A város első Elektro-Bioskopja a Lifka Elnesztin-féle, 1905. március 25-én nyitott a Kőfaragó téren. A sátoros vetítést saját gőzlocomobillal termelt áram szolgáltatta mind a világítást, mind pedig a vetítő üzemét. A helyára 1 korona és 40 fillér között változtak, de a 10 éven aluli gyermekeknek és a katonáknak kedvezményt adtak. Zeller Mátyás Elektro-Bioskopja 1906. június 24-én nyitott szintén a Kőfaragó téren, mintegy 1000 személyes pavilonban. Egy többszörösen kitüntetett, egyedüli művészies kinematogáf, melynek képei nem rezegnek. Az esti 8 órai előadáson elsőrendű cigányzenekar játszott – írta az újság. A technikáról: saját, 24 lóerejű és villanyfejlesztő, 200 izzó fény- és 8 ívlámpa. Előadások naponta 8, 9, 10 órai indulással, vasár- és ünnepnapokon 3 és 10 óra között óránként indultak, I. helyár 60 fillér, II. 40 fillér, III. 20 fillér volt.

1908. február 13-án nyitott meg a Szentirmay-mozgó-fénykép-színház a Pannónia-szálló fehértermében Andorfi Péter igazgatásával, amely az első állandó mozi volt. Cathry Ferenc a színtársulat volt titkára mozgófényképszínház felállítását kérte, de nem a hatóság által kijelölt helyen, hanem a Papréten, amit engedélyeztek is számára és Fortuna Mozi néven működhetett, kétnaponta változatos műsorral és tökéletes képvetítéssel, igen nagy számban jelent meg a közönség. A Hartmann testvérek, Jakab és öccse, Keresztély az Ikvahíd 2 szám alatt lévő kis bolt helyiségében nyitottak elektro-bioszkópot 1908 augusztusában. A képek fonográf által szólaltak meg. 1909. október 3-án új mozgófénykép-színház nyílt meg a Magyar Király szállóban Várkerületi Kino néven, amelyet 1913-ban bezárattak az előírások folyamatos megszegései miatt. A színházak és a mozik vetélytársak lettek, igaz a mozgókép olyanokat vonzott, akik azelőtt színházba sem jártak, mégis csökkent a színházba járási kedv. A helyzetet nem segítette az sem, hogy a vendégek viselkedése olykor hagyott némi kívánni valót maga után nem csak a némafilmek vetítésekor, amikor alig észrevehető volt a lárma, hanem a színházakban is, először csak a karzaton, majd a földszinti nézőtéren is: hangoskodás, krákogás, átbeszélés más sorokba, ez pedig akadályozta a színészeket, hogy finomabban fejezzék ki magukat, hangosan kellett a szöveget mondani. A mozi viszont egyre jövedelmezőbb lett, egy 1911-ben megjelent újságcikk szerint a moziknak, cirkuszoknak a jövedelmüknek 10%-át kötelesek lettek volna a magyar színházak javára támogatásként kifizetni, ám a Hartmann-testvérek perbe fogták Nádasy színházigazgatót és megtámadták rendeletet, amelyet hamar visszavontak. 1911 márciusában egy harmadik mozira is engedélyt kértek. Strausz Jakab és Fleischer József bőrkereskedő rokona a Torna utcában lévő üres telekre, palotaszerű mozit kívánt volna felépíteni, de ezt később közbiztonsági kellékek hiányára hivatkozva a város megtagadta. 

1911 májusában a Hartmann fivérek új bioszkóp építésre adtak be kérelmet a Lackner Kristóf utcában a Steiner-féle telken a törvényszékkel szemben. Az épület szecessziós és az 1900-as évekre jellemző barokk jegyeket is magában hordozta és 100 főt tudott befogadni. A megnyitóra szeptember 9-én került sor, a közönséget a külső és a belső egyaránt ámulatba ejtette, ilyen filmszínházat nem nagyon találni, mint ezt. Hartmannék erre a célra építették, praktikusan eleve mozinak, a nagyterem páholyai szellősek, ülései kényelmesek, számos kijárója és jó világítása volt. Naponta 5,6,7 és 8 órakor volt előadás, viszont szigorúan családias jellegűre épült. 

