Budapesten az első art-mozis kínálatot a Gorkijban élesztették fel 1963. augusztus 15-én, igaz, ekkor még csak egy délutáni műsorsávot biztosítottak neki. Debrecenben 1966. február 1-én a külön erre a célra széles társadalmi összefogás eredményeként létrehozott Művész moziban indultak meg az art-kino vetítések, az országban elsőként. Főleg tanárok, diákok, újságírók, színészek látogatták és mások, akik itt szerették meg a filmművészetet. Ennek az értelmiségi réteg szűkebb világában igyekeztek később szélesíteni az értők bázisát. Jó alkotásokkal, rendezői találkozókkal, különféle összejövetelekkel, színvonalas kiállításokkal kívántak otthont teremteni a művészet barátainak. Abban az időben szerény műsorkínálat csábította az érdeklődőket, az ankétokon szabad fórumot biztosítottak művészetről, az életről, politikáról szóló vélemények számára. Valamennyi jelentős hazai rendező és külföldiek is megfordult ott. Ezt követően szerte az országban indultak meg hasonló kezdeményezések. 1967-ben Székesfehérváron, Oroszlányban, Szegeden, később Mohácson, Zalaegerszegen, Nagykanizsán, Salgótarjánban kezdeményeztek előadásokat, art sávokat. Pécsett a Kossuth, Kaposvárott a Latinka lett art kino. A 60-as évek végén egyfajta második hálózatként robbant be a köztudatba, ekkor már tervezték több fővárosi belvárosi és peremvárosi moziban is létrehozni a hálózatot, de vándor moziként is igyekeztek helyt állni munkásszállásokon, egyetemi színpadokon, diák kollégiumokban.

1987-ben a FÖMO egyik vezetői értekezletén Tóth Gy. László emelt szót először a budapesti art-mozihálózat érdekében, amelyet nagy értetlenkedés fogadott. Az ötlet megvalósítását a Budapest Film akkori elnöke, Port Ferenc kezdeményezte. A cél az volt, hogy a művészfilmeket vetítő filmszínházakat elkülönítsék a kereskedelmi moziktól. Az artmozi-hálózat alapkoncepciója is ez volt, amikor 1987 végén Port Ferenc, Simó Sándor és Schiffer Pál fejében megszületett az ötlet: párizsi mintára Budapesten is létre kell hozni egy az európai minőségnek otthont adó mozihálózatot, ami az igényes művészfilmek mellett tartós bemutatási helyet biztosít a magyar film számára. A nagy átalakulás 1988 és 1990 között zajlott le, Kőhalmi Ferenc az egyik mozgatórugója volt mindennek, ő hozta létre a Magyar Mozgókép Alapítványt, amelynek kurátorai politikailag ellentétes nézeteket vallottak, de filmszakmai elköteleződésük vitathatatlan volt. Az art mozi-hálózatba 1989 októberétől a Diadal (Tabán), a Honvéd (Európa), a Kinizsi, a Mátra (Örökmozgó), a Művész, a Toldi, a Vörösmarty és a Zrínyi (Hunnia) tartozott. A finanszírozást a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága vállalta. A havi bérleti díj jelképes volt, amely a támogatás egyik formája lett. A Budapest Film mozijai mögött stabil részvénytársaság állt, amelyek a nyereséges kereskedelmi mozik mellett a keresztfinanszírozás által jól tudtak működni, azonban a maradék független mozi a főváros és az 1991-ben létrejött Magyar Mozgókép Alapítvány támogatásától függött. Egyértelmű volt, hogy csak azok a filmszínházak élik túl a változásokat, amelyek az általános jellegtől eltérő, egyéni arculatot képesek kialakítani. Ekkoriban hullott szét a Mafilm, amelynek nyomán az önállósodó stúdiók kaptak egy-egy mozit a Budapest Filmtől.

