1907-ben Fekete Géza, az Otthon Kávéház tulajdonosa, üzletének külön helyiségében pesti mintára filmvetítést rendezett. 1907-ben egy másik engedélyt is beadtak a városnak Natovitz Lipót és Gozony István személyében, hogy a Vásártéren a Langmáhr vendéglőben mozgóképvetítéseket tarthassanak, ám ezt a rendőrfőkapitány első és másodfokon is elutasította, majd a belügyminisztériumhoz fordulva ott is elutasításba ütköztek, ahol csak olyan időszakban engedélyezték volna a vetítéseket, amikor a színitársulat nem tartózkodik a városban. Ezzel a döntéssel egy időre megbénították a székesfehérvári mozik ügyét. Szintén ebben az évben érkezett Zeller Mátyás sátoros Bioszkópja, amelyet a Vásártéren állítottak fel és a rossz idő beérkezéséig vetített, érdekessége az orosz-japán háború híradója volt.
1910-ben Fekete Géza engedélyt szerzett egy félig állandó mozi létesítésére. A zöld deszkákból felépített mozgót először Bioszkópnak, majd Albának nevesítette. 1911 novemberében már az Olympia Mozgófényképszínházról is olvashatunk, amelyet szintén Fekete Géza irányított és a Budai út 3. szám alatti téliesített mozgóként tartották számon. 1910 októberében a Székesfehérvári Önkéntes Tűzoltó- és Mentő-Egyesület saját pénztára javára mozgóképvetítést szervezett a városi színházban. 1912 márciusában Fekete Géza, akinek a városban téli (Olympia) és nyári (Alba) mozgószínháza is volt, azzal a kéréssel fordult a város színházi bizottságához, hogy nyáron a színházban is tarthasson mozielőadásokat és a színpad igénybevételével kinemaszkeccseket is. A bizottság azzal utasította el a kérelmet, hogy tűzveszélyesség mellett a kinemaszkeccsek ártanának a színielőadásoknak. 1912-ben mutatták be a példátlan hosszúságú filmet, amely a Zigomár I–II. 2300 méteres film volt. Akkoriban 1000–1500 méteres filmek voltak, ezért külön szenzációnak számított ez a hosszúság.
1912-ben Grósz Bernát a Fekete Sas Szálló mögötti területen szeretett volna mozgófényképszínházat felépíteni, a kérelmet be is adta a városnak és ezzel megkezdődött Székesfehérvár leghosszabb moziengedély-kérelmi ügye. Május 12-én visszautasították a tervet, amely helyébe új kérvényt és építési tervet adott be, ehhez megadták az engedélyt, de csak úgy, hogy a vetítőgépháznak tűzmentesnek kellett lennie – Grósz ekkor társult Fekete Gézával. A polgármester véleményezésre elküldte a színházi bizottságnak, akik a színi ügyet magukénak érezve azt javasolták, hogy a város szerezze meg az építési engedélyt és az üzemeltetésért folyamodónak bérbe adnák, így javítva a város gazdasági helyzetén. Közben Grósz Bernát telkére kiment a vizsgálóbizottság és a jegyzőkönyvben igen sok kikötéssel pozitív határozatot hoztak. Közben a városi tanács Győrbe küldte megbízottját, hogy vizsgálja meg az ottani helyzetet, hogy oldották meg a mozi ügyét a színház kára nélkül. Az eredményes útról visszatérve a városi tanács megszerezte a városnak a mozgófényképszínházak kezelési jogát és bérbe adta Brandizsa Károlynak és Steininger Lajosnak, akik hozzáláttak a mozi felépítéshez, egyúttal Grósz Bernáttól megtagadták az építési engedélyt. A kárvallott még egy kísérletet tett, amiben elismerte, hogy az építendő filmszínházban csak a városi mozgófényképszínház bérlőinek van joga vetítéseket tartani, ekkor célba ért a kérvény, viszont a háború miatt sosem épült fel a mozija.
