiaknázatlan lehetőségek is felmerültek, amelyek a balett- és operaközvetítéseket tennék lehetővé. Bízunk benne, hogy ezek újabb lehetőséget adnak a szélesebb körű közönség becsalogatására a moziba.