Cirko-Gejzír Mozi, Budapest

2022. november 29. kedd | Írta: Forgács Balázs
A Cirkó ötlete 1992-ben négy főiskolás jó barát fejéből pattant ki. Rózsavölgyi Adél, Bíró László, Bernáth Gábor és Balassa Péter egy olyan különleges mozit álmodtak meg, amely egyedülálló módon különféle kisebbségekkel foglalkozik, olyan filmeket közönség elé tárva, amelyek, noha értékesek, más forgalmazók által be nem mutatottak. Elsőként létrehozták a Másképp Alapítványt 1993 januárjában, amely a filmforgalmazási területet és később a moziüzemeltetést is magában foglalta. Magát a mozi helyszínét a józsefvárosi gettó bermuda-háromszögében találták meg, ahol a legkülönfélébb kultúrák ötvöződtek.
A megnyitásra 1994. május 19-én került sor a Lőrinc Pap tér 3 szám alatti pincehelyiségben. Az akkor egytermes moziként működő 50 fős vetítőhelyet Európa egyedülálló, legkisebb mozijaként tartották számon, a kisebbségek kulturális centrumaként kívánt bevonulni a köztudatba. Műsoraiban leginkább Magyarországon ritkán vagy egyáltalán nem látott filmeket kívánta felvonultatni. A nyitó héten a cigány holokauszt 50. évfordulója alkalmából vetítettek a témába illő dokumentumfilmeket. A névválasztás sajátos ötletből jött, a mozi helyiségében elsőként a cirkót kellett megcsináltatni…
A mozi négy és féléven át működött a nyolcadik kerületben és adott otthont különféle nemzeti, nemzetiségi, kisebbségek filmfesztiváljainak, filmklubjainak, kulturális programjainak. Az újdonság hatalma miatt az első hónapokban óriási tömegeket vonzott, nem voltak ritkák az teltházas vetítések sem. Később aztán beállt egy átlag 50%-os kihasználtságra, ahol egy állandó törzsközönségre mindig lehetett számítani. 1996-ban a kerületi vezetés szerette volna, ha vendéglátó helyiséggé alakítják a mozinak otthon adó helyszínt, ezért évekig tartó tárgyalások folytak, végül nem sikerült megegyezni és a cirkósoknak költözniük kellett. A búcsúvetítésre Adél és Péter legkedvesebb filmjeivel 1998. október 9-ről 10-re virradó éjjel került sor. Szerencsére nem kellett sokáig keresni a megfelelő új helyszínt, amelyet a Fővárosi Önkormányzathoz benyújtott pályázat útján kaptak meg az V. kerületben jobb adottságokkal, mindjárt 2 teremmel.
Az új Cirkó 1998. október 30-án nyílt meg a Balassi Bálint utcában, a Parlamenttől néhány utcasarokra, nyitófilmnek az iráni Gabbeh-t vették fel. Az egyik terme akkor mindössze 25 férőhelyes volt. Időközben folyamatosan fejlődtek, de voltak kritikusan nehéz időszakok is, a 2008-2009-es gazdasági világválság okozta pénzügyi bizonytalanság vagy amikor a 2010-es kormányváltás után csökkentek vagy megszűntek a támogatások. Emiatt részben közösségi finanszírozással működtek, igyekeztek többféle módon talpon maradni, pl. Európa Uniós pályázatok segítségével. Részben ennek köszönhető, hogy 2013. június 1-én szerezték be az első digitális vetítőjüket. Ekkor már leállófélben voltak a filmszalagos kópiagyártások és digitális vetítőgépek elterjedése miatt a forgalmazók is inkább kisebb-nagyobb adathordozón kínálták filmjeiket. A mozi a Bye-bye Celluloid nevű filmfesztiválon búcsúzott az analóg vetítőktől és a korábban csak filmszalagon megjelent alkotásoktól. A fesztivál egyik emlékezetes programja a gyorstalpaló gépész tanfolyam volt, ahol bepillantást nyerhettek az érdeklődők a 35 mm-es vetítés tudományába, a villámtanfolyam mottója: tanuld meg, majd felejtsd el! Licitálni lehetett a Cirkó legelső, a Lactho Drom című filmkópiára, a kikiáltási ár 50 ezer forint volt és az vihette haza az utolsó napi levetítés után, aki a legtöbbet ajánlotta érte. Ugyanebben az évben októberre elkészült a 3-as terem, ahol ugyanúgy, mint a 2-es teremben, projektoros vetítésre nyílt lehetőség. 2017-ben teljes fotelülés cserét hajtottak végre mindhárom teremben, egységes kinézetre törekedve. A 3-as teremben 2018 áprilisában lézeres projektor került beszerelésre, a 2-es terem pedig egy Barco vetítőgépet kapott szintén ebben az évben, júniusban. 2019 márciusában pedig az 1-es terem vetítőgépét cserélték le szintén a 2-es terem vetítőgépével azonos típusúra.
