I. Múlt – Előzmények és alapítás

Hogyan indult a KULTIK mozihálózat története? Milyen előzmények vezettek a létrejöttéhez?

Négy évvel a KULTIK létrejötte előtt kezdtünk el együtt dolgozni Kalmár Istvánnal, a soproni Elit Mozi üzemvezetőjével, ezt követően 2012-ben digitalizáltuk a soproni mozit. A 35 mm-es filmek megszűnése is gyakorlatilag erre az időszakra tehető. A kezdeti siker meghozta a kedvet a fejlődéshez, amire volt is lehetőség. Amikor már több mozink lett, azon gondolkodtunk, hogy az egészet fogjuk össze egy láncba, ehhez egy ütős nevet kellett keresni. Mire megszületett a KULTIK név, az egy éves folyamat volt, ezt követően megterveztettük a grafikát, a logót levédettük. A létrejöttének pedig az volt a célja, hogy ha összeállunk, összefogunk, hálózatszerűen igyekszünk működni, nem feltétlen azonos tulajdonú mozikként, de együtt egy jobb pozíciót, jobb piaci helyzetet tudunk elérni, közös beszerzésekkel, például a büfétermékek, vagy az áram- és gázenergia területén, esetleg közösen fellépni a forgalmazók felé, ez volt az egésznek az indíttatása.

Hogyan találkoztál az Elit Mozival?

Az Elit Mozit előszőr kibéreltem Istvántól egyhetes filmfesztivál erejéig. Kimondottan csak vetíteni szerettem volna, rengeteg nézőt becsábítani és 20-30 filmből egy igazi színes kínálatot adni a soproni nézőknek, csak ez lebegett a szemem előtt, mindez 2008-ban történt. Az első ilyen mozimaraton után többször kibéreltem az Elit mozit, mindegyik kimagasló siker lett. Ekkor még nem gondoltam volna, hogy később egy mozihálózatot fogunk együtt üzemeltetni. Szóval így indult a közös utunk, mára pedig egy erős hálózattá nőte ki magát a KULTIK.

Milyen kihívásokkal kellett szembenéznetek az Elit Mozival kapcsolatban?

Amikor az Elit a 2010-es évek elején nehéz helyzetbe került és a mozimaratonokhoz sem kaptunk cellulóz kópiát, akkor döntöttünk a digitalizálásról, ami akkor nagyon kockázatosnak tűnt. De mi és az Elit Mozit szerető és támogató közönség hittünk benne, hogy ez működni fog és ez be is bizonyosodott.

Milyen piaci vagy kulturális űrt töltött be a KULTIK az indulásakor?

2012-2013-ban vidéken még sok helyen nem volt működő mozi, az önkormányzatok pedig már nem voltak olyan szerencsés anyagi helyzetben, hogy biztosítsák a forrást a régi mozik korszerűsítéshez. Akkor az volt a célunk, hogy az olyan vidéki városokban, mint Szentes, Ajka vagy Salgótarján, ugyanazt a minőségi mozi élményt tudjuk biztosítani az embereknek, mint amit a fővárosban kaphatnának. Nem mondanám, hogy a KULTIK születése akkor egyfajta kulturális küldetés volt részünkről, de mindenképpen szerettünk volna mások lenni, kicsit jobbak, minőségibbek. Persze a magyar filmek elsőbbséget élveznek nálunk, hiszen nekem mindig is szívügyem volt a hazai filmek vetítése. Ezért is örültem nagyon ennek a két magyar filmalkotásnak a tavalyi évvégén, ami új reneszánszt ígér a magyar filmnek.

Kik voltak az alapítók, és mi motiválta őket?

István, jómagam és van egy harmadik társunk, Hruby József, akinek szintén van mozis kötődése. Ő Zalaegerszegen járt főiskolára és az ottani főiskolai filmklubnak a vezetője volt. Neki van civil foglalkozása, ezért ő a jövőbeni célok meghatározásában vesz részt, illetve a jelentősebb döntéseket hárman hozzuk meg. Motivációnk pedig a film és a mozi szeretetéből, a közönség minőségi kiszolgálásából ered.

Miben különbözött a kezdeti KULTIK a többi hazai mozitól?

