Kultik Dunaújváros (Dózsa Mozi)

2025. október 03. péntek | Írta: Forgács Balázs
1949. december 28-án a minisztertanács döntött arról, hogy az új gyáróriás, a kohászati kombinát – a későbbi Sztálin Vasmű - a dunapentelei löszháton épül meg. Ez a határozat magában hordozta azt is, hogy a korszemlélet szerint új településnevet válasszanak, mert a régi időket őrző Pentele név aligha volt alkalmas arra, hogy kifejezze a szocialista megújulást. Emellett egy hozzá kapcsolódó, modern lakótelep felépítéséről is döntés született nemzetpolitikai és iparpolitikai okokból. A helyszínt eredetileg Mohács környékére képzelték el, de a megromló magyar–jugoszláv kapcsolatok miatt esett a választás végül Dunapentelére.

1950 májusában az iparosodás, a kohászat gyors ütemben fejlődött, új városrészek, lakóépületek nőttek ki a földből, majd új város született, amely 1951. november 7-én Sztálinváros nevet kapta. A város vezetése az építkezés kezdetén gondolkodott a főtér központi részén elhelyezkedő moziról, amely a gyorsan fejlődő új iparváros kulturális központjának tervezése határozta meg.

Építését 1951. május 2-án kezdték meg, az épület tervezésében többek közt Szrogh József építész és Bartha Tibor statikus is részt vett, akik egy korszerű és szocialista-realista stílusú épületet álmodtak meg. A mintegy 1600 m2 alapterületű és 800 személyes filmszínházat a városrendezési elvek és közösségi, kulturális-társadalmi funkciók figyelembevételével tervezték meg. Emiatt lett többcélú előcsarnoka, tágas nézőtere és reprezentatív főbejárata. Eredetileg Sztálin 72. születésnapjára szerették volna átadni az épületet, végül – főleg anyaghiány és logisztikai kihívások miatt - csak december 20-ára készült el, ekkor adták át hivatalosan a Dózsa György Filmszínházat. A megnyitás napján még az utolsó simításokat végezték a villanyszerelők, pár órával később viszont már zsúfoltságig megtelt a nézőtér. Sztálinváros dolgozói avatták fel a Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére indított munkaversennyel épült filmszínházat. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Mihályfi Ernő népművelési miniszterhelyettes tartott ünnepi beszédet, majd Sztálinvárosi tanácsának nevében Berecz Bertalan, a végrehajtó bizottság elnöke vette át az intézményt. Ezt követően a közönség „viharos lelkesedéssel” ünnepelte Sztálint, majd levetítésre került Megvédjük Cáricint című hősi szovjet filmalkotást. Bár a következő évben még folytak a munkálatok a karzaton, a teljes befejezésre 1952 novemberében került sor. A filmszínház megnyitása kiemelkedő jelentőségű volt és nagyon hamar népszerűvé vált, szimbolikus alapköve lett a város kulturális életének. Nem csupán szórakozási lehetőséget jelentett, a város első, valódi közösségi találkozópontja, amely összefogta az ide települő és azóta itt élő emberek közösségét. A mozi a kezdetektől fogva többfunkciós kulturális intézményként működött, a vetítések mellett koncerteknek, kiállításoknak, közösségi és politikai eseményeknek adott otthont, helyiségeiben például filmklubokat, társadalmi szervezetek irodáit helyezték el.

1952 szeptemberétől a MOKÉP szervezte a filmvetítéseket. Ezt követően alakult meg a Fejér Megyei Moziüzemi Vállalat, amely a megyei mozikat irányította és működtette. Ám hiába lett bemutató mozi, egy idő után nem a premiereket kapták meg, hanem az agyonjátszott, régóta forgalomban lévő filmeket vetítették.

