Két évvel később arról lehetett olvasni, hogy Budapest után Szentesen is látható lesz az évszázad vívmánya a mozgó fénykép. A Petőfi Szálloda dísztermében január 28 és február 1 között az Edison Színházban tartottak előadást. Három részben vetítettek, minden rész 10 képből állt. Az első Székelyföldi Tudományos Színház, 1902 júniusában tartott vetítést a városi színházban, a következő évben a vetítés után birkózó mérkőzéses eseményt tartottak, amin a vetítés inkább egy mellékes felvezetőként szerepelt, a műsorban a New York kávéház égése Londonban című mutatvány volt látható. 1906-ban már nem 2-3, hanem 20-30 perces filmeket vetítettek.
Általában valamilyen mulatságos történet, szerencsétlenséget vagy háborút bemutató filmrészleteket láthatott a közönség. 1907-ben már több, 8-12 napig tartó állandó műsorokat is vetítettek.
1908 áprilisától már folyamatosak voltak a vetítések. Több alkalmi vetítés után a Központi Szálloda lett a mozgófénykép-színház legfontosabb helyszíne, itt alakult meg az Apolló Színház is, ami az első állandó mozija lett a városnak. A Központi Kávéház épületét megtöltötték az érdeklődők, hetente 2-3 új műsorral jelentkeztek, ezek általában másfél órás előadások voltak és a család minden tagja szórakozhatott rajta. Saját zenekar kísérte a vetítéseket, ünnep- és vásárnapon 2 előadást is indítottak. Természetesen mások is ki akarták venni a részüket a szórakoztatásból, a Vásártéren egy ezerfős sátorban szórakoztatták a közönséget. Az 1910-es években az Apolló, az Uránia és az Edison mozgófénykép-színházak osztoztak a közönségen.
1912 szeptemberében nyílt az első, kimondottan mozinak épült épület, az Uránia, hivatalosan Szentesi Tudományos Mozgó-Színház volt a neve, ami a két háború ideje alatt is üzemelt folyamatosan. Több fejlesztésen és átalakuláson ment keresztül három évtized alatt. A város mozijai különféle akciókkal igyekeztek kedvezni, a sebesült katonák pl. csütörtökönként ingyenesen látogathatták a vetítéseket, de az Alföldi Újság előfizetői is fél áron válthattak jegyet, cserébe az újság folyamatosan tudósított a mozi műsoráról és fejlesztéseiről. A háború után kiszámíthatatlanná vált a vonatközlekedés és emiatt több vetítés is elmaradt, mert nem értek le időben a filmek. Az I. világháború után a belügyminiszérium határozata alapján kellett a műsorokat összeállítani, jótékonysági vetítéseket tartani, a mozi személyzetének minimum 40%-a hadirokkant vagy hadiözvegyek voltak. Szabályozták a mozgószínházak tűzrendeleti szabályait is. A Katolikus Kör Kultúr mozi néven szervezett előadásokat 1929-ben.
Az 1929-es év tragikus eseménye, a 67 éves, lovag Prunkl János, a Tudományos Mozgószínház alapítójának és építtetőjének váratlan halála, aki 17 évig működtette a szentesiek moziját. A temetés napján nem vetítettek, az alapítót a moziban ravatalozták fel és hatalmas tömeg búcsúztatta. 1930-ban folyamatosan csökkent a nézőszám, de a márciusban beüzemelték a hangosfilm lejátszásra alkalmas gépet, amelyet nagy érdeklődés övezett. Az első egészestés hangosfilmet október 7-én mutatták be, a Csak egy kislány című filmet vetítették. A kezdetleges gépies hangot folyamatosan tökéletesítették, 1932-ben már kezd valódi élményt nyújtani.
1935 nyarán felújították, majd a vetítési technikát, később a mozi nézőterét is. Jelenlegi homlokzatát 1936-ban kapta meg, ekkor készült el az előcsarnok is, majd 1941-ben tűzbiztos födémet kapott.
