Sonnenberg Imre kereskedő és bérháztulajdonos megrendelésére, Lukácsi Béla és Rácz Manó építészek tervei alapján nagyjából a Palota Mozgó megnyitásával egy időben épült az a lakóház, amelybe a mozit eleve beletervezték. A mozgó akkor még a 161-es házszámot viselte, néhány évre rá már a 155-157 alatt tartották nyilván, részben telek összevonások és szétválasztások miatt és mert a Krisztina körút még a Széna térig ért.

Érdekesség, hogy a Palota nézőterének kialakítása kezdetben hagyott némi kívánni valót maga után, mert a páholyokból alig lehetett látni a vásznon zajló cselekményt. Akik az első sorokban, a jóval olcsóbb helyeken ültek, azok számára élvezhetőbb volt a műsor, mint akik a drágább helyárú üléseken. Ezért a vezetőség látva az elégedetlenkedőket, átmeneti megoldásként látcsöveket szolgáltatott a nézők egy részének rendelkezésére.

A három mozgószínház mellett számos konkurencia alakult, de nem bírták a versenyt, mert a három vetítőhely a legjobb műsorokkal látta el a várnegyed lakosságát, akik mindig találtak maguknak újdonságot. Azonban a hosszú életű filmpaloták méretei nem voltak alkalmasak a rohamosan növekvő közönséget befogadni. Pécsyék lekötötték a világhírű Psylander, később a Henny Porten filmeket, az amerikai slágereket és a magyar alkotásokat is, így azok kizárólag ezekben a mozikban futhattak. Pécsyt a pesti filmgyárosok akkoriban nem véletlenül emlegették mozikirályként. A három mozgó sok generációt nevelt fel, fiatal anyák jártak oda, akik azelőtt ifjú lányként itt látták az első mozielőadást és itt flörtöltek először ifjú lovagjaikkal. Pécsy a Scalát, felesége a Palotát, a korán elhunyt Forgács özvegye, Jászai Mihályné pedig a Batthyány-t igazgatta nagy gonddal. Pécsy jó kapcsolatot ápolt a nézőivel és igyekezett e három mozijához kötni az intelligens közönséget. A filmgyárak nagy előszeretettel voltak a három ősmozi iránt, többször igyekeztek megszerezni ezeket, de a tulajdonosi kör moziszeretete nagyobb volt annál, mint hogy idegen kézre adják őket.

A világháború kitörése nagy megpróbáltatásokat gördített a mozik elé, jótékonysági vetítéseket tartottak a sérült katonák támogatására, a háború utolsó éveiben viszont már a vetítéseket kellett hosszabb-rövidebb időre szüneteltetni a szénhiány miatt.

1921 márciusában megjelent a mozirevízióról szóló hír, miszerint a belügyminisztérium mozirendeletben venné el régi tulajdonosaiktól a moziaikat. A cél az volt, hogy a háborúban elesettek özvegyei, hadirokkantak és az azokat képviselő egyesületek, valamint hazafias szervezetek nagyobb arányban tulajdonolják a mozgószínházakat egyfajta kárpótlásként és ezzel csökkentsék a zsidó tőkések fölényét is. A régi mozisok a belügyminisztérium előtt megjelentek, hogy érdekeiket megvédjék. Az amerikai filmgyárak mellett Ausztria és Németország bojkottal felelt a rendeletre. A Palota mellett 56 másik mozgó is gazdát cserélt az előírás szerint. Áprilisban aztán végül végrehajtották a rendeletet, a Palota Mozgót özvegy Ferry Oszkárnénak adták, aki megriadt az üzemeltetés nehézségétől és végül az Orion Filmgyár és Forgalmi Rt-nek adták oda, a korábbi tulajdonosok pedig a helyükön maradhattak igazgatói minőségben. Az 1920-as évek közepén Pécsy elhunyt és felesége vitte tovább a mozik renoméját, érdekes műsort adva. A zenekar pedig páratlan kiegészítése volt ezeknek a vetítéseknek, Herczeg vezetésével. A hangos filmleadó berendezéssel már 1930-ban a legtöbb budapesti mozgóképszínházat felszerelték, nagy valószínűséggel a Palota is ekkortól szólalt meg.