1913. november 20-án az Apolló Mozgófényképszínház is megnyitott a legmodernebb kényelemmel (zsöllyék és páholyok) és pazar fénnyel. A moziban a legújabb művészfilmeket ígérték, zenekarral, büfével, dohányzóval. Helyárakat olcsónak mondták, páholy: 5 korona, páholyülés 1 korona, fenntartott hely 80 fillér, I hely 60 fillér, II hely 40 fillér, III. hely 30 fillér. Jegyfüzetek 12 jeggyel páholyülés 9 korona, fenntartott hely 7 korona, I. hely 6 korona. A várakozás olyan mértékű volt, hogy az első előadások zsúfoltságig megteltek. Ezzel, hogy a városnak saját mozija volt, rendeletben szabályozták a további mozgók felállítását, hogy ne legyenek nagy konkurenciák. A város 1914. január 15-én engedélyt adott egy új mozgó-színház építésére Fekete Géza részére, a Petőfi utca és Szent István utca sarkán lévő épületbe, amely az Uránia nevet kapta, de az Alba és az Olympia mozgót a városatyák rendelkezése alapján köteles volt bezárni és lebontani. Az Uránia annak a háznak a helyére épült, ahol Petőfi Sándor színészkorában szállt meg. A mozitulajdonos vállalta, hogy az épület oldalára helyezi fel az előző házra 1904-ben kifüggesztett emléktáblát, fölé pedig elkészítteti Petőfi Sándor relifjét. A Petőfi-kultusz ébrentartása érdekében a Székesfehérvári Szépítő Egyesület mozgalmat indított a Petőfi-mellszobor felállítására, amelyet az Uránia Színház mellett kívántak leleplezni, az Uránia első előadását a szobor javára rendezték 1915-ben; az épület tervezője Fábián Gáspár volt. 1914-ben mutatták be a kinetofont az Apollóban, a hangosfilm ősét, amihez a hangot lemezjátszó szolgáltatta. De hamar elengedték, mert a lejátszó hangja sokszor csúszott és a „csodavászon effektus” varázsa hamar elillant.
Fehérvárról indult el a moziba járás tiltásának mozgalma. 1914. májusában a püspökség közbenjárására rendeletet fogadtak el a vármegye törvényhatóságánál, hogy a 15 évnél fiatalabbak csak korlátozva, szülői vagy tanári engedéllyel és kísérettel járhattak moziba és kizárólag csak a számukra készült filmeket tekinthették meg. Ennek a tiltásnak az iskolák körében még a 40-es években is komoly hatása volt, mert úgy gondolták, hogy a 6 és 15 év közötti gyermekek a képsorok láttán eltanulják a negatív cselekményeket és elzüllenek, ez pedig olyan törvénytelenségre késztethette őket (tolvajlás, garázdaság, rongálás), amellyel egy esetleges bírósági ítélet útján nevelő intézetbe kerülhettek. Az a mozitulajdonos, aki ez ellen vétett, 100 koronáig terjedő pénzbüntetéssel és 5 napos elzárással is büntethető volt. 1914. augusztus 2-án bezárultak az Apolló kapui, mert kisebb mértékben átépítették és csak szeptember első napjaiban nyitott ki újra.