Az Art-mozi Egyesület 1990 novemberében alakult meg Budapesten azzal a céllal, hogy a kommerszfilmek erős kínálatában legyen legalább 8-10 sziget, ahol az érdeklődő közönség hozzáférhet az európai és a magyar film értékeihez. Az egyesület első elnöke Schiffer Pál filmrendező volt, ügyvezető elnöke pedig Tóth Gy. László, az Európa Art Mozi vezetője. Ekkor csatlakozott a hálózathoz a Bem, a Gorkij, a Szindbád és a Tinódi is, illetve az első vidéki mozi a székesfehérvári Barátság Klubmozi is. Első kezdeményezésük a bérleti szerződések felülvizsgálatára vonatkozott és hogy a magán és kft-ben működő művészmozikra a szigorúbb működési feltételek ne vonatkozzanak. Ugyanis az ingatlan bérleti szerződéseket duplájára emelték és a nem piaci működésű mozik nem tudták bevételeiket kigazdálkodni, ezért közönségfilmeket is műsorra kellett tűzniük. Már ekkor szerveződött a vidéki tagság, akik találkozókat szerveztek vidéken. 1992 decemberében öt vidéki művészmozi (Győr, Pécs, Zalaegerszeg) csatlakozott az egyesülethez, ezzel pedig végérvényesen országossá vált. A tagok legfontosabb feladataiknak tartották, hogy az érdekvédelmi teendőiket ellássák, továbbá egy országos művészmozi hálózat létrehozását kezdeményezzék. Ebben partnerként tekintettek többek közt a Magyar Mozgókép Alapítványra, az önkormányzatok és a szakmai szervezetek támogatására. Az egyesület elnökévé Tóth Gy. Lászlót választották. Ebben az időszakban csatlakoztak többek közt szegedi, kecskeméti, miskolci helyszínek.

1995 januárjában a vidéki art mozisok kezdeményezésére megalakult a Mozisok Országos Szövetségének Art-Mozi tagozata, mert az Art-Mozi Egyesületben a Budapest Film túlsúlya érvényesült. Egyúttal határoztak az Art-Mozi Egyesület megszűnéséről, hiszen a két art mozis szervezet együtt nem juttatta a tagságot előnyösebb helyzetbe, sőt akár gyengíthették volna a szereplők érdekeit. Kimondták azt is, hogy a tagozat az egyesület jogutódjává válik. Az Art-Mozi Egyesület ugyanakkor megmaradt, benne a budapesti mozikkal és fajsúlyos szereppel, de az Art-mozi tagozat is érvényesülni tudott, főleg a vidéki mozik koordinációjában.

1996-ban Port Ferenc lett az egyesület elnöke, abban az évben új finanszírozási tervet dolgoztak ki, amely megosztotta a szakmát. Ez ellen a Toldi, a Balázs Béla Stúdió, a Hunnia, a Blue Box és az Örökmozgó emelte fel a hangját, szerintük az új terv kivitelezhetetlen és a megkérdezésük nélkül hoztak döntést a témában. Azonban a legtöbb moziüzemeltető szerint az új finanszírozás menti meg a hálózatot. A Budapest Film privatizációja után sem változott meg az a helyzet, hogy a fővárosnak szüksége van a művészmozi-hálózatra, mert az kulturális érték. A művész mozik és a műemlékvédelem alatt álló filmszínházak eladási tilalom alá estek, ezek a fővárosi önkormányzatnál maradtak. Pénzügyi szervek kifogásolták, hogy a Budapest Film nem piackonform módon támogatja a művészmozikat, ezért vállalta, hogy három év alatt 150 millió forintos tőkével rendelkező alapítványt hoz létre, amelynek az évi kamatát – harmincmillió forintot támogatásra fordítaná. Emellett a szimbolikus bérleti díjat felemelné, amelyet az alapítvány támogatás formájában visszajuttatná a moziknak, ha azok megőrzik a művészmozi profilt. Ugyanebben az évben jött létre a Budapesti Mozi Közalapítvány a budapesti művészmozik programjának támogatására.

2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 500 millió forintos támogatás keretében szorgalmazta a művészmozik felújítását és korszerűsítését. Főleg vidéki mozik kaptak nagy összegű támogatást, ennek keretében újult meg a kecskeméti mozi is. Ekkor már 19 tagja volt az egyesületnek. Ebben az évben Grunwalsky Ferenc lett az egyesület elnöke, de csak rövid ideig, mert az év végével a MMA titkárává választották. Ezt követően újra Port Ferenc lett az elnök, aki a Mozgókép törvény előkészítésére létrejött Filmszakmai kerekasztal egyik meghatározó szereplője lett és elérte, hogy az Art-mozik a működésükhöz normatív támogatást kapjanak.