1912 novemberében a városi tanács javaslatot fogadott el a városi mozgófényképszínház létesítésére, három pályázó közül a fiatal Boór Gusztáv tervei bizonyultak a legmegfelelőbbnek, majd 1913. szeptember 5-én megnyitották a 282 férőhelyes Városi Mozi kapuit. Hogy miért kellett egy harmadik mozi a városban? Hogy a másik kettő ne csináljon konkurenciát a színháznak, ugyanis a város saját mozijának bevételei fedezték a színház veszteségeit is. 1920 táján a Városi Mozi zenekart szervezett előadásaira, időnként gramofon szolgáltatta a képsorok aláfestő zenéjét, ám az 1930 őszén betört hangosfilmnek köszönhetően már nem volt szükség egyikre sem.

1913-ban az akkor még Sopronhoz nem tartozó Bánfalván nyitott mozit a Frühwirth testvérpár. A 100 személyes Bánfalvi Kinoban kezdetben csak vasárnap, később a hét utolsó 2 napján is tartottak előadásokat. Nem csak a helyieket várták, sokan jártak ki a városból, egyetemisták kevés pénzzel, diákok engedély nélkül és azok a felnőttek, akik szégyellték, hogy érdekli őket a kalandfilmek világa. A mozinak 3 tagú zenekara is volt. Egy időben erős kritikával támadták a mozit az ifjúság félrenevelésének gyanújával.

A mozik kulturális rendszabályozásával a monarchiabeli Magyarországon nem sokat törődtek, de a háború után ez megváltozott. Már nem csak abba szóltak bele, hogy mit vetítsenek, hanem azt is megszabták, hogy hány mozi lehet és kik irányíthatják őket. Sopronban akár 4 mozi is lehetett volna. Rendeletet fogadtak el országos szinten, hogy a mozikban az alkalmazottak 40%-a csak hadirokkant, hadiözvegy, nyugdíjas vagy tisztviselő menekült lehetett, bár arról nincs hír, hogy ezt Sopronban mennyire tartották be.

Az Elektro-Bioskop szerződése 1924. május 1-én lejárt, eszerint az épület a város tulajdonába került, ám Hartmannék még bérlői maradtak az épületnek, amit a város jogi úton akart elvenni tőlük. A telket Steiner Ignáctól bérelték 1000 K értékben 12 évre, hogy azon mozgót építsenek, ezt a telket a bioskóppal együtt a város megvette 1913-ban. A tanács 1922. május 26-án felszólította Hatmannékat, hogy adják át a mozit a városnak, mert azok elfelejtettek hosszabbítást kérni a bérletre. Két javaslattal álltak elő, egyik szerint a mozit még 10 évre bérelték volna 8000 K értékben, másik szerint örökül megvették volna. A tanács elutasította ezt, de onnan is jött javaslat, miszerint Hartmannék álljanak a város szolgálatába, cserébe egyikük megkapja a mozi vezetését. A városi birtokbavételre 1927 tavaszán került sor, amelyet a könyvtár használhatott tovább. Hartmannék a jogi procedúrát megelégelve végül egy nagyobb filmszínházat építettek a Torna utcában Boór Gusztáv tervei alapján. A barokk jegyeket magáénak tudó épület 460 fő befogadására volt alkalmas és 1926. október 30-án nyílt meg. A filmszínház eredeti neve Elite Mozgó.