A moziban több baleset is történt. 1931. augusztus 9-én meggyulladt a filmtekercs és lángra borította az egész gépházat, a közönség hanyatt-homlok menekülni kezdett. A kiérkező tűzoltók percek alatt eloltották a lángokat. 1934. június 11-én este nagy riadalom támadt, amikor a mozi hátsó sorainak egyikéből előadás közben úgy este fél 10 körül lángok csaptak fel. Mivel a nyári nagy melegben nyitva voltak az utcára nyíló ajtók, a felugráló és kiabáló nézők könnyen a kijáratok felé tudtak futni. A villanyt felkapcsolva a mozi személyzete a tüzet néhány perc alatt eloltotta. Kiderült, hogy egy 30-40 cm nagyságú újságpapírba csomagolt filmtekercs égett. A filmszínház alkalmazottai rájöttek, hogy nem véletlenül történt az eset, a szomszéd üzletben alkalmazott kifutófiú bosszúból dobta be az égő filmtekercset, mert nem engedték be ingyen az előadásra. A rendőrség előállította a fiatalt és az eljárást is megindította ellene, de szüleinek átadta a fiút.

1936-ban új engedélyes kezébe került a mozi, mert az 1921-es mozirevíziónál 15 évre adták azt oda és mivel lejárt annak ideje, a belügyminisztérium bizonyos okoknál fogva új engedélyesnek adta ki, amely a Krisztinavárosi Filmszínház Kft volt.

1937. március 8-án az egyik előadás szünetében leszakadt a plafon és egy része maga alá temetett egy egyetemi hallgatót, aki komolyabb fejsérülést szenvedett. Az előadást folytatták, de a közönséget a hátsó sorokba ültették, mert attól tartottak, hogy további vakolatrész hullik a nézőtérre.

A második világháború vége felé 1944-ben komoly sérüléseket szenvedett. Az ostrom utolsó napjaiban, nem sokkal a kitörés előtt a 12. kerületi nyilasok és a hozzájuk csapódó 1. kerületiek, meg sokan mások ott húzódtak meg, néhányan a moziteremben várták be az oroszokat. A helyi nyilasok között volt moziüzemeltető, több fiatalember, akik a filmiparban dolgoztak.

A háború után a levéltári anyagok között akadtam rá egy átalakítás terveire. 1946-ban a mozitermet több részre osztották és műhelyeket alakítottak ki belőle. Az előcsarnokból egy részt leválasztottak és lakást építettek belőle. A feldarabolt moziterem rövid időt élt meg, mert 1947 januárjában Krisztina Filmszínházként nyitott ki ismét, az engedélyes az irodalmi Baumgarten Alapítvány volt. Igyekeztek kiszolgálni a nézők igényeit szórakoztató filmekkel, de a kommunista rendszer egyre többször szólt bele a műsorpolitikába. Angyal György (elvtárs), a Filmhivatal elnöke a mozisok értekezletén, 1948 tavaszán kifogásolta, hogy a haladó szellemű szovjet filmek bemutatását nem teszik lehetővé. Egyfajta bűntanyaként aposztrofálta a Krisztina mellett 24 másik fővárosi mozit is. Ennek nyomán részletes tervet dolgozott ki a magyar filmszakma teljes átszervezésére. 1948. március 21-én a Mafirt üzemi gyűlésén bejelentette a reformokat: filmgyártás, filmkölcsönzés, filmbehozatal és kivitel államosítását, valamint a filmszínházak állami kézbe vételét. A koalícióba tömörülő pártoknak le kellett mondani a moziengedélyükről.