2004-ben megszületett az új Filmtörvény, a Magyar Állam komolyabb anyagi forrást biztosított a vidéki hagyományos mozik felújítására, hogy megteremtsék az országos art mozihálózatot. Egyre több ilyen helyszín csatlakozott az Art-Mozi Egyesülethez. A vidéki mozik támogatása a budapestieknek a 160%-a volt, viszont később nem csak mozik, hanem az őket üzemeltető önkormányzatok is tagjai lettek az egyesületnek, ezért az elnökség 2008 októberében javaslatot tett a támogatás csökkentésére. Ez óriási vitát generált. Végül az akkorra már vidéki többségű tagság leszavazta azt. Az elnökség lemondott, a Budapest Film mozijai pedig kiléptek az országos egyesületből és megalakították a Budapesti Art Mozi Egyesületet.

2008-ban az egyesület kezdeményezésére és az NKA pályázatának köszönhetően az artmoziknak lehetőségük volt a digitalizáció előszobájának számító e-cinema rendszert kiépíteni, segítségével HD felbontást lehetett előállítani a vásznon. Ez egy darabig megkönnyítette a filmellátást és az artmozik kiszolgáltatott helyzetét, ám technikailag rendkívül problémás volt.

A 2010-es kormányváltás egy nagyon nehéz helyzetet szült. Ugyanis a Magyar Mozgókép Közalapítvány pályázatán kifizetendő normatív pályázati pénzeket az art mozik nem kapták meg maradéktalanul. Egyre szűkült a támogatást vállaló intézmények köre, egyedül a Nemzeti Kulturális Alapnál tudták érvényesíteni a terjesztés érdekeit, hol sikeresebben, hol kevésbé. Sikeres kezdeményezése volt az egyesületnek, hogy a minisztérium megteremtette a forrást az art mozik digitalizációjához, bevonva az önkormányzatokat és az NKA-t. Évente 100 millió forintos támogatására lehetett pályázni először DCI szabványú digitális vetítőkre, 25% önerővel, évekkel később már szerverekre, fejlesztési eszközökre, garancia kiterjesztésre, alkatrész korszerűsítésre is felhasználható volt az összeg. Andy Vajna kormánybiztos egyeztetésre hívta a Budapesti Art-Mozi Egyesületet az art mozik támogatási rendszerének kidolgozásához.

2012 júniusban az állami és a fővárosi támogatások elapadása után a Magyar Nemzeti Filmalap által rövid ideig visszatartott gyorssegélyben részesült néhány art mozi, amelyek a tartozásaikat ugyan kompenzálták, de a túlélésükhöz kevés volt. Ezt követően zártak be sorra még működő mozik, a Kino és a Tabán is. Júliusban a korábban kilépett Budapest Film mozijai újonnan jelentkeztek az országos egyesületbe, ezért a Budapesti Art-Mozi Egyesület megszűnt.

Ezután 2014-ben a Tabán, 2015-ben a Kino nyitott ki ismét, az art mozik digitális vetítőgép beszerzésére kiírt kormányzati pályázatnak köszönhetően, majd ennek nyomán több új mozi vagy újra üzemelő is kinyitott, vállalták, hogy art moziként üzemelnek legalább két évig.

Az egyesületbe való belépések adatai nagyon hiányosak, csak nagy vonalakban tudom említeni és több mozi együttesen art mozi minősítést kapott, illetve belépett az egyesületbe is. 1994 előtt már a szigetszentmiklósi mozi, 1994-ben a kecskeméti Otthon és a miskolci Hevesy Iván Filmklub, 1998-ban a Puskin is csatlakozott az art mozi hálózat körébe, 2003-ban a szolnoki Tisza, a dunaújvárosi, a nyíregyházi Krúdy, a miskolci Kossuth, 2004-ben a szombathelyi Savaria és a sárospataki, 2005-ben a szolnoki Tallinn, a tapolcai és a pécsi Apolló, 2006-ban a gyöngyösi mozi és a miskolci Uránia-Béke. 2012-ben jelentkezett a kiskunhalasi Városi és a balassagyarmati Madách, de előbbi végül visszamondta a tagságot, utóbbit pedig teljesítés hiánya miatt kizárták. Újonnan csatlakozott az egyesülethez a gödöllői mozi, a berettyóújfalui, 2013-ban a celldömölki, a jászberényi, a szentgotthárdi és a kaposvári Szivárvány, 2014-ben a szarvasi, 2015-ben a Kino Café Art Mozi, valamint a soltvadkerti, a martfűi, a bölcskei, a salgótarjáni, a ceglédi, a sátoraljaújhelyi és a nyergesújfalui mozi, 2016-ban a visegrádi és a nagykőrösi, 2017-ben a füzesgyarmati lett tag, 2022-ben pedig a veszprémi Foton.