1926-ban Gábor Béla (Gábor Miklós színművész édesapja) zalaegerszegi mozis irányította az Apollóból lett Urániát másfél évtizedig, amit előzőleg többször jelentősen átalakítottak, majd később az Árpád Mozgófényképszínházat is ő vezette. A 1926-ban nyári mozi létesült a fürdő mellett. Az első hangosfilmet 1930 őszén vetítették az Urániában, az Éneklő bolondot adták. 1935-ben egy háromtagú, 15 évesekből álló álarcos bandát kaptak el, akikből 2 tag betört a fehérvárcsurgói üzemen kívüli moziba és leszerelték a vetítőgépet, csakhogy az optika nem volt a gépen, ezért betörtek a székesfehérvári Árpád Mozgóba is és értékes alkatrészeket vittek el onnan. A magukkal hozott forgáccsal elégették a vetítőgépben talált filmet. A céljuk az volt, hogy mozit nyitnak és ehhez lopással szerzik meg a szükséges eszközöket. Az egyik tag beismerő vallomása után az alkatrészeket hiánytalanul megtalálta a rendőrség, a három fiú Fehér Álarcos Klubjának története a székesfehérvári rendőrség cellájában ért véget. A ’30-as évek végén már négy mozi működött az Új Várkörúton, a Prohászka-emléktemplom kultúrházszárnyában a Glória, amely 1937. augusztus 25-én kapta meg a működési engedélyt és a II. világháborúban lebombáztak, az 1938 őszén nyílt, Hübner Tibor tervezte Bauhaus-stílusú, de modern új mozi, az Alba, a szintén 1938-ban nyitott (korábban Uránia Mozgószínházként ismert) Rex a Petőfi utcában állt, az 1920-as években nyílt Árpád Mozgószínház az Árpád Fürdő fedett nagymedencéjének helyén rövid ideig működött a Kossuth utcában. A Rex és az Árpád is előkelőbb mozik voltak. A mai Dr. Koch László utcában a színház mögött volt a Bauhaus-stílusú, nagyobb méretű, de kispiszkosnak tartott (ex Apolló) Uránia, amely a ’30-as évek elején bezárt, helyén ma műszaki bolt és kínai étterem van. Az Árpád filmszínház engedélye lejárt 1937. február 28-án, az új engedélyes Divald Oszkár, hadirokkant, volt tartalékos főhadnagy lett. Csakhogy erre szemet vetett Gerő István, a Royal mozitröszt vezérigazgatója, aki meg akarta magának szerezni a mozit – később kiderült, hogy a város csak úgy engedte át az Árpád Mozi engedélyét, ha egy minden igényt kielégítő, teljesen modern filmszínházat épít az, aki megszerzi. Gerő megkereste a korábbi bérlőt, Gábor Bélát és ígéretet tett neki, hogy ha felépíti a mozit, akkor megkapja a műsorkötés lehetőségét. Az új engedélyes családjának pedig azt, hogy ha csatlakoznak a Royal hálózat érdekszférájához, akkor ők anyagilag kimagasló helyzetbe fognak kerülni. Végül kiderült, hogy ez egy csalás lett volna azért, hogy a tröszthöz tartozzon a mozi. Az új és a régi engedélyes az ügy elhúzódása miatt felvette egymással a kapcsolatot és megegyeztek, Gerőt kihagyva az üzletből. 1945 előtt a börtön földszinti részén mozitermet alakítottak ki a bíróság és a börtön közötti részen, ma ez a helyiség a bíróság díszterme.
A háború után, 1945. április 15-én újra megnyílt az Alba Mozi. Az 1944. december 26-án romba döntött Vörösmarty Színház miatt a színi társulat az Albában tartotta első előadását a vászon előtti szűk emelvényen 1945. július 11-én. Az Alba Mozgót 1946-ban már Köztársaság Filmszínházként említik. 1947-ben a kommunista hatalomátvétel után először a Nemzeti Filmellátó Vállalat jött létre, a nyugati filmeket betiltották, majd államosították a mozikat, a magántulajdonokat elvették, 1948. augusztus 19-én létrejött a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat (MOKÉP), később pedig a Fejér Megyei Moziüzemi Vállalat, amely megyei szinten irányította a mozikat. A Rex Filmszínház nevét Petőfire változtatták 1948 szeptemberében, 1949-ben pedig kijavították a háborús sérüléseit, a teljes felújításra 1955-ben került sor. Feltehetően az ’50-es években csodamoziként reklámozták a városban vetített plasztikus filmet, az egyik vetítő képét kék, a másikét piros celofán fedte, a filmben lévő hintázó gyermekek olyan hatást keltettek, mintha a nézőtér fölé emelkedtek volna, az érkező vonat meg olyan hatást, mintha a közönség sorai közé robogott volna. Az 1950-es években kezdtek vetíteni a város művelődési központjaiban is, a két jelentősebb az Ikarus Gárdonyi Géza Filmszínháza, a másik az Öreghegyi Filmszínház volt, ahol ráadásul szabadtéri vetítések is voltak, mindkét helyszínen a rendszerváltást követő években álltak le a vetítésekkel. Alkalmanként a Megyei Művelődési Központ Ady-termében is folytak vetítések. 1956 forradalmi eseményei alatt a mozik zárva tartottak és csak annak leverése után, november 7-én nyitottak ki. 1958-ban felújították a Köztársaság Filmszínház vetítőberendezéseit, valamint szélesvásznú vetítésre alkalmassá tették, mintegy 100 ezer forintból. 1970-ben a Petőfi felújítás miatt egy teljes évre bezárt. 1970-ben nyitott a szélesvásznú Vidámpark Kertmozi, amely 1989-ig működött főleg késő tavasztól kora őszig. 1978 nyarán bezárt a Köztársaság mozi, mert felújították a nézőteret, új padozatot és új üléseket kapott, korszerűsítették a fűtő- és szellőző berendezéseket. A zárvatartás miatt a vidámparki moziban több előadást szerveztek pótlásul.