1948. augusztus 19-én A Magyar Filmipari Rt, a Kisgazda Mozgóképüzemi Rt és az Orient Filmipari Rt jogutódjaként létrejött a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat, amely az ország összes mozija felett rendelkezett, egyúttal a magántulajdonú mozik megszűntek, az állam mondta meg, hogy mit vetíthettek. A budapesti mozik 1951. április 1-én kerültek a Fővárosi Tanács kezelésébe, ekkor alakult meg a Fővárosi Mozgóképszínházak Egyesülése, amely 1954 novemberéig működött. Ekkor alakult meg a Fővárosi Moziüzemi Vállalat és átvette a mozik üzemeltetését. 1951 novemberében nevezték át a Krisztina Filmszínházat Diadalra. A leromlott állapotokat még néhány évig el kellett viselni, majd tatarozás miatt 1958. november 3-tól zárva volt és 1959. április 1-én nyitották ki ismét.

1964-ben arról írtak az újságok, hogy a régi elavult mozikat nem lehet 10-15 év múlva filmekkel ellátni, mert a szélesvásznúvá fejlesztésük lehetetlen, ezért azok helyett újakat kell építeni. Ide sorolták többek között a Diadalt is, végül a televízió elterjedése nyomán fogyatkozó nézők miatt ez a terv nem valósult meg. 1965 nyári estéin a serdületlen ifjúságnak Dia Filmszínházként ajánlották műsorait. 1969-ben az udvari terület beépítésével szerették volna bővíteni az akkor már csak 250 személyes mozit, valamint korszerűsíteni is, de erre még éveket kellett várni. Jelentős, négymillió forintos költséggel átépítették, oly módon, hogy a három évig tartó munka során időnként átmenetileg bezárt, voltak a munkálatoknak szakaszai, amikor működés mellett tartott a felújítás. Többek között megrövidült a nézőtér és a Fite vetítőgépeket Meopták váltották fel. 1977. október 17. és november 3 között, majd 1978. december 8-tól 1979. április 26-ig volt zárva, végül pedig hosszabb időre 1979. október 15-től tíz hónapig nem voltak előadások. Az újjávarázsolt mozi ünnepélyes avatására 1980. augusztus 28-án került sor, mintegy száznegyvennégy férőhellyel.

A megnyitás után új irányzatot képviselt és az Art-Kinok világába kalauzolta nézőit. Filmtörténetek, Balázs Béla Filmklub, nemzetiségi filmhetek, kortárs- és klasszikus filmművészet, rendezői sorozat, éjszakai klubmozi, szombat délelőtti szabadidős diák filmklub a műsorrendi előadások mellett is sikeresen, olykor teltházzal működtek. Az akkori mozivezető, László Lajos célja volt, hogy a Diadal a Kinizsi Mozi budai változata legyen és a Toldi utánjátszó filmszínházaként működjön, ezért azzal szoros kapcsolatot ápolt. El akarták engedni a kispiszkos titulust és ebbe rengeteg energiát fektettek. 1989 őszére az újonnan megnyílt Művésszel és az Örökmozgóval befejeződött a nyolc mozit tömörítő art mozi hálózat kialakítása a fővárosban. Közben 1988. március 14-én a FÖMO Budapest Film néven új tevékenységi szakaszba lépett, amely megtartotta a moziüzemi vállalat funkcióját, emellett pedig belépett a filmforgalmazási piacra, de közvetlen kapcsolatot ápolt továbbra is a Moképpel. Egyúttal megkezdődött első körben 6-8 mozi bérbe adásának előkészületei, amelyek nem voltak jövedelmezők a cég számára. A Budapest Film alapításában jött létre a Dunafilm, amely új minőséget hozott a hazai filmforgalmazásba. 1990-ben a Budapest Filmet önkormányzati kézbe adták, amely ezután részvénytársasággá alakult. Az első mozik bérbeadásán felül továbbiakat is más üzemeltetővel akartak működtetni, a Diadalt pl. a Balázs Béla Stúdió kívánta szárnyai alá venni.

