Ózd mozitörténete és a Cinema Ózd

1915 júniusában említik az ózdi Rokkant Egyleti Mozgóképszínházat. 1918-ban alakult meg az Ózdi Mozgóképszínház Rt és egy mozgóképszínház létesítésére nyújtottak be kérelmet a Miskolczi Apolló Mozgóképszínház Rt részéről, amely ismeretterjesztő pedagógiai, közművelődést előmozdító irányban való fejlesztést célozta meg. 1921-ben egy másik mozgó engedélyét is jóváhagyta a belügyminiszter, ezt a mozgót a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egylete kapta meg. A rokkant egylettől megvásárolt vetítőgéppel, saját üzemeltetésben vette át az Olvasó Egylet a mozit. A Rima költségén 1923-1924-ben felépült az Olvasó Egylet új székháza. (Az épület mind a mai napig az ózdi művelődés székháza.) Minden tekintetben a legjobb, legkorszerűbb berendezésekkel láttak el, többek között nyitható üvegtetővel, a tervezője Marschalkó Béla volt. 1924. október 24-én emlékezetes ünnepi műsorral nyitotta meg kapuit az új épület. Fellépett a gálán az akkor világhírű operaénekes Basilides Mária is. A színházterem befogadó képessége eredetileg 1.106 fő volt, amelyben többek között hatodik legnagyobb színházteremmel büszkélkedhetett az országban, itt tartották a filmvetítéseket is. Kezdetben pocséknak tűnt az akusztika, de némi átalakítást követően orvosolni tudták ezt a hátrányt. Új vetítőgépet vásároltak a székház részére. 1928-ban a belügyminisztérium engedélye alapján Ózdon csupán 2 mozi működését engedélyezték.

A ’30-as évek elején hangosfilm-vetítő vásárlása után megkezdték az Olvasó Székház színháztermében a saját hangosmozi működtetését. A mozi-ügyvezetője Csuhrán József lett az egylet feloszlatásáig. 1930. október 15-én említik az Apollót, mint a városban működő hangosfilmet vetítő mozgóképszínházat. 1934. november 27-én felszámolás alá került az Ózdi Mozgóképszínház Rt. 1937. november 30-án az egyik ózdi mozi vetítése közben a film meggyulladt és hatalmas riadalom közepette menekülni kezdtek a nézők a kijárat felé, a tűzoltók rövid időn belül kiérkeztek és a lángok továbbterjedését megakadályozták. 1939-ben a Corso és a Gyári mozgókat is említik, a Nemzeti Repülőalapra történt adományozó moziként.

1944 decemberétől 1946 januárig között kórháznak használták a székházat. 1946 márciusig kulturális élet nem volt. Az Olvasó Egylet színháztermében kapott helyet a mozi 1947-ben, amelyet Kossuth Filmszínháznak nevezték el. 1949. június 26-ban volt az Olvasó Egylet záróközgyűlése – amely 65 évi működés után kimondta az Olvasó Egylet megszűnését. Ezt követően került szakszervezeti tulajdonba a székház épülete, ezután nevezték Vasas Kultúrotthon, Szakszervezeti Munkásotthon néven a Nehézipari Központ elnevezése szerint. 1955. április 1-én Népművelődési Minisztérium által hatályba lépett a mozik minősítési rendelete és az ózdit is országos szintre emelték. A művelődési intézmény 1956 májusában a Liszt Ferenc Művelődési Ház nevet kapta meg.

Az ’50-es évek elején megépült az Ady Kultúrotthon, amelyet 1957 után Ady Művelődési Otthonnak neveztek, benne pedig szintén mozi működött. A ’60-as években Farkaslyukon a kultúrházat egy korábbi olvasó épületből alakították át, amely Radnóti nevét viselte, benne pedig szintén működött többek között mozi is, az épületet a Bányász Szakszervezet működtette. 1960-as években a Bolyki Főúton, a stadionban szabadtéri mozi működött November 7. Filmszínház néven, amelyet a ’70-es évektől Stadioni Szabadtéri moziként említik az Ózdi Programfüzetekben és a Kulturális Híradókban. Főleg nyári idényben vetített és kedvező időjárás esetén a Béke Filmszínház műsorát adták és a ’80-as évekig fennmaradt. A kezdetben felfutott érdeklődés jellemezte, de a 70-es évektől a haldokló érdeklődés ellenére tovább erőltették. Emellett időszakos filmvetítéseket rendeztek Cserdalápán, Bolyokon, Újtelepen, a Munkás úton és Sajóvárkonyban is egy 1968. augusztusi kiadvány szerint. 1962. március 17-én szakköri tevékenységként Varga József vezette keskenyfilm szakkör alakult a Liszt Ferenc Művelődési Házban. A Tanácsház melletti téren 1962-ben új mozi építését kezdték meg, ezt a népnyelv csak bolhásként emlegette. 1963-ban a Kossuth színházterme egy felújítás után 848 fős lett.

