A nyitóelőadás 1913. december 8-án volt „…a minden tekintetben nagyszabású, fényes és pazarul berendezett…” moziban. Az intézmény fontos szerepet kapott Szentgotthárd társadalmi és kulturális életében, hiszen az ismétlődő vetítéseken kívül falai között tartották a különféle ünnepségeket, színi előadásokat és műsoros esteket is.
A mozi nézőtere 300 fő befogadására alkalmas épület volt, 1922-1923-ban csak szombatonként és vasárnaponként voltak előadások, 1924-től csak szerdán és vasárnap. A Műsorkötő és engedélyes Grünbaum József, aki az épület tulajdonosa is volt egyben. A mozi vetítője Ernemann típusú volt. A növekvő forgalom miatt évről évre növelte a férőhelyek számát, 1925-től 70 fővel, később 5-8 székkel. A némafilmek időszakában zongorával is rendelkezett. 1930 körül visszaesett a forgalom, már csak vasárnap és ünnepnapokon volt vetítés.
A vetítőgépeket 1932-ben alakították át hangosfilm lejátszására, mert a némafilmek korszaka lejárt, valamint fotocellát szereltek a vetítőgépre és reklámdiák vetítését is lehetővé tették.
1936-ban a mozi nevet és tulajdonost is váltott, a budapesti Szelvényi Ferenc őrnagy irányítása alatt a nevet Júlia Mozgóképszínházra változtatta. Az épület tulajdona továbbra is Grünbaum Józsefé maradt, a nézőtér pedig 340 fősre „zsugorodott”. 1938-ban Grünbaum elhunyt, Szelvényi pedig Szentgotthárdra költözött. A terem hossza ekkor 16 méter volt, a vászon pedig 3,8 x 4,4 méteres volt. 1941-ban 20 méteresre bővítették, a vászon 4 x 5 méteres lett, az ülőhelyek 300 fősre csökkentek. A heti egy előadás vasárnaponként mindvégig megmaradt.
A II. világháború utolsó hónapjaiban rövid ideig nem működött, majd 1946-ban a Nemzeti Parasztpárt Sarló Könyv és Film Szövetkezete kapta meg, de a berendezések és az ingatlan továbbra is a Grünbaum család tulajdonában maradt. Ezév novemberében szintén szüneteltek az előadások.
1947-ben nevét Kossuth Filmszínházra változtatták, az igazgató Iványi Béla lett, aki a műsorkötői feladatokat is ellátta. A nézőtér 360 fősre duzzadt, később pedig az előteret is meghosszabbították 1955-ben. 1948-ban Gesztes Ferenc tulajdonába került, a Mozgóképüzemi Nemzeti vállalat, később pedig a Vas Megyei Moziüzemi Vállalat irányítása alá került, amely a rendszerváltás utáni években szűnt meg.
Ezt az időszakot követően kapta meg a város önkormányzata. Fontosnak tartották, hogy a mozi mindig funkciójának megfelelően működjön, ennek kapcsán mindig mellette szavaztak a fejlődés érdekében. 1996-ban a fűtés korszerűsítésére, 1997-ben pedig a vászon cseréjére és a hangtechnika fejlesztésére került sor.
1998-ban a helyiek igénye alapján megszervezték a filmklubot, amely a tömegfilmeket szeretők mellett a rétegfilm kedvelőknek adott lehetőséget rendszeres kikapcsolódásra. Bár a sorozat 2007-ben érdeklődés hiányában megszűnt, 2010-ben mégis igény mutatkozott rá, ezért az önkormányzat felkarolta az ügyet, és bérletes formában újraindította tavaszi és őszi programsorozatként, illetve az egyre nagyobb sikerre tekintettel újonnan téli bérlet is bevezetésre kerül. Az elmúlt években a vetítést követően a nézők a galérián teázással egybekötött beszélgetés keretében cserélnek eszmét vagy tartanak meghívott vendégekkel ankétokat. 2013-tól társművészeteket (például opera és balett előadásokat, koncertfelvételeket) szintén vetítenek, ezzel is színesítve a műsorpalettát.