A szovjet tiszti családok gyermekeinek kollégiumaként 1982–83-ban működő épületben 1983. január 6-án nyitott a 80 főt befogadni képes Barátság mozi, amely kezdetekben a szovjet filmek bemutató mozijaként működött, ám ez hamar életképtelennek bizonyult, majd utánjátszó mozi lett belőle. 1985-ben Gyimesi Edit lett a mozivezető, aki kitalálta, hogy ne más mozik agyonvetített filmjeinek vetítőhelye legyen, hanem értékes magyar és külföldi filmek otthona: 1987 szeptemberétől 20 éven át Barátság Klubmoziként működött. A ’80-as évek második felében a kultúrpolitika érdekes játékot űzött, sok filmet betiltottak, de egyedi engedéllyel, zárt körben, esetenként hozzájárultak a vetítésekhez. A „Vájt Szem” filmklub műsoraiban főleg ilyenek szerepeltek, majd a filmklub neve „White Sam” névre módosult. Iskolák, munkahelyek saját filmklubot szervezhettek, tematikus vetítések valósulhattak meg, bérletes előadásokkal, meghívott előadóművészekkel, rendezőkkel film utáni beszélgetéseket szerveztek. 1987. március 20-án a Jancsár utca 9. szám alatt a moziüzemi vállalat videótékát és videómozit nyitott, ahol naponta kétszer egy 20 személyes teremben lehetett filmeket nézni.
A rendszerváltás után a mozik az önkormányzat tulajdonába kerültek, ám az üzemeltetést a moziüzemi vállalat végezte továbbra is. 1990. szeptember elején a videómozi átköltözött a Sziget utca 23. szám alá, ahol 1991. március elején zárt be. 1991. februárjában egy hónapra bezárt a Barátság, majd március 19-én ismét megnyílt, most már kellemesebb környezettel és jobb akusztikával. 1992 nyarán autósmozi indult a 70-es út pákozdi lehajtójánál, de csak 1995-ig működött. 1992-ben pályázatot írtak ki mindhárom mozi üzemeltetésére, amelyre három szándék érkezett, mégpedig a megszűnt moziüzemi vállalat dolgozóiból létrejött Mozaik Kft, a Mokép és a Flamex a Guild Kft.-vel karöltve, amelyet végül az utóbbi nyert meg azzal a kikötéssel, hogy a Barátság Klubmozi megtarthatja eredeti funkcióját. Az üzemeltetési szerződés 1993. január 1-től szólt, de csak 3 évre. A korábban szürkeségéről és lehangolt állapotáról ismert Petőfi Mozit felújították. Az előterét átalakították, a nézőtéri zsöllyéket kicserélték, homlokzatát lefestették. A felújítást folytatni kívánták, de a szűkre szabott üzemeltetési szerződés kockázatosnak tűnt, végül 1996 után is ők üzemelhettek.