Az volt a fő célkitűzésünk, hogy vidéken a kisebb településeken is legyen minőségi mozi. Persze az elején, amikor még nem voltunk tőkeerősek, akkor még mi is használt eszközöket vásároltunk, de amióta megerősödött a cégünk, azóta már új berendezéseket, felszereléseket tudtunk venni, akkortól fogva korszerűsítettük a korábban nyitott moziainkat, így ma már minden KULTIK mozi, új vetítési technikával, moziszékekkel van szerelve a legkisebb településen is, amire nagyon büszkék vagyunk.

II. Jelen – A KULTIK jelenlegi helyzete

Hány mozit működtettek jelenleg, és mely városokban vagytok jelen?

Tízet, Sopron 2012-ben indult, 2013 májusában Ajkát, majd októberben Hódmezővásárhelyet, 2014 májusában Szentest, októberben pedig Pécsen kezdtük meg az üzemeltetést. Ezeket követte 2015-ben Salgótarján, 2016-ban Csepel, 2018-ban Kaposvár, 2020-ban Dunaújváros és most 2025 júliusában Nagykanizsa. Ezzel együtt most 23 termet üzemeltetünk.

Milyen szempontok alapján választjátok ki az új helyszíneket?

Régebben még sok olyan település volt Magyarországon, ahol érdemes lett volna mozit üzemeltetni, már nagyon elfogytak a megfelelő méretű települések. Ahol pedig létjogosultsága lenne a mozinak, ott pedig a régi moziépület tulajdonosa, általában az önkormányzatok, nem tud pénzügyi fedezetet biztosítani, hogy az épületet felújítsák. Mi a mozik felszerelését szoktuk vállalni, a széktől a vászonig, a képtől a hangig, de teljes épület felújítás már ellehetetleníti a vállalkozói mozi indítását. A két legjobban vágyott helyszín: Baja és Vác, ahol érdemes lenne mozit csinálni, vagy Mosonmagyaróvár is megfelelő helyszín lenne. De megfordultunk már Érden is, viszont a régi moziépületek olyan állapotúak, hogy komoly felújítást igényelnek, ami már nem teszi életképessé a mozizást ezen a helyeken, legalább is piaci alapon semmikép.

Ha már Érd. Nem lenne konkurencia a Campona?

Magyarországon két város van, ahol az éjszakai lélekszám magasabb, mint a nappali és az egyik Érd és meggyőződésem, hogy nem mindenki szeretne „elmenni” a Camponába, ha van helyben mozi. Vannak, akik nem szívesen engednék el a gyereküket egyedül ilyen távolra vagy maguk sem akarnak utazni egy esti mozi miatt. Azt gondolom, hogy a 70-80 ezer lakosból lennének annyian helyben mozira vágyók, akik egy kéttermes mozit el tudnának tartani.

Mi az üzletpolitikátok lényege?

A mi üzemeltetési modellünk az, hogy béreljük az épületet az önkormányzattól relatíve olcsón, cserébe beletesszük a teljes vetítési- és hangtechnikát, a mozis foteleket és a mozi működtetése is a mi költségünk. Tehát, ha beázik a tető, akkor azt nem az önkormányzatnak kell megcsináltatni, hanem akkor az a mi költségünk. Ezek az együttműködések jellemzően 10-15 éves bérleti szerződések keretében valósulnak meg, így hosszú bérleti időszak számunkra is garancia, hogy a jelentős beruházásunk megtérüljön.

Mi volt a partnerhálózat lényege, és mennyire váltotta be a hozzáfűzött reményeket?

Arra építettük, hogy egységben az erő, a cél az lett volna, hogy együtt lépjünk fel egységes érdekek mentén, együtt vegyünk büfétermékeket, vagy például áramot és gázt. Ezzel mind-mind nagyon komoly megtakarításokat lehet elérni. Ráadásul az összes KULTIK és KULTIK-Partner mozi törzskártyáit elfogadtuk egymás között, tehát egy ajkai mozi törzskártya érvényes Pécsen, vagy a salgótarjáni moziban, Nagykanizsán és így tovább. Ez az együttműködés végül a szakmán belüli bizalmatlanság miatt bukott el, egyszerűen nem hittek benne, így nem is volt hosszú életű. Tudomásul vettük, és a tavalyi évben hivatalosan is lezártuk ezt a fejezetet. Tudatos döntést hoztunk: a KULTIK brandet mostantól kizárólag a saját mozijainkban használjuk. Jelenleg van három mozi, amelyeknek filmszolgáltatói vagyunk, de ők nem hivatalos partnerek, csupán a működésükben segítjük őket, Debrecenben az Apollónak, Komáromnak és Mátészalkának. Mivel együtt dolgozunk, nyilván a reklámszervezésnél, ha van lehetőség, őket is bele szoktuk venni a csomagajánlatba, így tudunk nekik esetenként többlet forrást szeretni, de az igazi KULTIK Partnerhálózat végérvényesen megszűnt.