A Diadal Mozi elnevezése 1990. szeptember 5-től megváltozott, ettől kezdve Tabán moziként ismerjük. A Diadal-Tabán mozi műsora naponta és egy napon belül is előadásonként különböző filmekből állt össze. 1991-től Kalcsú Éva lett a mozivezető, aki célként fogalmazta meg, hogy középiskolások részére filmklubokat szervezzenek. Vissza kívántak hozni olyan műveket, amelyeket korábban csak zárt filmklubokban vetítettek vagy nagy sikerek voltak, de a rendszerváltás utáni fiatalkorúak nem láthattak. Több bérletes előadás született és nem egyszer ingyenes filmklubvetítéseket is szerveztek. A sorozatokhoz tartalmas kiadványok készültek, a diákok ezek előadóitól a filmek előtt bevezetőt hallgathattak, majd azt követően a vezetésükkel beszélgethettek. A vetítéssorozatot látogató középiskolások számára pályázatok is meghirdetésre kerültek. Ezen kívül kívánságdobozt helyeztek el az előcsarnokban, ahol a közönség leadhatta szavazatát, hogy mit vetítsenek. Már ekkor tervben volt a moziülések felújítása, az előcsarnokban egy kávézó kialakítása és a vászon mögötti helyiséget klubszobának átépíteni, ahol klubfoglalkozások vagy közönségtalálkozók is helyet kaphatnak. A Tabán Mozi 1994. február 17. és március 30. között zárva tartott. A nézőtér kényelmesebb székekkel 120-ról 105 fősre csökkent. A vetítőgépeket egy videóprojektor egészítette ki, a hang pedig sztereó lett. Belső teréből bensőséges hangulatú, a nézőket beszélgetésre, teázásra invitáló 40 fős klubhelyiséget rendeztek be, amely szintén kapott egy projektort és vászon gyanánt a fehér falra vetítettek. Ennek a területnek egy részét kibérelte az Inforg Stúdió és ott egy filmvágó stúdiót rendezett be. A mozi az ELTE mozgókép-tanár képzésének is helyet adott. Az előtérben kiállításokat is láthattak a mozilátogatók, kiemelve két, a mozi születésének 100. évét ünneplő meghirdetett kiállítást, a “Villanások a budapesti mozitörténetből”, valamint a “Budapesti Mozitörténeti Fotókiállítás” címmel. A mozi műsorát a vetítéssorozatok mellett különböző filmes rendezvények is színesítették (pl. “Perfo”). A legtöbb rendezvény és filmsorozatok programfüzetei, kiadványai, a mozi heti műsorának szórólapjai a mozi munkatársainak aktív és lelkes közreműködésével készültek. Az előtérben egy kávézót is kialakítottak, valamint megalakult az Odeon budai tékája 400 kazettával. 1996-ban Vékás Magdolna fotós és Kalcsú Éva mozivezető közös munkája egy állandó mozitörténeti fotógyűjtemény volt éveken át a mozi előcsarnokában.

2000. júliusától bevezették a Budapest Film klubkártyát, amely 20% kedvezményt biztosított használójának. 2002 májusában technikai korszerűsítésen esett át és a klubtermet is átépítették. 2008 tavaszán két kisebb forgalmú art mozi: a Szindbád és a Tabán üzemeltetésére írtak ki pályázatot és bár nagy volt az érdeklődés, tényleges jelentkező csak néhány volt. A nyertes öt évre kapott bérleti jogot, amit annak lejártával hosszabbíthatott is a tulajdonos. A Tabán üzemeltetési pályázatán végül a Grantfilm Kft jött ki győztesként. Az új bérlő elmondta, hogy változatlan formában kívánja üzemeltetni a mozit, csak az uborkaszezonra tervez kiegészítő kulturális programokat. A Nemzeti Kulturális Alap és a Budapest Film leányvállalata, a Cinereál az e-cinema kiépítésén fáradozott, amely HD, nagyjából 1,3K felbontású minőséget volt képes kivetíteni projektorról egy blu-ray lemezzel, amelyet a filmforgalmazók biztosítottak, lényegesen lefaragva a gyártási és üzemeltetési költségekből. Számos art mozi között a Tabán is kapott ilyen rendszert.