Amikor 1999. június 22-én megnyitott a 10 vetítőtermes Cinema City az Alba Plazában, a helyi mozikat felkészületlenül érte. Annyira megcsappant a nézőszám, hogy a Flamex bedobta a törülközőt és a Köztársaságot július 1-jével zárták be, a Petőfi pedig 2000. január 5-én vetített utoljára. A Köztársaság több mint 20 évig állt üresen: jelenleg folyik az átépítése, helyén az egykori királyi bazilika kőtára, Árpád-házi kutatóintézet és látogatóközpont épül. A Petőfiben jelenleg a Petőfi Kultúrtanszék helyezkedik el, amely Székesfehérvár egyetemi klubja, elsősorban fiataloknak szóló multifunkcionális rendezvényhelyszín, főleg könnyű- és komolyzenei koncertek, kamaraszínházi előadások és konferenciák számára alkalmas. A Barátságot sikerült megmenteni úgy, hogy a Megyei Művelődési Központ vette át. 2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma art mozikat támogató pályázati forrásából megújult a nézőtér, ekkor lett 60 fős, vászont kapott a mozi (addig a fehér falra vetítettek), korszerűsítették a hangrendszert, Dolby Sztereóra tértek át, felújították a nézőtéri üléseket és a vetítőgépeket is, a légkondicionálóra tükrözésmentes burkolat került, valamint az ablakokat redőnnyel és barna függönnyel látták el. A megnyitó október 6-án volt a Táncalak című film díszelőadásával. 2007 szeptemberében vita alakult ki a mozit üzemeltető Megyei Művelődési Központ és a mozivezető között, ugyanis Gyimesi Edit jogviszonya megszűnt ez év január 1-től, de feladatait ellátta utána is, viszont a működtető nem tudta foglalkoztatni őt. Az épület a működtetőé, az eszközök viszont a város önkormányzatáé voltak. Miközben a művelődési központ műsorstruktúra-váltásra, magánvállalkozásba adta volna a 2007 óta veszteséges mozit, végül vezetőváltásra került sor.
2013-ban a mozi pályázatot nyújtott be a Magyar Kormány art mozikat megcélzó, digitális vetítőkre kiírt támogatására, amelyen 10 millió forintot nyertek. A vetítőgép beszerzése mellett 2014 tavaszán felújították a nézőteret, újrakárpitozták a székeket, új vászont építettek be és a mennyezet csillagos égbolt hatásúvá építették át. A megújult termet március 21-én avatták fel. Június 26-án pedig a Christie Solaria One vetítőgép beüzemelése történt meg, amelyet követően immár premierben is be tudtak mutatni előadásokat, nem kellett várni az analóg kópiákra, amelyek egyre inkább kiszorultak a piacról. 2015 karácsonyára a mozi 3D-s lett, az Xpand aktív 3D-hez a szemüvegeket a mozi biztosítja a látogatóknak. 2015-ben ismét pályázatot írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma az artmozik megsegítésére, ahol 5 millió forintot nyert a mozi, ebből pedig 2016-ban a hangtechnikai berendezéseket cserélték le. 2018. január 8-tól a Fehérvári Programszervező Kft. vette át a Barátság mozi üzemeltetését. 2019 nyarán egy másik DCI vetítőt is sikerült beszereznie a mozinak, amellyel a szabadtéri mozivetítéseket, fesztivál- és nagyobb művelődési házakban való vetítéseket tudnak megvalósítani, valamint egyéb rendezvényekre bérbe adva tudnak hasznosítani, így gyakorlatilag a mozi két vetítővel tud egyszerre vetíteni, a másikkal változó helyszíneken. A mozit jelenleg a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ működteti.
A Barátság mozit a III. Béla király tér 1. szám alatt, a Művészetek Házában találjuk. A filmszínház megközelíthető autóval, a környéken ingyenesen parkolhatunk, a kerékpárosok az épület mellett zárhatják le kétkerekűiket az erre alkalmas állványzatnál, de a mozi előtt áll meg számos helyi- és helyközi autóbuszjárat is. Az épület külső felületén filmplakátokon hirdetik a közelgő vagy az aktuálisan vetített filmalkotásokat. Az épületbe néhány lépcsőfok megtétele után jutunk. A mozit mindjárt jobbra találjuk, a bejárat mellett a jövőben kisebb kávézót alakítanak ki: itt lehetőség lesz a filmek előtt-utáni kávé, tea vagy üdítő elfogyasztására.
A mozi bejáratánál tudjuk megváltani a jegyet készpénzes és bankkártyás fizetéssel, de ha online megváltottuk a jegyet, akkor csak az okoseszközön be kell mutatni a visszaigazoló emailt és mehetünk is a terembe.
