Apolló Mozi, Debrecen

2018. június 03. vasárnap | Írta: Forgács Balázs
Debrecenben 1900. január 6-án vetítettek filmet először, igaz akkor még sátoros, vándor mozik voltak. Az első kőmozira 1907 áprilisáig kellett várni, ekkor nyitotta meg ugyanis az Edison villanyszínházat Winkler Lamber. Abban az évben még két másik mozgó nyílt. A film a kávéházakba is bejutott, elsőként a Petőfi téri Széchenyi kávézóban, majd 2 évvel utána a Csapó utcai Fiumében és a színházzal szemben lévő előkelő Angol királynőben is megkezdték az ingyenes vetítéseket. A Sas utcában található Otthon kávézóban téli mozi is üzemelt 5 éven keresztül, de nyári alkalmakat tartottak a Nagyerdőben és teraszos kávézókban is. 1908-ban az 1000. vetítést a vásártéri vetítőben ünnepelték, ahol másfélórás műsorral kedveskedtek a nagyérdeműnek. Az 1910-es évektől egészen a II. világháború végéig 4 mozi működött a városban: Vígszálló Mozgó, Uránia, Meteor és az Apolló Mozgószínház.
Az Apolló építése 1912. június 12-én kiadott városvezetési engedélyek alapján kezdődött, amelyet december 25-én délután 3 órakor adtak át. Az építés folyamán egy súlyos hiba miatt leszakadt a páholy rész, amelyet újra kellett építeni. Nyitófilmként a Két férfit és Az ezres bankót adták. Két nappal később már új, A bűn című alkotással örvendeztették meg a közönséget. Hamarosan matiné előadásokat is bevezettek délután 3 és 5 órai kezdésekkel. A terem földszintjén 423 férőhelyes nézőteret alakítottak ki, míg a fenti páholyok 162 főnek biztosították a szórakozást. Az első sor különlegessége, hogy a színpadtól 10 méterre helyezkedett el, így a féláras helyektől is teljes volt az élményt. Az előtérben büfé működött, amely ízletes ételekkel és italokkal várta a vendégeket. Az első igazgató, a Csokonai Színház kiváló tagja, Déssy Alfréd volt, aki később filmrendező lett.
A mozi követte a kornak megfelelő technikai fejlődést. 1930-ban figyelemfelkeltés céljából fényreklámmal világították meg a homlokzatot. A gazdasági válság nehéz időket hozott a mozgók számára, amely drasztikus nézőszám csökkenéssel járt. A hanyatláshoz vígalmi adó is hozzájárult, amely költségessé tette az üzemeltetést. Egy 1939-es átalakítási tervrajz szerint eltűnt az emeleti rész, a fölszinti nézőteret 600 férőhelyesre alakították. A bejáratot a forgalmasabb Piac utcára helyezték és az előteret is áttervezték. A homlokfalra felszereltek egy neoncsövekből megformált Apolló Mozi feliratot. Az átalakítás után a város legkorszerűbb premier mozijává vált.
Az Apolló a II. világháború alatt is üzemelt, igaz csökkentett előadásszámmal, de még így is több vetítéssel, mint a többiben. Szerencsére a bombázások elkerülték az épületet, a világégés végével a háború előtti állapotot visszaállítva indult be a városi élet és ebben a mozik is kivették a részüket. Filmgyártás nem volt, viszont a raktáron lévő filmeket tudták játszani. A debreceni filmkínálat igen szélessé vált: francia, olasz, szovjet és békebeli magyar alkotásokat lehetett megnézni négy helyszínen. Az országban nem sok olyan hely volt Budapesten kívül, ahol a néző válogathatott, hogy mit néz meg, Debrecen ilyen volt.
Az ötvenes években sorra nyíltak az újabb vetítőhelyek, mozik a külső kerületekben és a nagyobb üzemekben, ahol a rendkívül alacsony árak miatt sorra teltházas előadások voltak. Így ez a szórakozás a mindennapok részévé vált. A magánkézben lévő filmszínházakat államosították, az összes mozi a Hajdó-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat irányítása alá került. 1958-ban kérelmet nyújtottak be a szélesvásznú vetítési technika kialakítására az Apollóban, amely kisebb átalakításokat eredményezett. 1964-ban befalazták a Miklós utcai félköríves boltozattal ellátott kaput, 1986-ban „VIDEO”-eszpresszó néven étel-ital árusítóhelyet nyitottak. Ezekben az években hivatalosan 8 mozi üzemelt és emellett a művelődési házakban, valamint egyetemeken is voltak vetítések. A filmelmélet jelentős eseményei a ’60-as, ’70-es és ’80-as években indultak be, mint például a Szinkron-Szemle és az Amatőr Filmesek Régiós Fesztiválja.