Miben különbözik egy KULTIK mozi más hálózatok vagy független mozik kínálatától?

Kínálatban nem különbözünk másoktól, mert mi is piaci alapon működő mozihálózat vagyunk. A kínálatunk java része kommersz filmekből áll, de igyekszünk minél több művészfilm is műsorra tűzni. Néha van bennem egy olyan, szívből jövő meggyőződés, hogy egy előre bukásra ítélt filmet is műsorra tűzzek – egyszerűen csak azért, mert fontosnak érzem. Szerencsére elég stabilan működünk ahhoz, hogy egy-egy ilyen vállalás ne jelentsen komoly kockázatot a működésünkre. Nem tagadom, van bennem egyfajta küldetéstudat is, de alapvetően a hálózatunk bevételközpontúan működik.

Hogyan viszonyultok a közönség igényeihez? (például művészfilmek és a blockbuster tekintetében) Mennyire tudjátok figyelembe venni a helyi igényeket és hogyan?

Figyelünk az igényekre, mert ha a közönség inkább a művészfilmre jön be, akkor azt vetítünk, de a kínálatunk döntő részét a blockbusterek teszik ki. Pécsen együtt dolgozunk az egyetemmel, velük közösen szervezünk közönségtalálkozókat a legújabb magyar filmekből. Sokféle saját szervezésű eseményt rendezünk a KULTIK mozikban, ilyen a Valentin-nap, Halloween, Mikulás rendezvények, gyereknapok, továbbá egyidőben Szirmai Gergővel és Magyarosi Csabával is dolgoztunk együtt. Tudjuk, hogy Salgótarjánban főleg a horrorfilmeket szeretik, ott nyilván ezeket preferáljuk. A Dumaszínház például nem mindenhol működik, de Dunaújvárosban kifejezetten sikeresek ezek a rendezvényeink. De van rengeteg féle plusz előadásunk Budapest, Pécs, Sopron és Kaposváron, ezeken a helyeken bábszínháztól, videós találkozóig nagyon színes mozin túli programokat is kínálunk.

Azért kérdezem a helyi igényeket, mert az azonos teremszámú, például a kéttermes moziaitoknak ugyanaz a műsora, leszámítva Sopront. Hogyan valósul meg így a helyi igény figyelembevétele?

Négy kéttermes mozink van, ebből Szentes és Salgótarján nagyon hasonló, Dunaújváros és Sopron meg annyiban, hogy nagyon aszimmetrikusak a termek. Sopronban a kisterem 28 férőhelyes és egy Jurassic World-öt nem rakhatok kisterembe, mert nem fognak bejönni rá. De tény, hogy Sopronban hangsúlyosabb az art vonal, mert ott van egy kultúrközönség. Nem bántva Salgótarjánt, de ott ezekre a rétegfilmekre nincs igény, pedig próbálkoztunk vele, de más a közönség összetétele. Előfordul, hogy a nagyobb termekben is levetítünk egy-egy nagyobb érdeklődésre számító művészfilmet, de ezeket osztott műsorban szoktuk vetíteni, nem egész héten, de ez megint csak oda vezethető vissza, hogy nyereségorientáltak vagyunk.

Milyen szerepet játszik a közösségi élmény vagy a helyi közösségek bevonása? Milyen kiegészítő programokat szerveztek számukra, és ez hogyan erősíti a közösség és a mozi kapcsolatát?

Szervezünk Halloween napokat, véradással, jelmezes kiöltözéssel és gyereknapot vetélkedőkkel, arcfestéssel, lufihajtogatással, minden évben vannak Mikulás ünnepségeket és rendszeresek a bábszínházi előadások is. A karácsonyi jótékonysági vetítések a nehéz sorsú gyerekeknek, több mint 10 éves hagyományunk, ilyenkor több mint 3000 rászoruló gyermeket látunk vendégül popcornra, üdítőre és egy vetítésre természetesen. Együttműködünk kulturális egyesületekkel, családos anyukákat összefogó egyesületekkel, helyi iskolákkal, művelődési intézményekkel, de ez megint csak kultúrmisszió!