1958-ban már tervezték a szélesvásznúsítást. De technikai akadályokba ütköztek, ugyanis az akkori mozivezető szerint a gépház túl magasan volt a vászonhoz képest, az átalakításhoz pedig az egész erkélyt le kellett volna bontani. Tervezték, hogy újra beindítják a délelőtti vetítéseket, mivel a váltott műszakban dolgozók nem tudtak kikapcsolódni a délutáni-esti vetítéseken. Korábban ugyan volt kísérlet a délelőtti vetítésekre, ezért az akkori gyakorlattal ellentétben az estitől eltérő műsorok levetítésével próbálkoztak. 1962. augusztus 15-én kezdték el az első nagyobb tatarozási munkálatot. A vetítéseket ideiglenesen a Bartók Béla Művelődési Házban tartották meg, de a MOKÉP nem vállalta a műsor megszervezését. Felvonult a Fejér Megyei Tatarozó Vállalat szakembergárdája, viszont az anyagbeszerzés nem volt zökkenőmentes, ezért sokáig álltak a munkálatok és a szakemberek más építkezésekre mentek át, amelyeket nem hagytak ott, amíg készen nem lettek vele. A Filmtechnikai Vállalat kapacitásai is korlátozottak voltak, sokáig kérdéses volt, hogy egyáltalán lesz-e szélesvásznú mozi a Dózsából. Időközben ugyan megérkeztek az anyagok, de nem tudták beépíteni őket, mert az építőmunkások addigra már más helyszínen dolgoztak. Az átadási időpontok emiatt többször is csúsztak, először december 15, majd január közepe is szerepelt. Időközben megkezdődtek a munkálatok, mert a felújítást már a 26. Építőipari Vállalat dolgozói folytatták, akik lelkiismeretes és gyors munkával behozták a lemaradást és a tervezett határidő előtt átadták a filmszínház helyiségeit, befejezték az esővíz elvezetést, kijavították a tetőszerkezetet, amely hőszigetelést kapott. A filmtechnika dolgozói szélesvásznú vetítésre alkalmas vetítőgépeket szereltek fel, javult a hangzás is, valamint az emeleti büfé is korszerűsödött. A vászon 72 m2, úgynevezett „lebegő” változatú lett, ami annyit tett, hogy sem kerete, sem pedig a rögzítése nem látszott, mintha a levegőben lebegne a vetítés közben, ez volt az első ilyen vetítővászon az országban. Az újítást Kovács Lipót, a Budapesti Filmtechnikai Vállalat főmérnökének tervei szerint készült. A nézőtér első kettő sorát kiemelték, hogy minden ülésről jól látható legyen a vászon. 1963. január 31-én délután 5 órakor a szélesvásznú filmszínházzá alakított Dózsát a Három testőr című filmmel nyitották meg. Ettől fogva az első vidéki premiermozik egyikévé vált, a premierfilmeket a budapesti közönséggel egyszerre láthatták a dunaújvárosiak is. A megnyitást követően a jegyárak kissé növekedtek, 1 forinttal lettek drágábbak, de megmaradtak az olcsó, 2 forintos jegyárak is.

1965 őszén újra elkezdték felújítani a mozit, a Fejér megyei Tatarozó Vállalat állt neki, kívülről, majd belülről is. A terem mennyezetét és oldalfalait furnérral fedték be a Filmtechnikai vállalat munkatársai. A nyitás 1966 szeptemberében történt, addig pedig a Bartók Béla Művelődési Házban tartották a vetítéseket.

1974 márciusában a moziterem erkélyén új, kárpitozott üléseket szereltek be. Ezen felül a tető szigetelése, a víz- és villanyvezetékek felújítására került sor. Növelték a hétköznapi előadások számát is, mivel 15 év alatt 20 ezer fővel emelkedett a lakosságszám, de új mozi nem épült.