A hangos filmek előtti időszakban hanglemezeken próbálták megszólaltatni a filmet, nagyon kellett figyelni, hogy szinkronban legyen a filmtörténéssel, mert ha jelenetek maradtak ki, akkor csúszott a hang. A mozikat váratlanul érte a hangosfilm betörése. A Városi Moziban kísérleti előadások voltak hangosfilmmel, 1928. október 2-án vetítettek így először. 1930-ban 8100 pengőért vásároltak hangos filmolvasóberendezést, előtte 1700 pengőért egy második gépet is. A hangos próbák után, alig 10 000 P-be került a berendezés, míg az Elite 25 000 P-ért szerezte be a sajátját és azt kétszer cserélni is kellett. A vidéki mozik többsége Ernemann géppel vetített, de a Városi Mozi Hahn-Goerz gépet szerzett be. A Városi Mozi első állandó hangosfilmje 1930. szeptember 8-án indult el, az Elite-é 1930. november 26-án. Kezdetben a tűs hangvisszaadással próbálkoztak, azonban 1931-ben áttértek a fotocellás hangvisszaadó készülékre, amelyet a vetítőgéphez erősítettek. Minden kezdet nehéz, sokat bajlódtak kezdetben és volt olyan vetítés, amit aztán gramofonnal fejeztek be. Ebből kifolyólag a közönség nem gondolta a találmányt hosszú életűnek.

1931. január 1-én nevezték ki Friedrich Károlyt a Városi Mozi üzemvezető helyettesévé, aki 1930. augusztus 1-én már a mozit vezette. Elődje, Heinrich Román a mozgó első vezetője betegsége és a gyenge irányítás miatt alkalmatlanná vált a posztjára, a mozit kis híján csődbe vitte. Friedrich 1933-tól tényleges üzemvezetőként tevékenykedett és másfél évtizeden át sikeressé tette moziját, háromszor is és végleg lenyerte a Metro-Goldwyn-Mayer filmvállalat nemzetközi díját, a nyilas megszállás alatt is kiállt a magyarság mellett. Hartmann Jakab 1938-ban elhunyt, testvérének, Keresztélynek másfél családról kellett gondoskodnia.

A háború közeledtével betiltották a tapsot a mozikban. Bemutatták Karády Katalin Halálos tavasz című filmjét, ami valóságos Karády-lázat robbantott ki, többen kétszer is megnézték a filmet. 1943. május 1-én egyetemi tüntetés volt az Elit előtt, ahol Keresztélynek azt ajánlotta a főiskolai ifjúság két megbízottja, hogy ha nem vetít több Karády filmet és nem mutatnak be többé zsidó szennyet, akkor abbahagyják a tüntetést. 1943-ban mindkét moziban légoltalmi tervet dolgoznak ki. 1944-ben a visszavonuló német csapatok a Városi Mozi egyik vetítőjét szakszerűen leszerelték és magukkal vitték Németországba, csodálkozva konstatálták, hogy az egyik legkorszerűbb német vetítőgépre bukkantak rá. Az Elit gépei Budapestre kerültek, feltehetőleg az Urániába. 

A háborúban mindkét mozi szenvedett károkat, a Városi 6543 Ft, ebből a németek elvittek 16 953 Ft vetítőberendezést, az Elite vetítőgépháza 80%-ban megsemmisült. Friedrich vezetésével indulhatott meg a felszabadulás után elsőként a Városi Mozi 1945. április 22-én, valahonnan sikerült ugyan egy gépet szereznie, ezért a tekercsek között szünetet kellett tartani. A német bombaveszély miatt este 7-től reggel 7-ig be kellett tartani az elsötétítés rendelkezését. Hangversenyeket rendeztek amatőr és tanonczenészekkel és folyamatosan mutatták be az új szabad élet alkotásait, 1945. május 1-én a Nagy Péter cár film magyarországi ősbemutatójának színhelye volt. A sopronbánfalvi mozi június 2-án, az Elit augusztus 19-én kezdte meg vetítéseit. A mozik a Városi Tanács tulajdonából a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat kezelésébe kerültek, Friedrichet a Kisgazdapárt bízta meg a mozivezetéssel 1946-1948 között, a másik mozit a Szociáldemokrata Párt birtokolta Hartmann Károlyné vezetésével, aztán átvette az egészet a MOKÉP és megcserélték a mozivezetőket. Nehéz időszak volt, mert megszabták, hogy mennyi embernek kellett a filmeken ülnie, ezzel az akkori vezetőkre is óriási felelősség hárult. Elkezdődtek az ingyen jegyosztások, toborzások, kozmetikázott adatok, mert az eleinte kíváncsi polgárok hamar elmaradoztak az amúgy nézhetetlen szovjet filmektől. 1948. január 4-én a Szakszervezeti Ifjúsági Tanács tiltakozik az amerikai filmek ellen, 6-án már követelik, hogy tiltsák ki a háborúra uszító, demokráciaellenes amerikai filmeket, 17-én már az amerikai színészek szennyfilmjeit tiltották ki a magyar mozikból. Március 12-én megalakult az Országos Filmhivatal, ami központosított irányítást tett lehetővé.

