Ennek fő okait abban látjuk, hogy a folyamatosságra, történetiségre, a filozófiai-esztétikai műveltség gyarapítására épülő, disputa- és vitaformákat ápoló sajátos kisközösségi fórum (elsősorban filmklub) sem funkcionálisan, sem tartósság tekintetében nem dinamikus ismeretszerzési forma. Ugyanis az eddigi élményszétterítés helyett az egyéni, erősen válogató fogyasztói magatartás lett az orientációs pont: minél rövidebb idő alatt (filmfesztivál; bármely, főként zenei fesztivál csatolt része; filmnapok, moziéjszaka , mozidélután; filmmaraton, jótékonysági filmvetítés, ankét, egyedi vetítés országos kampányban, solo film: kedvenc film, esztéták-kritikusok antológiája egy sorozatba ötvözve) koncentráltabb, praktikus werk-receptre épülő, gyorsan változó ismereteket kíván átadni, nem műveltséget, s főként nem tudást s kritikai attitűdöt. A gyorsaságot, pszeudo-változatosságot szolgálja a filmek privát vagy álközösségi fogyasztása is (pl. virtuális filmklub: vifi.hu 2014-től, különböző blogkrtitikák). A rendszerváltás óta semelyik politikai kurzus nem kívánta erősíteni a kritikai, akár hatalmi kontrolt is gyakorló rejtett vagy nyílt kisközösségek létezését. A filmklubok kettős arculata (filmismeretterjesztés sajátos esztétikai önképzőköre; a civil társadalom önépítő zárt/félig zárt őszinte közössége) mindkét irányban komolyan sérült, éppen az egymásra épülő folyamatosság és történetiség lassú megszűnésével, mállódásával. Ehhez hozzáadódva hasonló hatásokat ért el 1989 óta a tudatosan manipulált emlékezetpolitika indirekt nyomásgyakorlásával (hun-magyar genezis, 1848-49, Trianon, 1956, rendszerváltás).

Ennek ellenére a vizsgált periódusban városunkban többféle formában tértek vissza a klasszikus filmklubok hagyományaihoz, reménységet adva a filmklubok újgenerációs újra értelmezéséhez. A megjelenés formái a következők voltak : mozi (Debreceni Ifjúsági Archív Filmklub, Európa Kulturális Főváros Debrecen 2023 Filmklub,), főiskola (Kölcsey Orbis Pictus Filmklub), egyetem (Klinika Corpus Artaesy, Régi Vágás DE, Agrár Koli Mozi, DE Mentálhigiénés Filmklub, IEAS Filmklub), általános iskola (Csapókerti Filmklub) MODEM (Alkony, IEAS Filmklub, Képzőművészeti Filmklub, Modem Filmklub, Nyugdíjas Filmklub) , Carpe Diem Teaház (3x12); művelődési ház (Amerikai Corner Debrecen/ Amerikai Kuckó, Utolsó idők), szórakozóhelyek (Rock Filmklub, Kocsmaszínház –Tepsi, Muslica bár, Borbár, Latinovits Zoltán kávézó); Csokonai Színház Színészklubja és az egyházak (Füredi úti református templom, Szent László plébánia, Evangélikus Filmkedd, Görög Katolikus Egyház Filmklubja, Debreceni Zsidó Hitközség Filmklubja).

Mozi

Debreceni Ifjúsági Archív Filmklub (DIAF)