Szentes második mozija a Glória Filmszínház 1939. június 17-én nyílt meg. Hétköznap 2, péntektől vasárnapig 3, vasárnap néha 4 elődadást is tartottak, a Tudományos Mozgószínház válaszul megnövelte az előadás számot. A Glória tulajdonosa rendszeresen átadta a mozit az iskolásoknak, rendszeresen vetítettek meséket, céltudatosan törekedtek az ismeretterjesztésre is, mindemellett főleg híradót és játékfilmvetítéseket tartottak. Mindkét filmszínház a katonák megsegítésére, valamint katonai célokra is tartottak jótékonysági vetítéseket. 1943-ban érdekes filmnéző versenyt tartottak a Glóriában, a felsorolt 10 filmből legalább hetet meg kellett nézni, borítékba kellett leadni a jegyeket és különféle nyereményeket kaphattak a szorgalmas moziba járók.
A II. világháború mindkét mozi életében hosszabb szünet következett 1944-ben, a Glória ősszel már nem vetített, a Tudomásos Mozgószínház pedig szeptemberben vetített utoljára, októberben pedig átvonult a „háború”. 1945. február közepén a helyi tanács megtárgyalta a két mozi sorsát. A Tudományos Mozgószínház neve a Szabadság, a Glória pedig a Barátság nevet vette fel. Mindkét mozit a Szentesi Kommunista Párt vette át 1944 októberében. A Szabadságban 478, a Barátságban 570 férőhely volt ekkor. A Barátságot rövid időn belül József Attila Filmszínháznak keresztelték át, de a köznyelv csak új mozinak, a Szabadságot öreg mozinak hívta.
Az akkori hatalom igyekezett népnevelési céllal, a társadalmi rendszert propagálni, sokszor szerveztek teherautó fuvarokat a környező településekről, hogy minél többen láthassák ezeket a filmeket. 1950-51-ben a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat kezelésébe kerültek a mozik, a minisztérium arról rendelkezett, hogy tanácsi kezelésbe kell őket adni.
A Szabadság Moziban két géppel vetítettek, a József Attila Mozi gépeit elvitték és egy vetítőt hoztak a helyére, így minden tekercsváltáskor szünetet kellett tartani, amit kifogásoltak a nézők, ezért 1953-ban beszerelték a másodikat is. A forradalom évében akadozott a filmellátás és a nézők is elmaradtak, de áramellátás hiányában vetíteni sem tudtak. Az 50-es évek végére mindkét mozi ósdi, elhanyagolt képet festett.
1959-ben a József Attila Mozi fejlesztését engedélyezték, a másik filmszínházat is tervezték átalakítani. Előbbibe új vetítőgépek érkeztek, igyekeztek szövettel bevonni a termeket a hanghatás javulása és az esztétikai kinézet miatt is. A vendégek ruhatárba rakhatták kabátjaikat, a levegő cseréjéről nagy teljesítményű ventillátorok gondoskodtak. Megszépült a nézőtér, az előcsarnok. A széles vászon előtt elhúzható függöny. Szabályozták a filmellátást.
Szentesen a Szabadságban vetítettek először szélesvásznú filmet 1960-ban. A József Attila Filmszínház 1962-ben kapta meg a 9 méter széles és 4 méter magas vetítővásznat. Átalakították a vetítőgépet, a nézőtér falait, az oszlopokat műbőrrel vonták be, hogy jobb legyen az akusztika. Már 1965-ben is eltervezték, hogy nagyobb összeget szánnak az átalakításra. 1967-re beütemezték a széksorok cseréjét, új ruhatár, büfé kialakítását, mellékhelyiségek megújítását, gépház bővítését és a dolgozók szociális helyiségének kialakítását. Ezzel ellentétben 1968-ban a Szabadság Mozi, 1960-ban megkezdett munkáit folytatták. Kisebb átalakítások, szépítgetések és a leglátványosabb, a széksorok cseréje lett.
Ezzel szemben a József Attila Mozira hányattatott sors várt. A mozit megbontották, nem javasolták a bővítést, sokba került volna az átalakítás és az amúgy is hanyatló nézettségi adatok és a veszteségessé vált mozizás megpecsételte az „újmozi” sorsát. A Csongrád Megyei Moziüzemi Vállalat 1970. március 31-én átadta az épületet a városi tanácsnak. A mozit novemberig zárva tartották. Kisebb javítások után egy megyei kereskedelmi cég raktáraként üzemeltették és azóta is ezt a célt tölti be.
