A tervekben egy hatalmas mozipalotát készítettek elő, amelyet csak kevés fővárosi mozi előzött meg. Szerettek volna már 1956-ban nekifogni az építésnek, de a forradalom hátráltatta a folyamatot. A Zalai Hírlap 1957 márciusi számában már a nézőtér feletti födémet zsaluzták, kőburkolattal látták el a Madách utcai homlokzatot. Az elképzelés szerint a Széchenyi téri oldalról három mészkőburkolatú ajtó nyílt a 450 négyzetméteres, csilláros előcsarnokba, ahol jobbról és balról jegypénztárak kialakítását tervezték. A vörös márvány burkolatú aula másik oldalán a ruhatárat képzelték el. Az emeleten a büfét és a dohányzót kívánták elhelyezni, utóbbi helyét egy galérián álmodták meg, belátva a csarnok földszinti részére. Az emeleten a vasbetonfalú vetítőfülkét és a köríves, 142 férőhelyes erkélysort emelték. A földszinti 510 férőhelyes nézőtérre az elgondolás szerint három ajtón lehetett bejutni, amely előrefelé keskenyedve, hátul 18,4, elől 12 méter szélességűre tervezték, hosszát pedig 24 méterre szabták. A vászon mérete eredetileg 6,3 méter széles lett volna, azonban a cinemascope vetítések miatt ezt majdnem megkétszerezték. A nézőtér padlózatának pvc műanyagot szerettek volna lefektetni, hogy könnyen tisztítható legyen és nem utolsó sorban a későn jövők lépteinek zaját is elnyelje, de ez végül parkettázott lett. A pincében kazánokat telepítettek, az ezek által termelt meleg levegőt hőlégbefúvó ventillátorok segítségével közvetítették a nézőtérre, a nyári légcserét ugyanezeken a csöveken keresztül oldották meg. A mennyezet és a nézőtér oldalát díszes gipsz rabitz-falból képzelték el, előbbi világítására süllyesztett lámpatestet kívántak alkalmazni, végül több margarétavirág alakú lámpa világította meg a nézőteret. A terem baloldalán helyezték el a vészkijárati ajtókat, amelyek az utcára nyíltak, jobboldalon pedig a rendes kijárat egy hosszú előtérbe vezetett, a kétoldalú ruhatárból itt kapták vissza a nézők a kabátjaikat, hat kijárati ajtó valamelyikén pedig a Madách utcai frontra lehetett kilépni. A megnyitót az év végén tervezték, de az átadás csúszott néhány hónapot.

1958 januárjában megjelent a mozi homlokzatán a felirat: Ady filmszínház. Akkor a Dunántúl legmodernebb és legszebb mozijának tartották. Az előzetes tervekhez képest minimális eltéréssel valósultak meg az elképzelések. Március első felében megtörtént a mozi műszaki felülvizsgálata, ahol a kivitelezési munkálatokat összevetették a tervekkel. A műszaki vizsgálat megállapította, hogy a kivitelező, az Építőipari Vállalat az átlagosnál is jobb munkát végzett. A használatbavételi engedély előtt kisebb pótlólagos munkákat kellett elvégezni, amelyek a tervekben és a költségvetésben nem szerepeltek. Ezek okai nagyrészt a tervezés hiányosságában rejlettek. Például az emeleti nézőtér falát nyolc centiméterrel alacsonyabbra kellett faragni, hogy biztosítsák a zavartalan kilátást. Ki kellett cserélni a kijárati ajtók kilincseit, mert azok kialakításai veszélyeztették a látogatók testi épségét. De ilyen volt a parkett fényezése, holott a vállalat eredetileg matt fényezést tervezett. A mennyezet foltossága a gipsz kiszáradásának idejét figyelmenkívül hagyva festették le, aminek az lett a következménye, hogy a festék foltokban lepergett, ezt sajnos csak hónapokkal később lehetett orvosolni. Az építés utolsó mozzanata a nézőtéri ülések felszerelése volt. A fából készült nyersfaszínű székek ülőlapja és háttámlája ruganyos-süppedős zöld műbőrborítású volt, ilyenek kerültek az emeleti dohányzóba is. A pótmunkákat április elsejéig elvégezték, az átadási jegyzőkönyvet aláírták.