III. Jövő – Tervezett fejlesztések és víziók

Milyen irányban szeretnétek fejleszteni a hálózatot a következő 5–10 évben?

Nyilván, ha lesz esélyünk, szeretnénk még növekedni. A covid járvány után sokáig nem tudtunk, mert nem volt alkalmas új helyszín. Persze tárgyalások voltak, de nem kerestek meg minket olyan helyről, ahová azt mondtuk volna, hogy megéri befektetni, mert ezeken a helyszíneken a mozi gazdaságilag nem lett volna életképes. Ha nincs a covid, akkor valószínűleg jóval nagyobb hálózatunk lenne mára, de nem vagyok elégedetlen, bízom benne, hogy tartogat a jövő nekünk még jó pár új KULTIK mozit!

Mi lett a Köki projekt sorsa?

A KULTIK KÖKI mozi projekt meghiúsult a covid utáni inflációs sokk miatt, a Kultiknak volt szerződése az újonnan megépülő mozi üzemeltetésére, de ez a szerződés már lejárt. Több mint egy évig dolgoztunk, a KÖKI bevásárlóközpont tulajdonosával együtt, egy kilenctermes mozikoncepción, amelyben három VIP-terem is szerepelt volna – az egyik D-box mozgóüléses technológiával. Azalatt az egy év alatt annyit tanultam, gyakorlatilag benne voltam az egész folyamatban, a tervezésnek a legelső ceruzarajzától a kész tervekig, olyan szintig eljutottunk, hogy meg volt nyitva az építési napló is, az első tender is lefutott. Sajnos azonban nem érkezett olyan kivitelezői ajánlat, amit a bevásárlóközpont, mint beruházó el tudott volna fogadni, így a projekt elveszett. Személy szerint nagyon sajnálom a Kökit, mert egy nagyszerű multiplex mozit álmodtunk meg oda, ez lehetett volna Magyarország első zöld mozija, kávézóval, minden képzeletet felülmúló újdonságok is lettek volna benne. Remélem, egyszer a jövőben meg fog megvalósulni.

Hogyan jutottatok el Kanizsára, és milyen fejlesztéseket terveztek, hogy igazán „Kultikossá” váljon a helyszín?

A Cinema Nagykanizsa üzemeltetőjével több alkalommal is tárgyaltunk már korábban a mozi átvételéről, volt, amikor egészen közel voltunk a megegyezéshez, végül néhány hónapja sikerült megegyeztünk. Öt napot voltunk zárva július elején, egy gyors nagytakarítást és egy teljes klimatizálást hajtottunk végre két moziteremben és előcsarnokban, illetve az előcsarnokot modernizáltuk. Idén még a fűtést fogjunk korszerűsíteni és a szellőzést újítjuk meg. Komoly fejlesztéseket tervezünk jövőre is, reményeink szerint a szék- és vászoncserét, illetve a vetítő technika cseréjét 2026-ban meg tudjuk valósítani.

A VIP ötletét Kaposvárról Kanizsára is elvinnétek?

Tervezzük igen, hiszen Kaposváron nagyon pozitív fogadtatása volt a normál termekbe beépített VIP soroknak. Az emberek szívesen fizetnek azért többet, hogy nagyobb kényelemben nézhessenek filmet. Nyilván továbbra is figyeljük a kaposvári VIP székek megtérülését és ha a számok továbbra is ezt igazolják, akkor nem csak Nagykanizsán, de akár Csepelen is lehet a jövőben VIP széksor.

Hogyan jutottatok el a Cinefor moziszékgyárhoz?

Amikor elkezdtünk mozizni, akkor használt székeket tudtunk vásárolni és amikor már anyagilag erősebbek lettünk, utána vettünk ugyan újonnan gyártott székeket, de még olcsóbb kategóriásokat. Azonban hamar rájöttünk, hogy az olcsó ülések gyorsan kopnak, mert sok bennük a műanyagalkatrész, a szlovák Cinefor székei drágábbak, viszont a fontosabb alkatrészeik fémből vannak. Az eddigi tapasztalataink kitűnőek velük, Dunaújvárosban, Csepelen kettő-kettő teremben, illetve Kaposváron a VIP foteleket szereltük be ettől a gyártótól. Nagy valószínűséggel Kanizsára ugyanezek a strapabíró, szlovák székek kerülnek beépítésre.  