Kilépők is akadtak, 2006-ban bezárt a szolnoki Tallinn Mozi, ezért az art tagsága is megszűnt, 2010-2011-ben kiléptek, mert átmenetileg vagy végleg bezártak: Pécs-Uránia, Kiskunfélegyháza-Petőfi, Győr-Hrabal, Budapesten a Bem, az Európa, az Odeon, a Kino és a Cinema Csepel, Hévíz pedig kilépett az art mozi rendszerből. 2014-ben Gödöllő, 2015-ben Nagykanizsa, 2016-ben Zalaegerszeg, Komárom és az egri Agria, 2018-ban Nagykőrös, Soltvadkert, Szarvas, Salgótarján és a ceglédi mozi egyik terme, 2020-ban a füzesgyarmati, 2022-ben a Kultik hálózat megmaradt art termei is elhagyták a szövetséget.

Vannak olyan mozik, filmszínházak, amelyek bár vetítenek art filmeket, vannak art sávjaik, de nem tartoznak az egyesülethez és nem is minősülnek art mozinak sem pl. Est Mozi Tata, Petőfi Mozi Pápa vagy a Városi Mozi Kiskunhalas. Akadnak olyanok is, amelyek art mozinak minősülnek, ám nem tagjai az Art-Mozi Egyesületnek, mint pl. a Müpa Mozi Budapesten. Léteznek olyan mozik, amelyek tagjai az egyesületnek, de nem minősülnek art mozinak, ilyenek pl. a Cinema Mom és a gyöngyösi mozi.

Amíg 2012-ben 21 vidéki art mozi volt az országban, addig 2015-ben 7 fővárosi és 30 vidéki mozit soroltak art mozinak. 2016-ban ugyanez a szám már 9 budapesti és 32 vidéki helyszínnel számolt. 2017-ben 31 vidéki art mozi volt számontartva, változatlan budapesti számmal. Jelenleg az Art-Mozi Egyesületben 24 vidéki 30 teremmel (A Mozi – Sárospatak, Agora-Savaria Filmszínház - Szombathely, Apolló Mozi - Pécs, Apolló Mozi – Debrecen, Barátság Mozi – Székesfehérvár, Belvárosi Mozi – Szeged, Center Mozi – Békéscsaba, Cinema Bridge – Gyöngyös, Duna Mozi – Visegrád, FOTON Audivizuális Centrum – Veszprém, George Pal Filmszínház – Cegléd, KMKK Art Mozi – Celldömölk, Krúdy Gyula Art Mozi – Nyíregyháza, Latabár Mozi – Sátoraljaújhely, Lehel Film-Színház – Jászberény, Martfű Mozi – Martfű, Művészetek Háza – Miskolc, Nádasdy Filmszínház – Szigetszentmiklós, Otthon Mozi – Kecskemét, P’Art Mozi – Szentendre, Szivárvány Kultúrpalota – Kaposvár, Városi Mozi – Tapolca, TiszapArt Mozi – Szolnok, Uránia Mozi – Eger) és 9 fővárosi mozi 23 teremmel (Art+ Cinema, Cinema Mom, Cirkó-Gejzír Filmszínház, Kino Mozi, Művész Mozi, Premier Kultcafé, Puskin Mozi, Tabán Mozi, Toldi Mozi, Uránia Nemzeti Filmszínház, négy filmforgalmazó, nyolc magánszemély és a Magyar Filmművészek Szövetsége alkotja a szövetséget.

Art-mozi minősítésűek lehetnek azok a mozitermek, amelyek legalább 20 fő befogadóképességűek, ennek megfelelő hűtés-fűtés és légcsere biztosított. Legalább 1,3K felbontású projektora vagy DCI szabványú vetítőgépe vagy 35mm-es vetítőgépe van és az folyamatos üzemeltetésre alkalmas, illetve legalább 3 méter átmérőjű és legalább 80 lux megvilágítású vetítővászna, valamint stereo-surround hangrendszere van. Art-mozi lehet továbbá az a filmszínház, amely legfeljebb 5 teremmel rendelkezik, nem bevásárlóközpontban működik és negyed évenként az art-termében legalább 80 belépőjegyes előadást hirdet meg. A kizárólag art termekkel rendelkező filmszínház összes előadásainak, az art-teremmel is rendelkező mozi Budapesten 60%-ban, vidéken 50%-ban 14-22 óra között olyan filmalkotásokat vetít, amely art besorolású vagy magyar vagy magyar részvételű filmet vagy nemzeti filmvagyonba tartozó vagy nemzetközi egyezmény, szakmai szervezet által szervezett filmnap, filmhét vagy filmfesztivál programjába tartozó vagy a Magyar Nemzeti Filmalaptól kölcsönzött vagy nemzetközileg elismert, mozgóképszakmai hatóság által közzétett jegyzékben meghatározott nemzetközi filmfesztivál programjában szerepelt. Rövidfilmek időtartamának legalább 50 percnek kell lennie. A mozgóképszakmai hatóság ezekről indokolt esetben, meghatározott esetre felmentést adhat pl. előre nem tervezett felújítási munkálatok vagy, ha a mozi egyéb kulturális programnak ad helyet, de bejelentett műszaki ok is lehet kivétel. A felmentés 10 éves időszakra leosztva nem haladhatja meg az 5 évet.