1967-ben központosították kulturális központokat és megalakult az Ózdi Népművelési Intézmények. 1969. október 10-én (hivatalosan 1969. december 20-án, amely Ózd II. világháború utáni felszabadulásának évfordulója) a 414 férőhelyes Béke mozinak helyet adó Bolyki Művelődési Házat adták át. Az épület félévvel később a Kun Béla Művelődési Ház nevet kapta. Szervezetileg az Ózdi Népművelési Intézmények tagintézménye volt. Itt kapott helyet a BAZ Megyei Moziüzemi Vállalat által üzemeltett Béke Mozi. A peremközségek Ózdhoz való csatolása miatt 1979-ben megnövekedett az intézmény hatásköre, ezért művelődési központtá alakult. 1979 júliusában kis mértékben emelkedtek a jegyárak. A Béke és a Kossuth I. helyára 14,-; II. helyára 10,-; III. helyára 7 forint lett, az Adyban pedig I. helyár 10,-; II. 7,-; III. 4 forintra változott.

1980. június 1-én felújítások miatt bezárt a Liszt Ferenc Művelődési Ház, ezért a programok a peremkerületi művelődési egységekbe kerültek át, majd a felújtás után 1983. augusztus 9-én nyitotta kapuit a felújított székház. A megnyitó ünnepségen Besenyei Ferenc Kossuth-díjas színész adta elő a Dózsa című monodrámát. A központosított működtetés nem hozta a várt eredményeket és gazdaságtalan üzemeltetés után, 1984. december 31-én feloszlott. Ekkor már nem üzemelt az Ady Filmszínház, mert felújítás vette kezdetét a Művelődési Otthonban, 1987-ben készült el és ezt követően néhány hónap erejéig megkezdte a vetítéseket, de azt követően megszűntek a mozielőadások, az érdeklődés hiánya miatt. A Liszt Ferenc Művelődési Ház a Vasas Szakszervezet; a Kun Béla Művelődési Központ és a felújítás alatt lévő Ady Endre Művelődési Ház a városi önkormányzat tulajdonába került. A Liszt Ferenc Művelődési Házban működő Kossuth Filmszínházat, illetve a Kun Béla Művelődési Házban működő Béke Filmszínházat és a később, a felújított Ady Endre Művelődési Házban működő Ady Mozit a BAZ Megyei Moziüzemei Vállalat működtette. A farkaslyuki kultúrház a bányász szakszervezeté volt, de nem tartozott az ÓNI-hoz.

1990 nyarán a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Moziüzemi Vállalat átadta a négy mozit a hozzájuk tartozó művházak üzemeltetőinek. A Kossuth-ot a szakszervezet birtokolta, de nem egészen félévet élt meg és 1991. július 1-én be is zárt. Az Ady moziként már nem funkcionált, a farkaslyuki pedig az átadás után nem sokkal szűnt meg, az épületet eladták. Egyedüli túlélő a Béke Mozi lett, amelyet a Bükk Művelődési Ház, illetve a későbbi Városi Művelődési Központ üzemeltette. A szolgáltató szervezet a megszűnő moziüzemi vállalat utódja, a Flamex volt. (Ez a vállalat osztotta el a filmeket, nemcsak BAZ megyében, hanem más megyék mozijai közül is jónéhány tartozott hozzá.) Kun Béla neve a rendszerváltozás után „eltűnt”. Volt Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház 2002. december 31-ig, Városi Művelődési Központ 2007. június 30-ig. Az akkori üzemeltetők igyekeztek a legjobb tudásuk szerint, színes programokkal tarkított műsorral fennmaradni. Magyar és francia filmhetek, 24 órás mozimaraton, közönségtalálkozók, premier előtti napon levetített filmek, amelyek megannyi szórakozást jelentett a helyiek számára. 2004-ig Dresden típusú vetítőgépekkel üzemelt, majd Meopták követték ezeket. Azért kellett váltani, mert a vörösledes hangrendszert erre a típusra nem fejlesztették ki, mert kevés ilyen gép működött az országban. Ezek a gépek a Civil Ház előterében vannak elhelyezve. Az Olvasót eredeti pompájában felújították, a színházterem férőhelye 668 fő lett.

2007. július 1-vel összevonták az ózdi közművelősdési intézményeket, s megalakult az Ózdi Művelődési Intézmények. A fenntartó Ózd Város Önkormányzata volt. Ide tartozott a felújítás után 2007-ben átadott Olvasó (a korábbi Liszt Ferenc Művelődési Ház), a Városi Könyvtár, a Városi Múzeum, illetve a telephelyek, a peremkerületi művelődési házak. Az Árpád vezér út 29. szám alatti székház az Árpád Vezér Úti Iskolához került – itt vetítések nem voltak ebben az időben, mert június 30-án bezárt a mozi. 2010-ben került vissza az Ózdi Művelődési Intézmények intézményegységei közé. Azóta Civil Ház néven működik, ahol 2016. május 20-a óta újra mozi működik. A mozi egy digitális vetítőt kapott, amelyet a régi, akár egy emberöltőt kiszolgált analóg vetítőgépek közé sikerült betenni. Nem kellett már várni a nagy multiplexekre, amelyek szinte rongyosra játszották a kópiákat, itt már csak egy winchester tartalmát kellett a vetítőgép szerverére feltölteni és egy digitális kulcs segítségével vetíthetővé válik a film, akár a multiplexekkel egy időben, premierben. Kezdetben 3D filmeket is vetítettek, az ehhez tartozó szemüvegeket a mozi biztosította, de ma már nemigen használják a térhatású vetítést az ezirányban lecsökkent érdeklődés miatt.