1958. április 2-án este fél 7-kor ünnepélyes keretek között adták át a mintegy 8,6 millió forintba kerülő Ady Filmszínházat, a nézőtér zsúfoltságig megtelt. Török Lajos, a megyei tanács elnöke mondott beszédet, ismertette a megye kulturális helyzetét és a felszabadulás óta elért eredményeket. Méltató szavakkal köszöntötte az építőket, áldozatos munkájuk láttán. Ezt követően a fényárban úszó berendezések rövid műszaki ismertetése következett. Végül pedig az Akinek meg kellett halnia című szép görög szélesvásznú alkotást vetítették le. A terem akusztikájáért egyrészt a különleges kialakítás, másrészt a modern hangleadó berendezés egyaránt hozzájárult, amely mágnescsíkos négycsatornás hang és a normálfilmeknél a fényhang közvetítésére egyaránt alkalmas volt. Kiemelkedő dolognak számított akkoriban, hogy a budapesti Corvin Mozi mellett csak a zalaegerszegi volt alkalmas négycsatornás hangleadásra. A nézőtér kialakítása is egyedülálló akusztikai szempontból, a földszint teknő formájú, az 1-15. sorig lejtett, 16-22. sorig emelkedett és az egyes vízszintes sorok is teknő kialakításúak voltak abból a célból, hogy a nézőnek 45 fokon belüli rálátást biztosítsanak. A kifogástalan hangterjedést biztosította még a falak iszappapír-kockás bevonata is. A vászon 10 x 4 méteres lett, amelyet elektromos vezérlésű fekete takarófüggönnyel láttak el. Egy gombnyomásra normál filmek vetítésére is átalakítható volt azáltal, hogy a takarófüggöny nem nyílt szét teljesen. A vászon mögött három hangszórócsoport helyezkedett el: kettő oldalt, egy középen és a negyedik csatorna 12 hangszóróval a nézőtéren. Ez a megoldás azt az illúziót keltette, mintha a néző maga is a cselekmény részese lett volna. A hangerőt az erkélyen elhelyezett szabályzóval lehetett beállítani. A világítási berendezés érdekessége, hogy teljes üzemeltetés mellett óránként 70 kW-t fogyasztott, amely több mint amennyit Zalaegerszeg teljes közvilágítása elhasznált. A sors fintora, hogy az első film hangja mono volt, ezért a közönség nem tudta élvezni a mozi legfőbb értékét, a sztereo hanghatást. Pedig a főpróbán a város vezetői előtt a Cigánybíró című sztereo filmrészletet is levetítették először mono, majd sztereo hanggal, a különbség lebilincselő volt.

Akkoriban napi 3 előadással, illetve vásár-és ünnepnapokon egy délelőtti matinéval, heti 2 féle filmmel kedveskedtek a nézőközönségnek. Az első félévben mintegy 300 ezren keresték fel a filmszínházat, amely a korábbi évek teljes nézőszáma volt Egerszegen. Az év végéig pedig félmillióan látogatták, amely majdnem duplája a korábbi számnak. A leglátogatottabb filmek: Szállnak a darvak, Svejk, Királyasszony lovagja, ezeket közel százezren nézték meg. Közkedveltek voltak a magyar filmalkotások is, az Éjfélkort 26 ezren, a Csendes otthont 38 ezren látták. 1963-ban a szellőztető rendszert újították meg, hogy a nyári hónapokban is élvezhető legyen a filmvetítés, valamint a megkopott hangszigetelő burkolatok cseréjére is sor került. 1972-ben az akkoriban nagyon divatos western, és más kommerszfilmek vetítéseiből akkora bevétel származott, hogy heti 2 alkalommal a volt MMIK épületét bérelték ki, hogy a művészmozit működtetni tudják. Szintén ebben az évben került sor a szénelektródás Ernemann vetítő lecserélésére, egy 2500 W teljesítményű Fite vetítőgépet állítottak üzembe, amely már Xenonlámpával működött. Később terveztek még korszerűbb vetítési rendszert, többek között egy Meopton IV vetítőgéppárt, ROMAT-8 vetítőautomatát és egy reklámosztogató automatát, de ezek végül nem valósultak meg.