Hangulatos folyosón jutunk el a nézőtér két bejáratáig, a falakat a Barátság mozi felirat és filmplakátok színesítik, a hangulatvilágítást a fal tövében színes világító ledsor egészíti ki. A moziterem 60 fő befogadásra alkalmas, légkondicionált, enyhén emelkedő üléssor elrendezésű, felcsapható, vörös kárpitú, alacsony háttámlás zsöllyékből áll, az első sorból is kényelmes a vászonra való rálátás, amely 4,25 × 1,25 méter nagyságú, perforált, mattfehér színű. A Christie Vive Audio hangrendszer fület gyönyörködtető módon szólaltatja meg a filmeket.
A gépházban egy 2K felbontást lehetővé tevő Christie Solaria One vetítőgép és egy használatban már alig lévő Meo 5XB van. A digitálishoz saját szerver és Christie NAS tartozik. A szerver a vetítőgép lelke, amely a filmek tárolásán túl kezeli azokat, valamint elvégzi a vetítés sorrendjét, szünetzenét és világítást is kapcsol. A hangért a CP750-es hangprocesszor felel, ehhez tartoznak a Vive rendszerhez elengedhetetlen végfokok, ezek segítségével szólalnak meg a nézőtéri hangszórók.
A műsor főként az art kategóriás alkotásokból, valamint a populárisabb filmekből tevődik össze. Igyekeznek a plaza filmkínálatától eltérő, mélyebb mondanivalójú filmeket is vetíteni. A filmeket általában feliratos formában tűzik műsorra – ez előfordul magyar filmeknél is, amely a nagyothalló vendégek körében lehet népszerű –, a vígjátékokat és a gyerekek számára készült alkotásokat szinkronnal vetítik. Rendszeresen vannak filmklubok és minden alkalommal nagy érdeklődés övezi a tematikus Csajos esteket, ahogy a nyugdíjas közönség számára szervezett Szépkorúak szerdáját is. A jegyárak igazán pénztárcakímélőek, 2D-s filmek egységesen 1100 forintba, 3D filmvetítések 1400 forintba kerülnek. A 3D szemüveg a mozi tulajdonát képezi, azokat előadás után vissza kell adni. Tisztításukat a mozi dolgozóik végzik, minden néző kizárólag fertőtlenített, steril szemüveget kap. A tematikus Csajos est 2750 forintba kerül, amely magába foglalja az előadást és a filmvetítés árát is. A Barátság az Art-Mozi Egyesület és az Art Mozik Nemzetközi Szövetségének tagja.
A mozi vasárnap kivételével minden nap vetít, a tematikus vetítések (a Csajos est, a Szépkorúak szerdája és a Meg-Ki filmklub) szerdánként vannak. Az első film általában 17–18 órakor indul és egy esti 20 órás előadással fejeződik be a nap, szombaton plusz műsor is van délutáni 15–16 órás kezdéssel, ami általában gyermekeknek szóló filmalkotás.
Székesfehérvár egyetlen művészmozija, amely az évek során többször is bizonyította jelentőségét, mindig értékes volt az igényesebb filmek szerelmeseinek és ez az, ami hosszú távon is szilárd alapot ad a város kulturális színfoltjaként. Reméljük, hosszú távon.
Köszönet illeti a segítségnyújtásért:
- Juhász Zsófiának, a mozit üzemeltető intézmény, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ igazgatójának;
- Demeter Zsófiának, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum történészének;
- Fontana Edit, zenetörténésznek (Grósz Bernát, a székesfehérvári Fekete Sas Szálló igazgatójának leszármazottja)
- Csutiné Schleer Erzsébet, építészménöknek;
- valamint a Fehérvári vagyok facebook csoport tagjainak, az elszánt segítségnyújtásáért.
Kutatásaimat az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével végeztem.
