Az első állandó mozi az Apolló volt a Kossuth utca 7 szám alatti Bányai-féle házban (mai Tiszti klub földszinti részén), a város villamosításának évében, 1912. március 15-én nyitott meg. Nem sokáig maradt egyedül, mert másfél év múltán megjelent a versenytárs. Az Uránia Mozgófényképvállalat megbízásából Papp Antal készített mozitervet a Szabadság (ma Szent János) téri Schweiger-féle telekre. Az időközben felépült Korzó Mozgó megnyitására 1913. október 18-án került sor. Modern berendezéssel és bemutató műsorral, telt színházzal, közönsége nagyon meg volt elégedve a műsorral. A helyárak: páholyülések 1 Korona, zártszék 80 fillér, I. hely 60 fillér, II. hely 40 fillér, III. hely 20 fillér, ruhatár és műsor ingyenes. A családi páholyoktól a számozatlan rohampáholyig egy időben 310 főnek tudott egyszerre szórakoztatást nyújtani. A két mozgó másfél évtizedig működött versenyben egymással.
A félegyházi mozgók működésének rendjét a képviselőtestület 1913. december 23-án tárgyalta és fogadta el a kecskeméti Városi Mozgóképház szabályzata alapján. A Korzóban 1914 januárban néhány napos leállást követően az emeleti páholyokba tűzveszélyességi szempontok miatt a falépcsőket műkőlépcső váltotta fel, ugyanígy a gépház lépcsője is ilyenre épült át. Tavasz végén egy hosszabb zárvatartás következett, az emeleti páholyokat lebontották, ettől fogva csak a földszintiek álltak az úri közönség rendelkezésére, megnyitásra június 27-én került sor új színben és díszes megjelenésben. Az új Korzó vezetője Fekete Mihály, A sárga csikó című film főszereplője lett. A helyárak olcsók, filmek, műsorok jók, páholyülések fényűzően kényelmesek, a többi helyek pedig kellemesek, írta a sajtó. A háború kitörése után a mozi vezetője bevonult katonának és a frontra ment harcolni, az előadások jegyárbevételének 10%-át jótékony célokra adományozták. Ebben a vészterhes időszakban csak vasárnap és ünnepnapokon vetítettek, 1914. szeptember 14-én arról értesült a város, hogy az üzem teljes személyzetét a „haza védelmére” beszólították és egy időre fel kellett függeszteni az előadások megtartását. A háború miatt a műsorokat teljesen át kellett rendezni, elsőként a híradókat. Megjelentek a harcterekről, csatákról szóló háborús tudósítások eseményeinek felvételei. Az érdeklődést fokozta, hogy a nézőkhöz meglepően rövid időn belül megérkeztek az információk.
1915 októberében újra megnyitott, erős, szakavatott vezető, Forgács Antal színész és színiigazgató vállalta a vezetését. A Korzó nagyvárosi rangra lépett elő, a filmalkotásokat közvetlenül a budapesti bemutatók után, más városok színházait megelőzve itt mutatták be először. 1916 márciusában újra zárva tartás mellett döntöttek a megbetegedések és a bevonulások miatt és kilátásba helyezték, hogy a háború végéig érvényben maradhat a korlátozás.
1916 augusztusában Fantó Bernát, kecskeméti fényképész modern filmszínházat kívánt berendezni a Korzó helyén. Ehhez egy beadványban a mozi nevének megváltoztatását kérte Városi mozgószínházra, elképzelése szerint évente két előadás tiszta bevételét a városnak adományozná és a bevétel 10%-át is a város kapná. A tanács bizonyos kikötések mellett engedélyezte a változtatást. A megnyitóra szeptember 2-án került sor, a Doktor Imhoff című 5 felvonásos mélypszichológiai színművel, amelyet zongorán kísértek. A mozit jelentősen átalakították.