A 35 mm-es vetítőgépeket a 2000-es évek elején modernizálták, a hagyományos hangleolvasó lámpákat modernebb, lézeres eszközök váltották fel. 2006-ban kicserélték a nézőtéri székeket, használt, de jó állapotú fotelülésekre.
A 2000-es évek elejétől a kópiaellátás egyre nehézkesebbé vált, a multiplexek térhódításával a nagy hálózatok előre lekötötték a vetítendő filmeket a forgalmazókkal, ezért a kisebb vetítőhelyek, mint a szentgotthárdi is, csak a premier után hetekkel vagy hónapokkal később kapta meg azokat.
A mozi helyzete akkor vált kritikussá, amikor 2012-ben nagy számban megnövekedett a digitális filmvetítés, és az analóg technológia teljesen háttérbe szorult, majd 2013 elején egy-két kivételtől eltekintve szinte teljesen meg is szűnt.
Az önkormányzat, mint tulajdonos, saját forrásaiból fejlesztett. 2013. május 10-én 2K felbontású digitális vetítővel gazdagodott a filmszínház, amelyet 3D rendszerrel egészítettek ki. A mozi ezzel már a premierfilmeket is vetíteni tudja egy időben a multiplexekkel, ugyanolyan minőségben. Immár nem kell magas szállítási költséggel és közel 50 kilós dobozokban szállíttatni a filmtekercseket vonaton vagy távolsági buszon.
A filmek merevlemezen digitális mozi csomagban (DCP) érkeznek, kisebb forgalmazók néhány esetben blu-ray lemezen küldik filmjeiket. A hangrendszer is megújult, Dolby Digital 5.1 váltotta a régit, a vásznat ezüst fényűre cserélték a használt 3D rendszer miatt.
A 100 éves évfordulón, 2013. december 8-án felvette az egykori szentgotthárdi gimnazista, később színművész Csákányi László nevét. Ezen a napon levetítették Sose halunk meg című utolsó filmjét, amelynek akkori bemutatóját már nem érhette meg. Az előadás díszvendége a film rendezője, Koltai Róbert volt, és a vetítésre érkező első 100 néző regisztrációt követően ingyen tekinthette meg az alkotást.
A vezetés a digitalizálást követően különféle módokon igyekezett népszerűsíteni a mozit. A centenáriumi akció- és programsorozat 2013. szeptember 23-án indult el a moziban azzal a mottóval, hogy „100 NAP - 100 ÉLMÉNY”. Azért az említett napon kezdődött, mert a 100 év 100 napra lett redukálva, és december 31-ig pont ennyi volt még hátra az esztendőből. A 100 élmény pedig úgy jött ki, hogy az előadási rend szerint az említett időszakban éppen 100 vetítés lett volna.
A mozi-centenárium legfontosabb céljai között – a jubileum méltó megünneplésén túl – a következők szerepeltek: megismertetni az emberekkel a korszerű és csúcsminőségű vetítés-technikát, felkelteni az érdeklődést a mozi nyújtotta különleges élmények iránt, növelni a vendégek számát és az új nézőket hosszú távon is megtartani.
Ennek érdekében egy komplex, jubileumi kedvezményeket és meglepetéseket is magában foglaló sajátos akció-sorozat és kampány indult el, amelynek elemei egymást erősítették és a fenti célok elérését szolgálták.
A kedvezmények a gyakorlatban azt jelentették, hogy 2013. december 31-ig a 3D-s filmek (1000 Ft helyett) 830 Ft-ba kerültek, mert Szentgotthárdot 830 éve alapították; a 2D-s filmekre pedig 30% kedvezménnyel vásárolhattak jegyet az érdeklődők (800 Ft helyett 560 Ft-ért), mert a település 30 éve város. A mozi-centenárium tehát gyakorlatilag három évfordulóról emlékezett meg egyszerre.