A Kovács András Zoltán, a Hajdúfilm igazgatója által megálmodott és felújított, egyszerre modernül impozáns és enyhén szecessziósan régi, háromtermes Apolló Art moziba kimondottan illet egy állandóan működő, az archivált másolatokat (film, DVD) szabadabban felhasználó filmtörténeti, alapvetően klasszikus ismereterjesztő filmklub. Így született meg a Főnix Kht (Makray Balázs ügyvezető igazgató) és az Apolló Art együttműködésében 2008-2010 között a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklub (DIAF). Az ingyenes, jegyekkel, bérlettel egyaránt látogatható, neve ellenére minden korosztály számára egyaránt nyitott filmklub nem a legkedvezőbb idősávba (14.30) került, mégis minden évadban megtöltötte az akkor még Art terem (ma Deesy Alfréd terem) felét. A nézőközönség zömét a gimnáziumok (Svetits, Fazekas, Dóczy) tanulói és a DE Német Tanszékének hallgatói adták, mindig gyarapodva a fiatal és idősebb „idegenekkel”. A DIAF egyedisége a video etűdökkel/dokumentumfilm-részletekkel kiegészített bevezetőben és a filmek utáni szabadon elemző beszélgetésekben rejlett. Az új médiumok számára (VHS, DVD) láthatatlanok voltak e filmek, vetítésük egyelőre csak így volt lehetséges. Az első évadban (2008.11.07—12.12.) az egyetemes filmtörténet úgynevezett Brüsszeli 12-jének (1958) első 6 filmjét (1916-1930) varázsoltuk a vászonra: Türelmetlenség, Dr.Caligari, Az utolsó ember, Patyomkin páncélos, Jean d’Arc szenvedése, Föld. A második évadban (2009.03.06—04.24.) belekezdtem a magyar filmtörténetben hasonló mintát adó régi Budapesti 12 (1988) első hat etapjának (1942-1965) bemutatásához: Emberek a havason, Valahol Európában, Talpalatnyi föld, Körhinta, Bakaruhában, Sodrásban, Szegénylegények. A 3. évadban (2009.03.06—04.24.) a Brüsszeli 12 maradék 6 része következett (1923-1948): A gyilkos arany, Aranyláz, Az anya, A nagy ábránd, Aranypolgár, Biciklitolvajok. A 4. évad (2009.11.13-12.18) sorozata az egyetemes filmművészet 1921-51 közötti periódusát vizsgálta, kiegészítve a Brüsszeli 12 listáját, hasonló jelentős filmekkel, részben az eddig megismert rendezőktől: Szeszélyes asszonyok, Cirkusz, Szentpétervár végnapjai, Tini, Ambersonok tündöklése, Csoda Milánóban. Az 5. évad (2010.03.19-05.05.) a Budapesti 12 második hatosát „tálalta”, 1965-1988 között: Budapesti tavasz, Hideg napok, Szinbád, A kis Valentino, Megáll az idő, Az én XX. századom. Ebben a két és fél éves vállalkozásban kicsiben benne rejlett az európai és amerikai filmtörténet jelzőpontjainak kijelölése, a lehetséges stílusirányok, rendező arcélek felrajzolása.

A Debrecen 2023 Filmklub

A nemzetközi filmfesztiválokat 16 éve járó dr Váró Kata Anna filmkritikus, a DE Műszaki karának Menedzsment és Vállakozási Tanszék oktatója vállalta a Debrecen Egyetem és az Apolló Mozi közös filmklubjának szervezését, amíg futott az európai kulturális fővárosi címért versengő projekt. Amikor kiderült, hogy nem Debrecen nyert, leállították a regisztrációs, ingyenes vetítéseket (2018). A projekt S. Leone Egy maréknyi dollárért (1964) című italowesternjével indult 2017 júniusában. A szakember európai filmeket válogatott s gyakran ő volt az előadó-moderátor is. A projekt kivitelezésben szelektálóként vagy előadóként még közreműködött Fejér Tamás, az Apolló mozi ügyvezető igazgatója, Adorján Beáta, a Csokonai Színház dramaturgja, Beretvás Gábor a DE óraadója és Kovács Mihály mozigépész. Magyar film esetében a forgalmazók is javasoltak filmeket (Kontroll, A legyőzhetetlen, A fekete múmia átka). Néhány film a listából: Szexmisszió, Mesterdetektívek, Saul fia, Carmen, Csúfak és gonoszak, A vadászat.

BIKSZ Filmklub

A BIKSZ (Bán Imre Kulturtudományi Szakkollégium) a Pálffy István (PIMSZ) Színháztudományi Szakkollégiumból, illetve a később Művészettudományi Szakkollégiumból nőtte ki magát. 2016. novemberében alakult a filmklub. Régebben az egyetemen is vetítettek, azután csak az Apollóban. A BIKSZ filmes vonalát képviselő mentortanárként Váró Kata Anna lett a fő válogató, aki elsősorban az egyetemről hívott előadókat, kutató hallgatót, olyanokat tehát, akiknek a kutatási területe kapcsolódott az adott filmhez (Beretvás Gábor, Gula Mariann, Glant Tibor, Pájer Szabolcs) Sokszor a meghívott előadó is javasolt animációs-, dokumentum- vagy játékfilmeket. Nem volt megkötés, hogy csak európai (főként angol) film futhatott, így sokszor a Váró Kata Anna által képviselt amerikai, ázsiai, ausztrál opusok „debütáltak”(Síró játék; Jó éjt, jó szerencsét!, Teljesen idegenek, Memento, Gengszterek klubja, Az ártatlanság kora). Ez a filmklub csak az egyetemi szorgalmi időszakban működött, s a jogdíjak miatt csak régebbi filmeket vetíthettek. Sokszor játszottak olyan filmeket, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak Váró Kata Anna egyetemi oktató éppen futó kurzusához vagy a szakkollégium hallgatóinak kutatásához. Újabb kezdeményezés volt, hogy a szakkollégium hallgatói is vegyenek részt a beszélgetésben. 