Terveztek-e technológiai újításokat, például új vetítési technikákat? Mit jelent számotokra a decemberre tervezett LED-falas beruházás, és miért különleges ez?

A mozi technológiai szempontból az elmúlt lassan száznegyven évéből az első százban szinte semmit sem változott. Ha a filmet hátulról megvilágítjuk, akkor le lehet vetíteni azt egy megfelelő felületre, az utóbbi 15 évben viszont már gyakorlatilag a harmadik technikai ugrást éljük át és a KULTIK-nál azt mondjuk, hogy mindenhol szeretnénk minőségi mozizást biztosítani. Emiatt is muszáj figyelni és követni a trendeket, a következő lépés pedig a LED felé mutat, ez lesz a következő ugrás. Szeretnénk úttörők lenni abban, hogy Magyarországon elsőként mi üzemeljük be az első ledfalas mozit. Közép-Európában, egyedül Craiovában, Romániában van már működő, szintén olyan kínai ledfal, amilyet mi is vásároltunk. De tőlünk nyugatra is Linzig kell utazni, hogy ilyennel találkozzunk. Hiszünk benne, hogy egy olyan technológiát hozunk Magyarországra, ami egyfajta „hűha” érzést fog kiváltani a nézőkből. Ezen felül figyelünk az egyéb fejlesztéseinkre is, vetítőgépcsere programot indítottunk, most mérjük fel minden vetítőgépünk futásteljesítményét, hogy mennyit használtuk és felállítunk egy listát, mert évente 2-3 vetítőgépet szeretnénk kiváltani újakra, valamint folyamatosan cseréljük a hangprocesszorokat, hangszórókat mozijainkban.

Hogy érzed, lesz ez akkora attrakció, hogy lesz értelme kimenni Csepelre ezért mozizni?

Ezt a típusú ledfalat láttam Amerikában, Kínában és Romániában is, egészen lebilincselő látványt nyújt. Bár nem vagyok a 3D nagy híve, de fantasztikus élményt fog adni a ledfalas aktív szemüveges 3D, de kettődimenzióban is elképesztő hatása van. Utóbbiban a fényereje csupán 25%-on fut, háromdimenzióban pedig 40%-on és így is döbbenetesen erős. Már a 2D tartalomnál is olyan térérzetet ad a kép, hogy emiatt is érdemes lesz eljönni Csepelre megtapasztalni. A vetített szélesség 9 méter nagyságú lesz, a hangot Christie Vive Audio és Dolby 7.1 hangrendszerrel fogjuk megszólaltatni. A jegy árazását szeretnénk úgy alakítani, hogy megfizethető legyen, nagyjából a kaposvári VIP-üléseknél alkalmazott felárra lehet számítani, hozzávetőlegesen 800–1000 forinttal lesz drágább a normál, vetítőgépes előadásnál. Arra törekszünk, hogy a nézők ezt az élményt érezzék annyira különlegesnek, hogy érdemes legyen miatta eljönni Csepelre, akár többször is.

Nemrég Kínában jártál ezzel kapcsolatban. Milyen élményekkel, szakmai inspirációval tértél haza? Van, amit itthon is meg szeretnétek valósítani abból, amit ott láttál?

Elsősorban a LED miatt történt ez a szakmai kirándulás, de mást nem hoznék onnan, mert más kultúrkör. Például a büfékínálat teljesen eltér az itthon megszokottaktól, nem hiszem, hogy kelendő lenne nálunk az ottani kínálat. Ami talán meghonosítható, bár elég furcsa, hogy masszázs székek is vannak a moziteremben, ami előadás közben kényezteti a vendégeket.

A fenntarthatóság terén is egyre aktívabbnak tűntök: biológiailag lebomló nachos tálak, papír szívószálak, napelemes fejlesztések. Hogyan illeszkednek ezek a lépések a KULTIK hosszabb távú szemléletébe? Terveztek további környezetbarát fejlesztéseket?