1918. augusztus 24-én újra megnyílt a korábban bezárt Városi mozgószínház, amelynek új tulajdonosa Neumayer József lett. A moziban immár büfét is kialakítottak. 1918 decemberében Uránia mozgóképszínház néven működött, 1919 februárjában pedig egy rövid ideig Uránia munkás mozgó néven vált ismertté, amelyet Kertész Mihály filmrendező és Szigeti Andor a Szatmári Uránia művészeti igazgatója vették át és két éven át üzemeltették. 1923-ban felvette a Petőfi mozgó elnevezést.
1928. augusztus 14-15-én egy kölcsönkapott, hang leadásra alkalmas vetítőgéppel úgynevezett beszélőfilmet vetítettek, mindkét napon eltérő műsorral. 1930. március 14-16-án a Mámorkeringő című hangosfilmet vetítették szintén kölcsöngéppel. Majd nem sokkal később 1932. augusztus 20-án, egy hosszabb zárvatartást követően, egy állandó vetítőgéppel megszólalt a film, az újonnan Uránia mozgóként nyitott moziban. Salgó Imre a legújabb hangosgépet szereltette be, első vetítésen a Kadettkisasszonyt láthatta a közönség, ettől fogva ő irányította a mozit is. A némafilmben még a mozdulatoknak és elsősorban az arcjátéknak jutott lényeges szerep, hiszen az érzelmeket, indulatokat mimikával, kézmozdulatokkal kellett érzékeltetni. A hangosfilm már nemcsak megörökíti a mozdulat múló szépségét és rögzíti a tűnő időt, hanem színes mozgóképeivel megteremti a valóság és a mesebeliség varázslatos hangulatát és érzetét. Helyárak: Kaszinópáholy 1 pengő, páholyülés 1 pengő, középpáholy 90 fillér, alsópáholy 80 fillér, zsöllye 70 fillér, támlásszék 60 fillér, zártszék 50 fillér, III. hely 30 fillér, vasárnap és ünnepnapokon az első előadásokra gyermekeknek 20-50 fillérig kínáltak helyeket.
Kiskunfélegyháza közkórházának jövedelmét képező Uránia mozgóképszínház játszási engedélyét 1940 és 1945 közötti időszakra bérbe kívánták adni, mivel Salgó Imre a zsidótörvények miatt nem lehetett engedélyes. Az új bérlőről árverésen döntöttek, a mozi új vezetője Novoszel János lett, aki átalakíttatta és bővíttette a mozit 35 000 pengő költséggel. A régi épületet a déli végében meghosszabbították, az egészet másfél méterrel megemelték és új tetőt kapott. A vetítés irányát északra fordították, a vászon elé színpadot emeltek és a nézőteret 400 személyesre bővítették. Emeletes páholyok, büfé és ruhatár, valamint előcsarnok is épült, emellett központi fűtés és szellőztető berendezés is megvalósult. A mozi névváltozásának sorában az 1941. évi volt az utolsó. Az alispán november 20-án elrendelte, hogy a mozgófényképüzemek idegen nevét valamilyen magyar történelmi névre kell változtatni, a mozgóképszínház tulajdonosok, Totin Gyuláné és Novoszel Julianna Petőfire változtatták azt.
Háború során a visszavonuló német csapatok és az előrenyomuló szovjetek megkímélték a mozi épületét. A város bár nem szenvedett károkat, a békekötés után több kulturális intézmény a filmvetítéstől eltérő célokra is használta a mozit. 1948 júliusában államosították a filmszínházakat, ahogyan a félegyházi Petőfit is, üzemvezetője: Kohut Erzsébet lett. Korábbi üzemeltető E. Kovács Géza volt. Ekkor alakult meg a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalat is, amely egy központból irányította az ország összes moziját, majd 1952-ben megyei moziüzemi vállalatok jöttek létre, a félegyházit a Bács-Kiskun megyei vette szárnyai alá.
1960 októberében a Szabadság tér felőli falon lévő vetítővásznat szélesre cseréltette ki a moziüzemi vállalat, hogy a legmodernebb filmek bemutatására is alkalmas legyen. Az első filmvetítésre november 1-én került sor. 1975-ben is felújítás kezdődött, mert az épület életveszélyessé vált, 200 ezer forintból kezdték a nézőtér és az előcsarnok felújítását, az átépítés alatt az akkor új városi művelődési központba költöztették a filmszínházat.