Főiskola

Kölcsey Orbis Pictus Filmklub (KOPF)

A Comeniustól kölcsönzött nevet az egri Eszterházy Károly Főiskola Közművelődési-Androgógiai Tanszék filmes szakiránya jogutódjának kell tekinteni. Az előbbi intézmény adjunktusaként 2001-2005 között dolgoztam a főiskolán, megteremtve egy párhuzamosan működő archív- és egy kortárs filmklubot. A KOPF az archív filmklub folytatásaként, tematikus szemeszterekben 9 évadot (2005.09.13—2009.12.15.) élt meg, felvehető tantárgyi kódokkal, de a külső nézők számára is nyitott maradt. A filmeket VHS-en vagy DVD-én játszottam le a 301-es terem nagy kivetítőjén, bevezető előadással és záró közös elemzéssel. „Mindegyik tanévet kurzuspárokban építettem fel: 2005/2006: Hátridő I-II. 10 éves metszetekben , 2006/2007: ’56 ábrázolása a magyar játékfilmekben és 1848-49 ábrázolása a magyar játékfilmekben, 2007/2008: Jézus evangéliumi története a filmvásznon I-II; 2008/2009: A Biblia éve I. (Ószövetség), A Biblia éve II. (Újszövetség). Az utolsó év ( 2009. 09.22—12.15.) csonkán maradt: A Holocaust füstjei: a barna fasizmusról. Már csak képzeletben folytathattam a Gulág szigetek csonkjai címmel a vörös fasizmus filmes leleplezését. Mindegyik kurzusban törekedtem egyfajta kronologikus rend kialakítására ( I: 2002-1960; II: 1958-1905; III: 1956-2005; IV: 1953-2002;V: 1916-1976; VI: 1979-2007; VII: 1956-2006; VIII: 1983-2005; IX: 1959-2005). A plakátok esztétikai, stílustörténeti, filmtörténeti, bölcseleti, társadalomtörténeti utalásokat tartalmaztak: „a műveltségtől az információig: pl. „a Jézus-filmek bátor provokációja, tehát a realista-szociografikus teológia a 70-es évektől elszakad az eddigi freskószerűségtől, a direkt történelmi kalandosságtól, a leegyszerűsítő moralizálástól. ” Zárásként mindegyik kurzusból kiemelnék 4 filmet, mely jelzi egy-egy tematikus blokk belső dinamikáját, a lehetséges tabuhatárok kijelölését: I: A háború, A bűn mélysége, Fellini: Róma, A kaland; II: Arc, A gyerekek figyelnek bennünket, Az andalúziai kutya, Lumiere és Melies filmes blokk; III: Eltüsszentett birodalom, Tegnap, Szerencsés Dániel, A temetetlen halott; IV: Föltámadott a tenger, Petőfi ’73, Szirmok, virágok, koszorúk, A szalmabábúk lázadása; V.: Türelmetlenség, Máté evangéliuma, Jézus Krisztus Szupersztár, Názárethi Jézus I-IV; VI: A lator, Krisztus utolsó megkísértése, A gyermek, akit Jézusnak hívtak, Passio; VII.: Biblia I-II., Jákob, Tízparancsolat, A születés; VIII.: Zarándokút, Az elveszett Jézus videó nyomában, Péter, a kőszikla I-II, Az Apostolok cselekedetei I-II.; IX: Emberi sors, Az élet szép, A zongorista, Sorstalanság.

Egyetem

Klinika Artaesy Filmklub

1999. november-- 2000 február a Klinika valamikori hangárjában, későbbi koncertcsarnokában vezetettem előadással és beszélgetéssel egybekötött tematikus filmvetítéseket, a japán film kultikus darabjait a középpontba állítva, egyfajta szubjektív filmtörténeti szemszöget alkalmazva: A vihar kapujában, Kwaidon, A hét szamuráj, A testőr, A homok asszonya, Harakiri, Onibaba, A kopár sziget; Szerelmem, Hirosima; Rejtett erőd, Véres trón, Élni, Tokiói történet.

Régi Vágás DE

A DE kultikus Ködös Utak Filmklub agóniája (1999) mintegy megmutatta, hogy az internet egyre dinamizáló jelenléte teljesen átalakította a maradék közösségi tereket, szokásokat. A Ködös Utak megmentésére „szövetkezett” (2000/2001-es tanév) a DE Filozófia Tanszékről két nemzedék képviselője: Vajda Mihály akadémikus és Beretvás Gábor, akkor még egyetemi hallgató. A Régi vágás („Van-e még filmművészet?”) néven futó vetítős-beszélgetős projekt teltházas vetítéseket szervezett speciálkollégiummal, nyitott szemináriummal az Aud Max. teremben. Beretvás a filmeket válogatta, Vajda a beszélgetéseket irányította. Az I. félév a ’68-as generációról szólt (Zabriskie Point, Ha, Eper és vér, Szelíd motorosok és Vajda kedvence András Ferenc A nagy generáció (1985) illúzióvesztésre koncentráló filmje. A II. félévben népszerű művészfilmek szcénájából kínáltak válogatás (A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, Tűsarok, Brazil).

