Szentes mozitörténete napjainkig

2020. február 25. kedd | Írta: Forgács Balázs
Szentesen az első mozgókép-vetítéseket a Haris-féle ház, egyik üres bolti helyiségében, 1897. január 16-án tartották. Ezek még nem kimondottan filmvetítések voltak, az akkori megfogalmazás „kördioráma” elnevezést adta, ami inkább egy vándormutatványos, cirkuszi látványosság volt. Főleg az alsóbb népréteg szórakozott rajtuk, az igényesebb közönség inkább elkerülte ezeket.
Két évvel később arról lehetett olvasni, hogy Budapest után Szentesen is látható lesz az évszázad vívmánya a mozgó fénykép. A Petőfi Szálloda dísztermében január 28 és február 1 között az Edison Színházban tartottak előadást. Három részben vetítettek, minden rész 10 képből állt. Az első Székelyföldi Tudományos Színház, 1902 júniusában tartott vetítést a városi színházban, a következő évben a vetítés után birkózó mérkőzéses eseményt tartottak, amin a vetítés inkább egy mellékes felvezetőként szerepelt, a műsorban a New York kávéház égése Londonban című mutatvány volt látható. 1906-ban már nem 2-3, hanem 20-30 perces filmeket vetítettek.
 
Általában valamilyen mulatságos történet, szerencsétlenséget vagy háborút bemutató filmrészleteket láthatott a közönség. 1907-ben már több, 8-12 napig tartó állandó műsorokat is vetítettek.
 
1908 áprilisától már folyamatosak voltak a vetítések. Több alkalmi vetítés után a Központi Szálloda lett a mozgófénykép-színház legfontosabb helyszíne, itt alakult meg az Apolló Színház is, ami az első állandó mozija lett a városnak. A Központi Kávéház épületét megtöltötték az érdeklődők, hetente 2-3 új műsorral jelentkeztek, ezek általában másfél órás előadások voltak és a család minden tagja szórakozhatott rajta. Saját zenekar kísérte a vetítéseket, ünnep- és vásárnapon 2 előadást is indítottak. Természetesen mások is ki akarták venni a részüket a szórakoztatásból, a Vásártéren egy ezerfős sátorban szórakoztatták a közönséget. Az 1910-es években az Apolló, az Uránia és az Edison mozgófénykép-színházak osztoztak a közönségen.
 
1912 szeptemberében nyílt az első, kimondottan mozinak épült épület, az Uránia, hivatalosan Szentesi Tudományos Mozgó-Színház volt a neve, ami a két háború ideje alatt is üzemelt folyamatosan. Több fejlesztésen és átalakuláson ment keresztül három évtized alatt. A város mozijai különféle akciókkal igyekeztek kedvezni, a sebesült katonák pl. csütörtökönként ingyenesen látogathatták a vetítéseket, de az Alföldi Újság előfizetői is fél áron válthattak jegyet, cserébe az újság folyamatosan tudósított a mozi műsoráról és fejlesztéseiről. A háború után kiszámíthatatlanná vált a vonatközlekedés és emiatt több vetítés is elmaradt, mert nem értek le időben a filmek. Az I. világháború után a belügyminiszérium határozata alapján kellett a műsorokat összeállítani, jótékonysági vetítéseket tartani, a mozi személyzetének minimum 40%-a hadirokkant vagy hadiözvegyek voltak. Szabályozták a mozgószínházak tűzrendeleti szabályait is. A Katolikus Kör Kultúr mozi néven szervezett előadásokat 1929-ben.
 
Az 1929-es év tragikus eseménye, a 67 éves, lovag Prunkl János, a Tudományos Mozgószínház alapítójának és építtetőjének váratlan halála, aki 17 évig működtette a szentesiek moziját. A temetés napján nem vetítettek, az alapítót a moziban ravatalozták fel és hatalmas tömeg búcsúztatta. 1930-ban folyamatosan csökkent a nézőszám, de a márciusban beüzemelték a hangosfilm lejátszásra alkalmas gépet, amelyet nagy érdeklődés övezett. Az első egészestés hangosfilmet október 7-én mutatták be, a Csak egy kislány című filmet vetítették. A kezdetleges gépies hangot folyamatosan tökéletesítették, 1932-ben már kezd valódi élményt nyújtani.
1935 nyarán felújították, majd a vetítési technikát, később a mozi nézőterét is. Jelenlegi homlokzatát 1936-ban kapta meg, ekkor készült el az előcsarnok is, majd 1941-ben tűzbiztos födémet kapott.
 
