Az első világháború és annak következményei, gazdasági nehézségek miatt a mozi működése szünetelt, majd Balog Károly földbirtokos kiadta Viljam István, békéscsabai lakosnak. Budapestre jártak több kölcsönző vállalatnál is filmet bérelni, amit aztán a többi bérelt moziba is magukkal vittek. Előfordult, hogy a bérlő nem fizette ki a kölcsöndíjakat, ezért később nem kapott filmet, majd külföldre távozott, végül a tulajdonosnak kellett a tartozást kifizetni. Ezt követően 1925-től a tulajdonos üzemeltette a mozit. 1926-ban bővítették a férőhelyek számát 350-400-ra. A terem hossza 20 méter, a vászon 3 x 4 méteres volt. A legdrágább belépődíj 8 fillér, a legolcsóbb 4 fillér volt. A villamos energiát saját aggregátorral fejlesztették.
Balogh 1941-es halála után özvegye adta bérbe a mozit Ulatowszky családnak, akik a felszabadulásig bérelték azt. A család feje, Ulatowszky Károly Sándor volt a gépész, felesége Ulatowszky Károlyné Kiss Eszter a pénztáros, Ulatowszky Sándor Károly, az egyik fia volt a rollnis, másik fia, Ervin pedig a gazdaságis. A II. világháború során, az oroszok bejövetelekor a mozit feltörték és jelentős anyagikár keletkezett. A bérlő saját tőkéből újra beüzemelte azt, a hiányzó gépeket, valamint a nagyító optikákat is. A magyar mozikat pártok és szervezetek között osztották fel. Az Apolló a Nők Demokratikus Szövetségéhez tartozott, a helyiek humorosan Fötyének (Füzesgyarmati Öreg Tyúkok Egyesületének) vagy Pötyőknek hívta őket. A pengő elinflálódásakor óráról órára változtak az árak, ezért előfordult, hogy nem pénzzel, hanem tojással fizették ki a mozijegy árát. A magántulajdoni állapot 1953-ig maradt fenn, amikor mindent bekebelezett az állam, rövid ideig a Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalathoz tartozott, majd átkerült a Békés Megyei Moziüzemi Vállalthoz. A mozi a November 7-e nevet vette fel. Az Ulatowszky család 1957-ig üzemeltethette a filmszínházat, az áramot még ekkor is aggregátorról fejlesztették, a vetítőgép egy Hahn-Goerz 35 mm-es, ívszénpálcás lámpaházzal szerelt berendezés volt, 600 méteres orsóról vetítettek, tekercsenként szünettel.
1960-ban történt átépítés során találták meg az alapban a mozi okiratait, a filmszínházat teljesen átalakították, a nézőtér 318 személyesre csökkent, ezt követően 20 évig nemigen nyúltak hozzá. 1964-ben arról ír az újság, hogy egyre látogatottabb a mozi, a harmadik negyedévig a 117 előadást összesen 24 ezren látogatták. 1980-ban a gépházat alakították át és új, xenonlámpás gépek érkeztek a régi helyére, ettől fogva szünetmentesen vetítettek, mert 2 vetítőgép állt rendelkezésre. A régi kályhás fűtést felváltotta a központi, a nézőtér pedig ismét csökkent 318-ról 248 fős lett, de tágasabbak, kényelmesebbek lettek az ülések és télen melegebbet ígértek az eddigiekhez képest. Már ezekben az években működött filmklub a nagyközségben, a vetítések zártkörűek voltak, amelyre klubtagsági igazolvánnyal vagy filmsorozatra érvényes bérlettel lehetett bejutni. 1975-ben már programfüzetet is kiadtak, amely a község kulturális és sportprogramjait tartalmazta. A filmszínház műsorai mellett a művelődési ház szakköreit, klubjainak programjait is bemutatta, valamint könyvajánlókat is tartalmazott. 1988-ban az év filmszínháza volt. Az évek alatt különféle brigádok vagy a mozi dolgozói társadalmi munkában újították a mozit kívül-belül és a környezetét. Szentesi Károlyné (később Weigert Mihályné) a 60-as években kezdte meg mozivezetői munkáját a moziban és a 2000-es évek derekáig irányította eredményesen azt, nem csak színvonalas műsorokat állított össze, de számos filmklubot és több közönségtalálkozót szervezett. 2004-ben Pro Urbe díjjal tüntette ki a városvezetés, munkájának elismeréseként. Borbíró Lajos a Békés Megyei Népújság tudósítójának felesége pedig évekig volt a mozi pénztárosa.
