Az Apolló építése 1912. június 12-én kiadott városvezetési engedélyek alapján kezdődött, amelyet december 25-én délután 3 órakor adtak át. Az építés folyamán egy súlyos hiba miatt leszakadt a páholy rész, amelyet újra kellett építeni. Nyitófilmként a Két férfit és Az ezres bankót adták. Két nappal később már új, A bűn című alkotással örvendeztették meg a közönséget. Hamarosan matiné előadásokat is bevezettek délután 3 és 5 órai kezdésekkel. A terem földszintjén 423 férőhelyes nézőteret alakítottak ki, míg a fenti páholyok 162 főnek biztosították a szórakozást. Az első sor különlegessége, hogy a színpadtól 10 méterre helyezkedett el, így a féláras helyektől is teljes volt az élményt. Az előtérben büfé működött, amely ízletes ételekkel és italokkal várta a vendégeket. Az első igazgató, a Csokonai Színház kiváló tagja, Déssy Alfréd volt, aki később filmrendező lett.
A mozi követte a kornak megfelelő technikai fejlődést. 1930-ban figyelemfelkeltés céljából fényreklámmal világították meg a homlokzatot. A gazdasági válság nehéz időket hozott a mozgók számára, amely drasztikus nézőszám csökkenéssel járt. A hanyatláshoz vígalmi adó is hozzájárult, amely költségessé tette az üzemeltetést. Egy 1939-es átalakítási tervrajz szerint eltűnt az emeleti rész, a fölszinti nézőteret 600 férőhelyesre alakították. A bejáratot a forgalmasabb Piac utcára helyezték és az előteret is áttervezték. A homlokfalra felszereltek egy neoncsövekből megformált Apolló Mozi feliratot. Az átalakítás után a város legkorszerűbb premier mozijává vált.
Az Apolló a II. világháború alatt is üzemelt, igaz csökkentett előadásszámmal, de még így is több vetítéssel, mint a többiben. Szerencsére a bombázások elkerülték az épületet, a világégés végével a háború előtti állapotot visszaállítva indult be a városi élet és ebben a mozik is kivették a részüket. Filmgyártás nem volt, viszont a raktáron lévő filmeket tudták játszani. A debreceni filmkínálat igen szélessé vált: francia, olasz, szovjet és békebeli magyar alkotásokat lehetett megnézni négy helyszínen. Az országban nem sok olyan hely volt Budapesten kívül, ahol a néző válogathatott, hogy mit néz meg, Debrecen ilyen volt.
Az ötvenes években sorra nyíltak az újabb vetítőhelyek, mozik a külső kerületekben és a nagyobb üzemekben, ahol a rendkívül alacsony árak miatt sorra teltházas előadások voltak. Így ez a szórakozás a mindennapok részévé vált. A magánkézben lévő filmszínházakat államosították, az összes mozi a Hajdó-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat irányítása alá került. 1958-ban kérelmet nyújtottak be a szélesvásznú vetítési technika kialakítására az Apollóban, amely kisebb átalakításokat eredményezett. 1964-ban befalazták a Miklós utcai félköríves boltozattal ellátott kaput, 1986-ban „VIDEO”-eszpresszó néven étel-ital árusítóhelyet nyitottak. Ezekben az években hivatalosan 8 mozi üzemelt és emellett a művelődési házakban, valamint egyetemeken is voltak vetítések. A filmelmélet jelentős eseményei a ’60-as, ’70-es és ’80-as években indultak be, mint például a Szinkron-Szemle és az Amatőr Filmesek Régiós Fesztiválja.
A rendszerváltás gyökeres átalakulást hozott, a megyei moziüzemi vállalat 1994-ben Hajdúfilm Moziüzemeltető és Szolgáltató Kft-vé alakult, mely 100%-ban városi tulajdonban volt. A MOKÉP mint évekig a filmek kizárólagos forgalmazója, drasztikusan vesztett jelentőségéből, mivel megjelentek új forgalmazók a piacon, mint az Intercom és a Dunafilm. A jogdíjak igen magasak voltak és nem igen lehetett ezekből lefaragni, ezért a filmszínházak helyzete egyre inkább kritikussá vált és elindult egy lassú ütemű leépülési folyamat. 1990-ben felújították a Víg Mozit, majd a Meteort és az Apollót is tervbe vették. Utóbbit 1996 nyarán zárták be, majd ősszel kezdődtek meg a felújítási munkálatok. Az előtérből kiállításra alkalmas terület jött létre, az egy nagyteremből pedig három kisebbet építettek át. Szinteltolással a nagyterem 175, a kisterem 92, míg az art terem 76 férőhelyes lett. A termekhez 6 db új Meo 5XB típusú vetítőgépet szereztek be. Ünnepi keretek közt 1997. december 12-én adták át a felújított mozit.