1980-ban életveszélyessé vált a nem régiben felújított mozi épületkülső, mert meglazult rajtuk a vakolat. A Fejér Megyei Moziüzemi Vállalat egy hétszázezerforintos munkáról kötött megállapodást a dunaújvárosi Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalattal, akik a vízelvezető rendszert javították ki és a tetőszigetelést, valamint a külső homlokzat felújítását végezték el. 1983 szeptemberétől Kleinhaus László lett a mozi üzemvezetője, aki rengeteg tervvel és újító elképzeléssel látott hozzá a munkájához, többek közt rendet tett a nézőtéren, megszűntette a kocsmai állapotokat, a hangoskodókat kitiltotta a nézőtérről, a hajléktalanokat kiutasította a moziból. Az 1984. január 1-től jelentősen csökkenő állami dotáció miatt fokozatosan emelkedtek a jegyárak, aminek hatására csökkent a látogatószám és a mozi bevételei jócskán megcsappanni látszottak. 1984 nyarán felröppent a hír, hogy a növekvő művészfilmeket kedvelők száma miatt és hogy a nagyterem műsorába csak kompromisszumokkal illeszthető sorozatoknak is legyen vetítési helye, a volt ifjú gárda klub helyén egy 40-50 fős kamaratermet nyitnának. Még ezen a nyáron felújították a nézőtéri ülések kárpitját és a hangtechnikai berendezéseket is lecserélték. A kisterem felavatása 1985 márciusában történt és ettől fogva sokkal színesebb műsorkínálatot tudott a mozi biztosítani. 1987-ben presszómozi néven kívánták hasznosítani a régi büfé helyét, illetve már ekkor tervezték mozicentrummá alakítani a Dózsát, de erre még éveket kellett várni. Végül a presszómozi helyett 1988. február 1-én kivetítős videómozi nyílt a mozi galériáján szerda kivételével napi három vetítéssel. A 80 fős nézőtérhez egy 1,7 x 1,5 méteres vászon társult és olyan filmeket is láthattak a nézők, amelyek moziforgalmazásban nem szerepeltek, de a régebbi filmek kedvelői is csemegézhettek és a gyermekek számára rajzfilmeket is vetítettek hétvégenként. Mindössze három évet élt.

A csökkenő bevételek és a magas költségek, valamint az új forgalmazók magas kölcsöndíjai miatt a mozi deficitessé vált. 1989-től butikosok, vendéglátóhelyek költöztek a mozi épületébe, játékautomatákat, billiárdasztalokat helyeztek üzembe, hogy a mozi bevételhez jusson. Miközben a Fejér Megyei Moziüzemi Vállalat felszámolás alá került, 1992. július 1-től Dunaújváros önkormányzata lett a moziépület tulajdonosa. 1993. január 1-től Dózsa Mozicentrum néven működött tovább, önálló költségvetési intézményként, vezetője egyedüli pályázóként Kleinhaus László maradt, aki az előző évben egyéni vállalkozóként üzemeltette.

1994-ben több, már-már évek óta esedékes felújítást prognosztizáltak előre. Többek közt a tetőszigetelés javítása, a belső festés, elektromos hálózat cseréje, szellőzés korszerűsítés és a nézőtéri székek cseréje volt napirenden, valamint egy art videótéka, a Video Paradiso létrehozása is. Ebből a következő évre a tetőszigetelés javítását és a videótékát sikerült megvalósítani, amely igen népszerű lett. 1995 október-decemberben megérkeztek az új, fémvázas, kartámaszos, bordó plüss borítású török fotelülések, amelyek lényegesen kényelmesebbek, szélesebbek, nagyobb sortávolsággal szerelték be őket. A felújítás alatt is üzemelt a nagyterem, mert a karzat ülőhelyeiről lehetett filmet nézni, amíg a földszinten dolgoztak, majd, amikor elkészültek, az erkélyen folytatódott a munka, ekkor a földszinti nézőtérről lehetett filmet nézni. Megvalósult az elektromos hálózat korszerűsítése, a festés és a dekoráció is mintegy 12 millió forintból. A támogatás önkormányzati pénzügyi segítséggel és társadalmi munkából valósult meg. Ám ’96-ban megkérdőjeleződött a folytatás, a város pénzügyi bizottságának tagja javasolta, hogy a mozit gazdaságilag önálló intézménnyé alakítsák és készítsék elő a privatizációt. Ezért javasolta, hogy az igazgatói posztot ne pályázzák újra öt évre, hanem a jelenlegit hosszabbítsák meg, addig pedig maradjon a város kezében. A mozivezető és a kulturális bizottság elnöke szerint sem lehet önkormányzati segítség nélkül működtetni a mozit. Közben a mozi sikeres pályázatok útján gyarapította a videótéka művészfilm gyűjteményét. Emiatt a kihasználatlan ruhatár egy részét is átalakították videókölcsönzővé. Az art filmek mellett már igényesebb kommerszfilmeket is lehetett kölcsönözni. Még ebben az évben októberben hatmilliós összegből Dolby Sztereó hangrendszert és új vásznat szereltek fel. 1998 év végén - 1999 év elején kicserélték a kamaraterem üléseit, tapétázást és festést is végeztek, valamint klíma berendezést is cseréltek. A nagyterem vetítőgépeit 1998 nyarán cserélték, a kamaráét év végén.