A rendszerváltás gyökeres átalakulást hozott, a megyei moziüzemi vállalat 1994-ben Hajdúfilm Moziüzemeltető és Szolgáltató Kft-vé alakult, mely 100%-ban városi tulajdonban volt. A MOKÉP mint évekig a filmek kizárólagos forgalmazója, drasztikusan vesztett jelentőségéből, mivel megjelentek új forgalmazók a piacon, mint az Intercom és a Dunafilm. A jogdíjak igen magasak voltak és nem igen lehetett ezekből lefaragni, ezért a filmszínházak helyzete egyre inkább kritikussá vált és elindult egy lassú ütemű leépülési folyamat. 1990-ben felújították a Víg Mozit, majd a Meteort és az Apollót is tervbe vették. Utóbbit 1996 nyarán zárták be, majd ősszel kezdődtek meg a felújítási munkálatok. Az előtérből kiállításra alkalmas terület jött létre, az egy nagyteremből pedig három kisebbet építettek át. Szinteltolással a nagyterem 175, a kisterem 92, míg az art terem 76 férőhelyes lett. A termekhez 6 db új Meo 5XB típusú vetítőgépet szereztek be. Ünnepi keretek közt 1997. december 12-én adták át a felújított mozit.
A multiplex megjelenésével művészfilmek vetítőhelyévé vált és a Víg Mozi bezárása után egyedüli vetítőhely maradt. 2003-ban nagyobb volumenű felújítás vette kezdetét, a Kulturális Minisztériumtól több mint 30 millió forintból a két kisterem székeinek cseréjére, vászoncserére, teljes akadálymentesítésre és Dolby Digital hangrendszerrel való átállásra futotta és ezzel egy időre versenyképessé vált a pláza mozijával szemben. 2011-ben már vészjóslóan megugrott a digitális filmterjesztés, ezzel egy időben pedig csökkenni kezdtek a 35 mm-es kópiák forgalmazása. Az analóg formátumú filmalkotásokat inkább kisebb, art filmeket forgalmazó cégek adták, jóval kevesebb számban, mint ahogyan azt a kis mozik igényelhették volna. Ezért két lehetőség közül választhattak vagy a kis forgalmazók filmjeit vetítették leginkább blu-ray-ről projektor segítségével, amelyekre jóval kisebb volt az érdeklődés a populárisabbaknál vagy megvárták a multiplexek által agyonvetített kópiákat, amire így már alig ültek be. Kellett egy kitörési pont, amit csak a digitális vetítők beszerzése oldhatott meg. 2012-ben sikeresen pályáztak az art mozikat megcélzó, digitális vetítők beszerzésére kiírt támogatásra, csaknem 10 millió forint értékben. Az új vetítőgépet 2013. május 1-én vetített először a mozi art termében, amelyet ünnepélyes keretek között adtak át. A közönség igényei alapján, a mozi saját költségére és a 3D rendszert is telepítette. A következő vetítő beszerzést az önkormányzat saját forrásból valósította meg, amely a nagyteremben váltotta le az analóg vetítőket, 2013. október 31-én helyezték üzembe, szintén 3D rendszerrel kiegészítve. A harmadik vetítőre a 2013-as art mozik digitális vetítőkre kiírt támogatásán is sikeresen pályáztak, kereken 9 millió forintot nyertek és 2014. február 27-én már vetítettek is vele a mozi kistermében. Egy éven belül megvalósulhatott mindhárom terem digitalizálása, ami hazai viszonylatban is gyorsnak számít. A termeket idő közben híres filmes – mozis emberekről elnevezést is kaptak, a nagyterem Kertész Mihály Oscar-díjas filmrendezőről, a kisterem a balmazújvárosi születésű, korán elhunyt, Jászai-díjas fiatal színész Soós Imréről, az art terem pedig az Apolló első igazgatójáról Déssy Alfrédről kapta a nevét. A mozi két kisebb terme az art mozihálózat tagja, mindhárom auditórium pedig az Európa Cinemas-nak is.
Az Apolló Mozi a Piac utca és a Miklós utca sarkán, a nagytemplom és a vasútállomás között nagyjából félúton helyezkedik el. Megközelítése számos módon lehetséges, mivel a belvárosban található, jóformán az itt áthaladó autóbusz, troli- és villamossal megközelíthető. A kerékpárosok a mozi közelében felállított állványzatnál hagyhatják kétkerekűiket, az autóval vagy motorral közlekedőket limitált utcai parkolás fogadja, amely viszont fizetős.