A multiplex megjelenésével művészfilmek vetítőhelyévé vált és a Víg Mozi bezárása után egyedüli vetítőhely maradt. 2003-ban nagyobb volumenű felújítás vette kezdetét, a Kulturális Minisztériumtól több mint 30 millió forintból a két kisterem székeinek cseréjére, vászoncserére, teljes akadálymentesítésre és Dolby Digital hangrendszerrel való átállásra futotta és ezzel egy időre versenyképessé vált a pláza mozijával szemben. 2011-ben már vészjóslóan megugrott a digitális filmterjesztés, ezzel egy időben pedig csökkenni kezdtek a 35 mm-es kópiák forgalmazása. Az analóg formátumú filmalkotásokat inkább kisebb, art filmeket forgalmazó cégek adták, jóval kevesebb számban, mint ahogyan azt a kis mozik igényelhették volna. Ezért két lehetőség közül választhattak vagy a kis forgalmazók filmjeit vetítették leginkább blu-ray-ről projektor segítségével, amelyekre jóval kisebb volt az érdeklődés a populárisabbaknál vagy megvárták a multiplexek által agyonvetített kópiákat, amire így már alig ültek be. Kellett egy kitörési pont, amit csak a digitális vetítők beszerzése oldhatott meg. 2012-ben sikeresen pályáztak az art mozikat megcélzó, digitális vetítők beszerzésére kiírt támogatásra, csaknem 10 millió forint értékben. Az új vetítőgépet 2013. május 1-én vetített először a mozi art termében, amelyet ünnepélyes keretek között adtak át. A közönség igényei alapján, a mozi saját költségére és a 3D rendszert is telepítette. A következő vetítő beszerzést az önkormányzat saját forrásból valósította meg, amely a nagyteremben váltotta le az analóg vetítőket, 2013. október 31-én helyezték üzembe, szintén 3D rendszerrel kiegészítve. A harmadik vetítőre a 2013-as art mozik digitális vetítőkre kiírt támogatásán is sikeresen pályáztak, kereken 9 millió forintot nyertek és 2014. február 27-én már vetítettek is vele a mozi kistermében. Egy éven belül megvalósulhatott mindhárom terem digitalizálása, ami hazai viszonylatban is gyorsnak számít. A termeket idő közben híres filmes – mozis emberekről elnevezést is kaptak, a nagyterem Kertész Mihály Oscar-díjas filmrendezőről, a kisterem a balmazújvárosi születésű, korán elhunyt, Jászai-díjas fiatal színész Soós Imréről, az art terem pedig az Apolló első igazgatójáról Déssy Alfrédről kapta a nevét. A mozi két kisebb terme az art mozihálózat tagja, mindhárom auditórium pedig az Európa Cinemas-nak is.
Az Apolló Mozi a Piac utca és a Miklós utca sarkán, a nagytemplom és a vasútállomás között nagyjából félúton helyezkedik el. Megközelítése számos módon lehetséges, mivel a belvárosban található, jóformán az itt áthaladó autóbusz, troli- és villamossal megközelíthető. A kerékpárosok a mozi közelében felállított állványzatnál hagyhatják kétkerekűiket, az autóval vagy motorral közlekedőket limitált utcai parkolás fogadja, amely viszont fizetős.
A főbejárat homlokzatán a mozi neve acélvázra szerelt kéken világító, hajlított neoncsövekből áll. Az előteret fotocellás üvegajtón át és egy filmes plakátokkal feldíszített folyosón érjük el. Balra találjuk a pénztárat, ahol a készpénzes fizetés mellett bankkártyával is fizethetünk, emellett elfogadják fizetőeszközül az EDENRED Ticket Compliments Top Prémium ajándékutalványt, az EDENRED Ticket Compliments Ajándék kártyát, a Posta Paletta Ajándék utalványt és az Erzsébet Ajándék utalványt. A kassza mellett 2017-ben megnövelt kapacitású büfé található, ahol a moziélményhez elengedhetetlenül gazdag elemózsiakínálat van: frissen pattogatott kukorica, szószos nachos, chipsek, csokoládék, gumicukrok és snackek, valamint szénsavas és rostos üdítőitalok a választék.
