Megelőzte őt az Apolló Mozi, amely a város villamosításának évében, 1912-ben nyitotta meg kapuit a Kossuth Lajos utcai Bányai-féle házban, a Tiszti klub mai épületének földszinti részén. Másfél évtizedig működött méltó vetélytársaként a Szent János téri Korzó Mozgónak, amely hazai színvonalon elégítette ki a helyi közönség igényeit. A családi páholyoktól a számozatlan rohampáholyig egy időben 310 főnek tudott egyszerre szórakoztatást nyújtani. A vállalati elgondolásból létesített, majd városi fenntartásba vett, később pedig államosított intézmény névváltozássora is jelzi a bérlők által hasznosított mozik változatos és küzdelmes életét: Korzó Mozgó, Városi Mozgószínház, Munkás Mozgó, Marx Mozgó, Városi Mozgó, Petőfi Mozgó, Uránia Mozgó. Minden új név, új minőségű szolgáltatás törekvését mutatja. A néző kényelmének a kép, később a kép és hang minőségének állandó javítása mellett a film¬választék lehetőségei meghatározók voltak a mozik élesedő versenyében. A mai mozi jogelődjének vezetésében maguk a bérlők, ritka esetben megbízott üzemvezetőik voltak a meghatározó személyek. Bérlői közül Kertész Mihályt, a későbbi világhírű filmrendezőt külön is ki kell emelni, ugyanis szakmai összeköttetései révén fővárosi szintű műsorkínálatot teremtett. A félegyházi mozgók működését a képviselőtestület 1913. december 23-án szabályozta. 1914. szeptember 14-én arról értesült a város, hogy az üzem teljes személyzetét a „haza védelmére” beszólították és egy időre fel kellett függeszteni a vetítéseket. A háború miatt a műsorokat teljesen át kellett rendezni, elsőként a híradókat. Megjelentek a harcterekről, csatákról szóló háborús tudósítások eseményeinek felvételei. Az érdeklődést fokozta, hogy a nézőkhöz meglepően rövid időn belül megérkeztek az információk. A Tanácsköztársaság idején a Marx Mozgó gyermekelőadások szervezésével vonzotta és nevelte a legifjabb mozilátogató közönséget. A gyermekműsorokat olykor ingyenes mesedélutánokkal egészítették ki. Igen kedvelt filmek voltak a Csipkerózsika 2 felvonásos mesejáték és a Sündisznó című mulatságos komédia. 1925-ben a belügyminisztérium Félegyháza részére két mozijogot engedélyezett, a két mozgó 1927 novemberében társult. 1932-ben Salgó Imre technikai korszerűsítéssel megteremtette a hangosfilm vetí¬tésének körülményeit és feltételeit, ami egy újabb korszakot indított el a filmtörténetben. A némafilmben még a mozdulatoknak és elsősorban az arcjátéknak jutott lényeges szerep, hiszen az érzelmeket, indulatokat arcjátékkal, kézmozdulatokkal kellett érzékeltetni. A hangosfilm már nemcsak megörökíti a mozdulat múló szépségét és rögzíti a tűnő időt, hanem színes mozgóképeivel meg¬teremti a valóság és a mesebeliség varázslatos hangulatát és érzetét. 1940 új mérföldkő volt, amikor is Novoszel János átalakíttatta és bővíttette a mozit. A régi épületet a déli végében meghosszabbították, az egész épületet emeletmagasságra felemelték, a vetítés irányát északra fordították. A mozi névváltozásának sorában az 1941. évi volt az utolsó. Az alispán november 20-án elrendelte, hogy a mozgófényképüzemek idegen nevét valamilyen magyar történelmi névre kell változtatni, így lett az új neve Petőfi Mozgóképszínház. Azután, az 1960-as években a Szabadság tér felőli falon lévő vetítővásznat szélesre cseréltette ki az üzemeltető, hogy a legmodernebb filmek bemutatására is alkalmas legyen. Az 1988-ban befejeződő harmadik felújítással ismét déli irányba fordították a nézőteret. A 200 fős nagyterem, az 50 fős kamara mozi és videotéka a 25 évvel ezelőtt modernnek számító technikai berendezésekkel korszerű és magasabb színvonalú szolgáltatást ígért. A Petőfi Mozi a ’90-es évek elején a megszűnő moziüzemi vállalat kezéből az önkormányzatéba hullott. Az üzemet változatlanul a rendszerváltás előtti időszak megbízható csapata vitte tovább, majd 1998-ban megszűntették velük a szerződést. Új