1977. június 30-tól eredetileg kettő, végül három hónapig zárva tartott a mozi, mert teljes felújításon esett át és az egyik kivitelező cég munkáinak eltolódása miatt el is húzódott a megvalósítás. Ez idő alatt az Ifjúsági és Úttörőház művész mozijában működött napi három előadással. A közel kétmilliós költségvetésű felújításban piros, bordó és narancssárga belső, oldalsó burkolatot kapott a nézőtér, a mennyezet és az erkély alja narancssárga lett. Az oldalsó burkolat anyaga különleges technológiájú festést kapott, a svéd műszálas perlourt, amely tapintásra velúr és portaszító hatású bevonatot kapott. Ezt egy különleges elektrosztatikus módszerrel juttattak fel a falra, amely rendkívül időtálló, színtartó és tetszetős is, valamint mosható. Az előző burkolat 19 év használat után szinte elporladt. A padlózatra új, bordó filcszőnyeg került, megszűnt az oldalvilágítás, helyette erősebb rivalda és mennyezet-világítótesteket szereltek fel, valamint álmennyezetet is kapott. A szellőzőberendezéseket is korszerűsítették, vagy 60%-kal nőtt a hatékonyságuk. Az ülések, valamint a karfák is lila árnyalatú szövetkárpitot kaptak és hasonló anyagból újították fel a függönyöket is. A vállalat dolgozói egyébként mintegy 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A különleges fal 1 millió forintba, a székek felújítása 80-100 ezer forintba került. A tervek szerint a következő évben 1 millió forintból a mozi homlokzatát varázsolták volna újjá, ezen felül az előcsarnok, a ruhatár, a dohányzó és a nyílászárók megújulását is tervbe vették, mint ahogyan a bejárati ajtók üvegre cserélését. Azonban az átépítés csak 1979-ben kezdődött el és már az emeleti dohányzó átalakításával egy videómozi létrehozásán is törték a fejüket a vállalatnál.

1981-re alaposan átépült a mozi és a neve október 1-én Ady Filmcentrumra változott. A pincehelyiségben egy 30 férőhelyes termet alakítottak ki, ez a terem Figyelő Szemek klubmozi néven működött naponta két előadással tematikus művészfilmekkel, filmklubokkal, majd rétegfilmekkel. Az emeleti dohányzó átalakításával pedig létrejött a stúdiómoziterem, amely 85 főnek biztosított együttes filmnézési lehetőséget szintén napi kettő vetítéssel. Utóbbi azért is lett fontos, mert az októberben bezárt Ifjúsági Házban működött művészmozi ide települt át, többek között a magyar filmek népszerűsítésére fenntartva és más, kisebb érdeklődésre számot tartó külföldi alkotásokból állították össze műsorát. A nagyterem továbbra is a sikerdarabokat vetítette. Egy kimondottan humánus technikai újítást is bevezettek, lehetővé tették az 1-es teremben, hogy a halláskárosultak is teljesértékű filmélményben részesülhessenek, amit az oldalfalon elhelyezett rejtett adó-antenna rendszer biztosított. A büfé helyén mozis presszót alakítottak ki, ahol filmes szaklapokhoz, kiadványokhoz is hozzájuthattak az érdeklődők. Bekapcsolódott a filmcentrum munkájába a Megyei Filmtár is, amely rádiós irodalmi műsorok hangfelvételeit, valamint rengeteg oktató- és ismeretterjesztő filmet vagy közérdekű tévéműsorok képmagnós anyagát kölcsönözte. A Filmtár volt a negyedik vetítőhely (ez lehetett korábban a pinceklub, ahol korábban is zajlottak vetítések 1980-tól), azonban nem nyilvánosan működött, hanem szakemberek továbbképzését, speciális felkészítését szolgálta. A három terem szeptember 22-től várta a közönségét, a moziüzemi vállalat több stúdióval (Dialóg, Objektív) együttműködve tematikus programokkal indított Kovács András, Kossuth-díjas filmrendező filmalkotásaival, Szabó István díjnyertes Mephisto-jával és Jancsó Miklós filmjeivel. A további évek újabb sikereket hoztak. Retrospektív sorozatok, gyermek- és ifjúsági programok, Jugoszláv Filmnapok új életet leheltek a korosodó moziba. Díszbemutatók sorozata, neves vendégek, zsúfoltságig megtelt nézőtér jellemezte a vetítéseket.

1985. április 1-én indult a Filmmúzeum az emeleti teremben. A nyitóbeszédet Nemeskürty István, a Magyar Filmintézet igazgatója mondta, az első vetítés az Ítél a Balaton című 1932-es film volt. 1986-ban a Stúdiómozit tévékkel szerelték fel és június 2-től elindult a videómozi szolgáltatás, nagy sikerrel.