2003-ban a mozi az Art-Mozi Egyesülethez csatlakozott, az ebben az évben kiírt támogatásnak hála a mozi is pályázhatott az 500 millió forintra, amit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma írt ki. 2004-ben pályázatot írtak ki a mozi üzemeltetésére, amelyre négy jelentkező akadt, majd rövidesen döntés született, a Mozicentrum Kft-é lett a mozi. Hivatalosan 2004. július 1-től Kovács László, Weisz György, Kutasi Sándor és Hegelsberger Ferenc nevével fémjelzett új társulás vezette tovább a mozit, de már április 1-én átadták számukra. A 13 közalkalmazotti létszámból ötöt tartottak meg, további kettőt pedig félállásban foglalkoztattak. Céljuk volt, hogy a mozi épületét egy mini szórakoztató centrummá alakítsák, jobban figyeljenek a reklámozásra, a közönségkapcsolatokra, a műsorszerkezetben is változásokat kívántak bevezetni és az art mozi jelleget is meg akarták tartani. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától remélt 30 millió forintos támogatásért a mozi fogadócsarnokát és előterét, a külső homlokzatnyílászárók, villamos berendezések cseréjét, felújítását, a nézőtéri szellőző- és fűtőrendszer kiépítését kívánták megvalósítani. A nagyszabású felújításokra pedig elsősorban pályázatok útján akartak forrást szerezni. Eközben a filmszínház 2004. április 13-án műemlék védettséget kapott, mint a korszak egyik jellegzetes szocreál épülete, ezért innentől bármilyen átalakítási elképzelést csak a műemlékvédelmi hivatal engedélye alapján lehetett megvalósítani. 2005-ben rendezte a város a mozi támogatásának kérdését, eszerint 2008-ig biztosították a finanszírozását. 2006-ban ledes fényreklámot szereltek fel a műsor jobb láthatóságának céljából.

2010-ben már arról írnak, hogy a mozi a várossal szemben hétmillió forintos távhőtartozást halmozott fel 1-2 év alatt. Hiába volt a vidéki mozik második leglátogatottabb mozija a maga évi 40 ezres nézőszámával, így is veszteséget produkált, részben a magas fűtésszámla miatt. Emiatt ebben az évben ki sem nyitották a fűtést szabályzó szelepeket, a nézőtéren 14 fokot is mértek, elkelt a pokróc vagy a kiskabát is, a nézők pedig egyre csak megfogyatkoztak. A cég korábban felújította a homlokzatot, hőszigeteltre cseréltek több üvegtáblát az előcsarnokban, felújították az öltözőket, a villamos hálózatot, a mozigépeket, lecserélték a számítógépeket. A távhőről való leválásra viszont az önkormányzat csak évekkel később adott engedélyt, az idő rövidsége miatt és mert az üzemeltetési szerződésből csak néhány év maradt, a cég már nem vágott bele. 2011. június 1-én a felszámolás elől vásárolta meg két vállalkozó a Mozicentrum Kft-t, így a Dózsa Mozi megmenekülni látszott. Szalai Attila és Verrasztó Sándor, valamint négy alkalmazott mozit akartak csinálni, a fő profil továbbra is a filmvetítés maradt. De ezen felül kulturális- és rendezvényközpontot, valamint éttermet kívántak kialakítani benne. Novemberre több problémás helyzetet is feltártak az épületben, első körben a fűtést indították el, a díjhátralékot az új üzemeltetők kifizették. A fűtési anomáliák egyik fő okát is sikerült megszüntetni, ugyanis valaki a hideg és a meleg levegő légcsatornáját összenyitotta, a közös falat pedig szétverte, feltehetőleg a hatvanas években. Az ülések alatti szellőzőrések is eltömődtek, a tisztítás után sok törmeléket elszállítottak. A fűtési rendszer takarítása, beszabályzása és karbantartása után már megfelelően üzemelt. A homlokzat nagy üvegtábláiban is pótolták a szigetelést, az elektromos hálózatot is lecserélték. Az előcsarnok tetején lévő stukkóvirágokról kiderült, hogy valójában csillárok, csak többször átfestették őket. A helyreállítás után a régi kovácsoltvas csillárokat is rendbe hozták.