A mozi az Olimpia parkkal szemben, nagyjából a Jászai Mari tér és a Parlament között félúton található. Szokatlan egy mozihoz az a miliő, amivel szembe találkoznak az először itt mozizók. Pincelejáró, szűk lépcsőkkel, fém csapóajtóval, igen titokzatos, eszembe sem jutna, hogy itt mozi van, pláne nem, amikor zárva van, mert itt csak le van húzva a roló. Egyetlen ismertetőjele kívül a cégér, amelyen a mozi neve található. A lépcső alján a régmúlt időket megidéző, ma már használaton kívüli Ernemann VII/B vetítőgép áll. Itt található a jegypénztár. Az aszfaltpadlózat és a kényelmes fotelek remekül átadják azt az atmoszférát, ami ennek a mozinak a különleges és titokzatos bája. Vizes ballonból meleg- és hidegvíz áll a látogatók rendelkezésére, amelyekhez teát és ízesítőket kínál a mozi a látogatóknak ingyenesen. A lépcsőlejáró a férőhely függvényében alkalmas biciklitárolásra, illetve több programmagazin, prospektus lelőhelye is. Az előtér egyik legértékesebb darabja a monitoron vetített alkotás, ami a Standard Time címet viseli és amit Mark Formanek alkotott. A 24 órás filmalkotásban építőmunkások 1440-szer cserélik ki deszkalapokból a pontos időt. A tikettet készpénzzel és bankkártyával is megválthatjuk. A telefonon vagy online lefoglalt mozijegyeket 20 perccel az előadás előtt kell átvenni, különben azok törlődnek a rendszerből és tovább értékesíthetik a helyeket. Az interneten megvásárolt jegyeket bármikor átvehetjük, ám ehhez igazolni kell a vásárlás tényét. Érdemes azonban minél korábban az előadás kezdete előtt érkezni, mert a helyfoglalás érkezési sorrendben történik. Balra az 1-es, jobbra a 2-es, a pénztárral szemben pedig a 3-as terem ajtaja nyílik, a jelöléseket a járófelületre festették fel. A férőhelyek termenként 50, 28 és 30 fősek.
A gépházban az 1-2-es teremhez egy-egy 2K felbontásban vetítő Barco DP2K-8S, DLP technológián alapuló vetítőgép dolgozik, amely a hozzá tartozó szerveren tárolt filmeket kezeli, a 3-asban egy Barco F80-Q7 típusú lézer-projektor dolgozik, ebben blu-ray vetítés zajlik. A termek hangját a jó minőségű külső hangsugárzókat a gépházakban található CP750 és CP950 hangprocesszorok szólaltatják meg végfokok és erősítők segítségével. A termek hangzása Dolby Digital 5.1 és Dolby Sztereó.