2010-ben a kormányváltást követően a budapesti művészmozik a Magyar Mozgókép Közalapítvány körüli botrányok miatt nem kapták meg az állami támogatásokat és szorult helyzetbe kerültek. A kormány részéről 2011-ben viszont digitális vetítők beszerzésére és annak támogatására írtak ki pályázatot mintegy 100 millió forint értékben, amelyre azok a mozik pályázhattak, amelyek az art mozi-hálózathoz tartoztak. Ezt 5 éven át minden évben megismételték és nagyjából tíz mozi kapott támogatást egy pályázat alatt. 2012-ben szigorú fizetési felszólítást kapott a Tabán és a Kino, mert komoly összegű bérhátralékot halmoztak fel. Az art mozik támogatását ellátó Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnése után a művészmozik helyzete bizonytalanná vált, 2011-ben az állami, 2012-ben a fővárosi támogatás is megszűnt számukra és a Magyar Nemzeti Filmalap gyorssegély támogatását is visszatartották egy ideig. Közel volt az összeomlás, a Budapest Film kilátásba helyezte, hogy kiszáll a Corvin üzemeltetéséből, miközben az utóbbi húsz év legnagyobb mozis leépülésének folyamata körvonalazódott a budapesti piacon. 2013. december 31-én bizonytalan időre bezárt a Tabán Mozi, mivel a Grantfilm szerződése lejárt, a további üzemeltetéshez a Fővárosi Közgyűlés határozatára lett volna szükség, de nem akarták meghosszabbítani azt, mert hatalmas bérhátralék maradt fent és nem volt garancia arra, hogy ez rendeződjék. Másrészt a leromlott állapotok miatt sem kívántak újra szerződni, a közüzemi tartozások miatt kikapcsolták a gázt, a vizet és a villanyt, a mosdók pedig nem működtek.

2014. februárjában részben a „Mentsük meg a Tabán Mozit!” nevű mozgalom hatására széles körben szívügyévé vált a nyilvánosság számára a kis mozi megmentése. Ennek az ügyét felkarolva a Budavári Önkormányzat ötmillió forinttal támogatta a Tabán Mozit és ötéves együttműködési szerződést írtak alá a Budapest Filmmel, akik saját kezelésben nyitották újra a mozit. A megállapodás értelmében a tavasszal újra vetítő filmszínházat az I. kerületi látogatók jelentős kedvezménnyel látogathatták. A mozi komoly technikai és építészeti felújításon esett át, megújult a 76 fős (Kubrick) nagy- és a 28 férőhelyes (Fellini) kisterem is, előbbi bérelt DCI vetítőgépet kapott, a másikban projektoros vetítésekre nyílt lehetőség. Végül március 20-án tárta ki kapuit Tabán Kinotéka néven, a korábbinál szélesebb körű, relevánsabb filmkínálattal, valamint premierfilmekkel. Májusban megrendezték a 3. Art Mozik Éjszakája című rendezvényt, amelyen már a Tabán Mozi is részt vett. 2014-es artmozikat támogató, digitális vetítők beszerzésére kiírt pályázaton a Tabán Kubrick terme sikeresen elnyert 10 millió forintot, valamint 2019. március 12-én a Fellini terem is digitális vetítőgéppel gazdagodott és a nézőtér is megújult. 2016 óta Tabán Art Mozi néven várja közönségét.