1988-ban újabb felújítás következett és ismét déli irányba fordították a nézőteret. A 250 fős nagyterem mellett egy 50 fős kamara mozi és egy videotéka is létesült, valamint egy könyvesbolt. A kornak megfelelően modernnek számító technikai berendezésekkel a moziüzemi vállalat korszerű és magasabb színvonalú szolgáltatást ígért. A felújítás alatt több olyan probléma merült fel, amelyeket tervezéskor nem vettek figyelembe. A mozi alatt egy elhanyagolt, beszakadt pincerész volt, amit több teherautónyi betonnal kellett feltölteni, de a tetőre szánt cserép megrendelése is akadályokba ütközött. A 15 millió forintból újjáépített filmszínházban a gépház különleges kialakítást kapott, egy gépésszel lebonyolíthatóvá vált a két terem vetítése. Emellett csatorna bekötés, szellőző-fűtő berendezést szereltek be, álmennyezetet alakítottak ki. A nyitó előadásokon Bereményi Géza Eldorádó című filmje és Zombori Katalin Törődés filmalkotása pergett.
A Petőfi Mozi a ’90-es évek elején a megszűnő moziüzemi vállalat kezéből az önkormányzatéba hullott. Az üzemet változatlanul a rendszerváltás előtti időszak megbízható csapata vitte tovább. A mozi a fennmaradásért küzdött az egyre nehezedő időszakban, majd 1994-ben a stúdiómozi művészmozivá vált.
A 90-es évek végén egy bajai cég vette át a működtetést, de a város tudta nélkül átruházta a jogot a Film-Szín-Ház 2000 Bt-re, a gazdasági bizottság beleegyezett, hogy a betéti társaság üzemeltesse a mozit 1999 végéig, időközben a mozi üzemeltetésre pályázatot hirdettek, amit ez a társaság meg is nyert, de a bérleti szerződés megkötése elmaradt, mert jelentős hátralék halmozódott fel. Az önkormányzat végül megunta a várakozást és 2000. március 27-én bezáratta a mozit. Emiatt a mozi üzemeltetésére új pályázatot írtak ki, amire egy jelentkező, a helyi Kiskun TV Kft jelentkezett. A leendő üzemeltető komoly átalakítási terveket ígért, többek közt a kecskemétihez hasonló multiplex mozit. Ám végül visszaléptek, mert tetemes költséggel járt volna az átalakítás. A korábbi üzemeltető viszont birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az ügyben, ami végül a sértett javára dőlt el, ezért a városnak vissza kellett adni a mozi kulcsait, viszont szerződést nem kívántak kötni a betéti társasággal és az önkormányzat a bíróságon támadta meg a döntést. Mivel az ügy elhúzódott a városnak többmilliós bevételkiesése jelentkezett, de a társaság a filmforgalmazó felé is jelentős tartozást halmozott fel, a cég viszont 10 milliót követelt a várostól bevételkiesés gyanánt - amellett, hogy már lemondott az üzemeltetésről. A város pedig az amortizációs költségek számszerű összegét, valamint a bérleti díjakat és az elmaradt közüzemi tartozásokat próbálta behajtani. A bíróság nem fogadta el a bété igényét, a városnak okozott kárt, 1,3 millió forintot és a perilletéket, 565 ezer forintot is a felperes, 71 ezer forintot az alperesnek kellett megfizetnie.