Agrár Koli Mozi (Mozi Más-Kép’)

A DE Agrártudományi karán a kollégium pinceklubjában 2010.11.29 és 2011.05.10. között 19 órai kezdettel filmbevezetővel egybekötött vetítéseket „prezentáltam” az 1969-2009 közötti kultikus- és kívánságfilmek közül válogatva (Ha, Ponyvaregény, Állati nyomozó, A remény rabjai, Blöff, Memento, Amelie csodálatos élete, Avatar). A klasszikus filmklub-ideának hátat fordító alkalmazkodásom már jelezte a jövő körvonalait: a fogyasztói ego lassú szétáramlást a jószándékú identitáskeresés vándorútjain.

DE Mentálhigiéniés Filmklub

A klubot 2008-ban a DE Mentálhigiénié és Esélyegyenlőség Központja hozta létre dr. Berényi András szakpszichológus, családterapeuta szervezésében s gyakori moderálásával az egyetem hallgatói és dolgozói számára az egyetem főépületének Aud. Max. termében. A bemutatókhoz régebben még használták a 35 mm-es kópiát, később a gépek leszerelése miatt áttértek a projektoros kivetítésekre. Az aktuális film lejátszása után egy meghívott előadó (addiktológus, jelnyelv oktató, orvos, családgondozó, klinikai pszichológus, folkesztéta, filmrendező, szociális munkás, kultúrantropológus, oktatáskutató, HR Karrier tanácsadó, mentor, Piros Pont kortárssegítő, Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom képviselője) elemezte, értékelte az alkotást, hozzásegítve az „érzékenyítés” missziójához. Az évek során kialakultak jól körülhatárolható érdeklődési körök, tematikus csoportok sokszor az aktuális, ritkábban archív filmekből válogattak: 1. szenvedélybetegség, drog, az őrület határmezsgyéi (Trainspotting, Pink Floyd: A fal, Black Mirror, Woyzek, Don Juan de Marco, Fekete hattyú, A szoba) ; 2. társadalmi számkivetettség, magány (Szeretet nélkül, A hódkóros, Viktória: a zürichi expressz, Leckék az életemből, Az óriás) ; 3. női oldal (Amerikai pasztorál, A nő, Váratlan szépség, Iris, Kényszerszinglik); 4. sérült, fogyatékos emberek (A Beleier-család, Egy kisebb Isten gyermekei, A mindenség elmélete); 5. családi traumák ( Kramer kontra Kramer, Így jártam a mostohámmal, Segítség, apa lettem!); 6. sikertörténetek (Pach Adams, A mindenség elmélete, A legszebb dalom). A vissza-visszatérő tematikus csoportok azonban nem képezték akadályát annak, hogy néha teljesen váratlanul olyan filmeket is bemutassanak, amelyek forgalmazása szinte megoldhatatlan az egyetem védett falin kívül, lelki-mentális értékük viszont egyértelmű (Spáh Dávid: Nem tűntem el – Richter Gedeon története; Pólik József: Életem legrosszabb napja). A Mentálhigiéniés Fillmklub zárt közösség, azonban egyszer mégis kilépett a vetítési komfortzónából 2016.01.20-án a Delta Moziba, amikor az Új esély (2015) című magyar film országos körútján ezt a furcsa negatív karrier történetet láthatták a beavatottak.

IEAS Film Club

A szorgalmi időszakban heti rendszerességgel tart angol nyelvű vetítéseket az 2014 óta a Debreceni Egyetem Angol-Amerikai Intézetében dr. Győri Zsolt adjunktus szervezésével. Eleinte dr. Kalmár György docens és Győri Zsolt moderálták a beszélgetéseket, majd bevezették azt a gyakorlatot, hogy hallgatóik hozzák kedvenc filmjüket (animáció, játékfilm), ajánlják azokat, tesznek fel kérdéseket a közönségnek, így ösztönözve őket termékeny disputára. Egy alkalommal, 2017.10.31-én 4 rövidfilm vetítésével Győri Zsolt ankétot szervezett az ’56, te suhanc c. filmes tanulmánykötet debreceni szerzőivel (Szabó Elemér, Magyar Evelin, Szűk Balázs)

Nagyerdei Víztorony Filmklub

2015 szeptemberétől egyetemi filmklub foglalkozások indultak, de néhány vetítés után abba maradtak. 2016.04.07-én azonban újból megnyílt a rendezvényterem a mozirajongók előtt az Új esély című magyar film bemutatójakor. Vajon lesz-e folytatás?