A szocialista ideológiák mentén a Városi Mozi a Vörös Csillag nevet kapta, az Elite-t pedig Szabadság Filmszínházra nevezték át, utóbbit egyúttal át is építették és az újonnan alakult megyei moziüzemi vállalat vette át. Belül szocreál falambériát és álmennyezetet kapott. Több jelentősebb üzemi kultúrház is épült az ’50-es években, ahol az üzemek dolgozói és a környék lakosságának is lehetősége volt kikapcsolódnia, többek között mozielőadásokon is. 1952-ben épült az Ady Endre Kultúrház az Ady utcában Winkler Oszkár tervei alapján, a Lakatosárugyár Petőfi Kultúrháza 1950-ben, a Csengery utcában, szintén Winkler tervei alapján épült meg. A Vörös Csillag leromlott állapota miatt és mert az épülete nemigen illeszkedett a város akkori képébe, hamar lemondtak róla. 1965. november 7-én tartották az utolsó vetítést, majd lebontották, egy új 700-800 fős filmszínházat terveztek a Mátyás utca és a Kis János utca sarkára, ám ez nem valósult meg, később a 80-as évek végén épült volna a Jereván lakótelepnek is mozija, de ez is csak terv maradt. Az ’50-es évek végén megjelent a szélesvásznú film, amely fokozta a közönség érdeklődését, ennek eredményeképpen a Szabadság Filmszínház 1960-ban szélesvásznúvá épült át, 1964-ben hangerősítést kapott, amellyel a nagyothallók is élvezni tudták a filmeket. 1977 februárjában késő esti és éjszakai vetítésekkel bővítették a repertoárt péntekenként és szombatonként, amelyet az előző évben már kipróbáltak és főleg művészfilmek vetítésére használták ezeket az idősávokat. 1978 őszén 200 ezer forintból felújítást végeztek, 1979 decemberében pedig az elhasználódott nézőtéri üléseket cserélték le újakra 600 ezer forint költségből. A vetítőtechnika is változott, a régi vetítőgépeket a csehszlovák meopták váltották föl, amelyet rendszeresen 2012 őszéig használtak. 1987 októberében videótéka nyílt a moziban, a városban pedig Kertmozi is nyílt még ezen a nyáron, de csak egy idényt élt meg. 1990-ben lett 2 termes a Szabadság, a 28 fős kamaraterem megépítésével a rétegfilmeket is be tudták mutatni a közönségnek napközben, kialakítását a Győr-Moson-Sopron Megyei Moziüzemi Vállalat végezte a kijárati rész tetőszerkezetének átépítésével.

A rendszerváltás után a Szabadság Filmszínház tulajdonjoga az önkormányzatra szállt, de az üzemben tartó továbbra is a moziüzemi vállalat maradt. 1992 októberében sztereó hangrendszert kapott, november 26-án a kamaraterem Huszárik Zoltán nevét vette fel, ebből az alkalomból Huszárik sorozatot láthatott a közönség. 1993 júniusában megváltoztatták a megyei moziüzemi vállalat nevét, amely a Rába Cinema Filmellátó Vállalat néven működött tovább. 1996-ban pályázatot írtak ki a mozi üzemeltetésére 10 évre, plusz 5 év hosszabbítható időtartamra. A pályázatot Kalmár István egyéni vállalkozó nyerte meg, vállalva azt, hogy a belső elöregedés miatt életveszélyessé vált mozit felújítja. A belső burkolatokat lebontatta és rábukkantak az eredeti mennyezetre, ezt az 1926-os tervek alapján, a régi pompájában restaurátorok segítségével helyreállíttatta, a felújítás emiatt kissé elhúzódott, az átadásra 1996. május 10-én került sor. A filmszínház visszakapta a háború előtti eredeti nevét, azóta Elit Moziként üzemel. Bő két éven keresztül teltházas előadások mutatták meg, hogy a soproniak szeretnek moziba járni. A nézőszám adatok alapján a soproni Elit akkoriban a 6. leglátogatottabb vidéki filmszínház volt.