2012 őszén megkongatták a vészharangot, ugyanis a filmforgalmazók kijelentették, hogy ha a mozi nem rendelkezik digitális vetítőgéppel, akkor szeptember 30 után már nem kap filmet, mivel a mozinak csak 35 mm-es vetítőgépe volt. Ezért az üzemeltetők magánbefektetők, majd az önkormányzat segítségét kérték. Végül decemberben a közgyűlés megszavazta, hogy a város veszi meg a 20 millió forintos vetítőgépet és jelképes összegért bérbe adja a mozinak. Eközben a mozi egy rövid, másfélhónapos leállásra kényszerült. 2013. február 4-én érkezett az új, Sony SRX-R320 típusú vetítőgép, amelyet másféltucatnyi ember segítségével, darupálya és csúszósínek segítségével, falbontással emeltek végső helyére. A 4K felbontású vetítőgép első előadása február 6-án a Hobbit: Váratlan utazás volt, amelyet előjátszásban vetítettek, ezt követően pedig normál műsorrendi filmként. A kamarateremben projektoros vetítéseket tartottak DVD-ről. Viszont hiányzott a 3D, ezért első körben vászoncserét hajtottak végre áprilisban. 2016 novemberében a kamaraterem is digitális vetítőgépet kapott, így már itt is a legújabb filmeket tudták vetíteni. A 3D rendszerre 2017 márciusáig kellett várni, ekkor kapott a nagyterem vetítője RealD szűrőt, ettől fogva rendszeresen vetítettek 3D előadásokat is.

2019 április 1-től zárva tartott a Dózsa Mozicentum, mert hozzákezdtek egy nagyszabású, átfogó, városrehabilitációs felújításnak, aminek része volt a mozi felújítása is. Az utolsó mozielőadás március 31-én a Cinema Paradiso volt. A filmvetítéseket nem kellett nélkülözni, április 24-től a Dunaújvárosi Egyetem A épületének nagyelőadójában tartották az előadásokat, miután kisebb átalakításokat végeztek, hogy a vetítéseket lebonyolíthassák. A Dózsától eltérően más vetítőgéppel és 3D vetítési rendszerrel, Dolby szemüvegekkel valósították meg. A moziépület több szempontból is tervezett megújulásnak köszönhetően teljes szigetelést, a kamaraterem bővítését és üléscseréjét, a nagyterem teljes székcseréjét és motoros vászonnal való ellátását, hangrendszer cseréjét, az előcsarnok galériájának gipszkarton falának kibontásával az eredeti állapotokat kívánták megvalósítani. Az üzemeltetők jó állapotú mozifoteleket vásároltak mintegy 10 millió forintért, hogy ezeket szereljék be az időközben rohamos amortizációnak indult török székek helyére.

A felújítás 2020 júniusáig húzódott, az eredeti elképzelésekhez képest a kivitelezésben foglaltak nem valósultak meg maradéktalanul. A kamaraterem bővítése és átalakítása elmaradt, új fotelülések kerültek be, a termet hangelnyelő drapériákkal látták el. A nagyterem üléseit kicserélték, de több akusztikai módosítást nem engedélyeztek a mozi műemlék volta miatt, ezért a hangzás kifogásolható lett. Közben pályázatot írtak ki az üzemeltetésre, de a Mozicentrum Kft. nem adta be azt, mert szerinte nem voltak tisztázottak a beadvány körülményei. A cég szeretett volna indulni, helyette egyetlen érvényes tender érkezett, a KULTIK mozihálózathoz tartozó Apolló Kft részéről, amelyet a városvezetés elfogadott. Az új üzemeltető KULTIK Dunaújváros néven nyitotta meg a mozit július 15-én Hans Zimmer koncertfilmjével, másnap pedig majálissal folytatódott az ünneplés, pódiumbeszélgetéssel, szalagvágással és mozimaratonnal. A cég mintegy 100 millió forintos beruházással szerelte fel a mozit, új mozitechnikai berendezésekkel és újonnan vásárolt mozifotelekkel. A nagyterem valamivel kisebb, 465+5 férőhelyes lett, a Kamarában 52 férőhelyet alakítottak ki. A vetítőgép egy Christie 4K-s modell lett passzív 3D rendszerrel, a Kamaraterembe pedig szintén ennek a gyártónak egy 2K-s vetítőgépét szerelték be. A Sony gépet visszakapta a város, raktárba került. A nagyterembe nagyobb vásznat építettek be és új hangrendszert telepítettek. A büfében megmaradtak a korábbi üzemeltető által bevezetett ízesített popcornok, a mozi régi alkalmazottját, Kutasi Sándort pedig a mozi megtartotta alkalmazottai között. Bevezették a KULTIK törzskártyát, amellyel kedvezményesen lehet moziba menni azoknak is, akik egyébként teljes áron moziznak.