1985. augusztus 29. és szeptember 8. között egy kétmillióforintos felújítást hajtottak végre. A kiemelkedő látogatottságú intézmény magával hozta, hogy a belső berendezések is gyorsabban koptak, rongálódtak, amelyet tetézte, hogy a vandalizmus is felütötte a fejét. Nem egy előadás után siralmas kép fogadta a mozi dolgozóit: feltépett, kiégetett kárpit, szőnyeg és üléshuzat maradt a vendégek után. A helyzet javult, miután az elkövetőket tetten érték és kitiltották az épületből. A nagyterem parkettapadlóját felcsiszolták és lelakkozták, mintegy 160 négyzetméteren új padlószőnyeget fektettek le, új, párnás huzattal borították be az üléseket. A renitens nézők miatt és a rendzavarás megelőzésére szigorították a felügyeletet az előadások alatt. A felújítás ideje alatt a másik két terem zavartalanul üzemelt, a nagyterem előadásai viszont a Szakszervezetek Művelődési Központjába költöztek.

1988-ban a Zala megyei Moziüzemi Vállalat filmforgalmazási tevékenysége mellett nevet változtatott és Helikon Film néven üzemeltette tovább az Ady Filmcentrumot. 1992 tavaszán felszámolás alá került és a mozit a Helikonból 1990-ben kivált cég, az Edison Mozi Kft vette át, egyúttal a mozi épülete a város tulajdonába került. Mivel a korábbi állami támogatások, amelyek a 80-as évek vége felé folyamatosan csökkentek és 1990-re megszűntek, a mozi nehéz helyzetbe került. Bár már a politika nem szólt bele, hogy milyen filmeket kell vetíteni, folyamatosan árat kellett emelni, ezáltal pedig a nézőszám csökkent.

1995 októberében újra megnyitották az Artmozit, mert csatornázási munkálatok folytak és az előadások átkerültek a stúdiómoziba, mindez két hónapig tartott. 1996-ban a mozi emeletén 200-250 európai videófilmet kínáló eurotékát terveztek nyitni, a már meglévő 1986-ban megnyílt Edison Videótéka mellé.

1997 augusztusában egyhetes belső felújítási munkálatokat végeztek a 2-es teremben, a saját erőforrásból, mintegy 350 ezer forintos költséggel kicserélték a padlószőnyeget, a falfelületeket festhető tapétával borították, a billegő és kényelmetlen székeket rögzítették, illetve a huzatokat is átmosták. 1998 tavaszán tervezték a hangtechnika korszerűsítését, a nagyterem hasonló jellegű tisztítását, parketta újra csiszolását. Az önkormányzat, mint tulajdonos a külső homlokzat és a tető újra szigetelését tervezte az üzemeltetővel. 2000-ben pedig a hangrendszer elmaradt korszerűsítését tervezték megvalósítani.

2002-ben konferenciaközponttá alakítás terve merült fel a mozival kapcsolatban, mert népszerűvé vált a konferenciaturizmus, mindezt a belvárosban felépülő négycsillagos szállodára és a gébárti termálközpontra alapozva gondolták a városatyák. Még ebben az évben, májusban átadták a Zala Plázát és benne egy négytermes multiplex mozit is, amely komoly konkurenciát jelentett az Ady Mozinak. Míg az üzemeltető Edison Mozi Kft-nek semmi kifogása nem volt a konkurenciával, a feltételekkel azonban annál inkább, mert a hagyományos mozik, így az Ady is csak több hetes késéssel kapott filmkópiát, miután a plázában már a közönség jelentős hányada megnézte a filmet. Az egy évvel korábbi nyeresége a mozinak csekély volt, azonban ebben az évben már veszteséggel számoltak. A nyártól szüneteltetni voltak kénytelenek a 3. terem működését és 2-2 előadásban maximalizálták a két másik auditórium üzemét a takarékosság jegyében. Ugyanakkor az energiaköltségeken nem tudtak spórolni, mert a fűtés, áramhasználat ugyanannyit emésztett fel akkor is, ha teltház volt és akkor is, ha 6-8-an ültek a nézőtéren, ráadásul a korszerűtlen olajkazán üzemét sem lehetett szakaszolni. Augusztus 1-én szakmai fórumot tartottak Egerben a hagyományos mozik képviselői, hogy közös nagy stratégiát dolgozzanak ki az európai és a hazai filmművészetek értékét közvetítő mozihálózat megszervezésére. Elképzelésük szerint az esélyegyenlőség csak a reális kópiaszám, üzemeltetés és műszaki fejlesztés támogatása mentén érhető el. A városi önkormányzat nem mondott le a moziról, habár az épület az övék és az üzemeltető cégben is volt 30% részesedésük, iskolai vetítések szervezésében, konferenciaközpont létrehozásában gondolkodtak. A következő évben már konkrét elképzelésekkel álltak elő a városatyák, mivel a mozi a 2002-es évet 6 milliós veszteséggel zárta. Új funkciók megállapításához tudni kellett, hogy a városban az Ady nagyterme a legnagyobb befogadóképességű és az épületegyüttes melletti Centrum tér felújítása is napirenden volt. Többek között irodalmi kávéház, internetkávézó is felvetődött lehetséges kiegészítésként, de a bábszínház elhelyezését is kilátásba helyezték erre a helyszínre. Végül a közgyűlés határozatban mondta ki, hogy meg kívánja tartani a mozit és felkérte a főjegyzőt, hogy dolgozzon ki egy hároméves tervet a működésre.