Azonban 1998. december 25-én, amikor megnyílt a pláza és benne egy 7 termes multiplex mozi, rohamosan csökkenni kezdett a nézőszám és az Elit a csőd szélére került. Csak az önkormányzat pozitív hozzáállásán múlt, hogy nem zártak be, mert fontosnak tartották, hogy a városnak legyen egy független filmszínháza. A mozi így mentesült az egyébként jogosan beszedendő bérleti díj alól, de ha nehezen is, fennmaradtak. Az életben maradásban a legnagyobb érdeme a Magyar Mozgókép Közalapítványnak volt, a szervezet a művész mozik számára létrehozott fenntartási és normatív támogatása több mint egy évtizeden keresztül biztosította a fedezetet a működéshez. A multiplex nyitása után három évnek kellett eltelnie, hogy sikerüljön visszaszerezniük az eredeti nézőszám 30-40 %-át, ám ezután újabb csökkenés indult meg, amely a válságos években végzetesnek bizonyult. Kampány indult „Mentsük meg az Elit Mozit!” címmel, de sajnos ez sem segített. Részben az anyagi források elapadása és az alacsony látogatottság miatt végül 2011. április 6-án hosszabb időre elsötétült a nézőtér. A búcsúvetítésekre június 3-5 között került sor, ahol az elmúlt hónapok alkotásait tűzték műsorra 600 forintos jegyárral. Az előadások egyes filmeknél szinte telt házzal futottak. Az utolsó előadáson A király beszédét mutatták be.

Ám ezzel nem volt vége! Sopron város önkormányzata nem vette vissza az épületet a bérlőtől, így nem volt kérdés a további üzem mikéntje, csak a gyakorisága. Egy lelkes csapat 2011 októberében megszervezte az Elit Mozimaratont, amely kimagasló teljesítményt ért el. Az eredményt látva rendszeresíteni kívánták ezt a programsorozatot, amely kéthavonta nyújtott 5-7 nap folyamatos moziüzemet az azt megelőző hetek és hónapok nagy sikereiből és művészfilm kínálatából.

A kéthavi működések alatt már folytak az egyeztetések egy digitális vetítő beszerzéséről, amely új dimenziót nyithatott a mozinak. A változás első mozzanata a Huszárik terem felújítása volt, amelyet 2012. augusztusi maratonnal egy időben készült el. A régi, szobaszékeket, újabb, mozis hangulatot árasztó felcsapható ülésű zsöllyékre cserélték, a termet lépcsőzetes üléssor elrendezésűre alakították át, a gépházból kikerültek az addig megbízhatóan üzemelő TK vetítők, helyette a plafonra szereltek egy nagy teljesítményű projektort, amely főleg művész- és kisebb költségvetésű filmek blu-ray vetítésekre volt alkalmas. Ezt követte a nagyterem átalakítása, amelyben jó állapotú, francia gyártású fotelekre cserélték a már elhasználódott régieket, továbbá az esztétikai kinézet, illetve a hangzás miatt fontos szövetborítást kaptak a bútorzatok, a közlekedőket tűzálló szőnyeggel fedték be, továbbá szigetelési és elektromos munkákkal lett biztonságosabb az auditórium. A Lege Stereo hangrendszert a Dolby Digital váltotta fel, ehhez elengedhetetlenül fontos új JBL típusú hangszórók kerültek beépítésre. A kitűnő képi élményért az újonnan beszerzett digitális vetítő és egy mattfehér vászon felelt. Az októberi maratonnal már egy minden igényt kielégítő mozi nyílt a soproni nézőközönség számára 16-án. A gépházba egy Christie CP2210-es digitális vetítőgép került, amelyet 3D opcióval is elláttak, meghagyták az analóg vetítőt is. Magyarországon itt építették be a negyedik aktív Xpand 3D rendszert, amely ma az egyik legszebb 3D élményt nyújtja, a kisebbeknek gyermekméretű, könnyebb súlyú szemüvegekkel álltak rendelkezésre. Az elemes, infrajellel működő szemüvegek a mozi tulajdonát képezték, azokat előadás előtt osztották ki, majd annak befejeztével visszavették a nézőktől. Tisztításukat minden előadás után, speciális eszközökkel végezték. A vezetés a nagyteremnek nevet szeretett volna adni egy internetes szavazás segítségével, az egyik alapító Hartmann Jakab nevét vette volna fel, ám ezt a többség leszavazta. 2015-ben az előtér átépült, eltűnt a pénztárfülke és a büfébódé, helyére a kornak megfelelő büfé és jegypénztár került.