A projekt során meghatározó jelentősége volt az együttműködő partnerek bevonásának, a támogatói kör kialakításának, továbbá a jegyárak átstrukturálásának, az értékesítés-ösztönző elemek kidolgozásának és összehangolásának, valamint a kísérő rendezvények megszervezésének és lebonyolításának.
Felállításra került egy különleges akciócsoport is „MOZI KOMMANDÓ SZENTGOTTHÁRD” néven, és alapvetően önkéntes segítőkből szerveződött lelkes kis csapatként működött, amelynek tagjai a meglepetések okozói és általában – a felajánlói támogatások – átadói is voltak egyben.
A meglepetés vonalat például az jelentette, minden századik vendég ingyen nézhette meg azt a filmet, amelyre egyébként jegyet vett volna. Minden szerencsés személyről fénykép készült, a fotókból pedig album lett.
Ugyancsak a meglepetés kategóriába tartozott a szponzorok jóvoltából különböző ajándékok spontán kisorsolása a nézők között, vagy akár a vendégek megvendégelése egy-egy vetítés után.
Különösen értékes volt a jubileumi emlékjegy, amely limitált kiadásban jelent meg, mert csak 100 db sorszámozott példány készült belőle. Az év végéig volt érvényes a tulajdonosa által kiválasztott bármelyik filmre, egy helyi vállalkozás felajánlásaként pedig 3D-s szemüveg is járt mellé ajándékba.
2014-ben további fejlesztésekről döntött az önkormányzat, megszámozták a nézőtéri üléseket, elkészült a mozi honlapja, amelyen online is lehetőség van előadásokra foglalni. A régi dicső múltat idéző épületből sajnos leginkább csak a szocreál építészeti stílus tükröződött vissza, de egy átfogó átépítést követően méltó külsőt és belsőt kapott. A kivitelezését július második fele és szeptember eleje között valósították meg.
Átkerültek a mosdók a jobb oldalon kialakított galéria alá, ahol a Csákányi László emléksarok, egy kiállított 35 mm-es vetítőgép, valamint a majdani kávézó alapjai is helyet kaptak. A helyiség akár rendezvényekre kiadható, asztalokkal, székekkel és kiszolgálópulttal. Itt lehet feljutni az erkélyre is.
Lent baloldalra került a büfé, szemben a jegyeket válthatjuk meg. A mozi 2014. szeptember 23-án egy újabb „100 NAP - 100 ÉLMÉNY” programot hirdetett meg. Ennek keretében például október 4-én a megújult filmszínházat ünnepélyes keretek között avatták fel.
A mozit Szentgotthárd belvárosában a Rába partján, a Hunyadi János utcában találjuk, 2 perc sétára a buszállomástól és 10 percre a vasútállomástól. Legkönnyebben gyalog érhető el, az autóval érkezők részére az épület előtt korlátozottak a parkolási lehetőségek. A kerékpárosok az épület mellett hagyhatják járműveiket, ahol biztonságosan le tudják zárni azokat az erre rendszeresített állványzatnál.
A mozi bejárata közvetlenül az utcafronti járdáról nyílik. A homlokzat eresz alatti felületén nagy betűkkel van kiírva a filmszínház felirat, alatta egy erkélykilépő, korlátjára erősítve az esztétikusan megalkotott mozi névtábláját helyezték el, éjszakára kivilágítják.
A földszinti ablakokban filmplakátok hirdetik a közelgő vagy az aktuálisan vetített kínálatot a vetítési időpontok feltüntetésével. A homlokzat a járdába épített világítótestekkel is meg van világítva.
A kétszárnyú ajtón belépve jutunk a mozi előterébe, szemben a jegypénztár van, ahol a készpénzes jegyváltás mellett bankkártyával is kifizethetjük a jegyet. Itt vehetjük át a telefonon vagy online lefoglalt tikettjeinket, az előadás előtt legkésőbb 20 perccel, különben törölhetik a foglalást és a helyek értékesítésre kerülhetnek. A jegyváltást megkönnyítő monitoron látható a terem foglalási képe, ennek alapján tudjuk megmondani a pénztárosnak, hogy hova kérjük a jegyet.