társaság vette kezelésbe a működést, de az ő üzemeltetésük alatt óriási veszteségeket halmoztak fel, majd 1999. december végére bezárásra kényszerültek. Egy év és három hónap után 2001-ben új bérlő próbált életet lehelni a város mozijába, nehéz dolga volt, hiszen egy bezárt filmszínházat kellett gatyába ráznia. A nagyobb kínálat értelmében például 2003-ban a nagytermet kéttermessé alakították úgy, hogy a nagyterem vászon felőli oldalát megrövidítették és a leválasztott részre egy kisszámú termet építettek, amelynek gépháza a nagyterem baloldaláról lett kialakítva. Ezt a Nemzeti Kulturális örökség Minisztériuma Artmozi Fejlesztési Pályázatán nyert összegből oldották meg, de ebből finanszírozták a vetítők lézeres hangolvasóval való korszerűsítését is és a jó állapotú, használt nézőtéri fotelüléseket is ebből az összegből szerezték be. Az üzemeltető saját szakállára, de sikeresen felfuttatta a mozit, a nézőszámok is magas kihasználtságról tettek bizonyosságot és nagy ívű tervek is megvalósításra vártak. Később azonban átalakult a piaci helyzet, a digitalizáció közepén és a fogyó analóg megjelenések időszakában alig jutott film Félegyházára. A közönséget nem lehetett a bemutató után hónapokkal ugyanazokra a filmekre beültetni, mint amiket azelőtt a csilli-villi plázamozikban megnézett, a művészfilmek pedig nem termelték ki azt a nézőszámot, amellyel rentábilisan mozit lehetett volna üzemeltetni. Az ország új finanszírozási rendszere és a ki nem fizetett támogatások után 2010. december 22-én újra bezárásra kényszerült. Négy év kényszerszünet után a gödöllői mozis lehelt új életet a moziba 2014 elején. Első lépésként a kettévágott mozitermet újra egy naggyá építette. Az előtér modernebb lett, rozsdavörös álmennyezetet alakítottak ki, spotlámpás megvilágítással. Megújult a leromlott állagú épület külső része is. Az analóg vetítők helyére 3D-s digitálisgép érkezett, a nézőtér pedig olyan lett, akár egy pláza mozié. Az auditórium bútorzatai megújultak, emellé új perforált vászon érkezett, új hangrendszert installáltak. A megnyitóra 2014. március 21-én ünnepélyes keretek között került sor. A lakók öröme mutatja, hogy a más városban mozizók is kezdenek visszaszokni régi megújult mozijukba, hiszen ugyanazokat a premiereket láthatják egy időben, mint amelyek a kecskeméti vagy a szegedi multiplexekben mennek.
A filmszínházat Kiskunfélegyháza központjában, a Szent János tér 5 alatt találjuk, a polgármesteri hivatallal átellenben, a helyi televízió szomszédságában. A mozi rendkívül jó megközelítési lehetőséggel bír, az autóval érkezőket kiépített parkoló várja, a kerékpárosok az épület előtt tárolókon zárhatják le járműveiket. A tömegközlekedéssel érkezők helyközi járatok megállójától néhány perces sétával érhetik el. A bejárat akadálymentesített, az üvegajtó fotocellás. Belépve balra van a büfével egyesített jegypénztár. Itt vehetjük át a telefonon vagy online lefoglalt tikettjeinket az előadás előtt minimum 30 perccel, különben azok törlődnek a rendszerből. A vásárlás kizárólag készpénzes formában történik, de a közelben van bankautomata, ha fizetőeszköz hiányában volnánk. A büfé széles elemózsiakínálattal rendelkezik, pattogatott kukorica, a különféle üdítők külön-külön vagy akár menüben vásárolva is beszerezhetők, ezen kívül gumicukrok, chipsek és csokoládék is a repertoár részét képezik. A vetített műsorokról a led TV-ken megjelenő előzetesek, a plakátok és standee-k, valamint a kihelyezett filmes ismertetők szolgálnak. A beengedést udvarias jegyszedők végzik, ők igazítanak útba a nézőtérre, hogy hová szól a jegyünk és ők osztják ki a 3D szemüvegeket is, ha térhatású filmre megyünk be. A terem lejtős üléssor kialakítású, a magas háttámlás, pohártartós, szövet kartámlás, vörös színű, számozott fotelülések a francia Quinette termékei. Rendkívül kényelmesek, a kisgyermekek részére