2016 májusában a mozi csatlakozott az újonnan létrejövő Kultik mozihálózathoz. Tavasszal a nagyterem fotelüléseit technikai okokból lecserélték, hogy az újonnan nyíló csepeli mozi nagyterme egységes kinézetet kapjon. Július 31-e után újabb 7 évre bízták meg Kalmár Istvánt, hogy ő üzemeltesse az Elitet, ezt követően a december 15-én a Huszárik teremben is DCI vetítő kezdte meg a működést, ezzel együtt pedig átépítették, új, kényelmesebb üléseket kapott, a korábbi 40 férőhely 28-ra csökkent, viszont jelentősen megnövekedett a lábtér. 2017-ben lecserélték a 3D rendszert az Xpand passzív rendszerére, amellyel kiküszöbölték az aktív rendszer betegségeit, ehhez vászoncsere is társult, mert a térhatású rendszer csak az ezüstvásznon működik megfelelően, a szemüvegek pedig megvásárolhatók lettek. Az új 3D rendszer december 8-án indult, egyúttal a nagyterem vetítője leköltözött a kamaraterembe és helyére egy nagyobb teljesítényű került.

A soproni hagyományos filmszínház épületét a belvárosban, a szűk, de hangulatos Torna utca 14 alatt találjuk, a Várkerülettől néhány perces sétával érhető el. A zöld épület elegánsan illeszkedik környezetébe, jellegzetessége miatt könnyen felismerhető. A parkolóhelyek korlátozottak, csúcsidőben fizetni kell érte, a kerékpárosok a mozi mellett és előtti téren az erre alkalmas állványzatnál le tudják zárni kétkerekűiket. A tömegközlekedést igénybevevők a közeli buszmegállótól számos helyi és helyközi járattal tudják megközelíteni.

A mozi bejáratán át az előtérbe lépünk, amely egy padokkal kialakított váróhelyiség egyben. A vetített filmekről kihelyezett ismertetőkön, plakátokon informálódhatunk. A pénztárban készpénzes és bankkártyás fizetéssel is válthatunk jegyet és vásárolhatunk büfétermékeket, szintén itt vehetjük át a telefonon vagy az online lefoglalt tiketteket az előadás kezdete előtt legalább 25 perccel, különben azok automatikusan törlődnek a rendszerből és tovább értékesíthetik a helyeket. A jegyeket online is megválthatjuk, ilyenkor nem kell külön sorban állni, a visszaigazoló emailben a kódot bemondva vagy a QR kódot felmutatva a terembe engedés előtt a jegyszedőknek bemutatni. A büfé széles elemózsia és ital kínálattal rendelkezik, ahol a filmes szórakozáshoz elengedhetetlen frissen pattogatott kukoricát, szószos nachost, különféle snackeket, csokoládékat, valamint hideg szénsavas vagy rostos üdítőt, ásványvizet, ice teát, sört szerezhetünk be.