Baloldalon alakították ki a büfét, ahol a filmnézéshez elengedhetetlen frissen pattogatott és kimondottan finom kukoricát, csokoládékat, továbbá a szénsavas és rostos üdítőket, valamint az ásványvizeket szerezhetjük be igen jutányos áron. A vetítés megkezdéséig ingyenes wifi szolgáltatással tölthetjük el tartalmasan az időt.
A 161 fő befogadóképességű moziterem nézőtere kétszintes, a földszinti részre a pénztár mellett, a karzatra a jobb oldalon a galérián át lehet bejutni. Az auditórium üléssor elrendezése lejtős, a lakkparkettán elhelyezett kényelmes mozifotelek fejtámla nélküliek, piros szövetű, párnázott és pohártartós kartámaszúak. A sorok közötti távolság kényelmes ülést tesz lehetővé a hosszú lábbal megáldott nézőknek is.
A közlekedőket szürke, gyulladásmentes padlóburkolattal fedték le, az oldalfalakat pedig piros szövettel látták el a hang megfelelő terjedése miatt. A termet olyan elegánssá tette mindez, hogy a néző tényleg első osztályú vendégként érezheti magát itt. A vászon előtt egy szűk emelvény van, amely leginkább egyfajta szószéknek vagy mini pódiumnak alkalmas.
A karzaton két sor lépcsőzetes üléssor elrendezésű, a lentiekkel szerkezetileg azonos, ám felhajtható karfával rendelkező, páros páholyokká alakítható fotelülések találhatók, amelyek az intimebb mozizást kívánják biztosítani az azt igénylő vendégeknek.
A teremnek jó akusztikája van, bár ráférne egy alapos hangmérés, mert enyhén visszhangos. A hangrendszer Dolby Digital 5.1, a lelke a CSP1200 processzor, amely a végfokerősítőkkel és a KCS típusú hangsugárzókkal szolgáltatják a filmhangot és a megfelelő térhangzást.
A hangprocesszor analóg hanggal működik, a digitális hangot egy átalakító berendezés segítségével szólaltatja meg. A vászon nagy fényvisszaverő képességű ezüstös kivitelű, faltól falig érő 9,5 x 4,4 méter nagyságú, a mozi vetítéstechnikájának digitalizálása alkalmával cserélték ki 2013 tavaszán.
A rálátás minden helyről kiváló, a filmfelirat is jól olvasható. A szentgotthárdi mozi azon kevés még működő filmszínházak egyike, amely vásznát előadás előtt függöny takarja el, színe az arculatnak megfelelően vörös. Ez előadás előtt automatikusan szétnyílik, majd annak befejeztével össze is záródik egy programautomatika segítségével.
A kerekesszékkel érkező vendégek akadálymentesen tudnak közlekedni a mozi területén, a nézőtér első sorának szélén alakítottak ki számukra helyet.
A gépházban egy analóg csehszlovák gyártmányú Meo 5XB típusú és egy 3D rendszerrel ellátott Christie CP2220-as vetítőgép áll. A 35 mm-es vetítő működőképes, de már csak nagyon ritka esetben használják. Igazi kuriózum, ha a Meoptával vetítenek filmet.
A 3D technika a Közép-Európában egyre inkább ismert, hazánkban elsőként itt használt Xpand passzív rendszere. A vetítő egy külső szűrő segítségével vetít felváltva a jobb és a bal szemnek, a térhatást pedig a pénztárban megvásárolható speciális polarizált eljárással készült 3D szemüveg teszi élvezhetővé.
2D tartalom vetítésekor a szűrő egy rögzített sínen automatikusan oldal irányban kihalad a vetítő optikája elől.