Általános Iskola

A Csapókert Mozi 1996-98 között Debrecen alternatív kreatív filmes bázisa volt: nemcsak igényes filmeket játszó felnőtt- és iskolamozi, hanem speciális vetítések, mozgókép ismeretterjesztés színhelye (animációs filmek, Mediawave kisfilmek, Több Szem Pont Nemzetközi Videó és Filmkarnevál). Még egy ideig kiszolgálta az óvodás- és iskoláskorú gyerekek és szüleik igényeit, aztán financiálisan nem tudta fenntartani önmagát ebben a régi formában. 2008. október 28-án az Animáció világnapján még alkalmi vetítésekről hallunk. A 2011-es intézményi beszámoló szerint a mozi három havonta vetített népszerű, de értékes filmeket mérsékelt jegyárral (5 alkalom 840 fővel) a kertség két iskolájának, főként a területi napköziseknek. A „Szegénység arcai” filmfesztivál nyomán ismét szakmai filmnapot tartottak a Humán Fejlesztők Kollégium kezdeményezésére 2011.02.18-án 250 szociális szakember és egyetemista részvételével. A „Nyomorbaj” fesztiválon a filmeket 3 teremben vetítették, amelyeket szakmai beszélgetések követtek.

 A DMK Újkerti Közösségi Ház Delta mozija vezető filmklubos szerepét 1990-98-ig őrizte, s hasonlóan alakult át kiszolgáló mozivá, mint a Csapókert, de mind a mai napig sikerült talpon maradnia, néha teret adva filmes rendezvényeknek is (debreceni amatőr és profi rendezők, Animációs Világnap, társadalmi forgalmazású filmek egyedi vetítése pl. Czeily Tibor Új esély című rövidjátékfilmje 2015.11.26-án). Érdekes színfoltja az átalakulásnak Beretvás Gábor egyetemi oktató kezdeményezése, hogy e kis mozit a szubkultúrák közvetítő helyévé tegye. Ennek ellenére egyetlen teltházas vetítést tudott tartani, egy grafittis útifilmet (Baba Yaga) bemutatva. S mivel a közönség fizimiskája nem igen tetszett a közösségi ház akkori vezetőinek, az induló sorozat felülről csúnyán el lett „kaszálva”. Itt említjük meg a Tóth Árpád-, Fazekas Mihály-, Svetits Római Katolikus-, és a Szent József (volt piarista) Gimnáziumok viszonylag folyamatos innovatív, alkotó jelenlétét.

MODEM

2012 novemberében indult útjára az Alkony Filmklub (Utazás a bizonytalanba), Isaac Asimov Alkony (1968) című apokaliptikus novelláját a tárlat részévé emelve, a sötétség világvége mítoszát tematizálva. Lars von Trier, Woody Allen, Tom Stoppard hasonló hangulatú munkái mellett szerepelt különös kivételként a Cseresznye íze és a Galaxis útikalauz stopposoknak is.

A fentebb már említett IEAS Film Club 2017-től a MODEM multimédia termében is tartott vetítéseket két hetente keddenként. Az őszi és a tavaszi évadban 6-6 filmmel várta mindazokat, akik a klasszikus és kortárs angolszász mozi kevésbé ismert, vagy éppenséggel kultikus darabjait szerették volna eredeti nyelven, angol felirattal megnézni. A filmeket (dokumentum, kísérleti, rövid, hosszú) családias hangulatú, angolul zajló társalgás követte, melyeken meghívott szakértők segítségével moderálták, értelmezték, sőt vitákat generáltak az általuk felvetett pszichológiai, társadalmi és kulturális kérdésekről. Kivételt jelentettek azok az esték, amikor magyar alkotások szerepeltek a programban és a filmeket a meghívott rendezőkkel (Kocsis Ágnes, Takács Mária, Lichter Péter, M. Kiss Csaba, Nemes Gyula, Vranik Roland, Kristóf György, Pólik József) együtt értelmezték és válaszolnak. Az alábbi filmeknek volt közönségtalálkozós vetítése: Pál Adrienn, Meleg férfiak, hideg diktatúrák, Fagyott május, Üres lovak, Brazilok, Zéró, Az állampolgár, Out, Életem legrosszabb napja. Az idén másodszor is NKA támogatásban részesült filmklub újabban tematikus szempontokat is érvényesít a program összeállításakor és a MODEM kiállításaihoz kapcsolódva. A 2019 őszi  évad a „Családi okok miatt” című tárlattal párhuzamosan családi témájú filmeket tartalmaz.