Egy év és három hónap után 2001. március 1-én új bérlő Turcsányi Zoltán próbált életet lehelni a város mozijába, nehéz dolga volt, hiszen egy bezárt filmszínházat kellett gatyába ráznia. A nyitó előadás a Meseautó volt, csaknem teltházas vetítés keretében zajlott, a régi felszereléssel. A Stúdió moziban a vetítőgép még üzemképtelen volt, szeptemberre ígérte az új bérlő a javításukat. A jegyárakat úgy alakították, ki, hogy mindenki számára kedvező legyen, vasárnap délután féláron, családi jegy négy főre másfél normál mozijegy ára volt a belépő. Az üzemeltető ígérete szerint egy filmet a bemutató után 6 héttel már a félegyházi moziban is meg lehet tekinteni. Csütörtökön egy, pénteken, szombaton és hétfőn kettő-kettő, vasárnap három előadást tűztek műsorra. A nagyobb kínálat értelmében 2004-ben a nagytermet kéttermessé alakították úgy, hogy a nagyterem vászon felőli oldalát megrövidítették és a leválasztott részre egy 72 férőhelyű termet építettek, amelynek gépházát a nagyterem baloldaláról alakították ki. Ívelt vásznat és Dolby Surround hangrendszert szereltek be. A fejlesztést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Art Mozi Fejlesztési Pályázatán nyert 10 és félmillió forintos összegből és 5,6 milliós forintos önrészből oldották meg, de ebből finanszírozták a vetítők lézeres hangolvasóval való korszerűsítését is és a jó állapotú, használt nézőtéri fotelüléseket is ebből az összegből szerezték be. Az avatásra 2004. március 4-én került sor, amelyen részt vett többek között Hiller István kultuszminiszter és Ficsór József polgármester is. Az üzemeltető az évek során sikeresen felfuttatta a mozit, a nézőszámok is magas kihasználtságot mutattak és nagy ívű tervek is megvalósításra vártak. 2008-ban kétmillió forintot nyert a mozi a Nemzeti Kulturális Alaptól digitális mozi fejlesztésére kiírt pályázatán, ez főleg az e-cinema rendszer bevezetését jelentette. De ez sem mentette meg a mozit, mert az átalakult a piaci helyzet, a digitalizáció közepén és a fogyó analóg megjelenések időszakában már alig jutott film Félegyházára. A közönséget nem lehetett a bemutató után hónapokkal ugyanazokra a filmekre beültetni, mint amiket azelőtt a plázamozikban megnézett, a művészfilmek pedig nem termelték ki azt a nézőszámot, amellyel rentábilisan mozit lehetett volna üzemeltetni. Az ország új finanszírozási rendszere és a ki nem fizetett támogatások után 2010. december 22-én újra bezárásra kényszerült.
Három és fél év kényszerszünet után a gödöllői mozis, Reményi Richárd lehelt új életet a moziba 2014 elején. Első lépésként a kettévágott mozitermet újra egy naggyá építette össze. Az előtér modernebb lett, rozsdavörös álmennyezetet alakítottak ki, spotlámpás megvilágítással. Megújult a leromlott állagú épület külső része is. Az analóg vetítők helyére 3D-s digitális vetítőgép érkezett, a nézőtér pedig olyan lett, akár egy pláza mozié. Az auditórium bútorzatai megújultak, emellé új perforált vászon érkezett és Dolby Digital 5.1 hangrendszert installáltak. A megnyitóra 2014. március 21-én ünnepélyes keretek között került sor. Azok a városlakók, akik eddig más városokban voltak kénytelenek moziba járni, elégedetten tértek vissza szeretett filmszínházukba, hiszen ugyanazokat a filmeket láthatják premierben, mint amelyek a kecskeméti vagy a szegedi multiplexekben mennek. Az azóta eltelt időszakban 2025-ben a nézőtér megújult, jó állapotú, kényelmesebb ülésekkel frissült.
A filmszínház Kiskunfélegyháza központjában, a Szent János tér 5 alatt, a polgármesteri hivatallal átellenben, a helyi televízió szomszédságában magasodik. Az elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül jó megközelítési lehetőséggel bír, az autóval érkezőket utcafronti parkoló várja, a közvetlen utcákban csúcsidőszakban fizetni kell, a kerékpárosok az épület előtt tárolókon hagyhatják járműveiket. A tömegközlekedéssel érkezőket a helyközi járatok a közelben teszik le.