ülésmagasító is rendelkezésre áll. A nézőtér légkondicionált és 158 férőhelyes, a 10. sornál nagyobb sorközt hagytak a nagylábú nézőknek kedvezve. A jegyek helyre szólnak. A vászon egy Harkness 2,2-es matt fehér vetítőernyő, mérete 8*3,8 méter. A Kcs hangfalak szépen, torzításmentesen szólnak, egy vájt fülűnek igazi élmény ide beülni. A hangrendszer Dolby Digital, melyhez egy Dolby CP750-es hangprocesszor adja a hátteret. A gépházban egy 1500W-os lámpával ellátott Christie CP2215-ös vetítőgép duruzsol, amelynek lelke a Dolby DSS200-as szerver. A térhatású rendszer az Xpand 3D, melyhez a speciális szemüvegeket a mozi biztosítja, a 3D előadás végén azokat vissza kell adni a személyzet részére. A gépház részét képezi még négy darab Meopta vetítőgép is, de ezek egyrészt használhatatlanok, másrészt nincs hova vetítsenek már az átépített nézőterek miatt. A filmkínálat a legfrissebb közönségfilmekből kerül ki, az üzemeltető igyekszik a közönség igényeire támaszkodva hétről hétre összeállítani a műsort, amely minden héten, csütörtökön frissül. A fiatalok éppúgy megtalálják a maguknak való filmalkotásokat, mint az idősebbek. A mozi minden nap 15-16 óra körül indítja első vetítését, az utolsót rendszerint 20-21 óra között. Hétvégén és a nagyobb forgalmat generáló filmeknél hétköznap is 13 óra után indulnak az első vetítések, de előfordulnak a délelőtti műsorkezdések is. Jegyárai közepes árszínvonalat képviselnek, hiszen egy teljes árú mozijegy 2D filmek esetében 990Ft, 3D filmeknél 1250Ft. Kedvezményes jegyáron ugyanez 850,- és 990,-, erre a gyermekek, diákok és a nyugdíjasok jogosultak, az első kivételével a jogosultságot igazolni kell. Kedvezményes nap a kedd és szerda, ekkor korhatárra tekintet nélkül mindenki 850 forintos jegyáron mozizhat, de csak 2d-s előadás esetén. Mozibérlet 8000 forintért váltható, ez szintén csak a 2D-s filmekre váltható be és 10 alkalomra szól. Kéthavonta egy héten át moziünnepet tartanak a moziban, azok a 2D-s és 3D-s filmalkotások, amelyek a korábbi időszakban sikeresek voltak vagy olyanok, amelyek nem voltak láthatóak, de a mozi egyszeri vetítésre felvesz, 590 forintos jegyáron megtekinthetőek. Ilyenkor a nagyobb érdeklődés miatt, hamar betelhet a nézőtéri foglalás, ezért ajánlott minél előbb jegyet váltani a kinézett előadásra. Csoportos kedvezmény 10 főtől váltható, ennek mértéke a mozivezető által meghatározott ár. Ajándékjegy váltható. Félegyháza egy merész vállalkozásnak tűnt, korábban két teremmel indult volna a befektető, ám az eredeti állapotra való visszaépítés és a nagyobb nézőtér beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A közelben lévő kecskeméti és a szegedi multiplexek sem hatnak rá olyan erővel, ami elszólítaná a helyieket, hiszen egy olyan premiermozit tudhatnak magukénak, amely ugyanolyan vagy jobb minőségben ejti ámulatba őket. Kijelenthetjük, hogy a helyiek a felújítás minden mozzanatát nyomon követték és az első perctől megbecsüléssel fogadták a minden tekintetben megújult mozijukat.Petőfi Mozi, Kiskunfélegyháza
2014. július 15. kedd | Írta: Forgács Balázs
A városban az első vetítésekre 1906-ben került sor Szikszai és társa: Adler Zsigmond és Weisz Manó jóvoltából a mai posta előtti téren, a Hattyúház melletti tejpiacon és a Kossuth utcai egykori malomtelken felállított sátrakban és alkalmilag bérelt helyiségekben. Weisz Manó, aki maga is félegyházi volt, 1911-ben állandó mozi létesítésével próbálkozott, de merész vállalkozásába belebukott. Ebben az évben az Uránia Vállalat megbízásából Papp Antal készített mozitervet a Szabadság (ma Szent János) téri Schweiger-féle telekre, ahol a mostani filmszínház is áll. A hosszadalmas engedélyezési és fellebbezési eljárás miatt csak jóval később, majd kétévi huzavona után 1913 novemberében kapott használatbavételi engedélyt.











Utoljára frissítve: 2017. március 08. szerda 09:52