Képzőművészeti Filmklub

Az IEAS vetítéseivel párhuzamosan egy tanéven keresztül működött a Modemben a „Képzőművészeti filmklub” Szabó Elemér vizuális kultúra tanár szervezésében. Az itt látható filmek a koncepció szerint igyekeztek kapcsolódni a MODEM kiállításainak egyes darabjaihoz. A filmeket több esetben a szolnoki képzőművészeti filmfesztivál szervezőinek segítségével kölcsönözték. Itt is megfordultak a moderált beszélgetések alkalmával vendégek, szakértők, leginkább debreceni képzőművészek (többek között Fátyol Zoltán, Láng Eszter) illetve társadalomtudományi és antropológiai szakemberek (Szilágyi Eszter és Pólik József). Teltház előtt került vetítésre Derek Jarman Caravaggio című alkotását, de láthatóak voltak olyan kuriózumnak tekinthető képzőművészeti filmek, mint a híres magyar filmrendező Szőts István Bécsben Egon Schiele-ről és Gustaf Klimtről készítet u.n. kulturfilmjei.

2019 04.30-án 11 órakor debütált a MODEM-ben egy különleges filmes lehetőség: a Nyugdíjas Filmklub a magyar, ritkán látható archív filmek tárházából merítve, a Kojak Budapestennel. Már a DIAF indulásakor (2008) felvetettem egy Idősek Mozija tematikus vagy filmtörténeti sorozat ötletét, sajnos eddig kellett várni az elindulásra. Reméljük, a régóta valós igényt több évadon keresztül teljesíteni tudják a szervezők.

Carpe Diem Teaház

A „a tanórán kívüli nevelési feladatokat” megvalósító ingyenes mikro filmtörténeti 3x12 I-III. a Battyány utcai teaház és a DE és Nemzeti Könyvtár (Grégász Miklós) közös projektje volt az Új Széchenyi Terv finanszírozásában 2012-2013 között. Itt vállaltam bevezető előadásokat és elemző-moderátori szerepet értő eszmecserék és teázgatások békés egyetértésében. A DVD filmeket a DE Médiatárból kölcsönöztem. Mindegyik évad jellegét a főcím, egyben tematikus csomópont adta meg: „…egy emberiségtörténet kirajzolása…”, „Szerelem—kis magyar filmtörténet”, Hahota—metszetek a nevetés egyetemes filmtörténetéből”. Minden etapot egy meghívott debreceni vendéggel való (Győri Zsolt adjunktus, Mispál Attila filmrendező, Kovács András Zoltán művelődésszervező) szabad beszélgetés zárt. Az I turnus (2012.11.05—2013.01.08.) filmjei 1930 és 1974 között készültek: Föld, Onibaba, A Tejút, A nagy ábránd, Aranypolgár, Amarcord, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Tükör, Zsebtolvaj, Zabriskie Point, Jelenetek egy házasságból, 451 Fanrenheit. A II. turnus (2013.02.18—05.13.) alkotásainak íve a következő volt: 1934—2005 (Lila ákác, Halálos tavasz, Szerelem, Szerelmesfilm, Szindbád, Ajándék ez a nap, Eszkimó asszony fázik, Falfúró, Az én XX. századom, A skorpió megeszi az ikreket reggelire, Jadviga párnája, A fény ösvényei. A III. turnus (2013. 09.23—12.16) filmjei 1923-2005 datálásúak: Kölyök/Aranyásók, Kisvárosi ünnep, A rózsaszín párduc, Százszorszépek, Magas szőke férfi felemás cipőben, Monthy Python Repülő Cirkusza, Szerelem és halál, Picasso kalandjai, A káposztaleves, Az élet szép, A balszerencse áradása, Az eltakarítónő. A generációk békés egyetértésben „kivirágzó” másfél év igazi szellemi-lelki  pezsgése volt a kisvárosi arculatába zárkózó, lomha századelői Debrecennek.

Művelődési ház

A Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Házában 2014.02.06—07.17-e között  Utolsó idők címmel elemző társadalomtörténeti filmklubot szerveztem Az ifjúságkép alakulása a magyar filmművészetben a rendszerváltás után irányító tematikával. Az 1997-2009-ben készült filmek műfajilag dokumentumfilmek (Dübörög a nemzeti rock, Satanas szolgái, Gipsy Side, Attila kincsei), dokumentumjátékfilmek (Donna), rövidjátékfilmek (Altamira, Biztosítás, Bohóclövészet, Uno, Úristen@menny.hu) és egész estés játékfilmek is (Egy tél az Isten háta mögött, Balra a nap nyugszik, Moszkva tér, Kanyaron túl, Kontrol, Tesó, A pizzás, Delta, Fehér tenyér, Fekete kefe, A nyomozó, Utolsó idők). Egy alkalommal (Attila kincsei) vendégem is volt Szabó Elemér vizuális antropológus személyében. A nézői bázist szinte ugyanazok a kreatív-rebellis, bátor emberek alkották, akik eszmélkedni, gondolkodni jöttek az utolsó klasszikus filmklubok egyikébe.