Rövid lépcsőzés után a nagyterembe jutunk, ahol vízszintes, hátrébb lépcsőzetes üléssor elrendezésben, alacsony háttámlás, felhajtható, pohártartós, zöld szövetülések helyezkednek el. A vászon 9 x 4,7 méter nagyságú matt fehér perforált, amely egy színpad felett feszül. A két kisterem egymással szemben áll, a Soós Imre teremben piros, míg a Déssy Alfréd teremben kék színű kárpitozott, olasz gyártmányú Linosonego típusú székek vannak lépcsőzetes üléselrendezésben. A két kis terem vászonmérete 5 x 3 méter, szintén matt fehér vásznak. 3D film esetén a termek bejáratánál kapjuk meg a mozi tulajdonát képező 3D szemüvegeket, amelyeket előadás után vissza kell adni. Ezek tisztítása speciális mosogatógépben történik, a néző csak steril szemüveget kap.
A gépházban, használatban már nemigen látható Meopta gépeken kívül, 2 db Christie CP2220 és egy CP2210-es vetítőgép dogozik Dolby és GDC szerverekkel kiegészítve. A filmeket külön háttértárolóra töltik fel, amely nagyobb kapacitást tesz lehetővé, típusa: Qnap. A termeket Dolby Digitális hangrendszerrel látták el, amelyek a termek akusztikáját remekül kiegészítik. A jó hangzásért a CP650-es és CP750-es hangprocesszorok és végfokerősítői, valamint EV típusú nézőtéri hangfalak felelnek. A jelenlegi férőhelyek 176, 87 és 65 fő. A termek légkondicionáltak és akadálymentesek.
A jegyárak igen kedvezőek, 2D film esetén teljes árú jegyet 990 forintért válthatunk, míg kedvezményesen 890 forintért vehetnek tikettet a nyugdíjasok és a diákok, a jogosultságot igazolni kell. 3D filmek vetítésekor egy teljes árú jegy 1220 forintért váltható, kedvezményesen 1120 Ft. Csoportos jegyet 21 főtől 790 forintért váltható személyenként 2D-s film esetében, míg 3D esetén ugyanez 1020 Ft. A Fórum Hungary által forgalmazott filmekre csoportos jegy nem váltható, a szintén ennek a forgalmazónak az élőszereplős 2D filmjeire pedig kedvezményes jegy sem váltható. A termek nem csak mozielőadásra használhatók, kibérelhetők céges rendezvényekre, prezentációkra, céges party-kra, születésnapokra, zártkörű vetítésekre is, amelyekhez a technikai feltételek adottak.
Műsoraiban főleg a legkülönfélébb art művek és a nagyobb sikerű közönségfilmek találhatók meg. A művészfilmeket többnyire eredeti nyelven, magyar felirattal, a populárisabb alkotásokat pedig szinkronizálva, esetenként feliratosan vagy eredeti nyelven felirat nélkül vetítik. Azokat a filmeket, amelyeket 3D-ben mutatnak be, igyekeznek 2D-s verzióban is műsorra tűzni. A mozivezetés minden korosztálynak az igényeinek próbál megfelelni, a mozi törzsközönségének többsége egyetért a mozi műsorpolitikájával és a mozi ismerve az ízlésüket, állítja össze hónapról hónapra a műsort. A normál előadásokat olykor filmfesztiválok, nemzetek filmhetei, filmes ankétok, filmklubok és közönségtalálkozók egészítik ki a debreceniek legnagyobb örömére. Az első előadás 15-16 órakor, az utolsó 19:30 és 20:30 között indul mindennap. Hétvégén 13 óra körül is indulnak vetítések.
A Cívis város utolsónak megmaradt hagyományos filmpalotája az Apolló megőrizte méltó helyét a város kultúrájában. A növekvő nézőszámok támasztják alá azt a tényt, miszerint nem csak a plázamozi kultúrának van egyedül meghatározó szerepe, hanem a művészfilmeknek és a közönségfilmeknek is méltó helyet adó Apollónak is.