A nézőterek lépcsőzetes üléssor elrendezésűek, a felhajtható ülések normál háttámlásak. Az 1-es terem első sora komfortos, lábtartópuffos kanapésorból áll. A termek ugyan kisméretűek, de a vásznak csupán 7 négyzetméter nagyságúak, a filmfelirat az utolsó sorokból is jól olvasható. A mozi egyik szlogenje: A kultúrát fald! Ezzel szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy a rágcsálnivalókkal való csörgés-zörgés zavar más nézőket, ezért ott étkezni tilos.
A mozi műsorkínálata egyedülálló, hiszen Budapesten többnyire itt lelhetőek fel a kisebbségek helyzetét, a másságot bemutató és a fesztiváldíjas szerzői alkotások. A „cirkós” filmek olyan art művek, amelyek a nagy tömegeket vonzó alkotásoktól teljesen eltérnek, a rendező általában más szemszögből mutatja be a témáját, mint ahogyan azt megszokhattuk. Nézőközönségét főleg budapesti felnőtt korúak alkotják, de szép számmal jelenik meg a vidékről és a külföldről érkező vendég is. A Cirkó az Európa Cinemas, a CICAE - Art Mozik Nemzetközi Szövetsége és az Art Mozik Egyesületének is tagja.
Jegyárai a következőképpen alakulnak (2022 novemberében): teljes árú jegyet 2290 forintért válthatunk, de hétfőn és kedden 1600 forintért is elérhetőek a helyárak, kivéve rendezvények esetében és ünnepnapokon, valamint december 24-én és 31-én. A kedvezményes napokon teltházas előadásokra lehet számítani. A Magyar Narancs olvasókártyával, Tilos támogatói kártyával, valamint SOTE kedvezménnyel 20% kedvezményt kaphatunk a teljesárú jegyárból. A mozibérlet ára egy évre 29 000 forint, fél évre 19 000 forint. Az előadások délután 16 órától 21 óráig, hétvégén 14 órától kezdődnek, a pénztár az első előadás előtt félórával nyit és az utolsó előadás után 20 perccel zár.
Az autókkal érkezőket fizetős parkolás várja a Jászai Mari tér és a Parlament között hétköznap 22 óráig, de hétvégén egész nap nem kell fizetni érte. A kerékpárosok a korlátozott férőhelyű előtéren túl, az utcán, a mozi előtti kerékpártámaszokhoz is lezárhatják kétkerekűiket. A tömegközlekedéssel érkezők a 2, 2B, 2M jelzésű villamosokkal közelíthetik meg leginkább a Szalay utca vagy a Jászai Mari tér megállónál leszállva 3-5 perc könnyed sétával, utóbbi helyen akár a 4-es, 6-os villamosokkal és a 9-es, 26-os, 91-es, 191-es, 234-es, 291-es buszokkal, a 11-es és 12-es hajójáratokkal is, ha a Duna megfelelő vízállása ezt lehetővé teszi.
A mozi évről évre fejlődik, mára részben akadálymentesített lett, de a bejáratnál emberi erővel segítik pl. a kerekesszékkel közlekedőket. Bár a mozi a normatív támogatások elapadásával rendkívül nehéz helyzetbe került, igyekszik kitörni a maga módján. A korszerűsítésnek és egyedi filmkínálatának köszönhetően még biztosan hosszú éveken át szolgálni fogja az alternatív filmnézés szerelmeseit.
 
Kutatásaimat az Arcanum – Digitális Tudománytár segítségével, a 2010 utáni időszakot saját adatgyűjtésben végeztem.
 
Külön köszönet a Cirkó-Gejzír Mozi csapatának, valamint Balassa Péternek az egyik alapítónak a kezdetekről mondottakat, Somogyi Absának a technikai információkért.
 
források:
Új Magyarország, 1994. május 28., 4. o., V.S.CS.: Mozi született (A Cirkó-Gejzír megnyitása)
Népszabadság, 1998. november 10., 32. o., Rottenbiller: Bozótharc (Bezár a Lőrinc Pap téri mozi)
Utoljára frissítve: 2022. december 01. csütörtök 20:59