Ugyanitt alakult meg 2006 szeptemberében az Amerikai Corner/Kuckó Deberecen (English Conversation Club) a Debreceni Városi Önkormányzat és a DE együttműködésével a helyi közösségek és az amerikai diákok, munkavállalók kulturális és szellemi közeledését elősegítve. A kezdeti 120 darab VHS és DVD film egy keddenként jelentkező házi mozit hívott életre. A Cornerben főként amerikai filmek „keltek újból életre”.

Szórakozóhely

Rock Filmklub

A Hangfogó Music Pub (Perényi u.) Rock Filmklubja a 2000-es évek elején indult Gyimesi Péter reklámszakember szervezésében. A klub filozófiáját „a progresszív és alternatív rock audovizuális színtereinek szétválasztása az igénytelen zenei tömegipari termékektől” határozta meg. A válogatásban részben a 60-as-90-es évek kultfilmjei (Szelíd motorosok, Eper és vér, A sárga tengeralattjáró, Üvegtörők, A fal, Doors, Trainspotting), de főként az úgynevezett koncertfilmek szerepeltek kicsit enciklopédikusan (Woodstock, Led Zeppelin, Pink Floyd pompei koncertje, Koncert Bangladesért, Yes song, Hyde parki Rolling Stones, Black Sabbath párizsi koncertje). Ezekhez a filmekhez rendkívüli transz-lebegő álomvilág tartozott, sokszor megelőlegezve a klip-őrületet, a vibráló idő kultúráját.

Beretvás Gábor egyetemi oktató felfedezve a filmklubok létmódjának új kihívásait (többnyire intézményi, baráti, üzleti felkérésre) olyan közösségi terekbe vitte a filmklubokat, melyek fő funkciója elsősorban a szabadabb, oldottabb, kisközösségi „élményfürdő”: zsíroskenyeres-teás disputa, baráti pub hangulat, kávéházi meghittség. 2010.04. 18-án a Debreceni Egyetemen indult a Kocsmaszínház/nyári színházi esték ingyenesen vetítéssorozata, szerdánként a Tepsiben (Baross utca és Faraktár sarok, később felújítva a Vörös templom szomszédságába) az amerikai szuperprodukcióknak (Száll a kakukk fészkére), a 70-es évek jugoszláv botrányfilmjeinek (Sweet Movie, W.R. az organizmus misztériuma) és az eladdig ismeretlen „vérgazdag” japán horror szcénának (Tokyo Gore Police) a „testet öltésével”. Kezdetben a DE oktatói mutatták be kedvenc filmjüket, komoly bevezetőkkel, néha provokatív „szellemi előszókkal”. Később a nézői-hallgató véletlenszerűség, aktív toplisták alakították a repertoárt. 2010-11-ben a gasztro-mozi megalkotására tért rá Beretvás Gábor: a Muslica bár (a Kistemplom mögött) az evés, ivás szertartását népszerűsítette (A nagy zabálás, Szindbád; A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője; Veri az ördög a feleségét), illetve alkalmanként sajátos improvizációk is teret kaptak a bárban (pl. Dunkel Norbert zeneesztéta, orgonaművész billentyűs hangszeren rögtönzött háttérzenét a levetített némafilmhez. A Borbár (az Apolló mozi szomszédságában) Jancsó 3. „ezredfordulós hexológiájának” szatrikus Kapa-Pepe ill. történelmi blődli korszakának (1998-2009) bemutató terepe volt egy meghökkentő Jancsó-maratonnal (Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, Anyád! a szúnyogok, Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél, Kelj fel komám, ne aludjál!, A mohácsi vész, Ede megevé ebédem, Oda az igazság). Egy alkalommal az ipar zenét játszó, a Jancsó filmekben is gyakran foglalkoztatott csapókerti Juhász Jácint Bt. is „párhuzamot vont” a város zajával.

Ezután következett a Latinovits Zoltán klub (volt Latinovits kávézó a belvárosban, ma Latin). Itt kialakítható volt a különösen ritka kortárs új orosz, cseh, szlovák, lengyel filmek mustrája (Brat, Jöjj és láss!,Vorosilov mesterlövésze, Ruszalka; Gombdili, A bolond egy napja). Később Koppány Péterrel, a Medgyessy Ferenc Gimnázium tanárával a vetítések művészettörténeti jelleget öltöttek, film utáni előadásokkal, beszélgetésekkel. (Caravaggio, Picasso kalandjai).