2022 márciusában a Kamaraterem vetítőgépét egy 2K felbontást lehetővé tevő RG-foszforlézervetítőgépre cserélték le. Időközben az előcsarnok is új köntöst kapott, a mozit leválasztották a távhőről és áttértek a gázfűtésre, amellyel megoldották, hogy a téli időszakban évtizedek után sem kell kabátban tartózkodnia senkinek az előcsarnokban.

A mozit központi helyen, a Dózsa György tér 1. alatt találjuk. A közeli buszmegállóban számos helyijárat és a városon áthaladó helyközi és távolsági autóbuszok is megállnak. A parkolók száma a környező utcákban korlátozott számban állnak rendelkezésre, kerékpárokat az erre kialakított támaszoknál lehet lezárni. A moziépületbe középen, néhány lépcsőfok megtétele után juthatunk be, de kerekesszékkel az oldalsó bejáraton át is megközelíthető.

Belül hatalmas tér tárul elénk, fotelekkel, asztalokkal és ruhatárral. Jobbra a büfé- és pénztárpult található. Az emeleten kiállítótérnek és rendezvénynek, fogadótérnek alkalmas helyszín van, paravánnal lehatárolva az előcsarnoktól. A jegypénztárban készpénzzel és bankkártyával is válthatunk jegyet, a büfében OTP, K&H és MBH szépkártyával is vásárolhatunk. Ha online vettünk mozijegyet, akkor okoseszközön vagy kinyomtatva azokat a beengedéskor felmutatva a QR-kód leolvasása után engednek a nézőtérre. A büfében a széles elemózsiakínálat része a frissen pattogatott sós vagy baconos kukorica, a szószos nachos, poharas és palackos szénsavas és rostos üdítők, ásványvizek, ice teák, sör. A kínálat menüben foglalva is kérhető, ezzel jelentős kedvezményre tehetünk szert. A pénztár szinten a nagyterem földszinti része, az emeleten a nagyterem erkélye és a kamaraterem található.

A nagyterem 465 férőhelyes, ebből az erkély 158 fős, a földszint 307 férőhelyes és 5 hely kerekesszékkel elfoglalható. A világoskék színű, fix üléses, magas háttámlás, kartámaszos, pohártartós fotelek a szlovák Cinefor ergonomikus kialakítású, Orion modelljei. A földszinten lejtős, az erkélyen lépcsőzetes üléssor elrendezésben rendezték be. A teremnek jó akusztikája van, kissé visszhangos, Christie Vive Audio hangrendszerrel szerelték fel, de a Dolby 5.1 és 7.1 hangrendszer is megszólaltatható. A passzív Xpand 3D miatt felhelyezett ezüstvászon 13,1 x 5,5 méter nagyságú, minden helyről jól látható a kép. Az 52 férőhelyes kamaraterem piros színű ülései ugyanazok a típusúak, sík üléssorban helyezték el őket, viszont a vászon magasabban van, emiatt az első sorokból kissé nehézkesebb a vászonra való rálátás. A terem Dolby Digital 5.1 hangrendszerrel szerelt, a mattfehér vászon 4,65 x 1,95 méter nagyságú. A gépházban a nagyteremhez egy GDC szerverrel ellátott 4K-ban vetíteni is tudó Christie CP4230 vetítőgép és az optika elől kitolható passzív Xpand 3D szűrő tartozik. A hangtoronyban CP750-es hangprocesszor működik, 11 darab Christie CDA2 végfokkal. A kamarateremhez egy kis teljesítményű, 2K felbontást lehetővé tevő kompakt és extra csendes Espedeo Supra-5000 típusú foszforlézervetítő dolgozik, itt kizárólag 2D-ben vetítenek. A hangtorony egy CP950 hangprocesszort és 4 darab Crown végfokot tartalmaz.