2003-ban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma artmozi fejlesztési pályázatot hirdetett, ám nem volt az igénylők között az Ady Mozit működtető Edison Mozi Kft, mert ehhez a város hozzájárulása is kellett volna. Jelentkeztek viszont a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz az artmozik normatív működési pályázatára, amely kizárólag a 2-es, stúdióteremre vonatkozott, mert az a terem volt regisztrálva az artmozi rendszerben. Ekkor cserélték a vetítőkben a hangleolvasó lámpákat vörösledre, mert már csak ezekkel lehetett a filmszalagon lévő hangsávot olvashatóvá tenni. 2004. november 1-től a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem szervezeti keretei között működött, amelyről az önkormányzat döntött, ettől kezdve a mozi neve Art Mozira változott. Az Edison Mozi Kft felszámolás alá került. 2005. március 2-án elindult a Zeg-Zug Filmklub, az alkalmon a polgármester mondott köszöntőt és a Sorstalanság című filmet lehetett megtekinteni. Az esemény után baráti beszélgetésre került sor, amelyen több neves vendég is részt vett, többek között Bereményi Géza, Kossuth-díjas filmrendező.

2006 februárjára megújult az Ady Mozi Stúdióterme, mintegy 13 millió forintból, amelyre 10 milliót pályázat útján nyertek el. A munkálatokat december elején kezdték meg, a felújítás idejére minden előadást a nagyteremben bonyolítottak le. Kicserélték a burkolatokat és a berendezési eszközöket, megújult a hangtechnika és új nézőtéri üléseket szereltek be, valamint klimatizálták a nézőteret is. Az új mozitermet az Üvegtigris 2-vel nyitották meg, amelyre meghívták Rudolf Pétert is. 2007. augusztus 31-től a Gönczi ÁMK, valamint a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem egyesítéséből létrejövő Keresztury Dezső ÁMK üzemeltette tovább a mozit.

2008. április 2-án lett 50 éves a mozi, amely az „50 éves az Ady Filmszínház” című jubileumi fesztiválon 18 darab, több évtizedes mozislágereket tűztek műsorra április 4-9 között.

2011 februárjától már csak a stúdióteremben tartottak vetítéseket, mert a normatív támogatások elapadtak és a mozi nem tudta kigazdálkodni az Ady teremre vonatkozó költségeket. Egyúttal az art rendszerből is kiléptek egy időre.

2014. május 6-án ünnepélyes keretek között adták át az új, 2K felbontású képet vetíteni tudó, Christie típusú digitális vetítőgépet, amelyet az előző évben meghirdetett, az art mozikat megcélzó, digitális vetítők beszerzésére igénybevehető elnyert pályázati forrásból vásároltak meg. A mintegy 9 millió forintos támogatás mellé az önkormányzat 4,3 milliós önrésszel járult hozzá. Az új szlogen, amellyel a VMK igazgatója, az Art Mozi vezetőjének javaslatára köszöntötte a megjelenteket: Régi értékek, új technika – A mi mozink. A beruházásra azért volt szükség, mert 2012 végétől már csak főleg digitális adathordozón keresztül történt a filmek forgalmazása, a filmszalagos kópiák kikoptak, ennek áthidalására főleg projektoros vetítésre került sor, viszont ennek minősége alulmaradt az elvárttól és a populárisabb filmek vetítését sem tudták lebonyolítani. Ettől fogva viszont európai színvonalú, kép- és hangminőséget élvezhettek a látogatók. A nyitófilm az új Tüskevár volt, amelynek két alkotója is jelen volt a vetítésen.