Szentes második mozija a Glória Filmszínház 1939. június 17-én nyílt meg. Hétköznap 2, péntektől vasárnapig 3, vasárnap néha 4 elődadást is tartottak, a Tudományos Mozgószínház válaszul megnövelte az előadás számot. A Glória tulajdonosa rendszeresen átadta a mozit az iskolásoknak, rendszeresen vetítettek meséket, céltudatosan törekedtek az ismeretterjesztésre is, mindemellett főleg híradót és játékfilmvetítéseket tartottak. Mindkét filmszínház a katonák megsegítésére, valamint katonai célokra is tartottak jótékonysági vetítéseket. 1943-ban érdekes filmnéző versenyt tartottak a Glóriában, a felsorolt 10 filmből legalább hetet meg kellett nézni, borítékba kellett leadni a jegyeket és különféle nyereményeket kaphattak a szorgalmas moziba járók.
 
A II. világháború mindkét mozi életében hosszabb szünet következett 1944-ben, a Glória ősszel már nem vetített, a Tudomásos Mozgószínház pedig szeptemberben vetített utoljára, októberben pedig átvonult a „háború”. 1945. február közepén a helyi tanács megtárgyalta a két mozi sorsát. A Tudományos Mozgószínház neve a Szabadság, a Glória pedig a Barátság nevet vette fel. Mindkét mozit a Szentesi Kommunista Párt vette át 1944 októberében. A Szabadságban 478, a Barátságban 570 férőhely volt ekkor. A Barátságot rövid időn belül József Attila Filmszínháznak keresztelték át, de a köznyelv csak új mozinak, a Szabadságot öreg mozinak hívta.
 
Az akkori hatalom igyekezett népnevelési céllal, a társadalmi rendszert propagálni, sokszor szerveztek teherautó fuvarokat a környező településekről, hogy minél többen láthassák ezeket a filmeket. 1950-51-ben a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat kezelésébe kerültek a mozik, a minisztérium arról rendelkezett, hogy tanácsi kezelésbe kell őket adni.
 
A Szabadság Moziban két géppel vetítettek, a József Attila Mozi gépeit elvitték és egy vetítőt hoztak a helyére, így minden tekercsváltáskor szünetet kellett tartani, amit kifogásoltak a nézők, ezért 1953-ban beszerelték a másodikat is. A forradalom évében akadozott a filmellátás és a nézők is elmaradtak, de áramellátás hiányában vetíteni sem tudtak. Az 50-es évek végére mindkét mozi ósdi, elhanyagolt képet festett.
 
1959-ben a József Attila Mozi fejlesztését engedélyezték, a másik filmszínházat is tervezték átalakítani. Előbbibe új vetítőgépek érkeztek, igyekeztek szövettel bevonni a termeket a hanghatás javulása és az esztétikai kinézet miatt is. A vendégek ruhatárba rakhatták kabátjaikat, a levegő cseréjéről nagy teljesítményű ventillátorok gondoskodtak. Megszépült a nézőtér, az előcsarnok. A széles vászon előtt elhúzható függöny. Szabályozták a filmellátást.
 
Szentesen a Szabadságban vetítettek először szélesvásznú filmet 1960-ban. A József Attila Filmszínház 1962-ben kapta meg a 9 méter széles és 4 méter magas vetítővásznat. Átalakították a vetítőgépet, a nézőtér falait, az oszlopokat műbőrrel vonták be, hogy jobb legyen az akusztika. Már 1965-ben is eltervezték, hogy nagyobb összeget szánnak az átalakításra. 1967-re beütemezték a széksorok cseréjét, új ruhatár, büfé kialakítását, mellékhelyiségek megújítását, gépház bővítését és a dolgozók szociális helyiségének kialakítását. Ezzel ellentétben 1968-ban a Szabadság Mozi, 1960-ban megkezdett munkáit folytatták. Kisebb átalakítások, szépítgetések és a leglátványosabb, a széksorok cseréje lett.
 