A Civil Házat és benne a mozit az Árpád vezér út 29. alatt találjuk. Megközelíthető autóval, kerékpárral és némileg tömegközlekedéssel is, ha a helyi buszokat használjuk azok a Civil Ház előtt tesznek le minket, ha pedig a helyközi buszjáratokat használjuk, akkor az ózdi strandfürdőnél szállhatunk le. A kerékpárokat az épület előtti állványzatnál zárhatjuk le, a parkolás ingyenes.

Az épület központi bejáratán jutunk a mozihoz, a bejárat után jobbra van a büfével egyesített pénztár, ahol a készpénzes fizetés mellett, bankkártyát is elfogadnak fizetőeszközül. A büfében frissen pattogatott kukorica, palackos szénsavas és szénsavmentes, rostos üdítők, szószos nachos, különféle snackek, édességet vehetünk. Itt vehetjük meg az online vagy telefonon előre lefoglalt jegyeket, amelyet az előadás kezdete előtt legkésőbb 30 perccel át kell venni, különben törlődik a foglalás és tovább értékesíthetik a helyeket. Nem kell külön sorban állni a jegyért, ha online vásároltuk meg, ekkor a visszigazoló emailt kell felmutatni és ez alapján engednek a terembe.

A terem lejtős és ovális üléssor elrendezésű, akadálymentesített és légkondicionált. A perforált, mattfehér vászon mérete 12 x 5 méteres, a terem hangja Dolby Digital 5.1-es. A 186 férőhelyes nézőtéren kétféle színben, fejtámlás és pohártartós kivitelű fotelülések fogadják a nézőket. A gépházban egy 2K felbontásra képes Christie CP2220-as vetítő dolgozik, a két analóg Meopta 2007-ben még üzemképes állapotban volt, ma már nem használják őket, a gépházban maradtak. A digitális vetítő lelke a Doremi szerver, amely a filmek tárolásán és levetítésén túl az előzetesek sorrendjéért, reklámokért, szünetzenéért is felel, a hangért a CP650 hangprocesszor dolgozik, amely a végfokok segítségével a nézőtéri hangszórókat szólaltatja meg. A vetítőgép fel van szerelve a Dolby 3D színszűrős térhatású rendszerrel.

A helyárak szolídak, az országos átlagárhoz képest némileg alacsonyabbak. A teljes árú mozijegy 1390 forintba kerül, kedvezményes jegyár 1250 Ft, erre a diákok, a gyermekek 7 éves korig, valamint a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők jogosultak. A kedvezményre jogosító igazolványokat fel kell mutatni és csak ennek ellenében lehet megváltani a kedvezményes mozijegyet.

A nyitvatartási idő és vetítések csütörtöktől szombatig és ünnepnapokon vannak, ilyenkor 3-4 előadásra kerül sor. Az első vetítés 13 óra körül kezdődik, az utolsót 20 óra körül indítják. Az első előadás főleg gyermekeknek, családoknak szóló animációs vagy élőszereplős film, a többi a nagyobbaknak szóló vígjáték, akciófilm, esetleg egy várva várt blockbuster vagy magyar film. Főleg szinkronizált filmeket vetítenek. A mozi vezetése igyekszik a helyiek filmigényeinek kedvére tenni, hogy a legfrissebb filmalkotásokat hozzák el hétről hétre.

A térség egyetlen mozija jó forgalmat generáló kulturális intézmény keretein belül működik. Reméljük a helyiek töretlen moziba járási szokása állandó marad és a mozi fennmaradhat még hosszú ideig.

A kutatásaimat az Arcanum – Digitális Tudománytár, a Hungaricana és a Magyar Nemzeti Digitális Archívum segítségével végeztem.

Külön köszönet:

Csorba Lajosnak, aki a Béke Mozi üzemvezetője volt 2001. januárjától 2007. júniusáig – a bezárásáig;

Vass Tibor Ózd helytörténészének a segítségért és a pontosításokért.

források:

Ózdi Gyári Olvasó Egylet története (1912-ben mozi nyílt)

Az újság, 1915. évi 169. szám (Rokkant Egylet Mozgóképszínháza)

Központi Értesítő, 1920. évi 24. szám (javaslat a mozgószínház építésére)

Magyar Jövő, 1921. évi 170. szám (belügyminiszteri engedély két mozgóra)

Magyar Pénzügyi Compass, 2. kötet, 1923-1924 (Ózdi Mozgóképszínház megalakulás)

Reggelihírlap, 1925. évi 73. szám (rossz akusztika)

Magyar Jövő, 1928. évi 39. szám (belügyminisztériumi engedélyek)