2016 óta minden évben megrendezik a rendkívül népszerű rettegés éjszakája című eseményt október 31-én. Ilyenkor horrorisztikus köntösbe bújtatják a mozit, mindenféle ijesztő és rémisztő dolgok fogadják a vendégeket, akik maguk is horror jelmezt viselnek és egy éjszakán át, másnap hajnalig különféle horrorfilmeket néznek végig.

2018. április 2-án 60 éves lett a mozi, az alkalomból Drávecz Szabolcs, a mozi vezetője mondott köszöntőt, majd kezdetét vette a retrónap, amit a korábbi évben indítottak és akkor is nagy sikere volt. Az előtérben hajdani időket idéző kiállítást láthattak az érdeklődők, köztük egy Ernemann VII B típusú vetítőgépet, amely egykor a moziban dolgozott és amely a Göcsej Múzeum tulajdona. További beszédeket mondott a polgármester és az egyik képviselő, felidézték saját és a városi mozihoz fűződő közösségi élményeket. Az épület történetét H. Horváth Gyula idézte fel, többek között azt a korszakot is, amikor Gábor Miklós színművész édesapja volt a mozi vezetője, a világháború előtt. Az alkalomra a szervezők meghívták a mozi minden korábbi dolgozóját, akik szép létszámban meg is jelentek a múltidéző, ünnepi eseményen. Az egybegyűltekkel bejárták az épületet, köztük a vetítőgépházat is. A retrónapon 4 filmet nézhetett meg a közönség.

2020-ban a kissé megkopott Ady terem a „Mozi rendezvény és közösségi térré alakítása” című pályázaton 159 millió forintból teljes egészében megújult. Többek között a fűtési rendszer, a falburkolat és a mennyezet egésze újult meg, modern ledes fényforrások kerültek felszerelésre, a színpad fölé került egy traverz, amelyre a nagyobb előadások fény és hangtechnikája rögzíthető, valamint kibővítésre került a színpad, amellyel bár kisebb, 580 férőhelyes lett a nézőtér, de így is a város legnagyobb befogadóképességű terme maradt. A terem stílusát az üzemeltetők nem akarták megváltoztatni, ezért az eredeti kinézetet állították vissza. A nagyterem mozifilmvetítéseket nem tart, helyette más, többféle kulturális programnak ad helyet, mint például Dumaszínház, könnyűzenei fesztiválok, valamint intellektuális tartalmú előadások, amelyeket neves, országosan elismert szakemberek tartanak. Néhány éve az előtéren megszűnt az önálló pénztár, amely kinőtte magát a megnövekedett rendezvények miatt, ezért az időközben saját fenntartású büfé helyiségbe költöztették át.

A mozit a belvárosban, a néhány éve felújított Széchenyi téren találjuk, a bejáratot az épületsor alatt egy márványköves részen kell keresni, felette Art Mozi felirat. Megközelítése a várost kelet-nyugat irányban átszelő 762-es út felől lehetséges. Korlátozott számban utcai, napközben fizetős parkoló várja a közönséget, de számos helyi busz megállója pont a mozi bejáratával szemben található, valamint néhány perc sétára a távolsági és helyközi autóbuszállomás is elérhető. A kerékpárral érkezők a mozihoz közel lévő állványzatnál tudják lezárni járműveiket.

A bejárati kétszárnyú üvegajtón léphetünk be a mozi aulájába, jobbra a büfével egyesített pénztár található, ahol a készpénzes jegyvásárlás mellett bankkártyával és kizárólag mozijegyre OTP, K&H SZÉP-kártyával is fizethetünk, a büfé kínálata a frissen pattogatott kukorica, édességek mellett különféle szénsavas és rostos üdítőitalok, ásványvizek is a kínálat részei. Baloldalon egy Ernemann VII B, szénlámpás vetítőgép van kiállítva, egy, a mozi történetét bemutató minikiállítás részeként. A helyiség közepén Ady Endre kőből kifaragott profilképe látható. A mozgáskorlátozottak számára lift áll rendelkezésre, az emeleten lévő kisterem és a nagyterem erkélyének megközelítése céljából.