1973-ban újra feltalálták a mozgó mozit, Szentesen házhoz mentek vetíteni, a megyei moziüzemi vállalat és a könyvtár szervezésében. A városban megépült a Művelődési Ház, amiben ki akartak alakítani mozivetítési lehetőséget, ám a szűk gépházba csak egy vetítő fért el, ez pedig nem tette lehetővé a korszerű folyamatos vetítést. A város színházában is szerettek volna vetíteni a bővítés lehetőségeit latolgatva, ám a költséges átalakítási tervek miatt lemondtak végül erről.
1978-ban a Szabadság Filmszínház kisebb átalakítását tervezték, a mennyezetre faburkolatot, új világítást, az előcsarnokba új lámpatesteket terveztek, a homlokzat 1979-re szépült meg.
1980. október 2-től a Művelődési és Ifjúsági Házban kezdődtek meg a Filmtéka előadások, itt főleg a művészfilmek kedvelőinek vetítettek, míg a Szabadság napi 2 előadással, többnyire sikerfilmeket játszottak. Nagyobb felújítást mindig halasztgatták, kisebb munkákkal újítgatták, mígnem 1985-ben a moziüzemi vállalat statikai vizsgálatot kért. A vizsgálat megállapította, hogy az épület életveszélyes állapotban van és egyik napról a másikra bezárták a mozit. Szentes, mozi nélkül maradt. Átmeneti megoldásként a Művelődési és Ifjúsági Ház 110 fős termébe költöztették. Csakhogy a ház egyéb programjait, pódium előadásait nemritkán zavarták a filmvetítés zajai. A kulturprogramok és a vetítések vendégei összekeveredtek. Több alternatív helyszínben gondolkodtak, kertmozi, autósmozi gondolata is felvetődött.
1986. június 30-án úgy nyitott meg a Szabadság Mozi, hogy bár a falakat és a tetőszerkezetet megerősítették, az egyéb belső szerelési és falazási munkákkal nem készültek el, de az előadások már elindultak. Napközben a munkálatoké volt a főszerep, délután a mozi alkalmazottai nagytakarítást végeztek, hogy az előadás előtt, rend fogadja a nézőket. A Művelődési és Ifjúsági Házban újra működött a Filmtéka és vasárnap esténként a Videómozi is elindult, ahol 40 férőhely volt kialakítva.
A rendszerváltás gazdasági hatása nem kímélte a mozikat sem, a látogatószám a 80-as évek vége felé drasztikusan csökkent, megszűntek a moziüzemi vállalatok, a 90-es évek első felében sorra adták át a mozikat az önkormányzatoknak, akik saját hatáskörben üzemeltették vagy pályázatok útján igyekeztek bérbe adni azokat. Szentesen az átadásra 1992-ben került sor, bár sorsa bizonytalan volt sokáig, félő volt, hogy más célra értékesítik az épületet. A Szentesi Művelődési Központ kapta meg az épületet üzemeltetésre. Pályázatot írtak ki a mozivezetésre, majd igyekeztek vonzó és népszerű szórakoztató-művelődő hellyé tenni. A Szabadság Mozi, 1993-ban megkapta a város színművészének, Őze Lajosnak a nevét. A mozit szerették volna rendbe hozni és bár forrás nemigen állt rendelkezésre, próbálták elkerülni a jegyáremelkedést.
A város 1998-ban pályázatot írt ki a bérbeadásról, amelyre 2 bérlő jelentkezett, a drágább bérlőt választották ki, aki néhány hónap üzemeltetés után kérte a díjcsökkentést, amihez az önkormányzat nem adott hozzájárulást. A bérlő felmondta a szerződést. Új jelentkező az ismételt felhívásra nem jelentkezett, ezért a mozit a Rádió Szenteshez csatolták, akik 2000-2003 között üzemeltették a filmszínházat. A homlokzatot 2001-ben felújították. Folyamatosan működött a Filmtéka a Művelődési és Ifjúsági Házban is, de 2003-ban az alacsony látogatottság miatt megszűntek a vetítések.