Ezzel szemben a József Attila Mozira hányattatott sors várt. A mozit megbontották, nem javasolták a bővítést, sokba került volna az átalakítás és az amúgy is hanyatló nézettségi adatok és a veszteségessé vált mozizás megpecsételte az „újmozi” sorsát. A Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat 1970. március 31-én átadta az épületet a városi tanácsnak. A mozit novemberig zárva tartották. Kisebb javítások után egy megyei kereskedelmi cég raktáraként üzemeltették és azóta is ezt a célt tölti be.
 
1973-ban újra feltalálták a mozgó mozit, Szentesen házhoz mentek vetíteni, a megyei moziüzemi vállalat és a könyvtár szervezésében. A városban megépült a Művelődési Ház, amiben ki akartak alakítani mozivetítési lehetőséget, ám a szűk gépházba csak egy vetítő fért el, ez pedig nem tette lehetővé a korszerű folyamatos vetítést. A város színházában is szerettek volna vetíteni a bővítés lehetőségeit latolgatva, ám a költséges átalakítási tervek miatt lemondtak végül erről.
 
1978-ban a Szabadság Filmszínház kisebb átalakítását tervezték, a mennyezetre faburkolatot, új világítást, az előcsarnokba új lámpatesteket terveztek, a homlokzat 1979-re szépült meg.
 
1980. október 2-től a Művelődési és Ifjúsági Házban kezdődtek meg a Filmtéka előadások, itt főleg a művészfilmek kedvelőinek vetítettek, míg a Szabadság napi 2 előadással, többnyire sikerfilmeket játszottak. Nagyobb felújítást mindig halasztgatták, kisebb munkákkal újítgatták, mígnem 1985-ben a moziüzemi vállalat statikai vizsgálatot kért. A vizsgálat megállapította, hogy az épület életveszélyes állapotban van és egyik napról a másikra bezárták a mozit. Szentes, mozi nélkül maradt. Átmeneti megoldásként a Művelődési és Ifjúsági Ház 110 fős termébe költöztették. Csakhogy a ház egyéb programjait, pódium előadásait nemritkán zavarták a filmvetítés zajai. A kulturprogramok és a vetítések vendégei összekeveredtek. Több alternatív helyszínben gondolkodtak, kertmozi, autósmozi gondolata is felvetődött.
 
1986. június 30-án úgy nyitott meg a Szabadság Mozi, hogy bár a falakat és a tetőszerkezetet megerősítették, az egyéb belső szerelési és falazási munkákkal nem készültek el, de az előadások már elindultak. Napközben a munkálatoké volt a főszerep, délután a mozi alkalmazottai nagytakarítást végeztek, hogy az előadás előtt, rend fogadja a nézőket. A Művelődési és Ifjúsági Házban újra működött a Filmtéka és vasárnap esténként a Videómozi is elindult, ahol 40 férőhely volt kialakítva.
 
A rendszerváltás gazdasági hatása nem kímélte a mozikat sem, a látogatószám a 80-as évek vége felé drasztikusan csökkent, megszűntek a moziüzemi vállalatok, a 90-es évek első felében sorra adták át a mozikat az önkormányzatoknak, akik saját hatáskörben üzemeltették vagy pályázatok útján igyekeztek bérbe adni azokat. Szentesen az átadásra 1992-ben került sor, bár sorsa bizonytalan volt sokáig, félő volt, hogy más célra értékesítik az épületet. A Szentesi Művelődési Központ kapta meg az épületet üzemeltetésre. Pályázatot írtak ki a mozivezetésre, majd igyekeztek vonzó és népszerű szórakoztató-művelődő hellyé tenni. A Szabadság Mozi, 1993-ban megkapta a város színművészének, Őze Lajosnak a nevét. A mozit szerették volna rendbe hozni és bár forrás nemigen állt rendelkezésre, próbálták elkerülni a jegyáremelkedést.
 
A város 1998-ban pályázatot írt ki a bérbeadásról, amelyre 2 bérlő jelentkezett, a drágább bérlőt választották ki, aki néhány hónap üzemeltetés után kérte a díjcsökkentést, amihez az önkormányzat nem adott hozzájárulást. A bérlő felmondta a szerződést. Új jelentkező az ismételt felhívásra nem jelentkezett, ezért a mozit a Rádió Szenteshez csatolták, akik 2000-2003 között üzemeltették a filmszínházat. A homlokzatot 2001-ben felújították. Folyamatosan működött a Filmtéka a Művelődési és Ifjúsági Házban is, de 2003-ban az alacsony látogatottság miatt megszűntek a vetítések. 
 