A pénztárral szemben nyílik a 275 fős nagyterem, amely lejtős üléssor elrendezésű és kényelmes, normál háttámlás, pohártartós, bordó színű, párnázott, felcsapható ülésű fotelekkel szereltek fel. A sorok közötti távolság a hosszúlábú vendégek számára is előnyös elhelyezkedést tesz lehetővé, a gyermekeknek pedig ülésmagasítóval teszik kényelmessé a vászonra való rálátást. A mennyezet stukkó díszekkel ékesített, hosszában több helyen megtört boltív formájú. Az oldalsó falakat vörös szövettel borították be a hang megfelelő terjedése és esztétikai kialakítás miatt. A hátsó sorok felett található a karzat, ahol az előzőek szerint találhatók ülőhelyek. Az alsó szinten 219 fő, az erkélyen 56 vendég fér el. A 10,8 x 4,6 méteres vászon teljesen kitölti a helyét. A kitűnő akusztikát a Dolby Digital 5.1-es hangrendszer teszi tökéletessé, a mozgóképet pedig Christie CP2230 digitális vetítő 2K felbontásban szolgálja, tartozik hozzá egy GDC szerver, háttértárolóval, a CP750-es hangprocesszor az ehhez szükséges végfokokkal szólaltatja meg a nézőtér hangsugárzóit. A gépházban még bent áll az analóg Meo 5XB vetítőgép, amely bár működőképes, már évek óta nem használják, mert a celluloidok ideje lejárt, szinte kizárólag winchesteren, vagy blu-ray lemezen érkezik filmes tartalom, előbbit a szerverre feltöltve lehet levetíteni.

A kisterem egy másik bejáraton közelíthető meg, a bejárattól balra nyílik, bőrpuffos folyosó után lépcsőzni kell. A nézőtér aprócska, családias hangulatot áraszt, itt csupán 28 ülőhely van, egy sorban 4 ülés, kedvező kialakítás egy filmklub vagy egy családi vetítésre is akár. A 4,2 x 1,8 méteres kis vászonra sugárzott film a 2K felbontásra alkalmas Christie CP2210-es vetítőgépnek köszönhető, amelyhez szintén egy GDC szerver tartozik. Emellett egy CP500-es hangprocesszor van, amelyhez szintén tartoznak végfokok. A stúdióterem enyhén lejtős széksor elrendezésű, normál háttámlás, felcsapható ülésű, pohártartós, barna üléshuzatú moziszékekből áll. Hangzása jó, Dolby Digital 5.1 szólal meg. Mindkét nézőtér légkondicionált, a nagyterem akadálymentesített is.

A műsorkínálatát a legújabb filmalkotásokból állítják össze hétről hétre, minden csütörtökön új műsorral jelentkeznek. Előfordulnak premier előtti filmalkotások is, amelyet rendszeresen a premier napja előtti szerdán az esti műsorsávban mutatnak be. Ha egy bemutatásra kerülő film a szinkronos mellett feliratos kópiával is rendelkezik, igyekeznek azt is műsorra tűzni, ha egy film 2D és 3D formátumban is megjelenik, akkor igyekeznek mindkettőt vetíteni, de inkább a 2D-t preferálja a közönség. A Huszárik terem főleg az artfilmek színtere, de a nagyteremből kieső, másod-harmadhetes sikerfilmeket is szívesen vetítik itt. Az Elit Mozi vezetése műsorstruktúrájával igyekszik minden korosztályt megcélozni, de jegyáraival is pénztárcabarát marad és versenyképes a város szélén működő héttermes multiplex mozival. Normál áron a 2D filmek 1600 forintba, míg a 3D alkotások 1700 forintba kerülnek, ha az erkélyre váltunk jegyet, az kategóriánként 200 forinttal kerül többe. Kedvezményes jegy 2D esetében 1250 forint, 3D esetén pedig 1350 forint. Kedvezményre a gyermek 16 éves korig (kivéve 16 és 18 korhatárú filmek esetén), a nappalitagozatos diák, a pedagógus, a fogyatékkal élő és a törzskártyával rendelkező személy jogosult. A törzskártya ára egy évre 1500 forintba kerül és az ország összes Kultik hálózatához tartozó moziban kedvezményesen lehet vele mozizni. Az évek óta sikeresen megrendezett kéthavi mozimaratonok 1000 forintos jegyárat biztosítanak minden vetített filmalkotás jegyárából. Koncertfilmek 2500 forintért láthatók. A 3D szemüvegek ára 330 forintba kerülnek és máskor is felhasználhatók.