Ezt egyrészt a kényszer szülte, a covid után, amikor úgy elmentek az energiaárak, hogy előre kellett menekültünk, utólag azt mondanám, hogy helyes döntést hoztunk. Nemrég írták a munkatársaim, hogy múlt hónapban, annyi áramot termeltünk a napelemekkel három mozinál is, amennyit még soha, valami elképesztő mennyiséget. Ahol lehetett, nyilván mindenhol szerettük volna megterveztetni, beépíteni a napelemet, de részint valahol az áramhálózat fejletlensége vagy az épület tulajdonságai miatt nem lehetett.  A „zöldülésnek” a része az is, hogy a biológiailag lebomló nachos tál, a papír vagy kukorica rostból készült szívószál, mind olyan irány, amellyel az ökológiai lábnyomunkat csökkenthetjük. A környezettudatosságot ilyen szinten is fontosnak tartjuk. Részben ezért is indul a vetítőgép csereprogramunk, energiatakarékosabb, új generációs vetítőgépekre szeretnénk váltani. Hisszük azt, hogy egy cég értékét nagyban meghatározza a társadalmi felelősségvállalás és azt gondolom, hogy a „zöldülés” is egy ilyen közösségi cél, ahogyan a karácsonyi jótékonysági vetítések is. Ez az érték nem biztos, hogy kifejezhető pénzben, sőt leginkább nem, de azt gondolom, hogy ez fontos.

Hogyan látjátok a mozik jövőjét a streaming és a változó nézői szokások tükrében?

Ez egy állandóan visszatérő kérdés, de én erre azt mondom, hogy a mozi volt, van és lesz. Persze mindig meg kell újulni, mindig fejlődni kell, de azt gondolnám, hogy a mozi tud adni egy olyan pluszt, ahogy régen egy találkozási hely volt, régen kiöltöztek az emberek, kalappal, zakóban, rakott szoknyában és elmentek szórakozni. Átalakult a mozi, de visszatér inkább az eseményjelleghez, tény, hogy erre haladunk. Mi hiszünk a moziban, meg személy szerint én is, hiszen ezért ruházunk be ledfalra, mert azt gondoljuk, hogy ha meg tudsz újulni és pluszt tudsz adni a nézőnek, megfizethetően, akkor be fognak jönni a moziba.

Milyen kihívásokat érzékeltek jelenleg a piacon, és hogyan készültök ezekre?

Kihívások, mint technológiai fejlődés, ezt látjuk a legnagyobb megpróbáltatásnak, hiszen ezért is fejlesztünk folyamatosan, mert hiszünk abban, hogy így tudjuk a nézőket megtartani és visszacsábítani a moziba. Az a mozi, amelyik meg akarja tartani a közönségét, jó székkel, fűtéssel, klimatizált nézőtérrel, kiváló képpel és hanggal, választékos és minőségi büfével kell rendelkeznie.

Kanizsa után vannak elképzeléseitek további fejlesztésben, jelenleg folynak tárgyalások?

Idén megcsináljuk a LED mozit és tovább fejlesztjük a kanizsai mozit. Tárgyalások mindig vannak, de amiben azt látjuk, hogy nem éri meg, azt nem vállaljuk be. A működésünk egyik alapelve, hogy nem finanszírozunk át egyik moziból a másikba – minden mozit külön gazdasági egységként kezelünk. Arra törekszünk, hogy minden egyes mozi legalább szerény nyereséget hozzon, de ne termeljen veszteséget. Ez a fajta pénzügyi tudatosság biztosítja a hálózat stabilitását. A jegy-és büféértékesítő rendszerünk fejlesztése lesz a következő fontos irány, mert úgy látom, hogy ezen a téren van még hova fejlődnünk, ezen a területen is szeretnénk jobb mozis élményt nyújtani.

IV. Személyesebb szál

Számodra mit jelent a mozi? Milyen személyes élményeid, emlékeid kapcsolódnak hozzá?