források:
Székesfehérvár és Vidéke, 1902. évi 111. szám (Első vetítések – budapesti Uránia)
Székesfehérvár és Vidéke, 1905. évi 61. szám (Lifka Elektro Bioskop színház)
Székesfehérvár és Vidéke, 1905. évi 111. szám (budapesti Uránia ismét)
Székesfehérvár és Vidéke, 1906. évi 70. szám (Tulipán Mozgó-fénykép Színház)
Székesfehérvár és Vidéke, 1910. évi 131. szám (tűzoltók saját szervezésű vetítése)
Székesfehérvári Hírlap, 1911. évi 142. szám (Olympia Mozgófényképszínháza)
Pesti Hírlap, 1912. évi 71. szám (kérvény kinemaszkeccsekhez és mozihoz a színházban, nyáron)
Fitz Péter: Adatok Székesfehérvár filmtörténetének hőskorából, Fejér Megyei Szemle, 1966. évi 1-2. szám (Otthon Kávéházi vetítések, Apolló Mozgófénykép-színház megnyitása, kinetofon, Grósz Bernát moziengedélye, Fekete Géza mozijai)
Székesfehérvári Hírlap, 1914. évi 8. szám (új moziépítési engedély)
Székesfehérvári Hírlap, 1914. évi 63. szám, Budapesti Hírlap, 1914. évi 129. szám (Uránia építése)
A Magyar Élet képes könyve, 1928. (az Uránia tervezője Fábián Gáspár)
Székesfehérvár és Vidéke, 1914. évi 100. szám (gyermekvédelmi korlátozások)
In Memoriam Gábor Miklós – gabormiklos.blogspot.hu, Kocsis Katalin nagykanizsai könyvtáros blogja (Gábor Béla moziüzemeltető az 1920-as évek második felétől)
Filmtechnika, 1930. évi 7. szám (Uránia első hangosfilm mozi Fehérváron)
Fejér Megyei Hírlap, 1972. évi 2. szám (egy gépész visszaemlékezései ’30-as, ’40-es, ’50-es évek)
Az Est, 1935. évi 138. szám (álarcos vetítőgép tolvajok)
Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno… Pillanatképek egy város életéből (mozik a 30-as évek végén)
Kis Újság, 1937. évi 120. szám (Gerő-féle mozitröszt az Árpád Mozival)
Központi értesítő, 1939. évi 10. szám, Kis Újság, 1937. évei 251. szám (Glória Mozgófényképszínház)
Fejér Megyei Hírlap, 1967. évi 226. szám (Alba mozi a háború után)
Fejér Megyei Hírlap, 1975. évi 194. szám (színház az Albában)
Fejér Megyei Hírlap, 1948. évi 203. szám (Rexből Petőfi)
Entz Géza: Székesfehérvár műemlékei, Osiris 2009. (az Uránia tervezője, Petőfi háborús sérüléseinek helyreállítása, Apollóból Uránia)
Fejér Megyei Hírlap, 1956. évi november havi 1. szám (újra nyitnak a mozik)
Fejér Megyei Hírlap, 1958. évi 244. szám (Köztársaság szélesvásznú)
Fejér Megyei Hírlap, 1970. évi 120. szám (Vidám Parki Kertmozi)
Fejér Megyei Hírlap, 1971. évi 270. szám (Petőfi Mozi felújítás egy év kényszerszünettel)
Fejér Megyei Hírlap, 1978. évi 97. szám (megújul a Köztársaság Mozi)
Fejér Megyei Hírlap, 1983. évi 4. szám, 2005. évi 199. szám (a Barátság születése és az azt követő 20 év)
Fejér Megyei Hírlap, 1987. évi 209. szám (Barátság Klubmozi)
Fejér Megyei Hírlap, 1991. évi 54. szám (Barátság felújítása)
Fejér Megyei Hírlap, 1992. évi 118. szám (autósmozi)
Fejér Megyei Hírlap, 1992. évi 218. szám, 1992. évi 298. szám (Fehérvári mozik pályázói és nyertese)
Fejér Megyei Hírlap, 1993. évi 77. szám (Flamex üzemeltetése, a Petőfi felújítása)
Fejér Megyei Hírlap, 1999. évi 144. szám (kinyitott a Cinema City Alba)
Fejér Megyei Hírlap, 1999. évi 145. szám (bezár a Köztársaság)
Fejér Megyei Hírlap, 2000. évi 83. szám (bezár a Petőfi is)
Fejér Megyei Hírlap, 2003. évi 217. szám (a Barátság Mozi felújítása)
Fejér Megyei Hírlap, 2005. évi 199. szám (Húsz év a Barátság jegyében – Gyimesi Edit)
Fejér Megyei Hírlap, 2007. évi 212. szám (mozivezető leváltás)