Az aulán tovább haladva érjük el az 580 férőhelyes nagyterem földszinti részét. A beltér hatalmas, jól mutatja az 50-es évekre jellemző építészeti stílusát. A moziszékek felcsapható kivitelűek, fejtámla nélküliek, de kényelmesek és jól illeszkednek a nézőtér atmoszférájához. Az emeletre lépcsőn is feljuthatunk, a fenti körfolyosón foteleken várhatjuk meg az előadás kezdetét. A nagyterem erkélye innen nyílik, ahonnan kiválóan látszik a színpad. Itt lépcsőzetes üléssor elrendezés van, ugyanolyan ülésekkel, mint a földszinti nézőtéren. A Stúdió teremben 66 férőhely van. A lépcsőzetes üléssor elrendezésű, normál háttámlás, felcsapható, vöröses szövetülésekből kiváló a rálátás a vászonra. A hátrébb lévő széksorokhoz a nézőtér közepén lehet felmenni. A vászon 4,3 x 1,7 méteres, mattfehér mikroperforált. A hangzás Dolby Digital 5.1 rendszerű. A terem légkondicionált, valamint az egész mozi területe akadálymentes. A gépházban egy Christie Solaria One vetítőgép van, szerverrel, valamint CP55 hangprocesszorral és hozzá tartozó végfokokkal. Filmeket kizárólag 2D-ben vetítenek. A hagyományos 35 mm-es vetítőgép már korábban eltávolításra került.

A mozi naponta három, 16, 18 és 20 óra körüli kezdésekkel, hétvégén matiné előadással 14 óra körül kiegészülve várja közönségét. A műsorait rendszerint a neves és külföldi fesztiváldíjas, magyar filmalkotások és filmművészetek mellett nagysikerű amerikai filmprodukciók is a kínálat része. Jegyárai a megfizethető színvonalon tartottak (2024 szeptemberében), teljes áron 1600 Ft-ért ülhetünk be egy filmre, míg kedvezményesen 1400 forintért, amelyet a nyugdíjasok, diákok és a gyermekek vehetnek igénybe. Ezen kívül az Egerszeg Kártya tulajdonosok is részesülnek árengedményben, 1280 forintért ülhetnek be egy előadásra.

Zalaegerszeg egyetlen művészmozija az idők során folyamatos átalakuláson ment át és mindig alkalmazkodott az éppen aktuális politikai, társadalmi és infrastrukturális állapotokhoz, trendekhez. Különféle időszakokban más-más idea mentén próbálták a mozi helyzetét stabilabbá tenni, voltak nagyívű elképzelések, amelyeket megvalósítottak, de ezt követően mérsékeltebb szerephez jutott. A kétezres évek elején megjelent konkurencia után a bezárás eshetősége is felmerült, aztán a lokálpatrióta városvezetés és az intézmény vezetése mégis stabilizálta a helyzetét, új elképzeléssel, megvalósítással, fejlesztéssel, értékmentéssel és a kulturális szórakozás palettájának bővítésével, alternatív kikapcsolódási formák létrehozásával és megtartásával, miközben a mozi eredeti funkciója is megmaradt. Bízunk abban, hogy ezt a következő generációk is szem előtt tartják a jövőben és az Art Mozi színes programjait az évek múlásával sem kell nélkülöznünk.

Kutatásaimat az Arcanum – Digitális Tudománytár segítségével, a 2010 utáni időszakot részben saját adatgyűjtésben végeztem!

Fotók: Fortepan, Régi Zalaegerszeg facebook, Göcseji Múzeum

források:

Zalai Hírlap, 1955. január 7., 3. o., Tanácsi vállalattá alakult át a Zala Megyei Moziüzemi Vállalat

Zalai Hírlap, 1957. március 9., 4. o., Séta a jövőben: Hallod-e Rozika te, menjünk a moziba be.. (Ady Filmszínház tervei)

Zalai Hírlap, 1958. január 16., 1. o., Korszerű, tetszetős létesítmény lesz a zalaegerszegi mozi

Zalai Hírlap, 1958. március 15., 1. o., Már csak néhány pótmunka van hátra: Április 2-án nyit az új zalaegerszegi Ady-mozi

Zalai Hírlap, 1958. április 4., 6. o., Átadták rendeltetésének a zalaegerszegi Ady filmszínházat

Zalai Hírlap, 1959. január 11., 6. o., 1,9 millió látogatója volt a megyei filmszínházaknak 1958-ban