A Tabán Art Mozit ma a Krisztina körút 87-89. alatt találjuk, a bérház utcára nyíló szintjén. Megközelíthető az épület előtt elhaladó 41, 56, 56A villamosokkal vagy a 16, 105, 178, 210, 210B buszjáratokkal a Krisztina tér megállótól és az 5-ös busszal az Alagút utca megállótól, de kései mozielőadásról hazaigyekvőknek a 916 és a 956-os buszjárat is kézenfekvő lehet. Autóval érkezőket hétköznap 22 óráig fizetős parkolóhely várja a szabad helyek függvényében, a kerékpárosok részére 2018-ban a bejárattól jobbra és az udvarban is 3-3 lezárásra alkalmas helyet alakítottak ki, ahol kényelmesen rögzíthetők a járművek.

A homlokzaton bordó alapon fehér felirattal jelzi a járókelőknek, hogy itt a Tabán Art Mozi működik. Az ablaküvegek között pedig vitrinekben látható többek között a műsor és az egyedi programok, filmalkotások plakátjai. Az ajtón belépve egy tágas, letisztult és stílusos előcsarnok tárul a szemünk elé, a tégla- és a fehérre meszelt falazat jól illeszkedik a vár melletti környezethez. Szemben a jegy- és büfépultot vakolatlan téglából építették fel, fa pulttal. A falakat filmplakátokkal színesítették és képernyők vetítőkön mozielőzeteseket vetítenek. A fal mentén a helyiség több pontján kávézóasztalokat és székeket helyeztek el, amelyek akár a filmélmények utáni beszélgetések remek színhelye is lehet. Jobb oldalon találjuk az Odeon Videotékát, ahol értékes és ritkaságszámba menő filmalkotásokat kölcsönözhetünk dvd lemezeken. A jegypénztárban hagyományos készpénzes jegyvásárlás mellett bankkártyával is fizethetünk, a büfében SZÉP-kártyával is. Itt vehetjük át a telefonon vagy online lefoglalt tikettjeinket is, az előadás kezdete előtt legalább 30 perccel, különben törlődnek és tovább értékesíthetik a helyeket. Az online megváltott jegyeket okos eszközön vagy kinyomtatva és bemutatva a mozi bejáratánál engednek minket a terembe. A büfében az alapnak számító frissen pattogatott kukorica, szószos nachos és palackos szénsavas vagy szénsavmentes üdítők, akár menüben foglalva, pénztárcakímélő módon is összeállíthatók. Ezen kívül különféle snackek, csokoládék is a kínálat része, valamint forró tea és kávévariációk kaphatók.

Néhány lépcsőfok megtétele után jutunk el a 13 soros, 76 férőhelyes Kubrick terembe, amely légkondicionált, enyhén lejtős üléssor elrendezésű. A moziszékek fakózöld kárpitozásúak, felhajthatók, alacsony háttámlájúak, a jegyek helyre szólnak, bár az ülések számozva nincsenek, csak a sorok. Ha sokan vannak az előadáson, a mozi alkalmazottai igazítják útba a látogatókat, hogy hová kell ülni. A vászon 4,6 x 2,4 méter nagyságú, mattfehér, perforált. A hangrendszer Dolby Digital 5.1, a gépházban egy CP950 hangprocesszor kezeli. A helyiség színvilága a szürke. A gépházban egy Christie CP2215 digitális vetítőgép áll Dolby szerverrel. Ezen kívül egy hagyományos 35 mm-es Meo 5XB vetítőgép is van a gépházban, munkában már szinte alig láthatjuk, mert a filmek nem filmszalagra érkeznek. A terem nem akadálymentes. A mozi érdekessége, hogy a kisterembe a mozi bejárata melletti lépcsőházon és az udvaron keresztül juthatunk be, mint egy lakásba. A klimatizált Fellini terem egy ötsoros, 30 fős, sík üléssor elrendezésű, a hátsó kettő sor kisebb dobogón magasabban fekszik. A nézőtér fix ülésű, normál háttámlás és kartámaszos, palacktartós és számozott, piros szövetű fotelülésekből áll. A vászon 4 x 2,15 méter nagyságú, matt fehér, perforált. A terem uralkodó színvilága a sötétbarna. A gépházban egy Christie CP2208-as vetítőgép dolgozik Doremi szerverrel és egy 5.1-es házimozi erősítővel. Ez a terem szintén nem akadálymentes, de kisebb segítséggel megoldható a kerekesszékkel való közlekedés. Mindkét teremben 2024 tavaszán készült el a korszerűbb és hatékonyabb légtechnikai berendezés, amely friss levegővel látja el a nézőtereket.