Az egyesület rendszeresen lobbizik az art mozik működéséhez szükséges anyagi feltételek javításáért és a jogszabályi környezet megfelelőbb változása érdekében. Szakmai fórumokat szerveznek a terjesztés legfontosabb problémáiról többek közt a CineFesten Miskolcon, valamint az art mozikat működtető városokban országszerte. Tapasztalatcsere céljából szakmai kirándulásokat szerveznek a környező országok art mozijaiba.

Az Egyesület célja:

- az art filmeket vetítő, nemzetközi mozilánctól független mozik érdekeinek szervezett képviselete, védelme,

- az art filmeket forgalmazó magyarországi vállalkozások érdekeinek szervezett képviselete, védelme,

- a kulturális célú mozi-üzemeltetést támogató feltételrendszer kialakításának és fenntartásának segítése,

- az art mozik törzsközönségének megtartása, bővítése,

- együttműködés kialakítása az art filmeket vetítő mozik, vetítőhelyek között,

- a magyarországi art filmterjesztő szakma nemzetközi képviselete, nemzetközi együttműködések kialakítása, a magyar art filmterjesztők nemzetközi továbbképzéseken való részvételének segítése,

- a Magyarországon épülő, felújításra, ill. korszerűsítésre kerülő art mozik fejlődésének, működésének elősegítése.

Az Egyesület együttműködik mindazon személyekkel és szervekkel, akik, illetve amelyek készek az előzőek szerinti célok érdekében tevékenykedni. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, a pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap.

Kutatásomat az Arcanum Adatbázis segítségével végeztem.

Külön köszönet:

• Hussein Evinnek, az NFI dokumentációs gyűjteményi szakreferensének,
• Port Ferencnek, a Budapest Film egykori vezérigazgatójának és az Art-Mozi Egyesület egykori elnökének,
• Bakos Editnek, az Art-Mozi Egyesület egykori elnökének,
• Szabó Éva Andreának, az Art-Mozi Egyesület jelenlegi elnökének,
• továbbá a magyarországi art mozisoknak a rengeteg adatszolgáltatásért.

források:

Hétfői Hírek, 1963. augusztus 12., 4. o., Art-kino Budapesten

Hajdú-Bihari Napló, 1963. szeptember 1., 6. o., Veress József: Mi az art-kino rendszer?

Hajdú-Bihari Napló, 1966. február 1., 3. o., Veress József: Kommentár - A művész mozi megnyitójára

Esti Hírlap, 1990. november 13., 2. o., bi: ART-mozi egyesület – Túl magas lakbér (első célok)

Magyar Nemzet, 1990. december 8., 10. o., K.B.: Megnyílt a Szindbád mozi (megalakult az Art-Mozi Egyesület)

Hajdú-Bihari Napló, 1994. június 18., 7. o., Veress József: Debrecennek is szüksége van „art-kino”-ra

Film-Hírek, 1993. február 1., 25. o., Az ART-MOZI Egyesület hírei (országossá vált az egyesület)

Új Magyarország, 1996. október 12., 1. és 7. o., Kerékgyártó György: Kinek árt és kinek jó az Art mozihálózat (átalakulóban az art mozihálózat finanszírozása, az art mozihálózat megalakulása)

Népszabadság, 2002. június 22., 30. o., Csákvári Géza: Kópiaháború (art mozi hálózat születése)

Népszabadság, 2011. augusztus 23., 14. o., Csákvári Géza: Mentőöv a mocsárba (pályázatot írtak ki az art mozik részére)

Népszava, 2012. június 27., 6. o., Barna L. Norbert: Fuldoklónak kötelet (utolsó pillanatban gyorssegély a budapesti art moziknak)