A mozi általában a fősodort vetíti, a legnépszerűbb filmalkotásokat premierben tűzi műsorra, de előfordulnak rétegfilmek, ha van rá igény. Népszerűek a gyerek- és családi filmek, a vígjátékok, az akciófilmek, de a horror kategóriát is sokan keresik fel. A nyitvatartás is ennek megfelelően alakul, hétköznap 15 és 16 óra között indulnak az első előadások, hétvégén és iskolai szünetekben hétköznap is koradélutáni, olykor délelőtti vetítések is vannak, az utolsó kezdések 20 és 21 óra között kezdődnek.

Az árak a megfizethető színvonalon vannak és a 2025 szeptemberi állapotokat tükrözik. Egy teljesárú 2D mozijegy 2900 forintba, kedvezménnyel 2500 forintba kerül. Kedvezményre a törzskártya tulajdonosok, a gyermekek, a pedagógusok, a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők kapnak. A 3D jegyárak a következők: normál jegy 3000 Ft, kedvezményes 2600 Ft. Keddenként minden mozijegy 1800 forintba kerül, illetve Telekom Moments kuponnal a keddi kedvezményes nap kivételével 20% kedvezmény érvényesíthető a normál és a kedvezményes jegyárból. Törzskártya egy évre 1500 forint, 3D szemüveg 400 Ft. Ajándékjegy is váltható normál áron 3000 forintért, kedvezményesen 2600 forint áron. Évente többször is tartanak úgynevezett Mozimaratont, ilyenkor egy héten keresztül minden filmre a mozijegy 1800 forintba kerül.

A dicső kezdetek elegendő lendületet adtak ahhoz, hogy a megpróbáltatásokkal teli 80-as, 90-es és 2000-es, 2010-es évek sem tudták megdönteni a dunaújvárosi moziéletet. A mindenkori önkormányzat szívügyének tekintette a mozit, hol jobban, hol kevésbé támogatva azt. A KULTIK rengeteg évtizedes problémát megoldott, nem maradéktalanul, van még mit tenni. De a szándék a mozi távolabbi jövőjét is megalapozza Dunaújvárosban.

 

A kutatásaimat az Arcanum és a Hungaricana segítségével készítettem. A 2009 előtti fotókat a József Attila Könyvtár bocsátotta rendelkezésemre.

 

források:

Sztálin Vasmű Építője, 1951. november 6., 4. o., Kovács Ernő: December 21-re felépítjük a mozipalotát (késedelem)

Szabad Nép, 1951. december 22., 8. o., Felavatták Sztálinvárosban az ország legkorszerűbb filmszínházát

Sztálinváros, 1955. július 12., 4. o., Sztálinváros filmellátásáról

Sztálinvárosi Hírlap, 1958. július 25., 5. o., Melyik filmek tetszettek a Dózsa Filmszínházban? (szélesvásznú mozi technikai problémái)

Dunaújvárosi Hírlap, 1962. november 16. 4. o., Kora reggeli látogatás a Dózsa-mozi tatarozásánál

Dunaújvárosi Hírlap, 1963. január 4., 5. o., Befejezéshez közelednek a Dózsa Filmszínház átalakítási munkálatai

Fejér Megyei Hírlap, 1965. május 14., 1. o., Felújítják a Dózsa Filmszínházat

Dunaújvárosi Hírlap, 1966. augusztus 26., 5. o., Mikor költözik vissza a Dózsa mozi?

Dunaújvárosi Hírlap, 1974. március 15., 5. o., Részleges felújítások a Dózsa filmszínházban

Dunaújvárosi Hírlap, 1980. június 10., 8. o., Cs.: Mikor hozzák rendbe a Dózsa mozit?