Országos pályázaton, 2004-ben egymillió forinttámogatást nyert a Szentesi Művelődési Központ a mozi hangosító berendezéseinek felújítására. A nézőszámok meredeken csökkentek, ezért fel-felröppentek a bezárást fontolgató híresztelések. Eközben elkészült a hangtechnika teljes felújítása és a nézőtéri székek cseréje is megtörtét, kényelmesebb fotelülésekre, 2005. május 11-én ünnepélyes keretek között átadták a mozit. 2006. november-decemberben megszépült a mozi udvari és utcai homlokzata, az előcsarnokban új mozaikpadlót raktak le, akadálymentes mosdót alakítottak ki, festéssel megszépültek a belső terek, az ajtókat és az ablakokat kicserélték. Eközben hiába tartottak évről évre szinte azonos mennyiségű előadást, a nézőszám egyre csak csökkent, 2011-re már csak 8269 nézője volt.
 
2012-ben száz éves lett a mozi, ez alkalomból szeptember 6 és 10 között ünnepi filmhetet tartottak. 2013-ban a moziban projektoros vetítésekre és a kisebb forgalmazók, kevésbé sikerorientált filmjeit tudták vetíteni, mert a nagy forgalmazók már nem gyártottak 35 mm-es filmeket, kizárólag digitális formátumban terjesztették azokat. Aztán mondhatni csoda történt azzal, hogy egy pályázó 2014-ben bejelentkezett a moziüzemeltetésre, a hódmezővásárhelyi mozit 2013 óta vezető Mozaik Mozi Kft.
 
Az új üzemeltető nem csak a nézőteret és a kiszolgálóhelyiségeket újította fel, hanem a vetítőberendezést, hangtechnikát is kicserélte. Kialakította az Őze Lajos emléksarkot, akinek a nevét hivatalosan 2018-ig viselte a mozi. Digitális vetítőrendszert telepítettek, amellyel 3D vetítéseket is tudnak tartani, akár a világpremierrel egyidőben is. Bevezették az online jegyfoglalást és jegyvásárlást. A felújított mozit 2014. május 6-án, ünnepélyes keretek között vehette birtokba a szentesi közönség, nyitó film a Legó kaland 3D volt, amelyet teltházas vetítések követtek.
 
2016-ban az országban újonnan alakuló Magyar Mozihálózat, a Kultik tagja lett. A mozi hamar túlnőtte magát, a mozi vezetésében megfogalmazódott egy második, kisebb moziterem megépítése, amelyet 2018. június 29-én nyitottak meg a nagyterem mögötti részen. Egyúttal új, kényelmes, vadonatúj spanyol fotelülésre cserélték a nagyterem üléseit. A kisterem átadásával bővültek a lehetőségek egy filmet az eddigi 2-3 hét helyett 3-4 hétig is műsoron lehet tartani, illetve sokrétűbb műsorkínálatot tudnak összeállítani. A mozi neve hivatalosan ekkortól kapta meg a Kultik Szentes nevet, amely nem csak egy brand, hanem egy minőségi szolgáltatást is takar. A nagyterem viszont felvette Őze nevét, a kisterem pedig a Kamaraterem elnevezést kapta.
 
A mozit ma is a Nagy Ferenc utca 3. alatt találjuk, a sétáló utca egyik ékköve, amely a hosszú évek alatt szerves és nélkülözhetetlen részévé vált. A bejáraton túl egyből jobb kézre esik a büfével egyesített pénztár. Itt készpénzes és bankkártyás fizetés is lehetséges. A telefonon vagy online lefoglalt jegyeket az előadás kezdete előtt legkésőbb 25 perccel át kell venni, különben törlésre kerülnek és a helyek értékesítésre kerülhetnek. Az online megvásárolt jegyekért nem kell külön sorban állni, sem otthon kinyomtatni, hanem a mozitermek bejáratánál okoskészüléken bemutatva vagy a visszaigazoló levélben található kód bemondásával a személyzet lekezeli a jegyet.
 
A büfében széles elemózsiakínálattal találkozunk, a választékban megtaláljuk a frissen pattogatott kukoricát, a szószos nachost, különféle snackeket, édességeket, valamint rostos és szénsavas üdítőket, ásványvizet, kávét és energiaitalt is, amelyeket különféle kiszerelésekben, akár menüben foglalva is megvásárolhatunk pénztárcakímélő áron.
 