Egyház

A hagyományos egyházaktól látszólag távol áll a mozgóképes média szakrális és kapcsolatteremtő képességnek a használata. Azonban a Biblia szinte minden részének vizualizálása természetessé teszi e sajátos esztétikai metanyelv használatát a hittérítés folyamatában. A Debrecenben működő egyházak közül a technikai kommunikáció mindennapossá „szelídítésével” azok váltak ki, akik a filmet mint szöveghelyettesítő, narratívát adó cselekvésminták sorát használták( Debrecen Evangélista Egyházközség; Görög Katolikus Érseki Hivatal, Debreceni Zsidó Hitközség)

Filmkedd Evangélista Filmklub

2015 óta a Miklós utcai templom a befogadója a beszélgetésekkel egybekötött találkozóknak. A filmes merítés rendkívül változatos volt, elsősorban a társadalmi problémákat, sérüléseket, fájdalmakat bemutató aktuális forgalmazású filmekkel (Egy jobb világ, Tiszta szívvel, Prés, Hét élet, Isteni műszak, Kincsem, Viszkis), nagyritkán retro kultmozival (A lovakat lelövik ugye?). A localpatriotizmus oltárára is került néha egy-egy virág: ankét vendég volt egy alkalommal Hajdu Szabolcs Fehér tenyér című filmjével.

Görög Katolikus Filmklub

2018 októberében „lépett színre” a havonta hétfőnként jelentkező, átlagban 15-20 embert mozgósító, a Hajdúdorogi Főegyházmegye Görög Katolikus Érseki Hivatala által kezdeményezett, elsősorban érett felnőtteknek szánt filmvetítés sorozat Debrecenben (Petőfi tér). Domokos Zsolt ifjúsági refrens minden alkalommal teológusként, s nem esztétaként közelítette meg témáját, bő lehetőséget adva az élmény befogadása utáni véleményformálásra. A klub ideálját Nagy Bazil példázatából vette, akit egyszer megkérdeztek, hogy „A keresztények olvashatnak-e pogány műveket?” A válasz igen volt: Bazil a méhekhez hasonlította a keresztény embert, aki virágról virágra szállva szerzi be a nektárt, de ami nem hasznos, ott hagyja. Ilyen a filmszerető ember is. A filmklubnak nem volt kötött tematikája, dokumentum és fikció egyaránt hitelesnek-igaznak bizonyult, sokszor a véletlen, az izgalmas aktualitás, vagy a pillanatnyi beállítódás formálta a következő film kiválasztását. A megbocsátás (október), a gyász (november) és béke (december) hónapjai után 2019 januárjától a filmklub tágabban értelmezi az egymáshoz vezető utat (Igazi csoda, Szerzetesnek álltam, Igenember)

A Debreceni Zsidó Hitközség Filmklubja

2019.05.21-én debütált a Szabadegyetem részeként egy tea-kávés, emlékező szellemű együttlétet teremtett A bátyám cipője (1958) című régi alkotás vetítése. Május 23-án pedig egy hihetetlen, mesébe illő, de valós élettörténet került elénk a holocaust idejéből Életvonat (1988) címmel, amit kiegészített a mai emlékezés formáit taglaló szabad beszélgetés.

Egy ilyen hatalmas körkép nyomán óhatatlanul kialakul a rendszerező szakember azon érzése, hogy a filmklubok új létmódjának variánsai szinte végtelen módon (a merevebb intézményesüléstől a szabadabb szórakozási formákon át) szinte követhetetlenül szétágaznak a 2000-2019 közötti években Debrecen városában. Ugyanakkor, ha a klasszikus filmklub mintaadó elemeit keressük e „szabadfelhasználású”, sokszor adaptív-improvizáló, fogyasztói, élményszerűbb, érzékibb mikrostruktúrákban, már nem igen találjuk azokat. Illetve csak azon helyeken, ahol még valamilyen konzervatív módon megőrződött/átmentődött a tanári-bölcseleti attitűd, műveltségátadó „hősi” ethosz, történelemelemző szellemiség (Klinika Corpus Artaesy, Régi Vágás DE, Debreceni Ifjúsági Archív Filmklub, Kölcsey Orbis Pictus Filmklub, Kocsmaszínház, Borbár, Latinovits Zoltán Klub, 3x12, Utolsó idők ).

A debreceni filmklubok a klasszikus formában már nem tudnak tartósan létezni, legfeljebb az középiskolák, főiskolák, egyetemek, egyházi kisközösségek aurájában, de ez talán nem is annyira baj, hiszen az Z és Alfa generációk számára másfajta, dinamikusabb identitások szervezik a megértés, befogadás kommunikációs világsztrádáját. Itt már másféle közlekedési szabályok lesznek érvényben, amelyek még csak most születnek. Tanúság persze, hogy a régi face to face érintkezési formák cementáló alapként bármely virtuális közösség alkotóivá nemesülnek majd. Enélkül a kultúra mint küldetés megszűnik.

Mi lesz 20 év múlva 2039-ben? A Szép új világ 2. szómája, Mad Max 6. apokalipszise, a Mátrix 5. cyberutazása, vagy a Szárnyas fejvadász 3 embertelen nexus-filozófiája? Ha megérjük, ugyanezen, de már online-hypertex felületen, megvalljuk unokáinknak. Addig is: „Álmodj királyfi!” (Hamlet)