Országos pályázaton, 2004-ben egymillió forinttámogatást nyert a Szentesi Művelődési Központ a mozi hangosító berendezéseinek felújítására. A nézőszámok meredeken csökkentek, ezért fel-felröppentek a bezárást fontolgató híresztelések. Eközben elkészült a hangtechnika teljes felújítása és a nézőtéri székek cseréje is megtörtét, kényelmesebb fotelülésekre, 2005. május 11-én ünnepélyes keretek között átadták a mozit. 2006. november-decemberben megszépült a mozi udvari és utcai homlokzata, az előcsarnokban új mozaikpadlót raktak le, akadálymentes mosdót alakítottak ki, festéssel megszépültek a belső terek, az ajtókat és az ablakokat kicserélték. Eközben hiába tartottak évről évre szinte azonos mennyiségű előadást, a nézőszám egyre csak csökkent, 2011-re már csak 8269 nézője volt.
2012-ben száz éves lett a mozi, ez alkalomból szeptember 6 és 10 között ünnepi filmhetet tartottak. 2013-ban a moziban projektoros vetítésekre és a kisebb forgalmazók, kevésbé sikerorientált filmjeit tudták vetíteni, mert a nagy forgalmazók már nem gyártottak 35 mm-es filmeket, kizárólag digitális formátumban terjesztették azokat. Aztán mondhatni csoda történt azzal, hogy egy pályázó 2014-ben bejelentkezett a moziüzemeltetésre, a hódmezővásárhelyi mozit 2013 óta vezető Mozaik Mozi Kft.
Az új üzemeltető nem csak a nézőteret és a kiszolgálóhelyiségeket újította fel, hanem a vetítőberendezést, hangtechnikát is kicserélte. Kialakította az Őze Lajos emléksarkot, akinek a nevét hivatalosan 2018-ig viselte a mozi. Digitális vetítőrendszert telepítettek, amellyel 3D vetítéseket is tudnak tartani, akár a világpremierrel egyidőben is. Bevezették az online jegyfoglalást és jegyvásárlást. A felújított mozit 2014. május 6-án, ünnepélyes keretek között vehette birtokba a szentesi közönség, nyitó film a Legó kaland 3D volt, amelyet teltházas vetítések követtek.
2016-ban az országban újonnan alakuló Magyar Mozihálózat, a Kultik tagja lett. A mozi hamar túlnőtte magát, a mozi vezetésében megfogalmazódott egy második, kisebb moziterem megépítése, amelyet 2018. június 29-én nyitottak meg a nagyterem mögötti részen. Egyúttal új, kényelmes, vadonatúj spanyol fotelülésre cserélték a nagyterem üléseit. A kisterem átadásával bővültek a lehetőségek egy filmet az eddigi 2-3 hét helyett 3-4 hétig is műsoron lehet tartani, illetve sokrétűbb műsorkínálatot tudnak összeállítani. A mozi neve hivatalosan ekkortól kapta meg a Kultik Szentes nevet, amely nem csak egy brand, hanem egy minőségi szolgáltatást is takar. A nagyterem viszont felvette Őze nevét, a kisterem pedig a Kamaraterem elnevezést kapta.
A mozit ma is a Nagy Ferenc utca 3. alatt találjuk, a sétáló utca egyik ékköve, amely a hosszú évek alatt szerves és nélkülözhetetlen részévé vált. A bejáraton túl egyből jobb kézre esik a büfével egyesített pénztár. Itt készpénzes és bankkártyás fizetés is lehetséges. A telefonon vagy online lefoglalt jegyeket az előadás kezdete előtt legkésőbb 25 perccel át kell venni, különben törlésre kerülnek és a helyek értékesítésre kerülhetnek. Az online megvásárolt jegyekért nem kell külön sorban állni, sem otthon kinyomtatni, hanem a mozitermek bejáratánál okoskészüléken bemutatva vagy a visszaigazoló levélben található kód bemondásával a személyzet lekezeli a jegyet.
A büfében széles elemózsiakínálattal találkozunk, a választékban megtaláljuk a frissen pattogatott kukoricát, a szószos nachost, különféle snackeket, édességeket, valamint rostos és szénsavas üdítőket, ásványvizet, kávét és energiaitalt is, amelyeket különféle kiszerelésekben, akár menüben foglalva is megvásárolhatunk pénztárcakímélő áron.