A nagybátyám csinálta a fertődi mozit, amikor nyolcadikos voltam, tehát kb. 1990-ben, emlékszem még nagyon-nagyon gyerek voltam. Amikor a Terminátor 1-et vetítettük, még más világ volt és akkor még megírták, hogy a kópia első tekercsét külön kell tárolni a többitől, mert ha nem látják az első részt, akkor az egész értelmetlen. Annyian voltak, hogy a buszmegállóból hoztunk be padokat, hogy le tudjuk ültetni az embereket és akkor elhatároztam, hogy nekem lesz egyszer egy saját mozim. Nyilván én autodidakta módon tanultam meg a mozizást, meg a vetítést, mert a nagybátyám akkor jött össze az éppen aktuális párjával és akkor otthagyott, hogy mindjárt jön, figyeljem, ha valami van a géppel. Gyakorlatilag ott tanultam meg vetíteni, mivel ez kis mozi volt, 600-as tekercsről vetítettünk és ő nem jött vissza időben. Én meg ott izgultam, hogy „Jó ég, mindjárt váltani kell!”, meg kellett oldani egyedül. Úgyhogy nekem onnan indult ez az egész moziszerelem. A klasszikust idézve, engem „a mozdony füstje” ott csapott meg. Imádtam az aceton „illatát”, meg azt az égett por szagot, amikor a lámpa előtt a por felhevül. Persze az aceton mellett a kámfor és az égett film szag is nagyon megmaradt és végtelenül szeretem a zakatoló vetítőgép zaját.

Van kedvenc filmed vagy rendeződ? Esetleg olyan film, amit bármikor újra néznél?

Több is, de két olyan filmet említenék, amit igazán szeretek. Az egyik az olasz neoklasszicista film, a Biciklitolvajok, amit Vittorio De Sica rendezett. Erre az jellemző, hogy a jók nagyon jók, a gonoszak meg nagyon rosszak, tehát csordultig van túlzásokkal a film, ezt rengetegszer láttam. A másik kedvenc filmem Az utolsó akcióhős „Schwarzi”-val, abban van egy részlet, amikor a kissrácnak van egy aranyjegye és ezért mondom mindig azt, hogy a mozi egy varázslat és ezt mindenkinek látnia kell. Nekem ez a varázslat, amikor kissrác elázik és beengedi az öreg gépész a moziba és ezért mondom azt, én ebben hiszek. Egy időben akartam volna aranyjegyet a mozikba, hogy aki vesz ilyet, akkor mindig ugyanaz a szék lesz az övé, azt fenntartjuk neki. Olyan, mint egy támogatói hely, áthúznánk ilyen arany színűre az ülést és az mindig övé lenne, amikor bejön a moziba, az üres, nem lehetne eladni másnak.

A Palace mozihálózat csinálta egy időben ezt, hogy két helyet fenntartott aranypáholy néven, ráhúzott egy aranyszínű huzatot és valamilyen promócióban két szerencsés egy hónapon át ingyen mozizhatott azon a két helyen. Nekem a Kossuth Moziból van eltéve egy emlékbe, mielőtt elbontották volna a mozit és élelmiszer diszkontot építettek volna a helyén.

Azért a moziért nagyon nagy kár, a Kossuth-ért. Ha még évekig kihúzták volna valahogy, mi egy csúcsszuper belvárosi mozit csináltunk volna belőle. De visszatérve az aranyjegyhez, volt idő, amikor nagyon szerettem volna, hogy ha bárki, aki ilyen aranyjegyet vett volna, annak a kijelölt hely mindig az övé lett volna.

Melyik saját mozitokat látogatod a legszívesebben – és miért?

Nekem a kedvencem a pécsi Uránia. Maga az épület, az egésznek miliője annyira egyben van, egyszerűen imádom azt a mozit. Most, hogy a székeket is rendbe tettük, szerintem teljesen elkészült. Persze mindegyiket szeretem, mert mindegyik gyerek az enyém és ha így nézzük, akkor mindig a legutolsóként megszerzett mozi az éppen aktuális kedvenc, most éppen Kanizsáért vagyok oda. De az igazat megvallva a pécsi a legszebb mozink, ez nem kérdés. Van egy kedvenc mondatom, ezt minden jótékonysági vetítésen elmondom, mert azt hiszem ezért csináljuk, mi ezt mindannyian függetlenül attól, hogy ez Pécsen – Nagykanizsán vagy Budapesten van: A mozi egy varázslat, és ezt mindenkinek át kell élnie! 

Egy ilyen beszélgetés után világos: a KULTIK-ban nem csupán mozitermeket építenek, hanem a tér, az élmény és a közönség kapcsolatát formálják. A cél változatlan: hogy minden néző egyedülálló moziélménnyel távozzon – legyen szó a legmodernebb technológiáról vagy a klasszikus mozi varázsáról. Mert a mozi nem csak film – a mozi élmény.