A DCI vetítő lelke a GDC szerver, amely filmadat tárolására is alkalmas, ennek kiegészítésére egy Qnap típusú külső háttértároló is rendelkezésre áll.
A mozi nem minden nap üzemel, igyekeznek a nagyobb forgalmú napokon játszani, ezért főleg péntektől keddig vetítenek, pénteken, hétfőn és kedden 19 órai, szombaton 17 és 19, vasárnap 16 és 18 órai kezdettel.
Napi két vetítésnél az első film leginkább családoknak, gyermekeknek és az ifjabb korosztálynak szánt alkotás vagy vígjáték, míg az esti produkció általában a felnőtt korosztály igényeihez igazodik (akció, sci-fi, horror). Egy műsorrendi hétköznapon a nagyobb művészeti értéket kínáló filmeket tűzik műsorra. A vezetés igyekszik a nagyobb érdeklődésre számító hagyományos és 3D-s filmalkotásokat minél előbb a nézők elé hozni.
Jegyárai megfizethetőek, a teljes árú 2D-s jegy 1100 Ft, a 2D-s kedvezmény 950 Ft. Olcsóbb jegyet a diákok és a nyugdíjasok az árengedmény jogosultságát igazoló dokumentum felmutatásával válthatnak.
A 3D-s filmalkotások teljes ára 1200 Ft, kedvezményesen 1100 Ft. Ezen felül 450 forintba kerül egy 3D-s szemüveg, amit az előadás előtt a büfében kell kifizetni és átvenni. Akinek már van, annak természetesen nem kell újra megvennie, hozhatja magával a következő előadásra is.
A mozi a 2D-s előadásra páros kedvezményt vezetett be, amely 2100 forint (mert a második jegy 100 forinttal olcsóbb). Filmklub előadásra 850 forintot kell fizetni, ám ha valaki „bérletesként” vásárolja meg a tikettet, annak csak 650 forintba kerül. Társművészetekre (például opera vagy balett előadások) 1500 forint a belépő.
Csoportos kedvezmények: 100 főig szervezett előadásra 850 Ft, felette 650 Ft. Műsorrendi előadás csoportos kedvezményéről a pénztárnál kell érdeklődni az egyedi elbírálás miatt.
Ajándékjegy kapható, bármely vetítési nemre 1200 forintba kerül. Plusz kedvezmény, de igazából meglepetést jelent, hogy minden 1000. látogató garantált ajándékot, azaz alkalomjegyet kap.
Szentgotthárd 8500 lakosú osztrák határmenti magyar kisváros, amelynek önkormányzata kiállt az emberek és a mozgóképkultúra mellett azzal, hogy támogatta a helyi filmszínház fejlesztését digitális vetítő beszerzésével és a mozi épületének felújításával. Ezért a helyieknek és a környékbelieknek nem kell a 60 km-re lévő Szombathelyre vagy Zalaegerszegre utazniuk, sőt akár a határ másik oldalán élő magyaroknak is kedvelt úticélja lehet.
A város számításai bejöttek a filmszínház korszerűsítésével és népszerűsítésével. 2012-ben az utolsó analóg időszakban az éves látogatottság kevesebb, mint 2400 fő volt. A 2013 májusi újranyitástól számított egy év alatt több mint 15500 fő látogatott el a moziba, és ez a szám évről évre növekszik. 2015-ben 21020, 2016-ban 21964, 2017-ben már 22436 fő látogatta meg.
A tervekben többek között szerepel az online jegyváltás megteremtése és az épület melletti kis zöldterület parkosítása, pihenő övezetté alakítása. A mozi nem csak szórakoztató egység, de kedvelt közösségi térré alakult, amely találkozópontként is funkcionál, és hosszútávon meghatározó lehet a felnövekvő generáció számára.
(források: Bíró Mercédesz, hangosfilm.hu, Szentgotthárd Önkormányzata, Sebestyén Dénes, Ficzkó Tibor, Talabér Ernő, Gál József, Gotthárdi Hírek)