A rendszerváltás után az önkormányzathoz került a filmszínház, amely a Főnix nevet kapta. 2000. november 1-én szolgáltatót váltott, az Intercom biztosította számára a filmeket. Célul tűzték ki, hogy a premierek a bemutató dátumához mérve ne túl későn érkezzenek a városba és így hamarabb láthassa őket a közönség, mint más vidéki városban. Igyekeztek műszakilag is helyt állni, sztereó hangrendszert telepítettek. Sokáig a térség egyetlen működő filmszínháza volt, a város fontos szerepet töltött be a filmművészet terjesztésében, a magyar filmek népszerűsítésében. Egy 2001-es szakdolgozat leírásában heti 5 esti vetítést és rendszeres havi egy-egy külön előadást említettek óvodás és kisiskolásoknak. A filmklubok működésével filmtörténeti és filmesztétikai előadásokon ismerkedhettek meg a résztvevők a filmművészet hazai és nemzetközi alkotásaival. Már ekkor újdonságnak és térségi vonzerőnek számított a háromdimenziós filmek vetítése. A 2000-es évek derekán Földi Mónika, gyermekszervezeti vezető, iskolák bevonásával gyermekeknek tartott filmklubokkal és egyéb közösségi programokkal igyekezett fenttartani a mozi iránti érdeklődést, valamint népszerűsíteni azt. A hétköznap délutáni filmvetítések korosztályonként eltérő tartalmak voltak. Az utolsó műsorrendi előadásokra a 2000-es évek végén került sor, ezt követően több vállalkozás is megpróbálkozott az épület bérlésével. Elsőként a Mozipresszó működött benne, itt voltak ugyan próbálkozások filmvetítésekre, de röviddel azután már csak a vendéglátás maradt. Ezt követően a Retró Club és Ételbár nevű szórakozóhely, valamint a „Beauty shop” fantázianevű ruhaturkáló valósult meg a helyszínen (2012-2013), a nézőtéri székeket feltornyozták, majd az városháza pincéjébe szállították raktározásra. Ennek megszűnése óta a Mozi Zöldség-Gyümölcs nevű bolt működik a mai napig, egyelőre az egykori előcsarnokban, de tervek szerint a nézőtéri helyiséget is kibérelnék a jövőben. Az épület homlokzatán a Főnix Mozi felirat és a vitrinek árulkodnak arról, hogy itt bizony mozi működött.
Füzesgyarmat Önkormányzata 2015-ben sikeres pályázatot nyújtott be a Magyar Kormány art mozik digitális vetítőgépek beszerzésének támogatására kiírt felhívására. A 7,5 millió forintos támogatásból többek között vetítőgépet, ehhez szervert és vetítővásznat szereztek be, a fennálló fedezetet az önkormányzat biztosította. A mozit az új Füzesgyarmati Közösségi Központban kívánták megnyitni, a nevét Weigert Mihályné munkássága és a régi mozi nevének tisztelete miatt Főnix Art Mozinak nevezték el.