Az épület bejárata akadálymentesített, az üvegajtó fotocellás. Az épületbe lépve balra a büfével egyesített jegypénztár helyezkedik el. Itt vehetjük át a telefonon vagy online lefoglalt tikettjeinket az előadás előtt minimum 30 perccel, ellenkező esetben azok automatikusan törlődnek a rendszerből. A vásárlás kizárólag készpénzes formában történik, de a közelben van bankautomata, ha fizetőeszköz hiányában volnánk. A büfé széles elemózsiakínálattal rendelkezik, pattogatott kukorica, a különféle rostos vagy szénsavas üdítők külön-külön vagy akár menüben vásárolva is beszerezhetők, ezen kívül gumicukrok, chipsek és csokoládék is a repertoár részét képezik. A vetített műsorokról, filmalkotásokról a képernyőkön megjelenő előzetesek, a plakátok és standee-k, valamint a kihelyezett filmes ismertetők szolgálnak. A terembe való beengedést udvarias jegyszedők végzik, ők igazítanak útba a nézőtérre, hogy hová szól a jegyünk és ők osztják ki a 3D szemüvegeket is, ha térhatású filmre ülünk be. A terem lejtős üléssor kialakítású, fejtámlás, pohártartós, szövet kartámlás, fakóvörös színű, számozott fotelülésekkel rendelkezik. Rendkívül kényelmesek, a kisgyermekek részére ülésmagasító is rendelkezésre áll. A nézőtér légkondicionált és 158 férőhelyes. A vászon egy Harkness 2,2-es matt fehér vetítőernyő, mérete 8*3,8 méter. A Kcs hangfalak szépen, torzításmentesen szólnak. A hangrendszer Dolby Digital 5.1, melyhez egy Dolby CP750-es hangprocesszor adja a hátteret. A gépházban egy 1500W-os lámpával ellátott Christie CP2215-ös vetítőgép duruzsol, amelynek lelke a Dolby DSS200-as szerver. A térhatású rendszer az aktív Xpand 3D-t használja, melyhez a speciális szemüvegeket a mozi biztosítja, a 3D előadás végén azokat vissza kell adni a személyzet részére. A gépház részét képezi még négy darab Meopta vetítőgép is, de ezek egyrészt üzemképtelenek, másrészt nincs hova vetítsenek már az átépített nézőterek miatt. A Stúdió terem használaton kívül van.
A filmkínálat a legfrissebb közönségfilmekből kerül ki, az üzemeltető úgy igyekszik a közönség igényeire támaszkodva hétről hétre összeállítani a műsort, hogy abban a családok, a könnyed filmalkotásokat kedvelők és az akció-thriller vonal közönsége is képviselve legyen, minden korcsoport találhat a szájízének megfelelőt. A mozi minden nap 15-16 óra körül indítja első vetítését, az utolsót rendszerint 20-21 óra között. Hétvégén, tanszünetekben hétköznap 13 óra után is indítanak vetítéseket, ritkábban előfordulnak délelőtti előadások is.
Jegyárai (2026 októberi állapot szerint) közepes árszínvonalat képviselnek, hiszen egy teljes árú mozijegy 2D és 3D előadások esetében is 2400 Ft. Kedvezményes jegyáron 2100 Ft, amelyre a gyermekek, diákok és a nyugdíjasok jogosultak, az első kivételével a jogosultságot igazolni kell. Kedvezményes nap a szerda, ekkor korhatárra tekintet nélkül mindenki 1700 forintos jegyáron mozizhat. Ajándékutalvány 2000 és 5000 forintért váltható és 6 hónapig érvényesek. Csoportos kedvezmény 10 főtől váltható, ennek mértéke a mozivezető által meghatározott ár.
Az üzemeltető elmondása szerint Félegyháza egy merész vállalkozásnak tűnt, korábban két teremmel indult volna a befektető, ám az eredeti állapotra való visszaépítés és a nagyobb nézőtér beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A kecskeméti és a szegedi multiplexek bár a közelben vannak, a mozi eltartja magát. A törzsközönség az első perctől megbecsüléssel fogadta a minden tekintetben korszerű mozijukat. A mozi jövőbeni terveiben szerepel az előtér korszerűsítése és felújítása, a vetítőgép cseréje lézerre, magasabb komfortfokozatú üléssor beszerelése.