A főbejárat homlokzatán a mozi neve acélvázra szerelt kéken világító, hajlított neoncsövekből áll. Az előteret fotocellás üvegajtón át és egy filmes plakátokkal feldíszített folyosón érjük el. Balra találjuk a pénztárat, ahol a készpénzes fizetés mellett bankkártyával is fizethetünk, emellett elfogadják fizetőeszközül az EDENRED Ticket Compliments Top Prémium ajándékutalványt, az EDENRED Ticket Compliments Ajándék kártyát, a Posta Paletta Ajándék utalványt és az Erzsébet Ajándék utalványt. A kassza mellett 2017-ben megnövelt kapacitású büfé található, ahol a moziélményhez elengedhetetlenül gazdag elemózsiakínálat van: frissen pattogatott kukorica, szószos nachos, chipsek, csokoládék, gumicukrok és snackek, valamint szénsavas és rostos üdítőitalok a választék.
Rövid lépcsőzés után a nagyterembe jutunk, ahol vízszintes, hátrébb lépcsőzetes üléssor elrendezésben, alacsony háttámlás, felhajtható, pohártartós, zöld szövetülések helyezkednek el. A vászon 9 x 4,7 méter nagyságú matt fehér perforált, amely egy színpad felett feszül. A két kisterem egymással szemben áll, a Soós Imre teremben piros, míg a Déssy Alfréd teremben kék színű kárpitozott, olasz gyártmányú Linosonego típusú székek vannak lépcsőzetes üléselrendezésben. A két kis terem vászonmérete 5 x 3 méter, szintén matt fehér vásznak. 3D film esetén a termek bejáratánál kapjuk meg a mozi tulajdonát képező 3D szemüvegeket, amelyeket előadás után vissza kell adni. Ezek tisztítása speciális mosogatógépben történik, a néző csak steril szemüveget kap.
A gépházban, használatban már nemigen látható Meopta gépeken kívül, 2 db Christie CP2220 és egy CP2210-es vetítőgép dogozik Dolby és GDC szerverekkel kiegészítve. A filmeket külön háttértárolóra töltik fel, amely nagyobb kapacitást tesz lehetővé, típusa: Qnap. A termeket Dolby Digitális hangrendszerrel látták el, amelyek a termek akusztikáját remekül kiegészítik. A jó hangzásért a CP650-es és CP750-es hangprocesszorok és végfokerősítői, valamint EV típusú nézőtéri hangfalak felelnek. A jelenlegi férőhelyek 176, 87 és 65 fő. A termek légkondicionáltak és akadálymentesek.
A jegyárak igen kedvezőek, 2D film esetén teljes árú jegyet 990 forintért válthatunk, míg kedvezményesen 890 forintért vehetnek tikettet a nyugdíjasok és a diákok, a jogosultságot igazolni kell. 3D filmek vetítésekor egy teljes árú jegy 1220 forintért váltható, kedvezményesen 1120 Ft. Csoportos jegyet 21 főtől 790 forintért váltható személyenként 2D-s film esetében, míg 3D esetén ugyanez 1020 Ft. A Fórum Hungary által forgalmazott filmekre csoportos jegy nem váltható, a szintén ennek a forgalmazónak az élőszereplős 2D filmjeire pedig kedvezményes jegy sem váltható. A termek nem csak mozielőadásra használhatók, kibérelhetők céges rendezvényekre, prezentációkra, céges party-kra, születésnapokra, zártkörű vetítésekre is, amelyekhez a technikai feltételek adottak.
Műsoraiban főleg a legkülönfélébb art művek és a nagyobb sikerű közönségfilmek találhatók meg. A művészfilmeket többnyire eredeti nyelven, magyar felirattal, a populárisabb alkotásokat pedig szinkronizálva, esetenként feliratosan vagy eredeti nyelven felirat nélkül vetítik. Azokat a filmeket, amelyeket 3D-ben mutatnak be, igyekeznek 2D-s verzióban is műsorra tűzni. A mozivezetés minden korosztálynak az igényeinek próbál megfelelni, a mozi törzsközönségének többsége egyetért a mozi műsorpolitikájával és a mozi ismerve az ízlésüket, állítja össze hónapról hónapra a műsort. A normál előadásokat olykor filmfesztiválok, nemzetek filmhetei, filmes ankétok, filmklubok és közönségtalálkozók egészítik ki a debreceniek legnagyobb örömére. Az első előadás 15-16 órakor, az utolsó 19:30 és 20:30 között indul mindennap. Hétvégén 13 óra körül is indulnak vetítések.
A Cívis város utolsónak megmaradt hagyományos filmpalotája az Apolló megőrizte méltó helyét a város kultúrájában. A növekvő nézőszámok támasztják alá azt a tényt, miszerint nem csak a plázamozi kultúrának van egyedül meghatározó szerepe, hanem a művészfilmeknek és a közönségfilmeknek is méltó helyet adó Apollónak is.
Utoljára frissítve: 2018. november 08. csütörtök 06:39