A jegyárai (2024 áprilisában) közepes árszínvonalon mozognak, de szemfüles törzsközönség komolyabb kedvezményeket is igénybe tud venni. Egy teljes árú mozijegy 2600 forintba kerül, kedvezményesen 1950 Ft, erre a gyermekek, a diákok és a 60 év felettiek jogosultak. Az I. kerületben lakó diákok és nyugdíjasok 50% kedvezményt kapnak a 17:59-ig kezdődő előadásokra. Mozimenü ára 3100 Ft, amelyből 800 Ft a büfében levásárolható. Én Budapestem kedvezmény egy éven át maximum 10 alkalommal a budapesti lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkezőknek 2080 Ft egy jegy.

A célközönsége főleg a Budavári kerületben élőket célozza meg, de mivel Budán a Tabánon kívül egyetlen art mozi sincsen, ezért jóformán a teljes budai közönségre számít. Szép számmal látogatják a fiatalok és a középkorúak, de szépkorúak is rendszeres látogatói a filmszínháznak. A filmkínálat is ennek megfelelően alakul, szinte kizárólag művészfilmeket vetítenek, elvétve egy-egy magasabb művészeti értékkel rendelkező, de nem art besorolású alkotást is műsorra vesznek. Ezen felül rendszeresek a suli-mozi vetítések, főleg a középiskolásokat megcélozva. Az első előadás 15 és 16 óra között, hétvégén 13 óra körül indul, az utolsó vetítésekre 20 és 21 óra között lehet számítani.

A Tabán egy nehéz és viharvert időszakon van túl, 10 évvel ezelőtt egy civil kezdeményezés hatására és önkormányzati segítséggel talpra állt. Azóta már két teremben örvendezteti meg a Várkerület és Buda közönségét és a tulajdonos hosszú távon tervez vele.

Kutatásomat az Arcanum – Digitális Tudománytár és a Hunaricana segítségével végeztem, a mozi tervrajzait a Fővárosi Levéltárban leltem meg. A 2008-at követően saját adatgyűjtést folytattam.

Külön Köszönet:

Kreban Judit, a Diadal-Tabán Mozi egykori dolgozója (1989-1998)

Mekis Ádám, a Tabán Art Mozi mozigépésze

Vékás Magdolna, fotográfus

Kalcsú Éva, a Tabán Mozi vezetője (1991-1994)

Medve András, a Budapest Film nyugdíjas műszaki vezetője

Tauzer Csaba, mozitörténet kutató

Budapesti Mozitörténeti Alapítvány

források:

Kelecsényi László: Mozizó Budapest, 18. o., Palota Mozgó Krisztina körút 161.

https://ujkor.hu/content/elet-a-legiriadok-alatt-egy-budapesti-berhazban (Krisztina körúti bérház építése, egy filmszínházzal)

Pesti Hírlap, 1912. október 8., 10. o., Színház és zene – A mozik és dalműszínházi látkukucs bekezdés (utalás a Palota nézőtéri anomáliákra)

Budai Napló, 1920. február 21., 4. o., A budai mozik történetéből (Palota, Scala, Batthyány megnyitása)