Dunaújvárosi Hírlap, 1983. október 25., 5. o., T.I.: Csak jöjjenek és szóljanak (mozivezető Kleinhaus László)

Dunaújvárosi Hírlap, 1984. július 3., 5. o., Tribolt Lajos: Éjszakánként több százan (korszerűsítés és a kamaraterem terve)

Dunaújvárosi Hírlap, 1987. augusztus 14., 5. o., K.D.: Megyünk a moziba be? (a Dózsa mozi tervei)

Dunaújvárosi Hírlap, 1988. február 12., 5. o., K.D.: Több mozi a moziban (kivetítős videómozi)

Dunaújvárosi Hírlap, 1991. augusztus 16., 4. o., F.Gy.: Régi idők mozija (veszteségek kompenzálása, bizonytalan jövő)

Dunaújvárosi Hírlap, 1992. augusztus 11., 5. o., S.J.: Mi lesz a moziból? (átmeneti időre egyéni vállalkozás üzemelteti a mozit)

Dunaújvárosi Hírlap, 1992. december 18., 1. o., Így döntöttek (Mozicentrummá alakul a Dózsa Mozi)

A Hírlap, 1994. július 21., 5. o., R.R.: Ősszel art videótéka nyílik

A Hírlap, 1995. január 4., 5. o., Ny.Zs.: Mozi: új év, új remények (felújításra várva)

A Hírlap, 1995. október 7., 3. o., Ny.: Székcsere a moziban!

A Hírlap, 1995. december 8., 3. o., Ny.: A mozi, felújítás után: török ülések

Dunaújvárosi Hírlap, 1996. március 8., 1. és 3. o., Ny.Zs.: Mozicentrum: kérdéses jövő

Dunaújvárosi Hírlap, 1996. július 13., 3. o., J.Zs.: Art-téka: nem árt, ha van

Dunaújvárosi Hírlap, 1996. október 5., 1. o., Ny.: Új vászon, térhatású hang

Dunaújvárosi Hírlap, 1998. július 27., 3. o., Ny.Zs.: Támogatás mellett önerőből (vetítőgép csere, kamaraterem üléscsere)

Dunaújvárosi Hírlap, 1999. január 12., 3. o., Ny.: Kényelem és technika: új a kamaraterem a moziban

Dunaújvárosi Hírlap, 2003. február 13., 5. o., P.I.: Kultúrfókusz (pályázat art-mozikra)

Dunaújvárosi Hírlap, 2004. március 1., 3. o., A film pereg tovább… (új társulás üzemelteti a mozit)

Dunaújvárosi Hírlap, 2004. április 29., 3. o., Két épületünk lett műemlék (műemlékké nyilvánították a Dózsa Mozit)

Dunaújvárosi Hírlap, 2005. március 8., 3. o., Rendezték a mozi támogatását

Dunaújvárosi Hírlap, 2010. november 18., 4. o., Szigeti Sándor: Lefagyhat a város mozija?

Dunaújvárosi Hírlap, 2011. június 14., 4. o., Pekarek János: Kultúrpalota lesz

Dunaújvárosi Hírlap, 2011. november 9., 4. o., „Régészeti” feltárás

Dunaújvárosi Hírlap, 2012. szeptember 14., 1. és 3. o., A jövő: digitális (digitális vetítőgép szükséges)

Dunaújvárosi Hírlap, 2013. január 16., 3. o., Februárban már újra nyithat a Dózsa mozi

Dunaújvárosi Hírlap, 2013. február 5., 11. o., A Dózsa és a Sony együtt (beemelték a digitális vetítőgépet)

Dunaújvárosi Hírlap, 2013. február 7., 3. o., A hobbit pompásan hatott (az első vetítés az új géppel)

Dunaújvárosi Hírlap, 2013. augusztus 16., 11. o., Szente Tünde: De mi jön a 3D után? (3D előkészületek)

Dunaújvárosi Hírlap, 2019. március 28., 1. o., Kívül-belül megújul a Dózsa mozi, addig pedig költözik…

Dunaújvárosi Hírlap, 2019. május 10., 2. o., Balla Tibor: Megújul az épület: olyan lesz, mint régen, csak korszerűbb

Dunaújvárosi Hírlap, 2020. május 11., 4. o., Fekete Györgyi: Hibás és hiányos kiírás (pályázat a mozira)

Dunaújvárosi Hírlap, 2020. június 18., 2. o., Fekete Györgyi: Készül a jövő havi megnyitásra a Dózsa mozi

Utoljára frissítve: 2025. október 03. péntek 11:27