A Közösségi Központot a Mátyás utca 10 alatt találjuk, majdnem szemben a régi mozi épületével. A bejárattól jobbra található az információs pont, ahol a ruhatár is van és a mozijegyeket is itt lehet megváltani kizárólag készpénzzel. A mozi a nagyteremben kapott helyet. A terem többfunkciós, más rendezvényekre is berendezhető. A sok ablak és a fehér falak lévén nagyon világos helyiségről beszélünk, éppen emiatt a mozielőadásokra nemigen volt alkalmas. Ellensúlyozásra sötétítő függönyökkel szerelték fel, hogy élvezhető legyen a vetítés. A közepes méretű vászon előtt egy pódium színpad áll, előtte a laminált parkettán helyezik el az irodai székeket, amelyeken érkezési sorrendben lehet helyet foglalni. A maximum férőhely 125 fő. A hangzás, 5.1 Dolby Digital.
A vetítőgép egy Barco DP2K-6E típusú extra halk, UHP lámpás, beépített szerverrel, külső nash tárolóval ellátott egység. A beltéri hangszórókat a CP750 processzor és végfokok segítségével szólaltatják meg.
A vetítések pénteken és szombaton 2-2 előadásból állnak. A késődélutáni vetítés általában gyerekeknek szóló családi filmvetítés, ez októbertől áprilisig 17 órakor, májustól szeptemberig 18 órakor kezdődik, a második film a nagykorúaknak szóló előadás, téli szezonban 19, nyáriban 20 órakor kezdődik. A jegyár az első vetítésre 500,-; a másodikra 700 forintba kerül. Minimum 2 fizetővendég esetén indítják a vetítést.
Műsorkínálata általában a premiertől az egy-két hetes, hónapos filmek levetítéséből áll. Egy filmalkotást egyszer, ha nagyobb az érdeklődés, akár kétszer is levetítenek. Nem ritkák az art filmekből való válogatás sem.
Füzesgyarmatnak mindig is nagy hagyománya volt a film összetartó erejének. Nem csak a kultúra nagy fogyasztói a városban lakók, hanem találkozási pont is egyben a helyszín. Bár a mozi műszaki okok miatt 2022 július óta szünetel, remélhetőleg a jövőben újra kinyit. A távlati tervekben szerepel, hogy a régi moziban állítsák helyre az eredeti funkciót és oda költözzön vissza majd egyszer, hogy méltó színhelye legyen a helyiek filmkulturális szórakozásának.
A kutatásaimat a Hungaricana segítségével végeztem. A 2017 utáni időszakot saját adatgyűjtésben végeztem.
Külön köszönet:
Gali Mónikának, a Füzesgyarmati Kulturális Intézmények egykori vezetőjének (1995-2001)
Mészáros Klárának, a Csánki Dezső Helytörténeti Egyesület tagjának
Ulatovszki Sándor Károlynak, aki a szüleivel és testvérével az 1940-es években a felszabadulásig bérelték a mozit, majd 1957-ig üzemeltethették azt
Források:
Fehér László szakdolgozata: Füzesgyarmat várossá fejlődése az urbanizációs folyamat tükrében. Füzesgyarmat, 2001. (várossá válás: 2000. július 1.)
Békés Megyei Népújság, 1964. november 27. 1. o., Borbíró Lajos: Egyre látogatottabb a füzesgyarmati mozi
Békés Megyei Népújság, 1969. március 15. 8. o., Évforduló (mozi dolgozói újították a mozit)
Békés Megyei Népújság, 1975. november 7. 1. o., Programfüzet Füzesgyarmaton
Békés Megyei Népújság, 1981. október 14. 3. o., Borbíró Lajos: Filmklub Füzesgyarmaton (vetítőgép korszerűsítés)
Békés Megyei Népújság, 1985. január 9. 6. o., B. I.: Brigád a füzesgyarmati moziban (mozi neve)
Békés Megyei Népújság, 1990. február 17. 9. o., Borbíró Lajos: A főnix olyan madár… Születésnapi köszöntő helyett (mozitörténet)
Békés Megyei Hírlap, 2000. szeptember 27. 5. o. Magyari Barna: Töretlen lelkesedéssel (szolgáltató váltás)
Békés Megyei Hírlap, 2004. november 9. 6. o., Magyari Barna: Pro Urbe kitüntetéssel ismerték el munkáját (Weigert Mihályné)