Balkézre esik a várakozó, az Őze emléksarok, valamint a termek bejáratai. A termek előtt kényelmes fotelek és ülések vannak kitéve, ahol kényelmesen tudjuk eltölteni a beengedés előtti időt. A monitorokon filmelőzetesek, valamint az aktuális műsorok láthatók, de több plakát és standee hirdeti a közelgő filmek érkezését vagy az aktuálisan vetítettekét, valamint a mozi egyéb promócióit. Filmismertetők segítik a megfelelő filmválasztást, Őze Lajos színművész életét és a mozit bemutató történelmi írások adnak tartalmas perceket a várakozó vendégeknek.
A nagyobbik auditórium Őze Lajos nevét viseli, 145 férőhelyes, lejtős üléssor elrendezésű és kék színű, a spanyol Escaray, fejtámla nélküli, felhajtható, pohártartós, kartámaszos kivitelű, rendkívül kényelmes fotelüléseivel szerelték fel. A gyermekeknek ülésmagasító áll rendelkezésre. A vászon 9,5 x 5,5 méter, perforált, fehér, a vetítőgép egy Christie CP2215-ös, Xpand aktív 3D rendszerrel egészül ki. A vetítőgép egyik legfontosabb kelléke a szerver, ezen kezelik a filmeket, állítják össze a showt, az előzeteseket, reklámokat, de még a beengedés alatti zenét is ezen állítják össze. A szervezhez tartozik még a tárolóegység, ami akár több terabájt filmet is képes tárolni. A hangot a CP750-es hangprocesszor kezeli a végfokokkal és a nézőtéri hangszórókkal összhangban. A terem 5.1 valamint 7.1 hangrendszerben szólal meg.
A kisebbik terem, a Kamaraterem elnevezést kapta és a másik nézőtér vászna mögött merőlegesen helyezkedik el, 71 férőhellyel rendelkezik. Ugyanaz a foteltípus van felszerelve, mint a nagyobbikban, szintén lejtős üléssor kialakítású, a vászon 5,2 x 4,2 méter, perforált, fehér színű, de itt csak 2D-s vetítések zajlanak. A hozzá tartozó vetítőgép egy Christie CP2208-as, a szerver a Christie terméke, a hangprocesszor CP500-as, az digitális átalakítóval kezeli az 5.1-es hangrendszert.
A jegyárak megfizethetőek, egy 2D-s vetítés 1500 forintba kerül, míg kedvezményesen ugyanez 1250 Ft. Kedvezményre a nappali tagozatos diákok, a gyermekek 16 éves korig, a nyugdíjasok, a pedagógusok, a fogyatékkal élők és a törzskártyával rendelkezők jogosultak. 3D-s vetítésre 1600 forint a beugró, kedvezményesen 1350 forint, kedvezményre ugyanazok jogosultak, mint a 2D esetében. Egy kedvezményt igazoló okmánnyal egy kedvezményes jegy vehető igénybe. Ajándékjegyek 3D-s jegyáron teljes árú és kedvezményes formában kapható, csoportos jegyárakról a mozivezetőnél kell érdeklődni.
A mozi filmkínálata sokrétű, igyekeznek elhozni a legfrissebb premiereket és a legnagyobb érdeklődésre számító alkotásokat, de egy-egy rétegfilmet is be-bemutatnak a vásznakon. Van, hogy premier előtt vagy a premier előestéjén is bemutatnak nagyobb érdeklődésre számító filmalkotásokat. A mozi nyitvatartása is a keresletnek megfelelően alakul, az első vetítések 14 órától indulnak, a pénztár az első vetítés előtt fél órával nyit, az utolsó vetítés 20:30-kor kezdődik.
A szentesi Kultik mozi bár korábban elég kiszolgáltatottnak látszott és a történtek fejlesztések, mégis egy tőkeerős társaság kellett ahhoz, hogy sikerre vigyék mindazt, amit a szentesiek is megérdemelnek, egy XXI. századi mozi, ami jelenleg több mint sikeresen működik.
forrás: Kruzslicz Pál: Százéves a mozi, Mozgóképek Szentesen