Az első előadások hétköznap 15-16 óra között indulnak, de hétvégén és ünnepnapokon már 13-14 órától várja a mozizni szándékozókat az Elit. Mozimaratonok alkalmával már délelőtt 10 órakor is elkezdődnek a vetítések. Az utolsó vetítési kör 20-21 óra között rajtol.

A város hűséges maradt szeretett mozijához, a soproni és a környéki közönség egyik legkedveltebb kulturális intézményévé lépett elő, kívánjuk, hogy ez sok évtizedig megmaradjon. A mozivezetés országosan is egyedüli helyzetében megmutatta, hogy egy multiplex árnyékában képes akár önkormányzati segítség nélkül is működő mozit életképesen, nyereséggel működtetni. Terveikben szerepel a nézőtéri ülések teljes cseréje. A mozi a Kultik hálózat és az Art-Mozi Egyesület tagja.

 

 

forrás:

Hárs József, Az oroszlán elfordítja a fejét (Soproni mozitörténet 1896-1948)

Hazánk, 1900. évi 272. szám (Uránia mozgóképvetítés)

Sopron, 1904. évi 120. szám (az Uránia 2. mozgóképvetítése)

Soproni Napló 1906. évi 50. szám (Zeller-féle Elektro-Bioskop, Kőfaragó tér)

Soproni Napló, 1908. évi 37. szám (első állandó, a Szentirmay)

Soproni Napló, 1908. évi 163. és 180. szám (Fortuna Mozi elhelyezése és működése)

Soproni Napló, 1908. évi 182. szám (Hartmann-féle Elektro-Bioszkop Ivahíd)

Soproni Napló, 1908. évi 225. szám (Várkerületi Kino)

Soproni Napló, 1911. évi 38. szám (10% miatti per)

Soproni Napló, 1911. évi 56. szám (harmadik mozi, Torna utca - megtagadták)

Soproni Napló, 1911. évi 114., 205., 208. szám (Hartmann-féle Bioszkop, Lackner Kristóf utca)

Soproni Napló, 1912. évi 269. szám, 1913. évi 86., 202. szám (Városi mozi)

Soproni Szemle, 1960. évi 4. szám (zenekar a moziban, hangosfilm)

Városok lapja, 1926. évi 4. szám (jogi harc a város és a Hartmann fivérek között)

Soproni Szemle, 1970. évi 3. szám (régi Hartmann moziból könyvtár)

Soproni Szemle, 2003. évi 1 szám (háborús károk)

Soproni Szemle, 1956. évi 1 szám (világháború utáni nyitás – Városi Mozi)

Soproni Szemle, 1976. évi 3. szám (Friedrich Károly)

Soproni Szemle, 1958. évi 1. szám (Sopron mozijairól)

Soproni Szemle, 1995. évi 3. szám (Friderich riport – Bánfalvi Kino, hangos mozi, mozivezetés, 30-40-es évek és az államosításig vezető út)

Kisalföld, 1960. évi 293. szám (szélesvászon)

Kisalföld, 1964. évi 84. szám (hangerősítés nagyothallóknak)

Kisalföld, 1977. évi 29. szám (éjszakai vetítések)

Kisalföld, 1978. évi 281. szám (felújítás)

Kisalföld, 1979. évi 282. szám (üléscsere)

Kisalföld, 1982. évi 54. szám (kertmozi terve)

Kisalföld, 1987. évi 248. szám (videótéka)

Kisalföld, 1992. évi 238. szám (sztereó hangrendszer)

Kisalföld, 1992. évi 279. szám (Huszárikról nevezik el a kamaratermet)

Kisalföld, 1993. évi, 128. szám (Rába Cinema Filmellátó Vállalat)

Kisalföld, 1996. évi 106. szám (felújítás)

Kisalföld, 1999. évi 104.szám (mi lesz veled Elit Mozi?)