A kutatást az Arcanum felhasználásával végeztem.
forrás:
Félegyházi Közlöny, 1913. október 19., 3. o., Hirek: A Korzó Mozgó színház (Korzó nyitása)
Félegyházi Közlöny, 1914. január 25., 3. o., Hirek: A „Korzó” mozgószínház (páholy lépcső átépítése)
Félegyházi Közlöny, 1914. június 7., 4. o., Hirek: A Korzó Mozgó színház (Korzó felújítás utáni megnyitás)
Félegyházi Közlöny, 1915. október 3., 3. o., Hirek: A Korzó mozgó-színház (újra megnyitott)
Félegyházi Közlöny, 1916. március 12., 3, o., Hirek: Korzó mozgószínház (újra bezár)
Félegyházi Közlöny, 1916. augusztus 13., 3. o., Hirek: Uj mozgószínház (Városi mozgóképház)
Félegyházi Közlöny, 1918. december 8., 3. o., Hirek: Uránia cimmel (Városiból Uránia)
Félegyházi Közlöny, 1928. augusztus 12., 2. o., Hirek: Beszélőfilm (először szólal meg a hangosfilm)
Félegyházi Közlöny, 1932. augusztus 21., 4. o., Az Uránia mozgószínház megnyitása (hangos mozi)
Félegyházi Közlöny, 1939. június 25., 6. o., Kiskunfélegyháza Megyei Város hivatalos hirdetményei (bérbe adás)
Kiskunfélegyházi Közlöny, 1940. február 25., 4. o., Hírek: Az Uránia mozgóképszínház modernizálása
Kiskunfélegyházi Közlöny, 1941. december 21., 6. o., Hírek: Rövid hirek (Urániából Petőfi)
Félegyházi Közlöny, 1948. július 10., 3. o., Államosították a mozit
Petőfi Népe, 1960. október 15., 2. o., Hírek: Szélesvásznú filmszínházzá… (szélesvásznú Petőfi)
Petőfi Népe, 1975. április 11., 2. o., Hírek: Felújítás (nézőtér és előcsarnok)
Petőfi Népe, 1988. február 16., 8. o., S. K.: Jól halad a félegyházi mozi építése
Petőfi Népe, 1988. július 30., 1-2. o., K. J.: Moziavatás Kiskunfélegyházán (újjáépülés, 2 terem)
Petőfi Népe, 1994. január 11., 4. o., b.n.k.: Művészfilmek Félegyházán
Petőfi Népe, 2000. március 29., 3. o., Vajda Piroska: Lakatot tettek a mozira
Petőfi Népe, 2000. május 12., 3. o., Vajda Piroska: Fejlesztik a Petőfi mozit? (bezárás után újranyitás)
Petőfi Népe, 2000. június 16., 3. o., Vajda Piroska: Van is mozi, meg nincs is (visszalépett a pályázó)
Petőfi Népe, 2000. július 13., 3. o., Vajda Piroska: Továbbra is zárva marad a mozi? (per a régi üzemeltető ellen)
Petőfi Népe, 2000. november 13., 3. o., Vajda Piroska: Van is mozi, meg nincs is (kártérítést követel az önkormányzat)
Félegyházi Hírlap, 2001. március 8., 5. o., G.K.: Csak nézünk, mint a moziban (újranyitott a mozi)
Petőfi Népe (Kiskunfélegyháza és környéke), 2001. július 3., 1. o., Vajda Piroska: Végre lezárult a moziper
Félegyházi Közlöny, 2004. március 19., 1. és 3. o., vas: Art mozit avattak Félegyházán
Félegyházi Közlöny, 2008. augusztus 8., 1. o., G.Zs.: Digitális mozi Kiskunfélegyházán