Balkézre esik a várakozó, az Őze emléksarok, valamint a termek bejáratai. A termek előtt kényelmes fotelek és ülések vannak kitéve, ahol kényelmesen tudjuk eltölteni a beengedés előtti időt. A monitorokon filmelőzetesek, valamint az aktuális műsorok láthatók, de több plakát és standee hirdeti a közelgő filmek érkezését vagy az aktuálisan vetítettekét, valamint a mozi egyéb promócióit. Filmismertetők segítik a megfelelő filmválasztást, Őze Lajos színművész életét és a mozit bemutató történelmi írások adnak tartalmas perceket a várakozó vendégeknek.
 
A nagyobbik auditórium Őze Lajos nevét viseli, 145 férőhelyes, lejtős üléssor elrendezésű és kék színű, a spanyol Escaray, fejtámla nélküli, felhajtható, pohártartós, kartámaszos kivitelű, rendkívül kényelmes fotelüléseivel szerelték fel. A gyermekeknek ülésmagasító áll rendelkezésre. A vászon 9,5 x 5,5 méter, perforált, fehér, a vetítőgép egy Christie CP2215-ös, Xpand aktív 3D rendszerrel egészül ki. A vetítőgép egyik legfontosabb kelléke a szerver, ezen kezelik a filmeket, állítják össze a showt, az előzeteseket, reklámokat, de még a beengedés alatti zenét is ezen állítják össze. A szervezhez tartozik még a tárolóegység, ami akár több terabájt filmet is képes tárolni. A hangot a CP750-es hangprocesszor kezeli a végfokokkal és a nézőtéri hangszórókkal összhangban. A terem 5.1 valamint 7.1 hangrendszerben szólal meg.
 
A kisebbik terem, a Kamaraterem elnevezést kapta és a másik nézőtér vászna mögött merőlegesen helyezkedik el, 71 férőhellyel rendelkezik. Ugyanaz a foteltípus van felszerelve, mint a nagyobbikban, szintén lejtős üléssor kialakítású, a vászon 5,2 x 4,2 méter, perforált, fehér színű, de itt csak 2D-s vetítések zajlanak. A hozzá tartozó vetítőgép egy Christie CP2208-as, a szerver a Christie terméke, a hangprocesszor CP500-as, az digitális átalakítóval kezeli az 5.1-es hangrendszert.
 
A jegyárak megfizethetőek, egy 2D-s vetítés 1500 forintba kerül, míg kedvezményesen ugyanez 1250 Ft. Kedvezményre a nappali tagozatos diákok, a gyermekek 16 éves korig, a nyugdíjasok, a pedagógusok, a fogyatékkal élők és a törzskártyával rendelkezők jogosultak. 3D-s vetítésre 1600 forint a beugró, kedvezményesen 1350 forint, kedvezményre ugyanazok jogosultak, mint a 2D esetében. Egy kedvezményt igazoló okmánnyal egy kedvezményes jegy vehető igénybe. Ajándékjegyek 3D-s jegyáron teljes árú és kedvezményes formában kapható, csoportos jegyárakról a mozivezetőnél kell érdeklődni.
 
A mozi filmkínálata sokrétű, igyekeznek elhozni a legfrissebb premiereket és a legnagyobb érdeklődésre számító alkotásokat, de egy-egy rétegfilmet is be-bemutatnak a vásznakon. Van, hogy premier előtt vagy a premier előestéjén is bemutatnak nagyobb érdeklődésre számító filmalkotásokat. A mozi nyitvatartása is a keresletnek megfelelően alakul, az első vetítések 14 órától indulnak, a pénztár az első vetítés előtt fél órával nyit, az utolsó vetítés 20:30-kor kezdődik.
 
A szentesi Kultik mozi bár korábban elég kiszolgáltatottnak látszott és a történtek fejlesztések, mégis egy tőkeerős társaság kellett ahhoz, hogy sikerre vigyék mindazt, amit a szentesiek is megérdemelnek, egy XXI. századi mozi, ami jelenleg több mint sikeresen működik.
 
forrás: Kruzslicz Pál: Százéves a mozi, Mozgóképek Szentesen
Utoljára frissítve: 2020. május 05. kedd 21:43