Zalai Hírlap, 1963. augusztus 23., 5. o., Török András: Tervek és gondok a Moziüzemi Vállalatnál (légkondicionáló felszerelése)

Zalai Hírlap, 1972. június 25., 12. o., Naptár: Korszerű… (korszerű vetítőgép beszerelése)

Zalai Hírlap, 1972. december 23., 16. o., Korszerűbb gépekkel szerelik fel az Ady mozit (tervek a további korszerűsítésre)

Zalai Hírlap, 1977. július 1., 4. o., Felújítják az Ady-filmszínházat

Zalai Hírlap, 1977. augusztus 20., 16. o., Október 1-én nyit az Ady Filmszínház

Zalai Hírlap, 1977. október 4., 5. o., Megnyílt a felújított Ady Filmszínház

Zalai Hírlap, 1979. október 30., 5. o., Megújuló mozik megyeszerte (folytatódik az Ady Filmszínház felújítása)

Zalai Hírlap, 1981. szeptember 20., 9. o., Filmvetítés három teremben! (megalakult az Ady Filmcentrum)

Zalai Hírlap, 1985. szeptember 21., 4. o., Kétmilliós felújítás az egerszegi Ady-moziban

Zalai Hírlap, 1968. június 2., 7. o., Videómozi (megnyitott a videómozi az Adyban)

Zalai Hírlap, 1988. január 13., 2. o., A megyei tanács vb ülése (moziüzemi vállalatból Helikon Film)

Zalai Hírlap, 1992. április 16., 7. o., Végül is kié lesz? (felszámolás alatt a Helikon Film)

Zalai Hírlap, 1993. december 21., 4. o., Mozgókép Egerszegen (2.) Népszerűbb volt a cirkusz… (önkiszolgáló étteremből Ady Mozi)

Zalai Hírlap, 1993. december 23., 4. o., Mozgókép Egerszegen (4.) Így született az Ady Mozi (adalékok az átadott Ady moziról)

Zalai Hírlap, 1993. december 29., 4. o., Mozgókép Egerszegen (8.) Dr. Horváth Olga: Betör a videomozi

Zalai Hírlap, 1995. szeptember 20., 7. o., Mozi, a százesztendős (újranyitották az Artmozit)

Zalai Hírlap, 1996. március 6., 4. o., Videotéka nyereménye (eurotéka terv)

Zalai Hírlap, 1997. augusztus 13., 12. o., Egerszegi mozi-nézőben (felújították a 2-es termet, tervbe vették a nagytermet)

Zalai Hírlap, 2002. január 31., 4. o., A legjobb reklám (konferencia központtá alakítás)

Zalai Hírlap, 2002. július 13., 6. és 8. o., Baljós árnyak a mozikban, Baljós árnyak az Ady Filmcentrumban (megjelent Zalaegerszegen a multiplex)

Zalai Hírlap, 2003. május 9., 1. és 4. o., Nem lesz „filmszakadás”, A közgyűlés kitart az Ady Mozi mellett

Zalai Hírlap, 2003. július 29., 9. o., Két hét múlva többet tudnak (artmozi támogatás a Stúdióteremnek)

Zalai Hírlap, 2004. október 28., 4. o., Marad az Art Mozi (a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem szervezi a mozielőadásokat)

Zalai Hírlap, 2005. február 28., 7. o., Zeg-Zug Filmklub Zalaegerszegen

Zalai Hírlap, 2005. december 23., 7. o., Az Üvegtigrissel nyitnának (Február elejére új arculatot és berendezést kap a megyeszékhelyi artmozi)

Zalai Hírlap, 2007. július 13. 7. o., Magyar Hajnalka: Harcmentes terepet szeretne (a mozi fenntartója a Keresztúry Dezső ÁMK)

Zalai Hírlap, 2008. április 1. 4. o., Áprilisban kulturális Kánaán Egerszegen, 2008. április 5., 13. o., Valahol Filmországban (ötven éves az Ady Filmszínház)

Zalai Hírlap, 2011. január 18., 4. o., Vértanú, pénzszűkében (ideiglenesen bezár a nagyterem)

Zalai Hírlap, 2014. május 7., 3. o., Kiváló kép- és hangminőséggel (digitális átállás)

Zalai Hírlap, 2018. április 9., 9. o., Arany Horváth Zsuzsa: Volt munkatársak és a nézők is bejárták (Hatvan esztendejét ünnepelte a zalaegerszegi Art Mozi)