Budapesti Hírlap, 1921. március 20., 3. o., Forrongás a mozivilágban (mozirevízióban vennék el régi tulajdonosaiktól a mozikat)

Magyarország, 1921. április 14., 5. o., Napi hírek: Már kezdenek lemondani az új moziengedélyesek

Budai Napló, 1925. április 5., 3. o., A Palota-mozgó /harmadik hasáb/ (Pécsy özvegye)

Kis Ujság, 1931. augusztus 16., 6. o., Tűz egy budai moziban

Magyar Hírlap, 1934. június 12., 4. o., Égő filmtekercset dobott egy kifutófiú bosszúból a Palota-moziba

Budapesti Hírlap, 1936. április 3., 7. o., Hat mozi engedélye új kézbe kerül

Nemzeti Újság, 1937. március 9., 6. o., Leomlott a mennyezet egy része a Palota-mozgóban

A reggel, 1947. január 13., 8. o., Kis notest: Három új filmszínház… (megnyit a Krisztina Filmszínház)

Magyar Nemzet, 1948. május 21., 1. o., Mozisok értekezlete (kifogás a haladó szellemű filmek hiánya miatt)

Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei, 1955. november 24. (megalakul a FÖMO)

Esti Hírlap, 1964. április 15., 1. o., Aczél: A budapesti mozik és a főváros tisztasága (javaslat az elavult mozik megszüntetésére és újak építésére)

Pest Megyei Hírlap, 1965. február 20., 4. o., Ny.É.: Bögye (Dia Filmszínház)

Magyar Nemzet, 1969. január 29., 4. o., Keserű Ernő: Folk-beat estéktől a szimfónikus zenéig (Diadal bővítésének tervei)

Filmforgalmazás, 1978. szeptember 1., 6-7. o., Veress József: Fényes szelek a magyar filmgyártásban (államosítás)

Népszabadság, 1980. augusztus 29., 8. o., Hírek: Újra megnyílt… (Diadal a felújítás után)

Filmvilág, 1986. szeptember 9., 51. o., Baló Júlia: Művészfilmek otthonaiban (Diadal Mozi új irányvonal)

Magyar Hírlap, 1988. március 15., 5. o., FŐMO – Budapest Film

Heti Budapest, 1989. október 28., 8. o., G.A.: ART-KINO-hálózat

Heti Budapest, 1990. június 8., 17-19. o., Szémann Béla: Csődbe jutott a mozi? (önkormányzat kezébe a Budapest film, Diadal bérbeadása)

Pesti Hírlap, 1992. július 9., 11. o., Pósa Zoltán: Kívánságdoboz a moziban (középiskolás filmklub és tervek a fejlesztésre)

Magyar Napló, 1994. május 13., 29. o., Két Diadal között (megújult a Tabán Mozi)

Magyar Nemzet, 2000. július 15., 14. o., Osgyán: Mozis chipkártya

Népszabadság, 2008. május 10., 10. o., Varsányi Gyula: Művészmozit vegyenek! (kiadó a Tabán)

Magyar Nemzet, 2008. május 26., 14. o., Új bérlője van a Tabán mozinak (Grant Film az üzemeltető)

Magyar Hírlap, 2011. augusztus 11., 13. o., Zsiray-Rummer Zoltán:Digitalizáció a művészmozikban?

Népszava, 2012. június 20., 16. o., B.É.: Bezárás fenyegeti a Kinót és a Tabánt

Népszava, 2013. december 31., 6. o., Bizonytalan időre bezár a Tabán mozi

Népszava, 2014. február 8., 16. o., Megmenekülhet a Tabán mozi

Magyar Nemzet, 2014. március 1., 10. o., Március 20-án nyit a Tabán

Népszabadság, 2014. március 20., 17. o., Borbély Zsuzsa: Tabán mozi újratöltve

Jelenkor, 2018. január-június 1-6. szám, 253. o., Zoltán Gábor: Szomszéd (a német front visszavonulása alatt)